Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

1965. szeptember 11. kedd 3. oWai Egyesült erőfeszítéssel A két centi átmérőjű gallyat még könnyedén elvágja a pneumatikus olló — mutatja Bosznyai László. gi munkakörét nyolc év óta tölti be. Aki egyszer megismerte az újat alkotás örömét-izgalmát, az nern tud tőle megszabadul­ni. Olyasféle ez, mint a kábí­tószer élvezése. hét velük metszeni. A kénessav adagolóból annak idején — két évvel ezelőtt — 300-at készítettek. Országos az érdeklődés iránta, legalább ezerre lenne szükség. Gyártását azonban senki nem vállalja. A Jő hír Kecskemétről Épül a Czollner téri orvosi rendelő Kecskeméten, a Ruhaipari Vállalat melletti telken, a Czoll- ner tér egyik sorkán kőműve­sek dolgoznak. Néhány nappal ezelőtt kezdték a munkát. Le­bontották a régi kőkerítést, ka­lapáccsal tisztítják a malteros téglákat, a terepet már szinte teljes egészében elplanírozták. A telek végén nemsokára már a felvonulási épület emelkedik. — Az új körzeti orvosi ren­delő épül jel itt — magyarázta kérdésünkre Kovács István kő­műves. — Igyekszünk, az egyik szaktársam éppen újabb szer­számokért ment és Ungyi Vil­mos építésvezető is mondta: — Lesz elegendő építési anyag. Orbán János, aki szintén a városi tanács KÖFA csoportja házilagos építőbrigádjának dol­gozója, folytatja a szót. — El sem hiszi, milyen so­kan érdeklődnek a járókelők közül: mi, hogyan és mikorra épül? S amikor felvilágosítjuk őket, igen megörülnek. Ez érthető. Hiszen a város déli részén lakók megfelelő egészségügyi ellátása sok éves gond Kecskeméten. Nagyon nagy szükség van tehát az új Körös-körül blokktéglák, s egyéb építési anyagok láthatók. Ezekből épül majd fel az új, egyszintes, 24 méter hosszú, 13 méter széles, korszerű rendelő- intézet. — Mennyibe kerül majd? Ezt a kérdést már a városi tanács építési és közlekedési csoportja egyik vezetőjének, Kőtörő Istvánnénak tettük fel. — Kilencszázezer foriniba — válaszolta és hozátette: — Az a célunk, hogy az épí­tési munkák — falfelhúzás, te­tőszerkezet-építés — még a tél beállta előtt befejeződjenek. — És a szakipari munkák? — Ezt az alvállalkozó, a Kecskeméti Vgyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozói végzik majd el. Előreláthatóan november, vagy decemberben kezdenek hozzá. Tőlük is függ majd a határidő betartása. Az építéshez a magunk részéről biztosítunk elegendő munka­erőt és anyagot. — Mikorra várható az új rendelőintézet felavatása? —1966. április 4-re. Remél­jük, hogy nem jön közbe sem­mi komolyabb akadály ... B. Gy. Bármennyire is sajnáljuk, elmúlt már a nyár, s minden derűs, meleg napot csupán ajándéknak tekinthetünk. Mind­ez az idő múlását is jelzi, s arra figyelmeztet, hogy közeleg az év vége. Idézzük emlékeze­tünkbe. milyen tervekkel in­dult a megye ipara ennek az esztendőnek, s nem árt számve- : lést készítenünk: a munka len- i dülete elegendő-e célkitűzéseink I valóra váltásához? j Arról sem feledkezhetünk í meg, hogy nem egyszerűen ! csak az idei, hanem az ötéves | terv sikeres befejezéséről is szó van. Mindezt jól tudtuk az év elején is. A pártbizottságok, ál­lami és gazdasági szervek, az üzemek kollektívái számos ta­nácskozáson vitatták meg a tennivalókat. A feladatok pon­tos felméréséhez az MSZMP Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozata és a megyei pártbizottság januári ülése nyújtott útmutatást. | Év elején természetesen j nem tudhattuk még, mennyi ne- ! hézség tornyosul céljaink való­ra váltása elé. Nem számolhat­tunk a huzamos ideig tartó száj- és körömfájással, a rend­kívüli időjárással, amely az élelmiszeripari üzemek munká­ját gátolta, s a minden eddigi­nél súlyosabb árvízveszéllyel, amely ugyancsak jelentős erő­ket vont el a termelésből. Mind­ezek ellenére megállapíthatjuk, az elmúlt nyolc hónap alatt tett erőfeszítések sikeresek voltak. A termelés előkészítése, megszervezése, a tervezés szín­vonala minden előző - évinél jobb volt. Milyen eredmények születtek a párt, állami, gazdasági és tö­megszervezetek által kidolgo­zott intézkedési tervek nyomán! A megye szocialista ipara túl­teljesítette előirányzatát, első fél évi termelése 8 százalékkal volt több. mint az elmúlt év azonos időszakában. A várako­zásnak megfelelő teljesítmé­nyen belül azonban voltak vál­lalatok, amelyek jelentősen el­maradtak tervük teljesítésétől. A Kecskeméti Konzervgyár pél­dául 16 millió forinttal maradt le előirányzatától, s csak 94,5 százalékra teljesítette tervét a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. A tanácsi Iparban csu­pán a vasipar és a nyomdaipar tett eleget kötelezettségének, míg a többi ágazat adósa ma­radt a népgazdaságnak. A párthatározatok ki­mondják, hogy tervtúlteljesítés csak a lakosság ellátását és az exportot szolgáló termékekből kívánatos. A megye ipara ezt betartotta. A tanácsi vasipar 2,6 százalékkal termelt több cikket belkereskedelmi ellátá­sára, mint amennyit előirányoz­tak. Az exportáló üzemek nagy­része is túlteljesítette tervét, s a megye ipara 103 millióval több árut gyártott külföldi meg­rendelésre, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az egy foglalkoztatottra iutó termelés 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szin­tet. Ez annyit jelent, hogy a többlettermelés 80 százaléka termelékenységemelkedésből származik. Az üzemekben ja­vult a munkaszervezés, a mun­Aranyérmes szövet kerül forgalomba Nemrég fejezték be a győri Richards Finomposztógyárban a Cannes elnevezésű gyapjú és polyakrill keverésű zsugorított kártolt szövet kísérleti gyártá­sát. Az új gyártmányt, amely a mintás cérnából készült női ka­bátszövetek helyettesítésére ké­szült — csak azoknál sokkal tartásabb —, a lipcsei nemzet­közi vásáron kiállították. A nagy- és apró kockás szövetek elnyerték a zsűri tetszését és táviratban értesítették á válla­latot, hogy aranyéremmel tün­tették ki. A gyárban a kereske­delem igényei szerint a negye­dik negyedévben kezdik meg az újfajta szövet gyártását és az új esztendő első hónapjaiban kerül forgalomba. (MTI* , kafegyelem, csökkent a muri- i kásvándorlás. Ennek követkéz- . tében a minisztériumi iparbar • 14, a tanácsi iparban 24 száza­> lékkai csökkent a túlórák szá- ; ma, A termelékenység emelésé­hez TCigyínértékben hozzájárul: az első fél évben végrehajtót: ; normakarbantartás, amely kö- ■ zel 530 ezer munkaóra-megta­karítást jelentett. A takarékossági intéz­kedések sem maradtak hatásta- ' lanok, mintegy 15 millió forint­tal csökkentek a termelés rezsi- költségei. Különösen a Kecske­méti Lakatosipari Vállalat ért el jó eredményeket: 2 millic forint értékű anyagot takarí­tott meg három hónap alatt. A vállalatok, üzemek raktáraiban 13 millió forint értékű elfekvő anyagot tártak fel, s ajánlot­tak fel értékesítésre, hogy az visszakerüljön a népgazdaság vérkeringésébe. Az eredmények elérésében jelentős szerepe van az üzemi pártszervezeteknek, amelyek rendszeresen figyelemmel kísér­ték a termelés helyzetét, s a gazdasági vezetőknek irányt mutattak a hibák kijavítására. Igen hasznos politikai támoga­tást nyújtottak az üzemi párt- szervezetek például a norma­karbantartáshoz. többek között a Kecskeméti Konzervgyárban, a Zománcipari Művekben, s a Lakatosipari Vállalatnál. A Kecskeméti .Barnevál pártszer­vezete a szakszervezetnek nyúj­tott jelentős segítséget, amikor a munkaverseny helyzetéről számoltatta be az SZB-t. : A fiatalokat az üzemi KISZ-szervezetek mozgósították. A megyében 266 ifjúsági bri­gád 2959 tagja küzd a tervek teljesítéséért. Az ifjúmunká­soknak az év első hat hónap­jában 49 újítását fogadták el, s ezek gazdasági kihatása meg­közelíti az egy millió forintot. Az elér£ eredmények mellett azonban meg kell állapítani, hogy több helyen a kezdeti len­dület megtorpant, s a fél év vé­ge felé visszaesés mutatkozott a termelésben. A.hhoz, hogy az éves tervet a megye ipara tel­jesíthesse, a hátralevő hóna­pokban jelentékeny erőfeszíté­sekre van szükség. A második fél évben ugyanis 700 millió­val — exportból 150 millióval — kell többet termelni, mint az első hat hónapban. A termelő­beruházások 70 százalékát eb­ben az időszakban kell megva­lósítani. Az erőfeszítések csak akkor lesznek sikeresek, ha a gazda­sági vezetők gazdaságosabb, termelékenyebb. fegyelmezet­tebb munka megszervezésére törekednek. A szakembergárdá­nak minden lehetőséget meg kell ragadni a műszaki fejlesz­tésre. Szükséges ez, hiszen a sok kedvezően alakuló terme­lési mutató mellett az önkölt­ség mutatója jóformán meg sem rezdült, egy helyben stag­nált. A létszámgazdálkodás a tanácsi iparban romlott, e te­kintetben is vannak hát tenni­valók. A fíí feladat — a2 éves terv teljesítése mellett — még egy_ igen fontos tnenivaló a jövő évi tervek jó előkészíté­se, Ám jiz idei célkitűzések valóra váltása nélkül a legjobb jövőre vonatkozó tervek sem érnek semmit. Ezért az üzemi pártszervezetek, KISZ- és szak- szervezetek, gazdasági vezetők egyesítsék erőfeszítéseiket. Tö­rekedjenek arra, hogy a felsza­badulásunk 20. évfordulójára rendezett munkaverseny lángja is állandóan magasan lobogjon az üzemek dolgozóinak köré­ben, hiszen csakis az ő aktív támogatásuk viheti sikerre az éves és az ötéves tervet. N. O. [ korábbiakhoz képest gyorsabbá i ás pontosabbá vált általa a hor­dók kénezése, s az megszűnt az egészségre ártalmas, lenni ... AHOGY megyünk a gazdaság területén, szinte 50 méterenként találkozunk egy-egy újítással, s ezek legtöbbjéhez Bosznyai Lászlónak is köze van. Melyiket említsük? Az UE 28-as traktor­ra szerelt villás emelővel gépe­sítették a vagonba rakodást. A másik újítás: egyetlen ekefej megforgatásával a szükség sze­rint nyithatják, illetve takar­hatják az egymástól 240 centi távolságra lévő szőlősorokat. — Mikor mondható befeje­zettnek egy újítás? — Valójában soha — feleli. — Egyik probléma szüli a má­sikat. A hidas traktornak pél­dául, amely a pneumatikus olló­kat hordja, kifordítottuk, a „lá­bát”, hogy a széles sorközű sző­lőkben is elmehessen. így a kormányzása is sokkal köny- nyebbé vált. De a gépre még felszerelünk egy hintakosarat is, hogy a vesszőket menetközben j belerakhassuk. Ha megtelt, a | tábla végén kiürítjük. TERM fcSZETBSEN sok segí- ! tőtársa van a gazdaságban. Pél­dául Endre József, Elek Gyula, Sztánóczki György. S nem ke­vésbé maga az Igazgató, Petőfi Sándor. Sokszor előfordul, hogy reggelenként ezzel állít be a műhelyfőnökhöz: ..Lacikám, az éjszaka megint nem aludtam, mert az motoszkált a fejemben, hogy ...” S ezzel máris a fülébe tette a „darazsat”. — Milyen nagyobb újításon gondolkodik jelenleg? — Az lenne az igazi, ha a szüretelés gépesítését meg tud­nánk oldani. Egyelőre még csak a fejtörésnél tartunk. A legjár­hatóbb útnak a szívóberendezés alkalmazása mutatkozik ... Végül megkérdem: eszébe ju- tott-e már, hány újítása van? — Talán ötven — válaszol vontatottan. — Ha a kisebbeket j is ideszámítom. Végeredmény- j ben ez nem olyan sok . . . H. D. IJj forgóváz: Nem kell kapaszkodni. Nagy sebességű vasúti kocsik A Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki dolgozói évek óta kí­sérleteznek a vasúti kocsik kor­szerű forgóvázának kialakításá­val. Különösen amióta a szo­cialista országok kocsiparkja részére megkezdték a OSZZSD jelű kocsik gyártását. Ezeket a kocsikat százötven kilométeres­nél is nagyobb vontatási sebes- ' ségűre tervezték, ezért került i előtérbe a nagy sebességet bíró forgóvázak kialakítása. A gyártmányfejlesztési és gyárbmányszerkesztési osztály összefogása jó eredményeket ho­zott. Az új típusú fogóvázzal ellátott OSZZSD kocsikkal több ízben tartottak futópróbát. Az új forgóvázas kocsik 150 ki­lométeres sebességgel is teljesen simán futottak. A régi forgóvá­zas kocsikon ilyen sebességnél a folyosón csak kapaszkodva le­hetett végigmenni. Ezzel sikeresen lezárult, az OSZZSD kocsik nagy sebességű forgóvázának fejlesztése. I Bosznyai László azonban az előbbi, sokkalta nemesebb szen­vedélynek a rabja. — Először is azt mondanám hogy az újító elégedetlen ember. Én is az vagyok. Elégedetlen vagyok azzal, ami van. Mintegy másfél évtized óta folyamatosan kevesellem, amit a mezőgazda­ság gépesítése produkált — ma­gyarázza. Mindig az ember munkájának a megfigyeléséből indul ki. Ahol a fizikai munkát végzőnek feleslegesen sokat kell bajlód­nia, ott kell az újítást „elkövet­ni”. Nos, így született meg egyik legszellemesebb újítása: a pneumatikus metszőolló. SOKSZOR megfigyelte, hogy egész napi metszés után az em­berek újjá szinte rágörcsösödik a metszőollóra, utána alig tud­ják kiegyenesíteni. Ekkor szüle­tett az ötlet: gépi erővel helyet­tesíteni a nyomást. Aztán a ki­vitelezés: a hidas traktorra lég­sűrítőt szereltek, amelyből a le­vegő 6—8 atmoszféra nyomás­sal jut el az ollók fogantyújá­ba. Két centi átmérőjű gallyát minden erőlködés nélkül el le­— MENNYI újítása van? — Látja, ezt még sohasem számoltam össze — válaszol Bosznyai László, a Helvéciái Állami Gazdaság központi gép­műhelyének vezetője. — Za­varba hozott a kérdéssel.. . Nem baj, menjünk tovább, hát­ha közben eszembe jut. Az újító, — átlagosnál vala­mivel alacsonyabb termetű fér­fi — tekintete kiegyensúlyo­zottságról és gyakorlatias gon­dolkodásról árulkodik. Ám az arcara már apró ráncokat mar­tak a töprengéssel teli évek. ÉLETE nem bővelkedett kü­lönös eseményekben. — Tizen­nyolc évvel ezelőtt került Hel­véciára. Mint szerelő és gép- ! kocsivezető kezdte működését j — a Magyar Szőlősgazdák Or- i szagos Egyesülete elnevezésű | vállalkozásnál. Két év múlva , az egyesület területén létrejött Helvéciái Állami Gazdaság egyik gépészeti szakembere lett. A következő év már Császár- töltésen találja, ahol az ottani állami gazdaság főgépészeként tevékenykedik. Majd 1954-ben visszatér Helvéciára, s jelenle­8 5 Ötvenszeres elégedetlenség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom