Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-09 / 212. szám
£96S. szeptember 9, csütörtök 3. oí«a! Vízgépészeti központ létesül Lajosmizsén Beszélgetés Vajda Józseffel, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetőjével „Gyapjas66 paprikabokrok Mint azt hírül adtuk augusztus közepén avatták fel Lajos- mizsén a Vízgépészeti Vállalat 3-as számú gyáregységét. A vállalat főhatóságának, az Országos Vízügyi Igazgatóságnak he. lyettes vezetőjével, Vajda József elvtárssal beszélgettünk a víz- gépészeti berendezések gyártásáról és az üzem jövőjéről. B| Milyen feladatokat lát el a Vízgépészeti Vállalat? — A magyar vízügyi szolgálat az utóbbi évtizedben forradalmi változáson ment keresztül. A korábban szinte kizárólag kubikusok által kézi erővel végrehajtott föld- és betonmun. kákát ma már csaknem teljes egészében gépek végzik. Az árvizek elleni védekezést — mint az idén is tapasztalhattuk — a korszerű technika segítette, s tette lehetővé a nagy veszély elhárítását. Az öntözött területek nagymértékű növekedése a különböző szivattyúk, csőfelszerelések és egyéb gépi berendezések sorozatgyártását' követeli meg. Növekednek a lakosság és az ipar vízellátásának igényei is. E rendkívül sokrétű, a sajátos vízügyi követelményeknek meg. felelő gépek, berendezések gyártását már nem várhattuk a gépipari vállalatoktól. A Vízgépészeti Vállalat alapítása óta két esztendő telt el. 1958-ban három, addig önálló vállalat — a budapesti, gyulai és kunhegyesi öntözőberendezéseket gyártó, s a vízügyi igazgatóságoknak javításokat végző üzemek — összevonásával jött létre. Azóta sokat fejlődtek ezek a gyámészlegek. A fejlődés azonban nemcsak a termelés volumenében, hanem — ami még fontosabb — termékeik összetételében, minőségének színvonalában is megmutatkozik. Ma már a vállalat gyártmányaival ellátja a vízgaz. dálkodás minden ágát. Zsilip- táblák, duzzasztók, vízadagolók Túl a „félidőn" Nyolc és fél ezer holdon gazdálkodnak Császártöltés közös gazdaságai. S a határban szorgalmas munka folyik reggeltől estig. Sportnyelven szólva, félidő van a betakarításban. A jövő évi kenyér a raktárban van, következik hát az őszi „hajrá”. — A kombájnok és aratógépek pihenőre tértek, s a cséplő masinák moraját is elfelejtettük már — mondja Szeitz István, a Felszabadulás Tsz új párttitkára. — De akik kaszával arattak — mert erre is szükség volt —. újra szerszámot ragadtak és vágják a téli takarmányt: szénát es lucernát. Az augusztus végi esőzések kissé megzavarták a dolgunkat, de azért senki nem haragudott, hiszen utána szép termést ígér a kukorica. A cukorrépatermés is kiadós lesz. A fűszerpaprikának pedig most már minél több napsütés kellene. A tsz-ek asszonyai szedik a burgonyát és a paradicsomot. Mindkettőből szépen termett, akárcsak tavaly. Egy régi közmondás ezt tartja: „Kis munka, kis gond.” S tsz-eink idei szőlőművelésére ez sajnos nagyon ráillik. Az időjárás sem kedvezett, emellett gazosak maradtak a sorok, ápolatlanok a tőkék, hiányos a permetezés. És bizony ez is közrejátszik abban, hogy nem lesz ..nagy gond” a szüret. De a tanulság jövőre feltétlenül hasznosítható. Walter György máris mint a lajosmizsei üzem telephelye működik. Korszerűsítjük a kunhegyes! 1-es számú és a gyulai 2-es számú gyár- részleget is. A legnagyobb fejlődésnek azonban a Bács-Kis- kun megyében levő gyárrészleg néz elébe. A tervek szerint ugyanis 2—3 éven belül ide költözik Budapestről a Vízgépészeti Vállalat központja is. Az elhelyezésére szolgáló kétemeletes irodaház építését valószínűleg még az idén megkezdik. A községbe települő gazda, sági és műszaki vezetők részére eddig is építettünk 12 lakást, ezt az akciót központiak részére is folytatjuk. Lajosmizséről közel 2400 szakmunkás járt el. Ezek egy részének már helyben biztosítunk munkaalkalmat. További elgondolásaink is vannak azoban a községgel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ide tervezi telepíteni az Országos Vízügyi Kút. fúró Vállalatot és az Országos Vízügyi Alkatrészellátó Vállalatot is. Ily módon néhány éven belül egyre több eljáró szakmunkás találja meg saját lakó. helyén a munkaalkalmat — mondotta végül Vajda elvtárs. Nagy Ottó éppúgy kikerülnek ezekből az üzemekből, mint a belvíz- és öntözőszivattyúk, úszó szivaty- tyúművek, öntözőcsövek, vízve- zeték-csőidomok, szerelvények. Mit gyárt majd a lajos- “™ mizsei gyárrészleg? A Vízgépészeti Vállalat budapesti üzemét a vidéki ipartelepítések során Lajosmizsére tették át. Erre ugyanis itt igen kedvező feltételeket találtunk. Kedvezőek a szállítási lehetőségek, s a munkáslétszám is köny. nyen biztosítható, hiszen sok szakmunkás lakik a községben, akik a fővárosba és az ország más vidékeire járnak, de szívesen dolgoznának itthon. A közel 20 millió forintos költséggel épült új, korszerű üzemben megteremtettük a fel. tételeit annak, hogy a vízgazdálkodás részére olyan korszerű és jó minőségű vízgépészeti be. rendezéseket gyártunk, amelyre korában nem volt módunk. Ennek a gyárrészlegnek a vízügyi szolgálat, a vízellátás és a csatornázás gépigényeit kell ki. elégíteni. Az üzemet máris igen sok — a vízügyi szolgálat résére fontos — berendezés előállításéval bíztuk meg. Itt készülnek a vízátemelő szivattyúk aggregátjai, szivattyús gépcsoportok, öntözőművek szerelvényei. A jövő évben megkezdi az üzem a falu vízellátását korsze. rűen biztosító hidrohengerek, s a törpevízművek előregyártott gépházainak, tartozékainak sorozatgyártását, szakmunkásai pedig részt vesznek azok szere, lésében. Hozzá kell tennem még, hogy a lajosmizsei gyárrészleg feladatai közé tartozik a vízügyi szolgálat gépeinek javítása is. Az új üzem kiváló szakmunkás- és műszaki gárdája már exportfeladatot is kapott. Többek között az idén Ghana részére hat víztisztító berendezést gyártanak. Ez 9,5 méter hosz- szú, 2,4 méter széles, 3 méter magas alkotmány szállítható gépkocsival, vasúton, hajón, s tavak, folyók mellett bárhol te. lepíthető, saját áramfejlesztővel van ellátva. Homokszűréssel, lemezes derítéssel és vegyszeres utókezeléssel tisztítja és teszi ihatóvá a vizet. Már a jövő év. re is érkeztek megrendelések. H| Fejlesztik-e az új üzemet és milyen további tervek vannak? A lajosmizsei 3-as számú gyárrészleg az elkövetkező 2—3 év alatt a jelenleginek kétszeresére bővül, munkáslétszáma a mostani 120-ról 350-re növekszik. A volt csepeli gyáregység A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai fűszerpaprika-nemesítő csoportja hivatott arra, hogy a Kalocsa vidéki világhírű fűszerpaprikát megóvja a fajtaromlástól, illetve új hibridekkel frissítse fel. Az intézet nemesítő munkája már eddig is eredménnyel járt. A tájfajták állandó szelektálásával, az új hibridek üzemi termes ztésé vei évről évre jobbak a terméshozamok. A nemesítők így részesei az elmúlt gazdasági évben elért rekorderedményeknek is, amikor átlagosan 35 mázsa volt a holdanként! termés a környék nagyüzemi földjein. A hozamok, a szín és az íz állandó javítása mellett új célokat tűztek maguk elé a nemesítő csoport munkatársai. Olyan hibrideket szándékoznak előállítani, amelyek az eddigieknél jobban bírják az intenzív termesztés körülményeit, s alkalmasak a gépi szüretelésre. Az utóbbihoz már a partnereket is összeválogatták. A keresztezésnél azokat az egyede- ket használják fel, amelyek korán érnek, és a csövek csokro- san helyezkednek el a száron. A kísérletek másik fő célja, hogy az új törzsek ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben. E célból antibiotikumos talaj-, illetve növénykezelést alkalmaznak a vírussal mesterségesen fertőzött töveken. Már rendelkeznek néhány olyan hibriddel, amely kitűnően ellenáll a betegségeknek. Az idén a szokottná1 kétezerrel több. összesen ötezer keresztezést végeztek. Erre a célra a világ minden tájáról összegyűjtött paprikafajtakat, vad-, illetve a legjobb itthoni fajtákat használták fel. A kísérleti parcellákon a paprikacsövek most kezdik „kinőni” vattaruhájukat, amelyet azért kaptak a megtermékenyített virágok, hogy megvédjék azokat az idegen beporzástól. A „gyapjas” paprikabokrok messze fehérlenek a vattalabdáktól. A megnövekedeit feladatok végett a telepet is bővítették. Űj üvegházat helyeztek üzembe, s így lehetőség nyílik arra, hogy a kiváló tulajdonsággal rendelkező hibrideket évenként kétszeri termesztésben figyeljék meg, ami lényegesen megrövidíti majd a nemesítést munka idejét. Követik a csávolyi módszert Ventillátorral szárítják a kukoricát kilenc termelőszövetkezetben Ez év őszén a bajai járás közös gazdaságaiban az egyik legnagyobb gondot bizonyára a kukorica betakarítása okozza majd. Ennek kétszeres oka van. Egyrészt a vetésterület az idén kétezer holddal nagyobb a tavalyinál, s így jócskán meghaladja a húszezer holdat, másrészt: az időjárás miatt a takarmánynövény érése 2—3 héttel később következik be, mint más években, s a csövek törésére október 10-e előtt valószínűleg nem kerülhet sor. A betakarítás gépesítésére viszonylag csekély a lehetőség. Hét gabonakombájnt szereltek fel adapterrel, amelyekkel hozzávetőleg ezer holdról takaríthatják le a tengerit. A járási szakigazgatás vezetői még további tíz adapter beszerzése végett tesznek lépéseket. Egyébként a hét kombájn által „leszüretelt” kukoricát — amelynek mennyisége minden bizonynyal eléri a 200 vagont — nyomban átveszi a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A közös gazdaságok némelyike, ahol a munkaerő hiánya fokozottan jelentkezik, a betakarítás gondját a szerződéses munkások alkalmazásával igyekszik csökenteni, illetve megszüntetni. A szövetkezetek legtöbbjében azonban — a családtagok teljes bevonásával — kézi erővel is elvégezhető a kukorica törése. Különösen ott. ahol a növényt családi, illetve százalékos műveléssel termesztették. Az elegendő góré hiánya, de a késői betakarítás miatt is, különös gondot okoz a tárolás. Ezért az idén már kilenc tsz- ben alkalmazzák az úgyneve- ett „csávolyi módszert”: a kukoricát a Vámosi-féle hidegie- vegős ventillátorral szárítják. E módszert tavaly Csávolyon, az Egyesülés Tsz-ben alkalmazták először — teljes sikerrel. Lényege abban áll, hogy a ventillátort körülveszik erős oszlopokra feszített dróthálóval, s erre több méter vastagságban felrakják a kukoricát. A szárral lefedett és kiszárított kukorica biztonságosan eltartható. Egy- egy ventillátorra „telepített” tárolóban 20—25 vagon termést is el lehet helyezni. Végeredményben a módszer összehasonlíthatatlanul olcsóbb mint a góré építése. lándzsaerdő Úttörők as árvízkárosultakért A bajai városi ég járást KISZ-bizottság, úttörőelnökség, valamint a járási tanács műve. lődésügyi osztálya az „Üttörők a hazáért”-mozgalom keretén belül mozgalmat kezdeményezett a város és járás iskolái közt az árvízkárosultak megsegítésére. Az iskolák minden tanulója — a szokásos hulladék- gyűjtési munkán felül — heten, ként egy-egy kiolvasott, jó állapotban maradt újságot ad át az iskola hulladékfelelősének, aki az újságokat összegyűjtve meghatározott időszakonként beszolgáltatja a helyileg legközelebb fekvő MÉH-vállalati egységnek. A MÉH Vállalat az így átadott újságokat külön bizony, latolja, s a kilogrammonkénti két forintot átutalja a megyei KISZ-bizottságnak, amely az így befolyt összeget az árvízkárosultak segélyezésére használja fel. A mozgalom 1965. december 30-ig tart. A mozgalom kezdeményezői csatlakozásra szólították fe] Pest, Bács-Kiskun és Nógrád megye iskoláit. A felhívást már el is fogadták és örömmel csatlakoztak a mozgalomhoz. Várható, hogy a három megye tanulóifjúsága a vállalást túlteljesíti, s e mozgalom eredményeképpen mintegy 60—100 ezer forint fordítható az árvíz- károsultak megsegítésére. A kezdeményezés értékét növeli, hogy a tanulóifjúságban nemcsak a közösségi szellemet, a segítésre szoruló emberek támogatósának érzetét növeli, ha. nem felébreszti bennük azt a felemelő tudatot is, hogy apró munkával részeseivé válhattak az árvízkárosultak megsegítésére indított országos nagy mozgalomnak. Két MTZ vontatása gép — — egy Orkán és egy AS-típusú — dolgozik a kiskunfélegyházi Bem József Tsz silókukoricásában. Ebben a percben végeztek egy „körrel”, a tábla szélének a vágásával, s ennek hat pótkocsirakomány az eredménye. Reggel 6 órától róják már a haragoszöld lándzsaerdőt. Papp István traktoros jó ütemet diktál. Agárdi Sándor, az idős szövetkezeti gazda egyengeti a fúvócsőből smaragd esőként szállongó felaprított takarmánynak valót a gép után akasztott pótkocsin. — Az AS jobban dolgozik; kisebb tarlót, torzsákat hagy — mondja, a munkát figyelve Hajdú Gyula főagronómus. Aztán arról beszél, hogy a napi feladat 5—6 hold termésének a betakarítása, de ebben a sűrű ember magasságú táblában enA termes bőséges. A fő vének aligha tudnak eleget tenni, tésű silókukorica 51 holdon, a gyenge homok éllenére is, 130— 140 mázsás átlaggal fizet. — Lótnák csak a bugaci ható rmentén, meg a haleszi bekö- töútnál levő, összesen 108 holdat kitevő csalamádétáblákat! — dicsekszik. — Ha csak nem „üt be” korán a dér, főnyereménnyel ér fel a termésük! A központi majorban mozgalmas kép fogad bennünket. „Félkész” és csaknem megtelt silógödrök körül serénykednek a gazdák, a gépek. Jönnek a j vontatók a friss, nyersillatú rakománnyal. A roppant méretű gödör tetején — amelybe 7 ezer mázsa silókukorica és napraforgó kerül, s amelyet majd törekréteg- gel fednek és árpával vetnek be — Kovács Orbán traktoros járatja megállás nélkül a gépét. A máris mintaszerűen tömörített, alig süppedő zöld szőnyegen sír, nyüszít az erőgép, s kerekeinek fekete gumijai nedvesen csillognak. i — Amennyivel jobb a tér- j més a tavalyinál, annyival több is kerül a silógödörbe — örvendezik Gyöngyösi László, a" árokkészítést ellenőrző fiatal á: lattenyésztő. — Csaknem másfé’- ezer mázsával lesz több silót« karmányunk, mint tavaly. Ne-, szenved szükséget a két és fé’ százas szarvasmarha-állom^ nyunk! J. T.
