Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

1565. szeptember 4, szombat 3. oldal A múlt és a jövő mezsgyéjén Ballóssögi változások Szédítő ellentétek! A parcel­lák sokaságán még a század első évtizedében dugdosták le a szőlővesszőket; majd’ mind­egyik sort más-más fajtából, s a holdonkénti átlagtermés mosta­nában már a tíz mázsát sem éri el. Pár száz méterrel odébb pedig a Helvéciái Állami Gaz­daság több száz holdas össze­függő, kordonos szőlője hívja fel magára a figyelmet. Félig a földbe roskadt, te­nyérnyi ablakos, putriszerű ta­nyák lapulnak meg a szilvafák alatt, a központban pedig man- zard-tetős családi házakat emel­nek, s az Egyetértés Tszcs-nek is új székháza van. Közelében másfél ezer hektós pince, a nád­tető alatt terméskőből vannak a falak. Korszerű üzletház is épül a kövesút mellett. Aztán a köncsögi határrész terül el, ahol a hírhedt tömeggyilkosnak, Franczia Kiss Mihálynak is volt birtoka. Nemrégiben az egyik parasztházban tanyasi könyvtá­rat létesítettek Köncsögön. A jelen győztes szólama Ez Ballószög. Alig tíz kilomé­ternyire a megyeszékhelytől. Fiatal község, Kecskemét óriási tanyavilágának egyik „újszü­löttje”. Mutáló hangjában még ott zokognak a sok évszázados homoki múlt bánatos sírásai, de mindinkább erősödőben van ele­ven futamaival a jelen győzte­sen vidám szólama is. Készülődés Dági János karbantartó a szó szoros értelmében az utolsó si­mításokat végzi a Bács-Kiskun megyei Szeszipari Vállalat já­noshalmi telepének főző, fino­mító üstjein, hűtőkészülékein. Sietni kellett a tisztítással, csi­nosítással, kis javításokkal, mert még a szüret előtt 100 va­gon bor lefőzése vár az üzemre. Rá kell állni a borpárlatkészí­tésre. Megkezdődött a gyümölcsát­vétel is, jelenleg a szilváé fo­lyik. Aztán következik az alma, körte, egyéb, majd a törköly, borseprő. Háromszáz vagon nyersanyagot dolgoz fel az üzem egy esztendőben. | A hét kilométer átmérőjű, hat és fél ezer holdnyi terüle­ten osztozkodik a tszcs, a Hel­véciái Állami Gazdaság, a Faj­takísérleti Állomás, a Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet, az erdőgazdaság és a nádgazdaság. Már ez a „sokgazdájúság” is kifejezi, hogy a különböző talajféleségek hir­telen átmenettel uralják a köz­ség határát. De ebből az is kö­vetkezik, hogy — nem számítva most a megyeszékhely közelsé­gét — a munkahelyek válasz­téka is bőséges. — Ez az egyik alapja az it­teni fejlődésnek — mondja Tóth Sándor, a fiatal, energi­kus tanácselnök. — A központ­ban két utca már kész, a másik kettő most van alakulófélben. Az utóbbi három évben 19 új ház épült. Három kivételével OTP-kölcsönnel. Ám ez csak első lépcsője a fejlődésnek; a lakosság négy­ötödrésze jelenleg is külterüle­ten él. Mi hát a biztosítéka annak, hogy Ballószög nem reked meg az előrehaladásban? Először is: az új telepítések — az állami gazdaság, a Fajta­kísérleti Állomás, valamint a tszcs közös területén. Szükség is van rájuk, mivel a 800 hold­nyi parcellás szőlő évről évre kisebb hasznot hoz. A tszcs-nek 68 hold új szőlője és gyümöl­csöse van. Ezenkívül a gazdái több mint 700 hold szántót is közösen művelnek. Nagy táblá­kon gazdálkodnak, s a hat trak­toruk viszonylag nem lebecsü­lendő gépesítést jelent. Vannak eredményei a közös állatte­nyésztésnek, a szarvasmarha-, sertés-, lótartásnak is. Folytatják a telepítést De mindez hogyan szolgálja a csoport gazdáinak boldogulá­sát? — Huszonöt fővel rendelkező állandó brigádunk van — vá­laszol Cséve István, az Egyet­értés elnöke. — Sok közöttük a fiatal, s a tagok átlagosan 1500 —1600 forintot keresnek havon­ta. Ügy látjuk, hogy ha szük­ség lesz rá, növelni tudjuk a létszámot A fiatalok ittmaradását ille­tően a helyzet egyelőre nem mondható kedvezőnek. Terbe Imre iskolaigazgató tájékozta­tása szerint az évenként végző 20—23 nyolcadikosból 5—6 ma­rad Ballószögön. Kecskemét vonzóerejével továbbra is szá­molni kell, ezért — a mező- gazdaság fejlődése szempontjá­ból — az indokoltabb arány kialakítása korántsem könnyű. Mégis, mit lehet tenni? — Azt kell elérnünk, hogy lássák a fiatalok: Ballószögön is lehet értelmes életet élni — vallja Terbe Imre. — A KISZ- szervezet ennek érdekében so­kat tehet. Gazdag program Mint egy személyben a műve­lődési otthon igazgatója is, meg­mutatja a kulturális progra­mot. Még ebben az évben létre­hoznak egy ifjúsági és egy mo­torosklubot. Honismereti és színjátszó szakkör szervezése, valamint közös kirándulások, színházlátogatások szerepelnek terveikben. Szép. és meg is va­lósítható elképzelések. Az igazgató egyébként már a jövő évre is gondol: a tszcs-vei közösen „tanyanap” megrende­zését tervezi, helybeli mező- gazdasági kiállítással egybe­kötve. „Művelt emberfők” gyüleke­zete Kecskemét egykori, távlat nélküli, elhagyatott pusztáján —, csakis annak megvalósítása oldhatja fel felemelő egyönte­tűséggé a ma szédítő ellentéteit. S e folyamat körvonalai már halványan rajzolódnak: a tszcs állandó brigádjának tagjai szak­munkásképző tanfolyamon vesz­nek részt, s a községi tanács ösztöndíjával ketten tanulnak Moson magyaró váró tt, a mező- gazdasági főiskolán. Hatvani Dániel nak bizonyult. Milliós költség­gel épült utat, amely néhány hónap után javításra szorult. S említhetünk bosszantó aprósá­gokat : a kijavított vízcsapot, amely másnap rosszabb, mint volt, a villanykapcsolót, amely lépten-nyomon felmondja a szolgálatot. Csoda-e, ha ezek a károk és bosszúságok, nagyon bántják a közösséget? Azokat, akik becsü­letesen dolgoznak, hogy gyara­podjunk, boldoguljunk. A jól dolgozók előtt érthetetlen a fe­lelőtlenek magatartása, a rosz- szul végzett munka- Hiszen ugyanabból az anyagból, ugyan­annyi idő és erő ráfordításá­val jobb, használhatóbb is ké­szülhetett volna. A felelőtlen munka felborítja terveinket. Hi­szen kétszer kell megcsinálni azt, amihez költséget és időt egyszer is nehéz volt megte­remteni. Hosszul végzett munká­val, sajnos, nemcsak azért találkozunk, mert egyéb­ként hozzáértő emberek olykor felelőtlenül, közönyösen dolgoz­nak. A felelőtlenség némelyiknél már a felkészülés idején meg­mutatkozik. Egyesek nem értik meg, hogy minden szakma ran­got jelent, s ez a rang komoly tanulásra kötelez. Aki nem tartja megtiszteltetésnek, hiva­tásnak a munkát, amelyet vé­gez, akit nem tölt el keze mun­kája láttán jogos szakmai büsz­keség, arra nemigen lehet szá­mítani a magunkvállalta -oppant vállalkozásban. Csak a szakmai tudás, s az azzal járó önérzet lehet biztosíték. Aki nem ilyen igénnyel indul el pályáján, az sohasem fog remekelni­S az is felelőtlenül kockáztat, aki a munka elemeit is alig is­merő emberre bíz fontos fel­adatokat. A munka komoly do­log, világunk tartó pillére. Ezen a pilléren nem tűrhetünk meg omiatag pontokat, repedéseket. K. Gy. Értékelték a felszabadulási iwkaverseny részeredményeit A kiskőrösi járási pártbizott­ság, a járási tanács vb és az FJK igazgatósága közös szerve­zésében még az év elején járás- szerte munkaverseny indult ha­zánk felszabadulásának 20. év­fordulója tiszteletére. A külön­böző típusú mezőgazdasági szö­vetkezetek — a tsz-ek, tszcs-k és szakszövetkezetek —. az ipari üzemek, valamint a földműves­szövetkezetek számára meghir­detett verseny feltételei közt> a termelékenység növelése, a ta­karékos termelés, az önköltség­nek, s a balesetek számának a csökkentése, a termelési tervek teljesítése (ipari üzemeknél az exporttervek teljesítése is) sze­repelt. Az említett szervek nemré­giben értékelték az éves ver­seny részeredményeit, s annak alapján a következő sorrend alakult ki. A termelőszövetkezetek vetél­kedésében a császártöltési Új Barázda, a páhi Petőfi, a kas- kantyúi Kossuth, a termelőszö­vetkezeti csoportokéban az imrehegyi Új Élet, a bócsai Szőlőskert, az akasztói Béke, a szakszövetkezetek versenyében a keceli Kinizsi, a kiskőrösi Toldi és a soltvadkerti Rákóczi került az első három helyre. Az ipari üzemek közül három vegyes ktsz, a kiskőrösi, a ke­celi és a császártöltési, a föld­művesszövetkezetek soraiból pe­]Kiállítás-rekord szeptemberben 20 magyar árubemutató külföldön A magyar külkereskedelem szeptemberben húsz kiállításon, illetve vásáron képviselteti ma­gát árubemutatóival. A szeptemberben nyíló nem­zetközi vásárok közül nyolcon lesz magyar kiállítás. Jelentke­zik külkereskedelmünk a lipcsei közfogyasztási cikk vásáron, ahol kilenc vállalat hét vásár­házban mintegy háromszázféle magyar terméket sorakoztat fel. Szeptemberben nyílik a szalo- niki vásár, ahol a magyar rész­vétel már hagyományosinak szá­mít. Brnóban a gépipari technikai vásáron hét szakcsoport kiállí- ásain találkozhatnak a látoga- 3k a magyar ipar készítmé- yeivel. A bécsi vásáron látványos, vonzó kiállítást készítenek elő a Magyar Kereskedelmi Kama­ra szakértői. A magyar tájak elevenednek majd meg a kiál­lításon, s az erdők, szőlőhegyek, a koncertterem, a népművészeti szoba, azonkívül, hogy teret nyújt sokféle magyar árucikk bemutatására, idegenforgalmi tájékoztatással is szolgál. Ezen­kívül Kölnben élelmiszer-kiál­lításon jelentkezünk. Zágráb­ban a magyar kiállítás egyik érdekessége lesz az üzemsze­rűen felállított önkiszolgáló bolt és bisztró. Külkereskedelmünk részt vesz az Algírban és a Bariban sor­ra kerülő nemzetközi vásáron. A szeptember 11-én Moszk­vában megnyüó nagyszabású vegyipari szakkiállításra szintén felkészültek a magyar vállala­tok. dig a kiskőrösi, a fülöpszállási és a keceli lett az első, a má­sodik, illetve a harmadik he­lyezett. Az öt első helyezett vándor­zászlót kapott, ám hogy az jö­vőre is a birtokukban marad­hasson, az év végi értékelésnél is ugyanolyan helyezést kell elérniök, mint most. Megjelent a KRESZ módosítása Elkészítette a M ű szaki Könyv­kiadó „A közúti közlekedés rendjének módosítása és kiegé­szítése” című füzetet. A Közúti Balesetelhárítási Tanács mun­kabizottságának összeállítása az 1963. január 1-én életbe lépte­tett új KRESZ-t kiegészítő jog­szabályozást. az 1965. február 1-től hatályos EM—KPM közös rendeletet tartalmazza. A kibő­vített KRESZ-ből a gépjármű- vezetőknek nem kell újabb hi­vatalos vizsgát tenniök, azon­ban szakmai tájékozottságuk, lelkiismeretes munkájuk, a biz­tonságos közlekedés mindenkép­pen előfeltételezi a módosító rendelkezések megismerését. — alapos elsajátítását. A százezer példányszámban kibocsátott füzet 3,60 íorintba kerül, a könyvesboltokban áru­sítják, s kérésre a — budapesti 240-es postafióknál működő — „Könyvet postán”-szolgálat vi­dékieknek utánvétellel is meg­küldi. 4 jól végzett munka jelen- tőségéről, megbecsülé­séről sok szó esik nálunk- De minden szónál ékesebb a tett: a megújult, megszépült ország, amelyét a munka teremtett meg. Dolgozni a mi társadal­munkban annyit jelent, mint al­kotni. Jól dolgozni pedig nem más, mint talpig ember módjá­ra, felelősséggel maradandót te­remteni. Mit szóljunk azonban a lelki- ismeretlen kőművesről, aki rosszul rakta a kapu tartó osz­lopát, szakszerűtlenül szerelte be a súlyos vaskaput, amely rá­zuhant az ott játszó gyerekre és halálra sebezte. A megbe­csült munka világában különö­sen döbbenetes az ilyen tragé­dia, és megvetendő az, aki lé­lektelen munkájával előidézte ezt. A felelőtlenül végzett, rossz munka — szerencsére — nem mindig követel emberéletet, anyagi áldozatot azonban min­den esetben. S az erkölcsi kár sem lebecsülendő. Vajon nem szomorú látvány-e például az alig felépült ház, amely né­hány hónap múlva vedlettebb ásatagabb egy-egy sor vihart látott műemléképületnél. Pedig ilyen példát sajnos, nemegy­szer látunk, s a' látvány nem csupán a kárt, a forintban ki­fejezhető veszteséget juttatta eszünkbe- Hiszen az a ház mindannyiunk közös vagyona, és szomorú dolog, hogy csak ennyire becsültük vele magun­kat. I" áttunk selejtet a gyárban, amikor drága anyagból, elfecsérelt percek során semmi sem született. S olyan is elő­fordult, és előfordul ma is, hogy a rosszul szántott, ímmel-ám- mal összekaparászott föld csali a felét termi annak, amennyit megteremhetett volna, ha egy kicsit több szíwel-lélekkel mű­velik. A példákat lehetne so­rolni. Említhetnénk időt és pénzt emésztő tervet, amely a kivitelezéskor használhatatlan­Szaktudás és önérzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom