Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
1983. szeptember 10. péntek 8. oldal „LUNA 5 T; a Hozás a művelődési tervekben olt község középpontiá- ^ ban új látnivaló van egy idő óta. Nem az átutazók által is jól ismert cukrászda — falatozó — eszpresszó- Az már bezárult őrökre. Az elhagyott épületen megfeketedett tetőma- radvány mesél a tragédiáról. Leégett a kis üzlet. Eltűnt oldala mellől a parányi fabódé is, ahol ezelőtt könyvet árultak. Ez utóbbi helyett „szállt” ide a „Luna 5”, amely lepkeszárnyhoz hasonló fedelével, csillogó oldalaival dísze a kis térnek. Erről a világűrt idéző elnevezésről ne gondoljon azért senki valami műholdra vagy űrhajóra, amit mint látványosságot ide kiállítottak. A „Lu-na 5” gazdája, parancsnoka sem űrhajójukéban olvas az ablak möguit. Kék szemére árnyékot vet a micisapka simlédere és szürkéskék kockás ingben is melege van ezekben a déli órákban. Annyiban azért mégis indokolt a kis építmény elnevezése, hogy a „műszerfalat” képező könyvespolcok kötetei valóban a szputnyik könnyedségével viszik gondolatainkat, képzeletünket a Föld bérmely pontjára vagy akár a világűrbe— A „Luna 5” — az egyik legkorszerűbb könyvpavilon — világosít fel a bizományos, Ha- lászfi József, aki 1957 óta végzi itt ezt a hasznos, hálás kul- túrmunkát. — Hány kötetből áll az átlag- készlet? — Négy-ötszázból. De mindig fel kell tölteni, mert — mutatja, hogy az üvegfalak körül a napokban is milyen- „hézagok” keletkeztek — kapósak ám errefelé a könyvek. Passuth László, Berkesi András, Szilvási Lajos művei gyorsan gazdára találnak... A külföldiek közül szeretik Tolsztojt, különösen a ! toáború és békéjét. — Milyen a forgalom? — Ma augusztus 24; eddig j több mint 8000 forint árú fogyott el ebben a hónapban. Az átutazók mintegy 40 százalékát vásárolták énnek. Reggel fél 7- kor már itt vagyok és este szintén várom az autóbuszokat. Szünnapot se tartok. Igazolni akarom a dunavecsei könyvesboltnak, hogy érdemes volt erre a szép pavilonra áldozni. A sorozatokat veszik? — Veszik-e? Hatvanhárom megrendelőm van a világirodalmi sorozatra, tizennyolc a Jókaira, huszonnégy a Milliók könyvére, harminckettő Az én könyvtáramra. — Eljutnak-e a tanyavilágba is a könyvek? — Épp a napokban beszélt velem Tompái Mária, az Egyetértés Tsz könyvelője, rokon kislány, hogy a KISZ-szel karöltve elindítjuk a könyvek népszerűsítését kint a tanyákon is. Ügy gondoljuk, kezdjük az Olcsó könyvtár sorozattal, hiszen abban is a magyar és világirodalom remekműveit kaphatják kézbe pár forintért. — Könnyű megszerettetni a könyvet olyanokkal, akik eddig nem szokták meg az olvasást? — Addig nehéz, míg az elsőt, másodikat megveszi valaki.. • Félbeszakad a beszélgetés. Egy fiatalasszony szól be a kis abláknyíláson. — Van még abból a könyvből, ami után a múltkor érdeklődtem, Józsi bácsi? Már nyújtja is „A nők védelmében” című népszerű tanácsadó szakikönyvet. A parasztmenyecske köszöni, fizet és elsiet. Folytatjuk a tanyasiakkal. Szórakozás, tájékozódás, tanulás — Van nekem egy nagyszerű | vásárlóm, Joó Sándor. Messze határban lakik, négy családos- 1958-ban rendelte meg elsőnek az „Arany”-sörozatot, magyar írók 36 művét 50 kötetben, aztán folytatta a világirodalomsorozattal. Közben megvette a kétkötetes Magyarország történetét. — Mennyi kiadást jelent ez például Joó Sándornak havonta? — Ügy 30 forint körül — mondja kis számolás után Ha- lászfi József. — Viszont 198 forintot adott csak a történeti műért. őzben két kislány dalos- könyvet vásárol. Felveszik a külső peremre kitett fü- zetecskét, megnézik az árát, fizetnek. Fejüket összedugva sétálnak tovább, kezükben a nótatárral. — Mindig így van, a könyvekkel is. Sokan úgy vesznek, hogy erre járnak, nézelődnek, aztán kérdezősködnek, mit ajánlanék- Végül választanak... Természetes lett, hogy már a könyv is nélkülözhetetlen. Ott kenyerét, cukrot lehet vásárolni, itt meg olvasnivalót. Nemrég jelent meg helyi kiadványként a Solt története monográfia. A tanács eleinte nem gondolt rá, hogy itt is lehet árusítani. Jutalékot nem tudnak adni belőle, viszont én ebből élek — így tekintették a dolgot. Mondtam, az legyen a legkevesebb, hogy segíthetek. Ideadtak tíz kötetet. Két nap alatt mind elkelt. Időszerűtlenné váltak az ajánlatok Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter most megjelent együttes rendelete intézkedik az importból megvalósuló beruházások egyszerűsítéséről és lebonyolításának gyorsításáról. A rendelettel kapcsolatban a Magyar Beruházási Bank közgazdasági osztályán elmondották, hogy azoknak az értékhatár feletti beruházásoknak gyorsabb Harmadik éve, hogy a tiszakécsikei Tiszagyöngye Tsz párt-, KISZ- és gazdasági vezetősége közösen készíti a szövetkezet művelődési tervét. Ezen a nyáron két évre szóló tervet dolgoztak ki, amelyet a vezetőség változtatás nélkül fogadott el. Az elmúlt évek gazdasági, politikai és kulturális eredményei jó alapokat és lehetőségeket teremtettek az idei és a jövő esztendő művelődési célkitűzéseinek megvalósításához. A négyezerötszáz holdas szövetkezet két üzemegység-központjában kultúrhelyiséget rendeztek be, mindkettőhöz klubvezetőt vettek fel. A felszerelés megfelel a mai igényeknek: nagyképemyős televízió, rádió, lemezjátszó, magnetofon, könyvtár, rex- és biliárdasztalok. .. Tízen zenét akarnak tanulni, nekik zongorát vett a tsz. Az óbögá kultúrház egyik kistermében pedig helyet kapott egy kiscukrászda is. amely „városiassá” teszi ezt a tanyaközpontot. Mindezek mellett hat pusztában — tizenkilenc kilométer hosszú az óbögi tanyavilág! — megsz_rvezték három helyen is a filmvetítést. A hetenként egyszeri előadást rendszerint telt ház fogadja. Székhalomban például százötvenen is összejönnek. A keskenyfilm- vetítőgépet a tsz tartja üzemben, a filmet a MOKÉP adja. A Tiszagyöngye Tsz tovább folytatja az idén a szövetkezeti gazdák külföldi tanulmányi kiügyintézéséről van szó, amelyeknek alapvető technológiai berendezését, vagy összes gépi felszerelésének legalább 50 százalékát import útján akarják beszerezni. A rendelkezést az Országos Tervhivatal elnöke más olyan beruházásokra is alkalmazhatja, amelyek ha megvalósulnak, az ország fizetési mérlegének javítását szolgálják. A rendeletre azért volt szükség, mert egyes beruházások a hosszadalmas 1 ügyintézés miatt rendkívül elhúzódtak, s mire döntésre vagy megvalósításra rándulásainak szervezését. Az elmúlt években két csoport járt a Szovjetunióban, a nyáron pedig Romániában voltak negy- venketten. Az utazás költségeit a tsz fizeti jutalomként a legjobb.- n dolgozóknak. Hogy kik ezek a legjobb szövetkezeti tagok, azt mindig a széles kollektívák, a munkacsapatok döntik el. Ott jelölik ki a résztvevőket. A tsz vezetősége csak a létszám- keretet határozza meg. A kulturális terv legjelentősebb célkitűzése a felnőtt mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok támogatása. Az idén egy második és egy harmadik évfolyam indul. A hallgatók száma hetven körül van. A végzős csoportban mintegy harmincán lesznek, akik szőlő-gyümölcs-zöldség szakon készülnek fel a képesítő vizsgára. Az előadó kollektíva hat szakemberből áll. Négyen — Kiss István, Dibusz Imre, Antal János és Fodor Sándor — agronómusok. A tanfolyam előadója még Miskó István főkönyvelő és Fazekas Béla párttitkár. A következő évben újabb első évfolyamot indítanak majd mintegy negyven hallgatóval, ahol a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelők mellett gépesítési szakembereket is képeznek. Az oktatás eddigi módszerén is változtatnak. mert a tél folyamán egész napos foglalkozásokat tartanak, amelyre gépkocsival viszik el a hallgatókat. Az ebékerült sor, gyakran időszerűtlenné vált a külföldi vállalat ajánlata, időközben elavult a kiszemelt gyártóberendezés, s a beruházás nem töltötte be feladatát. Ezentúl az említett beruházásokat soron kívül kell felvenni a népgazdasági tervjavaslatba, s ugyancsak soron kívül kell azokat megvalósítani. Az 1966-os beruházások előkészítésekor mór az új módszert alkalmazzák, s ha beválik, akkor természetesen a népgazdaság valamennyi beruházására kiterjesztik. det mindannyian térítés nélkül kapják, és emellett minden napra jóváírnak javukra fél munkaegységet. Tavasszal és nyáron szakköri formában egy-egy vasárnap délelőtt folytatódik a tanulás, de már gyakorlatban, a kísérleti mintaparcellákon. A szövetkezet vezetői nagy fontosságot tulajdonítanak a szakmunkások képzésének. Éppen ezért ígéretet tettek, hogy akik sikeres vizsgát tesznek, tíz százalékkal nagyobb bért kapnak. Emellett tsz-ösztondíjjal öt fiataljuk tanul a mezőgazdasági technikumban, egy ösztöndíjasuk pedig öntözési, technikumban. Öt ezerháromszáz hold várja, amelyre már az öntöző- berendezés is megvan. A terv sokoldalúan gondoskodik a tagok igényeiről, tájékoztatásáról és szórakozásáról is. A tél folyamán mindkét kul- túrhelyiségben kén munka-szakkört szerveznek. A foglalkozásokat hetenként egyszer tartják majd képzett és gyakorlott szakvezető irányításával. Programba vették a TV adásainak megnézését és a látottak megbeszélését is. A klubokban téli hónapokban hetenként többször, az őszi és tavaszi időszakban szombaton. var' -nap rendeznek foglalkozásokat. Megszervezik a szellemi vetélkedőket, mind a két kultúrhelyiségben külön- külön.A győztesek nyilvánosan is bemutatkoznak majd. A Bú- zaikalász üzemegység KISZ-is- tái két önálló estét betöltő műsort tanulnak, amit bemutatnak a tanyai iskolákban is. Mindezek mellett megszervezik a párt- és KISZ-oktatást l?n szövetkezeti gazda és a fia- rt'-k részére. Az idén heten ta- ’'"'■pak a dolgozók iskolájában, ketten Kecskemétre járnak a Marxizmus—lendnizmus Esti Fgvetem éré. A szövetkezeti gazdik jobb tájékoztatása érdekében pedig kéthavonta 300 példányban kiadták a Tsz-híradót. A kulturális terv hetedik oldalán a költségvetési tételeket és és pénzforrásokat sorolják fel. összesen százötvenhatezer forintot fordítanak kulturális kiadásokra. A szövetkezet vezetősége ezzel fejezi be tervét: „Hisszük, hogy lelkiismeretes. türelmes szervező munkával, a betervezett foglalkozások ellenőrzésével, a szükséges segítséggel kulturális munkatér- vünk célkitűzései végrehajthatók.” Horváth Ignác Tóth István Kikerülik a hosszadalmas ügyintézést Uj módszer a beruházások előkészítésében Ilyeneket: — Hajnal előtt félórával — tviszt Megyünk reggeli tornára — tviszt Szaladgál a kiskatona, Jancsi meg a Miska koma, S nyakukon az ügyeletes tiszt... tviszt! Nyakukon az ügyeletes tiszt. — Tviszt! Általában az egész műsort a katonák írták, még a táncjátékokat is. Igazán minden elismerést ' megérdemeltek. Ákos többször kiment a teremből, de néhány perc után mindig visz- szatért. Az utolsó jeleneteken már ő is mosolygott. A tánc alatt az égők többsége „elromlott”, és a félhomályban parázslott a szerelem... Az alakulat könyvtárosa igencsak elcsodálkozott, amikor az ügyeletes tiszt éjfél körül felkeltette. — Gyerünk, gyerünk öltöz27. ködni! — hallotta félálomban az utasítást. — Valami polgári alkalmazott könyvtáros van itt a HM-ből. Azonnal rovancsot kell tartani. Holnap jön egy bizottság, és szigorúan becsukják azt á könyvtárost, akinél valami nincs rendben! Miután úgy-ahogy felöltözkö. dött és macska módiára megmosdott, az „ellenőr” már a könyvtárban várta. A kartotékokat kérte. Néhány percig nézelődött, rámutatott egy-két hibára, majd eltávozott. — Folytassa csak az elvtárs! — szólt vissza az ajtóból — holnap alighanem jön a bizottság és tudja, milyen szigorúak, ha valahol nem stimmelnek a dolgok. A könyvtáros magában káromkodott. Semmit nem értett az egészből. * Alig egy óra múltán Elek főhadnagy az alezredes irodái jában ült. Hét könyv feküdt előtte az asztalon. Egy Faragónál, egy Ákosnál, egy Valternél, négy pedig Joósnál volt kinn. Lábas már hosszabb ideje nem vett ki könyvet olvasásra. Nagy Andris meg talán olvasni sem tudott. A rejtjelző tiszt sorra vette a könyveket és a jelkulcs alapján kiírta a megfelelő betűket. Először a lapszámok - szerint ment végig, majd visszafelé, a könyv utolsó lapját elsőnek véve is soprendezte a műveletet. Miután ezzel elkészült, csoportosítani kezdte a betűket, megpróbált minden betűsorból értelmes szöveget összerakni. A telefon csöngött. Valaki jelentette az alezredesnek, hogy a katonák bevonultak a kimaradásról. Ákos honvéd többször átment a presszóba egy- egy pohár konyakra. A végén csaknem berúgott. A rejtett levélszekrénynek még a közelébe se ment senki. Az alezredes tovább folytatta a rádióközlerpé- nyek tanulmányozását. A szobára csend nehezedett, csak a papírlapok zizzenése hallatszott. — Elek elvtárs! — szólalt meg kisvártatva az alezredes — jöjjön csak és nézze mit találtam magának! Rádióközlemények! A főhadnagy csillogó szemmel figyelte az elébe tolt papíron a számcsoportokat. — Mikor adták ezt? — Felváltva, havonta és hetenként. Szóval először egy hónap az időköz, aztán egy hét. aztán ismét egy hónap. — Mikor esedékes az új adás? — Holnapután. Mindig abban az órában adják, ahányadika van. Ha huszonnégynél több a dátum, akkor csak a második számjegy az irányadó. Hát csak folytassa Elek elvtárs, látja mennyire kell nekünk az a könyv. A főhadnagy, ha lehet, még fokozottabb figyelemmel látott munkához. Hajnaltájt behívattak öt-hat tisztet. — Elvtársak! — szólt hozzájuk az alezredes. Társasjátékot játszunk. Mindenki kap huszonnégy összekevert betűt. Ezekből kell értelmes mondatot ösz- szeállítani. Félóránként cseréljék a betűcsoportokat egymás között. Aki először lesz eredményes, az győz. Egy üv konyakot tett az asztalra <■ sölyogva megjegyezte: (Folytatjuk)
