Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

t. oldal 1965. Mentem bér 12, vasárui n Kivel harcol India és Pakisztán ? A harcias nyilatkozat De Gaulle és reiidége Szélsőséges irányzat az NSlK>ban AZ INDIAI—PAKISZ­TÁNI konfliktus egyre fenyegetőbb méreteket olt. A Brit Nemzetkö- zosségnek két, egymással szomszédos, nagy ki­terjedésű és rendkívül népes országa akkor ke­rül szembe egymással, amikor Ázsia békéjét a vészes-véres vietnami háború már amúgyis meg­zavarta. S ha azt látjuk, hogy a Kasmír miatt kirobbant ellenségeskedések hírei átmenetileg a háttérbe szorítják a vietnami helyzet alakulásá­ról szóló jelentéseket, akkor felvetődhet az a gyanú: azoknak állt érdekében egy újabb válság szítása, akik a vietnami agresszióban vétkesek. India is, Pakisztán is egyformán a brit befolyási övezethez tartozott. Pakisztán az imperialisták támadó katonai tömbjeinek (a SEATO-nak és a CENTO-nak) a tagja, ugyanakkor a semleges- ségi politikát hirdető Indiában az amerikai tőke behatolása nyomán fokról fokra erősödtek az Egyesült Államok pozíciói. A szemben álló had­seregek egyebek között azonos amerikai és angol hadianyagot vethetnek be a harcba, és így to­vább. .. A szovjet álláspont az, hogy bármeny­nyire is bonyolult a kasmíri kérdés, békés úton, tárgyalások révén kell megtalálni a megoldást. Amikor a Szovjetunió felajánlotta a két félnek közvetítői jó szolgálatait, nemcsak az vezette, hogy érdeke az a felismerés: az események ilyen alakulása „csak azoknak a külső erőknek ked­vez, amelyek szembe akarják állítani egymással a gyarmati iga alól felszabadult államokat”. A Szovjetunió békefelhívása utalt arra is, hogy India és Pakisztán népeinek éppen azért van szükségük a békére, mert meg kell oldaniok sú­lyos belső problémáikat. Valóban tény az, hogy a gyarmati múlt gyászos öröksége mindkét or­szágban még ma is nyomasztó: milliók éheznek, igen nagy a munkanélküliek, a nincstelenek szá­ma. Kétségtelenül a belső reakció is megpróbál­ja felhasználni a két ország közti ellenségeske­déseket arra, hogy a nacionalista jelszavakkal elterelje a nép figyelmét az égető problémák megoldásának lehetőségeiről. A VIETNAMI háborúban nem változott a ha­dihelyzet. bár az amerikai légierő fokozottabb bevetésével az Egyesült Államok katonai veze­tése láthatólag új harci taktikát kíván alkal­mazni. A szabadságharcosok vélt állásai ellen végrehajtott szőnyegbombázások nem jártak eredménnyel. Johnson elnök újabb harcias nyi­latkozatot tett a héten, azt követően, hogy nyil­vánosságra került: im­már meghaladja a százez­ret a Dél-Vietnamba küldött amerikai katonák száma. Johnson kijelentette: .,Ha százezer ember nem elegendő, kétszázezret kell odaküldeni...” A NYUGAT-EURÓPAI politikában a hét ese­ménye de Gaulle tábornok nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezlete volt. A vietnami kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a megoldás ke­resése az öt érdekelt nagyhatalom (a Szovjet­unió, Kína, Franciaország, USA, Anglia) felada­ta. Amikor arra emlékeztetett, hogy ugyanez az öt nagyhatalom alapította meg 20 esztendővel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a meg­figyelők észrevehették, hogy ebben a de Gaulle-i megfogalmazásban burkoltan benne volt a Kí­nai Népköztársaság teljes jogú ENSZ-tagságának elismerése és támogatása. (A jövő héten kezdő­dő ENSZ-közgyűlésen ez a kérdés napirendre kerülhet.) De Gaulle tábornok síkraszállt a ke­let—nyugati kapcsolatok fejlesztése mellett és szíves szavakkal szólt Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök párizsi látogatásáról. Nyugatnémet körökben aggodalmat is keltett a lengyel kor­mányfő párizsi útja, hiszen a francia—lengyel tárgyalásokra, amelyeknek témái között a német kérdés is szerepel, éppen a nyugatnémet tör- [ vényhozási választások előestéjén kerül sor. MlG DE GAULLE tábornok kitérő választ j adott sajtókonferenciáján arra a kérdésre, hogy ! jelölteti-e magát a decemberi elnökválasztáson, J és ezzel a választási kampány megkezdését to­vább halogatja, a Német Szövetségi Köztársa­ságban befejezéséhez közeledik a pártok válasz­tási küzdelme. A nyugatnémet közvéleményben és a világsajtóban tovább gyűrűznek Adenauer kijelentéseinek hullámai: a 89 éves volt kancel­lár választási beszédeiben nyíltan atomfegyve­reket követel az NSZK hadseregének. A nyugati lapok is aggodalommal hívják fel a figyelmet arra, hogy új irányzat van kialakulóban Nyugat- Németországban, ez a szélsőségesen nacionalista, revansvágyó tendencia már a NATO kereteit is szűknek érzi, és az atlanti szövetségesekkel is | hajlandó szembefordulni az önálló nyugatnémet j alomfegyverkezés érdekében. Ilyen körülmények | között még nagyobb érdeklődéssel várja a vi- | lág a szeptember 19-i Bundestag-választások ki_ menetelét. Pálfy József í EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Sár agat olasz köztársasági elnök Brazíliában tárgyal. An. nak az európai államnak a feje, amelynek munkásai száz­ezerszámra kénytelenek kül­földre vándorolni munkát ke. lesni. Ellátogatott abba a la­tin-amerikai országba, ahol a lakosság 50 százaléka analfa­béta, ahol az infláció és kor­rupció felszámolására mit sem ér a katonai diktatúra. A két államfő jellemzésére: Saragat elérte, hogy felemelték a fi­zetését, hogy Olaszország fel­tétlen híve az Egyesült Álla­mok kalandorpolitikájának. Branco viszont a haladó erők Szent Bertalan éjszakájának megrendezésével kezdte ál­lamfői működését, s azt a „kemény vonalat” képviseli, amelynek révén Brazília „megszabadult a kommunista veszélytől”. (Holott inkább az amerikai tőkeérdekeltség fel­számolása lenne sürgető.) A két államfő tárgyalt szombaton is. Saragat fel­ajánlotta, hogy Olaszország hozzájárul Brazília műszaki és tudományos fejlődéséhez. Azután a parlament két há­zának ülésére látogattak, s itt Saragat hangoztatta a két or. szág közös eszményeit, és ér­dekeit. S ekkor egyszer csak elaludt a villany. Mint tudó­sítók jelentik, a brazil fővá­rosban az efféle „csíny” elég gyakori. Ugyanis Brazíliában is gyakoriak a sztrájkok, a munkáselégedetlenség tüne­tei. Eehet, hogy Saragat meg. sértődött az időzítésen? Pszichológia Amerikai hírforrás szerint Goldwatert pszichológusok vizsgálták meg, s arra a meg­lepő eredményre jutottak, hogy Barry nem alkalmas az elnöki posztra. Lehet, hogy ezzel azt akarták bebizonyí­tani, hogy Johnson elnök meg. választásába annak idején tu­dat alatt a tudomány is be­leszólt? Ezt nem tudjuk. Azt viszont tapasztaljuk, hogy Johnson elnök Gold water po­litikáját valósítja meg. így aztán a jövőre nézve sem nyújt kellő alapot a nyuga­lomhoz a alkalmatlanságról szóló tudományos tézis. Szá­mit is az Amerikában? B. K. Cyrankiew'cz újból tárgyalt de Gau!le-!al Cyrankiewicz lengyel minisz. terelnök szombaton a déli órák­ban újabb látogatást tett de Gaulle köztársasági elnöknél az Elysée-palotában. . De Gaulle és Cyrankiewicz péntek esti első megbeszélése másfél óra hosszat tartott. A lengyel miniszterelnök az elnö­ki palota elhagyásakor kijelen­tette, de Gaulle tábornoknak Lengyelország nyugati határai­val kapcsolatos álláspontja any- nyira közismert, hogy banalitás lenne a teljesen tisztázott kér­désre visszatérni. „Csupán elis­merésünket fejeztem ki, de Gaulle tábornoknak” — mon­dotta Cyrankiewicz. Az Odera —Neisse-határ kérdésének ren­dezése az enyhülés és a bizton­ság egyik eleme és Franciaor­szágnak e kérdésben elfoglalt álláspontja nagy jelentőségű. Cyrankiewicz meghívta a fran­cia köztársasági elnököt Len­gyelországba. Szokatlan időpont Ma brit minisztertanács Wilson miniszterelnök egész napos kabinetülést hívott össze vasárnapra Chequersbe. A min­denkori brit miniszterelnök London környéki kastélya most először lesz teljes létszámú mi­nisztertanács színhelye. A szo­katlan időpont és a még szo- katlanább színhely megválasz­tása hangsúlyozni kívánja a Partizánfámadás Xuan Loc és két község ellen Ausztrál csapaterősítés — Moro nem ad vízumot Holnap kezdődik az arab államfők tanácskozása A külügyminiszterek és a védelmi tanács ülése A dél-vietnami szabadság­harcosok szombaton hajnalban aknavetőkkel és kézi tűzfegy­verekkel lőtték Xuan Loc vá­rosát, Long Khanh tartomány székhelyét. Ugyancsak parti- zántámadás érte Gia Tan és Gia Kiem községeket is. Gia Tan-nal megszakadt az össze­köttetés. Ausztrália újabb katonákat küld Dél-Vietnamba: a Sydney csapatszállító hajó szombaton reggel, fedélzetén 350 ausztrá­liai katonával, elindult Dél- Vietnamba. Az újabb egysége­PARIZS. (MTI) De Gaulle sajtóértekezlete után több ország, köztük az Egyesült Államok, diplomáciai úton felvilágosítást kért Párizs, ban a köztársasági elnöknek az Atlanti Szövetséget és a Közös Piacot érintő kérdéseiről. A Quai d’Orsay szóvivője kül­földi újságírók részére tartott sajtóértekezletén is magyaráza­tot fűzött de Gaulle egyes ki­jelentéseihez. — Hangsúlyozta, hogy Franciaország nem szán­dékozik kilépni az Atlanti Szö­vetségből, de nem ért egyet a szövetség szervezetében, a NA- TO-ban fennálló helyzettel, amely alárendelt szerepre kár­hoztatja Franciaországot. — Amennyiben ez a helyzet két a Bien Hoa-i támaszpont körzetében szolgálatot teljesítő ausztráliai csapatok kiegészí­tésére küldik. Aldo Moro olasz miniszterel­nök pétiteken közölte az Olasz Kommunista Párt vezetőivel, hogy kormánya nem ad beuta­zási vízumot a Vietnami Dol­gozók Pártja küldöttségének, amelyet az Olasz KP hívott meg Rómába. Indokolás: Olaszország nincsen diplomá­ciai kapcsolatban a VDK-val. (AP, AFP, Reuter) 1969-ig, az Atlanti Szerződés le­jártáig nem változik meg, Fran. ciaország kilép a NATO-ból, ez azonban nem jelenti, hogy meg­szűnik az Atlanti Szövetség tag. ja lenni. A Közös Piac válságát ille­tően a francia kormány kész tárgyalni a társországokkal, sőt a de Gaulle által említett felté­telek teljesítése esetén, a biüsz. szeli tárgyalóasztalnál is hajlan­dó helyét elfoglalni. Párizsi diplomáciai körökben azonban rámutatnak, hogy a francia kormány által szabott feltételek súlyosak és nehezen fogadhatók el az európai integ­rációhoz ragaszkodó társorszá­gok számára. CASABLANCA. (MTI) Az arab külügyminiszterek értekezletének második napján pénteken két ülést is tartottak, mind a kettőt zárt ajtók mö­gött. Az Arab Liga szóvivője pénteken este a második ülés befejezése után nyilatkozatot tett — írja az AFP — amely szerint a tanácskozás szívélyes légkörben folyt le. A megbeszé­lésekről kiadott hivatalos köz­lemény bejelenti, hogy az érte­kezlet rögzítette az arab állam­fők hétfőn megnyíló tanácsko­zása napirendjének főbb vona­lait és határozatokat fogadott el arról, hogyan egyeztessék az arab országok a Palesztinái kér­déssel kapcsolatos állásfoglalá­sukat az ENSZ-közgyűlés leg­közelebbi ülésszakán. A közle­mény megállapítja azt is, hogy a külügyminiszterek szombaton ismét összeülnek az arab csúcs- értekezlet napirendjének végle­ges megfogalmazása céljából. A külügyminiszterek szombat reggeli ülését követően kerül Megnyílt Moszkvában a vegyipari világkiállítás Mint a TASZSZ gyorshírben jelentette, szombaton délelőtt Moszkvában megnyílt a vegy­ipari világkiállítás. Az ünnepé lyes megnyitón Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is jelen volt. A kiállításon 21 országból 1SOO kiállító vesz részt. sor a közös Arab Védelmi Ta­nács ülésére, amelynek munká­jában az arab országok had­ügyminiszterei, vezérkari főnö­kei és a külügyminiszterek is részt vesznek. 1962 februárjában Akasztó község határában az útmenti árokba fordult ., Kiskunsági Állami Erdőgazdaság kiskőrösi erdészetének vontatója. A pót­kocsin ülő munkások közül töb­ben megsérültek. A tizenkilenc éves Nagy Mihály a kórházba szállítás közben meghalt. Felesleges lenne most ismét felidézni a szerencsétlenség okait, hiszen azok, akik felelőt­lenségükkel hozzájárultak a fia­tal dolgozó halálához, időközben elnyerték méltó büntetésüket. Három és fél év telt el a szomorú esemény óta, mégis így kérdez vissza az az idős pa­rasztember, altitól a községbe érve útbaigazítást kértem: — Azt a Nagynét keresi, aki­nek a fia a „vontató alá hótt”? „Jó gyerek volt.. Petőfi Sándor nevét viseli a faluszéli utca. Utca? Inkább házsor. Az alacsony ereszű, zsú- pos épületek egy része nem sok­kal később születhetett, mint a halhatatlan névadó. A fiatalok inkább a község belső részén építkeznek. marathoni tanácskozás rendkí­vüli jeliegét, A magyarázat: a Wilson-kor- mány a mindennapi teendők nyomásától mentesen „filozofi­kus távlatból” óhajtja megvon­ni tizenegyhónapos kormányzá­sának mérlegét és megválaszol­ni a munkáspárti sorokból egy. re sürgetőbben és kritikusabban felhangzó kérdést: „Merre to­vább?” A zörgetésre vékonycsontú, idős asszony lép a kapuhoz. Szemmel láthatólag csodálkozik azon, hogy őt keresem és be­szélni szeretnék vele. De nem kérdez semmit, kaput nyit és tessékel befelé. Apró, földes szoba- Falán bar­nára fakult fotográfiák. Az egyik ágy úgy van megvetve, ahogy lefekvés előtt szokás. A párnák huzata azonban maku­látlan. Könnyű kitalálni, kinek az emlékét őrzi ez a naponta újravetett fekhely. Sokáig ülünk szótlanul egy­mással szemben. Az idős as­szony várja, hogy kibökjem végre, miért jöttem, én pedig azon rágódom, hogyan fogal­mazhatnám meg kérdésemet, hogy ne legyen bántó. — Jó régi lehet ez az épü­let — intek végül a vastag mes­tergerenda felé, csak azért, hogy időt nyerjek. — Régi — hagyja rám, aztán csendes kis sóhajjal hozzáteszi: — És még ez sem az enyém- Jóformán irgalomból lakhatom itt, mert a lakbért sem tudom fizetni, mióta a fiam meghalt. H francia feltételek súlyosak Több ország felvilágosítást kért Elnöki szózat — sötétben LEVÉL AZ ANYÁNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom