Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-04 / 208. szám
1565. szeptember 4, szombat 3. oldal A múlt és a jövő mezsgyéjén Ballóssögi változások Szédítő ellentétek! A parcellák sokaságán még a század első évtizedében dugdosták le a szőlővesszőket; majd’ mindegyik sort más-más fajtából, s a holdonkénti átlagtermés mostanában már a tíz mázsát sem éri el. Pár száz méterrel odébb pedig a Helvéciái Állami Gazdaság több száz holdas összefüggő, kordonos szőlője hívja fel magára a figyelmet. Félig a földbe roskadt, tenyérnyi ablakos, putriszerű tanyák lapulnak meg a szilvafák alatt, a központban pedig man- zard-tetős családi házakat emelnek, s az Egyetértés Tszcs-nek is új székháza van. Közelében másfél ezer hektós pince, a nádtető alatt terméskőből vannak a falak. Korszerű üzletház is épül a kövesút mellett. Aztán a köncsögi határrész terül el, ahol a hírhedt tömeggyilkosnak, Franczia Kiss Mihálynak is volt birtoka. Nemrégiben az egyik parasztházban tanyasi könyvtárat létesítettek Köncsögön. A jelen győztes szólama Ez Ballószög. Alig tíz kilométernyire a megyeszékhelytől. Fiatal község, Kecskemét óriási tanyavilágának egyik „újszülöttje”. Mutáló hangjában még ott zokognak a sok évszázados homoki múlt bánatos sírásai, de mindinkább erősödőben van eleven futamaival a jelen győztesen vidám szólama is. Készülődés Dági János karbantartó a szó szoros értelmében az utolsó simításokat végzi a Bács-Kiskun megyei Szeszipari Vállalat jánoshalmi telepének főző, finomító üstjein, hűtőkészülékein. Sietni kellett a tisztítással, csinosítással, kis javításokkal, mert még a szüret előtt 100 vagon bor lefőzése vár az üzemre. Rá kell állni a borpárlatkészítésre. Megkezdődött a gyümölcsátvétel is, jelenleg a szilváé folyik. Aztán következik az alma, körte, egyéb, majd a törköly, borseprő. Háromszáz vagon nyersanyagot dolgoz fel az üzem egy esztendőben. | A hét kilométer átmérőjű, hat és fél ezer holdnyi területen osztozkodik a tszcs, a Helvéciái Állami Gazdaság, a Fajtakísérleti Állomás, a Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, az erdőgazdaság és a nádgazdaság. Már ez a „sokgazdájúság” is kifejezi, hogy a különböző talajféleségek hirtelen átmenettel uralják a község határát. De ebből az is következik, hogy — nem számítva most a megyeszékhely közelségét — a munkahelyek választéka is bőséges. — Ez az egyik alapja az itteni fejlődésnek — mondja Tóth Sándor, a fiatal, energikus tanácselnök. — A központban két utca már kész, a másik kettő most van alakulófélben. Az utóbbi három évben 19 új ház épült. Három kivételével OTP-kölcsönnel. Ám ez csak első lépcsője a fejlődésnek; a lakosság négyötödrésze jelenleg is külterületen él. Mi hát a biztosítéka annak, hogy Ballószög nem reked meg az előrehaladásban? Először is: az új telepítések — az állami gazdaság, a Fajtakísérleti Állomás, valamint a tszcs közös területén. Szükség is van rájuk, mivel a 800 holdnyi parcellás szőlő évről évre kisebb hasznot hoz. A tszcs-nek 68 hold új szőlője és gyümölcsöse van. Ezenkívül a gazdái több mint 700 hold szántót is közösen művelnek. Nagy táblákon gazdálkodnak, s a hat traktoruk viszonylag nem lebecsülendő gépesítést jelent. Vannak eredményei a közös állattenyésztésnek, a szarvasmarha-, sertés-, lótartásnak is. Folytatják a telepítést De mindez hogyan szolgálja a csoport gazdáinak boldogulását? — Huszonöt fővel rendelkező állandó brigádunk van — válaszol Cséve István, az Egyetértés elnöke. — Sok közöttük a fiatal, s a tagok átlagosan 1500 —1600 forintot keresnek havonta. Ügy látjuk, hogy ha szükség lesz rá, növelni tudjuk a létszámot A fiatalok ittmaradását illetően a helyzet egyelőre nem mondható kedvezőnek. Terbe Imre iskolaigazgató tájékoztatása szerint az évenként végző 20—23 nyolcadikosból 5—6 marad Ballószögön. Kecskemét vonzóerejével továbbra is számolni kell, ezért — a mező- gazdaság fejlődése szempontjából — az indokoltabb arány kialakítása korántsem könnyű. Mégis, mit lehet tenni? — Azt kell elérnünk, hogy lássák a fiatalok: Ballószögön is lehet értelmes életet élni — vallja Terbe Imre. — A KISZ- szervezet ennek érdekében sokat tehet. Gazdag program Mint egy személyben a művelődési otthon igazgatója is, megmutatja a kulturális programot. Még ebben az évben létrehoznak egy ifjúsági és egy motorosklubot. Honismereti és színjátszó szakkör szervezése, valamint közös kirándulások, színházlátogatások szerepelnek terveikben. Szép. és meg is valósítható elképzelések. Az igazgató egyébként már a jövő évre is gondol: a tszcs-vei közösen „tanyanap” megrendezését tervezi, helybeli mező- gazdasági kiállítással egybekötve. „Művelt emberfők” gyülekezete Kecskemét egykori, távlat nélküli, elhagyatott pusztáján —, csakis annak megvalósítása oldhatja fel felemelő egyöntetűséggé a ma szédítő ellentéteit. S e folyamat körvonalai már halványan rajzolódnak: a tszcs állandó brigádjának tagjai szakmunkásképző tanfolyamon vesznek részt, s a községi tanács ösztöndíjával ketten tanulnak Moson magyaró váró tt, a mező- gazdasági főiskolán. Hatvani Dániel nak bizonyult. Milliós költséggel épült utat, amely néhány hónap után javításra szorult. S említhetünk bosszantó apróságokat : a kijavított vízcsapot, amely másnap rosszabb, mint volt, a villanykapcsolót, amely lépten-nyomon felmondja a szolgálatot. Csoda-e, ha ezek a károk és bosszúságok, nagyon bántják a közösséget? Azokat, akik becsületesen dolgoznak, hogy gyarapodjunk, boldoguljunk. A jól dolgozók előtt érthetetlen a felelőtlenek magatartása, a rosz- szul végzett munka- Hiszen ugyanabból az anyagból, ugyanannyi idő és erő ráfordításával jobb, használhatóbb is készülhetett volna. A felelőtlen munka felborítja terveinket. Hiszen kétszer kell megcsinálni azt, amihez költséget és időt egyszer is nehéz volt megteremteni. Hosszul végzett munkával, sajnos, nemcsak azért találkozunk, mert egyébként hozzáértő emberek olykor felelőtlenül, közönyösen dolgoznak. A felelőtlenség némelyiknél már a felkészülés idején megmutatkozik. Egyesek nem értik meg, hogy minden szakma rangot jelent, s ez a rang komoly tanulásra kötelez. Aki nem tartja megtiszteltetésnek, hivatásnak a munkát, amelyet végez, akit nem tölt el keze munkája láttán jogos szakmai büszkeség, arra nemigen lehet számítani a magunkvállalta -oppant vállalkozásban. Csak a szakmai tudás, s az azzal járó önérzet lehet biztosíték. Aki nem ilyen igénnyel indul el pályáján, az sohasem fog remekelniS az is felelőtlenül kockáztat, aki a munka elemeit is alig ismerő emberre bíz fontos feladatokat. A munka komoly dolog, világunk tartó pillére. Ezen a pilléren nem tűrhetünk meg omiatag pontokat, repedéseket. K. Gy. Értékelték a felszabadulási iwkaverseny részeredményeit A kiskőrösi járási pártbizottság, a járási tanács vb és az FJK igazgatósága közös szervezésében még az év elején járás- szerte munkaverseny indult hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. A különböző típusú mezőgazdasági szövetkezetek — a tsz-ek, tszcs-k és szakszövetkezetek —. az ipari üzemek, valamint a földművesszövetkezetek számára meghirdetett verseny feltételei közt> a termelékenység növelése, a takarékos termelés, az önköltségnek, s a balesetek számának a csökkentése, a termelési tervek teljesítése (ipari üzemeknél az exporttervek teljesítése is) szerepelt. Az említett szervek nemrégiben értékelték az éves verseny részeredményeit, s annak alapján a következő sorrend alakult ki. A termelőszövetkezetek vetélkedésében a császártöltési Új Barázda, a páhi Petőfi, a kas- kantyúi Kossuth, a termelőszövetkezeti csoportokéban az imrehegyi Új Élet, a bócsai Szőlőskert, az akasztói Béke, a szakszövetkezetek versenyében a keceli Kinizsi, a kiskőrösi Toldi és a soltvadkerti Rákóczi került az első három helyre. Az ipari üzemek közül három vegyes ktsz, a kiskőrösi, a keceli és a császártöltési, a földművesszövetkezetek soraiból pe]Kiállítás-rekord szeptemberben 20 magyar árubemutató külföldön A magyar külkereskedelem szeptemberben húsz kiállításon, illetve vásáron képviselteti magát árubemutatóival. A szeptemberben nyíló nemzetközi vásárok közül nyolcon lesz magyar kiállítás. Jelentkezik külkereskedelmünk a lipcsei közfogyasztási cikk vásáron, ahol kilenc vállalat hét vásárházban mintegy háromszázféle magyar terméket sorakoztat fel. Szeptemberben nyílik a szalo- niki vásár, ahol a magyar részvétel már hagyományosinak számít. Brnóban a gépipari technikai vásáron hét szakcsoport kiállí- ásain találkozhatnak a látoga- 3k a magyar ipar készítmé- yeivel. A bécsi vásáron látványos, vonzó kiállítást készítenek elő a Magyar Kereskedelmi Kamara szakértői. A magyar tájak elevenednek majd meg a kiállításon, s az erdők, szőlőhegyek, a koncertterem, a népművészeti szoba, azonkívül, hogy teret nyújt sokféle magyar árucikk bemutatására, idegenforgalmi tájékoztatással is szolgál. Ezenkívül Kölnben élelmiszer-kiállításon jelentkezünk. Zágrábban a magyar kiállítás egyik érdekessége lesz az üzemszerűen felállított önkiszolgáló bolt és bisztró. Külkereskedelmünk részt vesz az Algírban és a Bariban sorra kerülő nemzetközi vásáron. A szeptember 11-én Moszkvában megnyüó nagyszabású vegyipari szakkiállításra szintén felkészültek a magyar vállalatok. dig a kiskőrösi, a fülöpszállási és a keceli lett az első, a második, illetve a harmadik helyezett. Az öt első helyezett vándorzászlót kapott, ám hogy az jövőre is a birtokukban maradhasson, az év végi értékelésnél is ugyanolyan helyezést kell elérniök, mint most. Megjelent a KRESZ módosítása Elkészítette a M ű szaki Könyvkiadó „A közúti közlekedés rendjének módosítása és kiegészítése” című füzetet. A Közúti Balesetelhárítási Tanács munkabizottságának összeállítása az 1963. január 1-én életbe léptetett új KRESZ-t kiegészítő jogszabályozást. az 1965. február 1-től hatályos EM—KPM közös rendeletet tartalmazza. A kibővített KRESZ-ből a gépjármű- vezetőknek nem kell újabb hivatalos vizsgát tenniök, azonban szakmai tájékozottságuk, lelkiismeretes munkájuk, a biztonságos közlekedés mindenképpen előfeltételezi a módosító rendelkezések megismerését. — alapos elsajátítását. A százezer példányszámban kibocsátott füzet 3,60 íorintba kerül, a könyvesboltokban árusítják, s kérésre a — budapesti 240-es postafióknál működő — „Könyvet postán”-szolgálat vidékieknek utánvétellel is megküldi. 4 jól végzett munka jelen- tőségéről, megbecsüléséről sok szó esik nálunk- De minden szónál ékesebb a tett: a megújult, megszépült ország, amelyét a munka teremtett meg. Dolgozni a mi társadalmunkban annyit jelent, mint alkotni. Jól dolgozni pedig nem más, mint talpig ember módjára, felelősséggel maradandót teremteni. Mit szóljunk azonban a lelki- ismeretlen kőművesről, aki rosszul rakta a kapu tartó oszlopát, szakszerűtlenül szerelte be a súlyos vaskaput, amely rázuhant az ott játszó gyerekre és halálra sebezte. A megbecsült munka világában különösen döbbenetes az ilyen tragédia, és megvetendő az, aki lélektelen munkájával előidézte ezt. A felelőtlenül végzett, rossz munka — szerencsére — nem mindig követel emberéletet, anyagi áldozatot azonban minden esetben. S az erkölcsi kár sem lebecsülendő. Vajon nem szomorú látvány-e például az alig felépült ház, amely néhány hónap múlva vedlettebb ásatagabb egy-egy sor vihart látott műemléképületnél. Pedig ilyen példát sajnos, nemegyszer látunk, s a' látvány nem csupán a kárt, a forintban kifejezhető veszteséget juttatta eszünkbe- Hiszen az a ház mindannyiunk közös vagyona, és szomorú dolog, hogy csak ennyire becsültük vele magunkat. I" áttunk selejtet a gyárban, amikor drága anyagból, elfecsérelt percek során semmi sem született. S olyan is előfordult, és előfordul ma is, hogy a rosszul szántott, ímmel-ám- mal összekaparászott föld csali a felét termi annak, amennyit megteremhetett volna, ha egy kicsit több szíwel-lélekkel művelik. A példákat lehetne sorolni. Említhetnénk időt és pénzt emésztő tervet, amely a kivitelezéskor használhatatlanSzaktudás és önérzet