Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

1965, szent ember 30, cső tön „ 5. oldal Mit várhatunk? az új hangversenigévadtó! Tanultság és folyamatos önművelés A FALUSI VEZETŐK MÜVELTSÉQÉRŐL MINDEN év májusában azzal a várakozással búcsúznak a be­fejeződött hangversenysorozat­tól: vajon mit hoz a követke­ző évad, vajon az Országos Fil­harmónia dramaturgiája ho­gyan értékesíti az elmúlt kon­certidény tapasztalatait, a nagy- közönség és a szakemberek vé­leményét? A új bérleti sorozat egysze­rű, de ízlésesen kiállított pros­pektusát lapozgatva azonnal a szemünkbe tűnik néhány do­log, mely azt igazolja; hogy a program egészében figyelembe veszi mind a közönséa siker, mind a zenei nevelés, ízésfej- lesztés szempontjait és köve­telményeit, részleteiben pedig több újdonságot, vonzó érde­kességet tartalmaz. A nyitó hónap: október mind­járt gazdag programot kínál. Elsőként, 5-én, orgonaestet hal­lunk, a kecskeméti nagytemp­lomban. Az orgona eddig nem szerepelt hangversenyeink mű­során, pedig ennek a hangszer­nek óriási irodalma van, a ba­rokk muzsika nagyjai, főként J. S. Bach orgonára írt remek­művek egész sorát alkotta meg. Ez az est tehát jelentős ese­mény lesz a megyeszékhely ze­nei életében. Reméljük, zene­kedvelő közönségünk — a hely szokatlansága ellenére — érdek­lődéssel fogadja a nálunk új­donságot jelentő koncertet. A MÁSIK kamarazenei soro­zat első alkalommal a most zaj­ló 8. budapesti zenei verseny fúvós és énekes díjnyerteseit mutatja be. Örömmel üdvözöl­jük a tényt, hogy Kecskemét ezzel az aktuális hangverseny­nyel mintegy bekapcsolódik a nemzetközi viszonylatban is je­lentős zenei eseménysorozatba. Ugyanebben a hónapban in­dul a zenekari sorozat is, min­den idők egyik legnagyobb klasszikusának, W. A. Mozart­nak négy remekművével. Ér­dekességként említem meg, hogy ezek közül három a szer­ző legkésőbbi, legérettebb al­kotásai közül való: a Varázs- fuvola című opera, melynek nyitányát halljuk, és a „Jupi­ter" -szimfónia Mozartnak e mű­fajokban utolsó alkotásai, a klarinétverseny pedig, melyet egyértelműen a zeneirodalom legszebb, legköltőibb fúvós-ver­MÉG 1960-ban adták ki Ma­gyarország hivatalos műemlék- jegyzékét. Eszerint tízezer épü­letet tartottak nyilván. Az Or­szágos Műemléki Felügyelőség most minden egyes műemlék­ként számon tartott épületet fe­lülvizsgál, hogy valóban érté­kes-e és néhányat töröl. Azokat a lakóházakat, romokat töröl­ték, amelyek sok átalakításon mentek keresztül, nem tartották meg eredeti jellegüket. — A felmérést az egész or­szágban 1967-ben fejezzük be — mondja dr. Bareza Géza, a Mű. emléki Felügyelőség tudomá­nyos munkatársa. Elkészült már Békés, Bács megye revíziója, üsongrád megyében most folyik a felülvizsgálás. Az új besoro­lás megkülönböztetve jelöli a műemlékek különféle fajtáit; a műemlék épületet (ez a legérté­kesebb), a műemlék jellegű, a városképi jellegű épületet, a műemléki környezetet és a mű. emléki jelentőségű területet. Ez utóbbi fogalom azt a területet jelöli, ahol tömegesen fordulnak elő műemlék épületek, ilyen pl.; a Budai vár, Sopron és Eger belvárosa. — Az újfajta nyilvántartás hány műemléket jelez Bács- Kiskun megyében? — KÉTSZÁZHATOT. Ebből harmincnyolc az elsőrendű mű. emléit. Kecskeméten, Baján, senyművének tartanak, a mes­ternek utolsó zenekari műve, halála előtt alig két hónappal komponálta. A további, havonta egyszer jelentkező zenekari koncertek műsorában Vivaldi, Beethoven, Liszt, Mendelssohn, Csajkovsz­kij, Brahms, Kodály, Prokofjev stb. nevével találkozunk. A mindig nagy közönséget vonzó oratórium-előadások sorában az idén a műfaj legnagyobb mes­terének, Händelnek Messiás cí­mű oratóriuma kerül bemuta­tásra, Bartók Concertójának áprilisi előadása pedig közön­ségünket a klasszikussá érett nagy zenekötő egyik leghatal­masabb alkotásával ismerteti meg. SZÁZADUNK magyar zené­jét az eddig említetteken kívül Viski János, Mihály András, Kurtág György és Szönyi Er­zsébet egy-egy műve képviseli; két fiatal, külföldön is elismert tehetségű zeneszerzőnk: Bozay Attila és Durkó Zsolt alkotó­művészetével pedig szerzői est keretében találkozunk majd a kamarakoncertek során. Szóljunk röviden a közremű­ködő művészekről is. Két kül­földi karmestert és két hang­szeres szólistát hirdet a prospek­tus és egy, eddig csak hírből ismert kiváló együttest: a ljubljanai zenekart. A hazai élgárdát Kovács Dénes, Lukács Pál, Lehel György, Tusa Erzsé­bet, Perényi Miklós, Vaszy Vik­tor és Tátrai-vonósnégyes kép­viseli. Első ízben szerepel Kecs­keméten a tehetséges fiatal kar­mester: Oberfrank Géza. A sorozat újdonsága, hogy a helyi zenetanárok ez idén nem egy, hanem két alkalommal lép­nek dobogóra, melytől ezeknek a hangversenyeknek tervsze­rűbb műsorösszeállítását, egy­ben a színvonal további emelke­dését várjuk. KÜLÖN műsorfüzetben fog megjelenni az ifjúsági sorozat idei programja. Ennek kereté­ben — egy zenekari és négy kamara jellegű hangversenyen — vonzónak Ígérkező temati­kus műsorok (pl. Nagy meste­rek tánczenéje, Vers és dal — I dráma és opera stb.) vezetik be ifjú közönségünket a „nagy” ze­neművészet világába. Körber Tivadar Kalocsán található a legtöbb vé­dett épület. A Műemléki Felügyelőségnek az a célja, hogy a műemlék házakat, várakat, templomokat, egyéb emlékeket, szobrokat stb. felújítsák, helyreállítsák. A fel­ügyelőség számottevő összegeket fordít az értékes műemlékek megóvására, rendben tartására. — Milyen műemléki épületet restáuráltak az utóbbi időben a megyében? — Jelenleg is dolgoznak pél­dául a felügyelőség emberei a kiskunhalasi szélmalom helyre- állításán. — Milyen terveik vannak? — A legnagyobb figyelmet az idegenforgalmi helyekre fordít­juk. Országosan is, és megyén­ként is. Bács megyében általá­ban jól karbantartott műemlé­kek vannak. Rövidesen sor ke­rül Baján a görögkeleti szerb templom helyreállítására. 1969- re tervezzük a szalkszentmárto- ni Petőfi-ház rendbehozatalát. Ezt az építkezést nem a mi em­bereink végzik. EGYÉBKÉNT a nagy szaktu­dást és gyakorlatot igénylő spe­ciális munkák elvégzésére a Műemléki Felügyelőségnek több építésvezetősége van — Sopron­ban, Szombathelyen. Pécsett, Székesfehérvárott, Visegrádon, Egerben és Nyíregyházán. Sza­kosított műhelye Budapesten. — Végül IS az iskolázottsá­gom vagy a műveltségem ér­dekli? — nézett rám pillantásé-, ban némi meglepettséggel a község tanácselnök-helyettese. Piacnap volt. A főutcán porté- kás szekerek zörögtek végig, s egy fagylaltárus éppen a beszél­getésünk színhelyéül szolgáló szoba ablaka alatt hívta föl mindenki figyelmét készítmé­nyére. Meg kellett értenem az el- noklíelyettes zavarát. Ismerjük egymást vagy nyolc éve, nem­egyszer írtam is már községük­ről. De kérdéseim mindig ilye­nek voltak: mi van a vetéster- j vükkel?, halad-e a törpe vízmű építése?, bíznak-e abban, hogy hamarosan lábra áll a tsz-ük? És most rögtön a magánélete kellős közepébe kértem bepil­lantást. ö is kért valamit az őszinteségért: se az ő neve, se a község neve ne szerepeljen az írásomban. Az iskolázottsága: an­nak idején csak öt elemit jár­hatott; a felszabadulás óta gim­náziumi érettségit tett és most járja a marxista egyetem máso­dik évfolyamát. Szeretne a há­rom év után tovább tanulni, Számítása szerint negyvenkilenc esztendős korára megszerzi az egyetemi diplomát. Csak tisztelni lehet érte a hajdani ácslegényt, aki már megfordult a falusi közélet fél­tucat posztján. Volt bíró, DÉ- FOSZ-titkár, földművesszövet­kezeti ügyvezető, a helyi sport­egyesület vezetője, ideiglenes tsz-elnök és béketitkár is. „A munka szeret engem, mindig karonfogva járunk” — szokta tréfásan mondani. És nem is kérdi tőle: mikor szeretne úgy sétálni, hogy négy iskolás gyer­mekével diskuráljon. Ami a művelődését il­leti? — Olvasásra alig van időm — mondta. Amit az újságok a Rozsdatemetőről meg a Húsz óráról írnak, az csak keserít: a fél ország beszél olyan könyvek­ről, amiket én még nem olvas­tam el. — Mozi? Nevetett: — Az családfői kötelességem. Minden vasárnap délután el Az előkészítést régészek, művé­szettörténészek végzik. Saját tervezőintézetükben készülnek a részletes tervek. kell vinnem a gyerekeket. Anél­kül a következő héten otthon se rend, se tanulás nem volna. — Színházat mikor látott? Legyintett: — Régen... A sógorom eskü­vője idején, Pesten. Üjságot bőven járat: a Nép- szabadságot, a megyei hírlapot, a Tanácsok Lapját, a Képes Üjságot, a folyóiratok közül pe­dig a Társadalmi Szemlét. Hogy mennyit és hogyan olvas ebből? Naponta egy cigarettaszívásnyi ideje jut a Népszabadságra, a többit főleg átfutja. A rádiót ritkán nyitja ki. Ügy vélem, fölösleges tovább sorolnom ennek a derék, köz- tiszteletben álló falusi vezető­nek iskolázottsági és műveltsé­gi jegyeit. Mint a sejt az egé­szet, azonmód tükrözi a falusi vezetők általános tanulási, mű­velődési állapotát. , Azt a pozitívumot is, hogy a legtöbbjük tanul. Az egyik községben a ta­nácselnök érettségizett és most kezdte el az egyéves pártisk'olai tanulmányait; • helyettesének technikumi végzettsége van, s most fejezte be a marxista kö­zépiskolát, a titkár négy kö­zépiskolája mellé hamarosan ta­nácsakadémiai tanulmányokat folytat; a három tsz-elnök közül egynek agráregyetemi végzett­sége van, egy most jár marxista egyetemre, egy pedig mezőgaz­dasági technikumot végez. Ami a tanácsok függetlenített dolgozóit illeti, közülük az or­szág három tanácsakadémiáján, Budapesten, Szombathelyen és Veszprémben, jelenleg is 400 el­nök, elnökhelyettes és titkár folytatja tanulmányait. A tsz- és állami gazdasági vezetők se­regét képezi tovább évről évre a mezőgazdasági szakoktatási hálózat. A falusi pártmunkások között majd mindenki egy sze­mélyben oktató is — tanuló is. A tanultság azonban nem mindig jár karonfogva a folyamatos önműveléssel vagy éppen a műveltséggel. Mert miként vélekedjem an­nak a funkcionáriusnak a hoz­záértésről, aki — három eszten­deje érettségizett jó eredmény­nyel — a könyvtár legfőbb gondviselője falujában, mégis ilyen mondatokkal lepett meg: — Nem érek rá eleget olvas­ni, de a „Ne sárgulj, fűzfát” el­olvasnám még egyszer. Somogy- vári írta... Nem tudná nekem Pesten megszerezni az elvtárs? Az egyik tsz-vezető képesztett el másfél esztendeje azzal a megjegyzéssel, hogy a beosztott agronómus kispolgári életstílusú ember. Hogy miért? Hát azért. mert hegedülni taníttatja a gyermekeit... Természetesen durva túlzás volna általánosítani az ilyen megnyilatkozások alapján. Hi­szen találkoztam én olyan tsz- elnökkel, aki „mellékesen” óra­adó tanár is volt a helybeli gimnáziumban. Az egyik járási tanács titkára pedig a legmű­veltebb falusi népművelő, aki­vel valaha is beszéltem. Mégis azt mondhatjuk: á fa­lusi vezetők jelentős részének — a politikai és mezőgazdasági szakismereteinek további gya­rapítása mellett — igen-igen nagy szüksége volna arra, hogy rendszeresen olvasson szépiro­dalmat: legalább a tv-n keresz­tül minél több színházi előadást lááson; időről időre, ha másutt nincs erre alkalma, hát a helyi könyvtárban, lapozza végig az ismeretterjesztő, művészeti és egyéb folyóiratokat. Legutóbb két falusi általá­nos iskolás gyermek kérdezte tőlem levélben: van-e rokonság az irodalmi neorealizmus és a filmművészettel kapcsolatban emlegetett „új hullám” között. Az öröm és az ijedelem pörölt bennem, amikor elolvastam a levelet. Az öröm, hogy 14 éves parasztgyerekek már ilyesmin is vitatkoznak. És az ijedelem, hogy vajon a helyi vezetők jó választ adnának-e a kérdésre, ha hozzájuk fordultak volna kérdésükkel a gyerekek? Mindenki csak azt a kérdést tudja helyesen megítélni, amit ismer, de ebben azután helyes is az ítélete: tehát az egyes kérdésekben a szakember, egye­temlegesen pedig az általános műveltségű ember ítélete a döntő... Ki vitathatná: a falvak­nak ma általánosan művelt ve­zetőkre van szükségük. Ez pe­dig szorgos önművelés nélkül aligha lehetséges. Időt kell biz­tosítani hozzá, s ez az egyik legnagyobb gond, ami csakis a szabad idő okos beosztásával oldható meg. B. N. E. A garas szüret filmen Film készült a garai szüreti mulatságról, ahol a soknemze­tiségű lakosság sajátos népvise­letében ünnepelte a szüretet. A színes felvonulást és mulatságot német bíróné, délszláv bíró, székely jegyző irányította. Az egész napos programról a bajai művelődési ház filinszakköre készített filmet. Kádár Márta Indok: Az iskolakötelezettség felső határát nálunk a betöltött 16 évben szab­ja meg a törvény. Ha az iskolaköteles szabá­lyos időben, tehát 14 éves korára elvégzi a nyolc általánost, akkor még két évig kell a továbbképző iskolát látogat­nia — feltéve, hogy nem tanul tovább közép­iskolában, vagy nem lesz belőle szakmunkásta­nuló. Ha pedig 14 éves korára nem végzi el a gye­rek az általánost; úgy köteles tovább járni az iskolát rendes tanulóként, egészen 16 éves ko­ráig. Felmentést az iskolalátogatás alól kivétele­sen — súlyos szociális okból, vagy kellően meg­alapozott szakorvosi indoklás alapján — az is­kola igazgatója adhat. Az iskolatörvény ezzel a gyermekek érdekét szolgálja. Ma már nem olyan világban élünk, hogy egy-két osztály elvégzésével megállhatná a fiatal a helyét az életben. A leghétköznapibb fizikai munka is — a nagyarányú gépesítés kor­szakában — több tudást tételez fel, mint haj­danában. Ezért az iskola alól idő előtt senki sem vonhatja ki magát önmaga károsodása nél­kül. Nem vitás tehát, hogy az iskolakötelezettség­nek 16 évben való meghatározása a felnövekvő fiatalság érdekét szolgálja. A rossz tanuló, az ismétlő is, ha iskolába jár. ragad rá valami. Nem akar tanulni „Aki malomban jár, lisztes lesz” — mond­ja a közmondás. És ez — igaz. Sajnos, iskolatörvé­nyünknek ezt a rendelke­zését nem mindenütt értik meg a szülők. Ha a gyerek 14 éves korára nem végezte el a nyolc osztályt, minden követ megmozgatnak, hogy fel­mentést kapjon az iskolalátogatás alói. Csak egy példát említünk. Az egyik községben magas a lemaradott gyerekek száma. A szülők valóságos kampányt indítottak, megrohanták a községi orvost, adjon felmentési javaslatot a gyereknek. És — elég helytelenül — az orvos kellő vizsgálat nélkül a következő indokkal adta ki az azonos szövegű felmentési javaslatokat: „Teljes tanulási szándék hiánya miatt tovább­tanulásától eredmény nem várható”. Ilyen fel­mentési javaslatot vitt az iskolába több mint húsz tanuló. A javaslat indokolása: a tanulási szándék tel. jes hiánya nem ok a felmentésre és — őszintén szólva — ennek ilyen fprmában való megállapí­tása nem körzeti orvosi feladat. Az iskola igaz­gatója nem is vette tekintetbe a körzeti orvos által aláírt furcsa javaslat indokolását és csupán két esetben — nyomós egészségügyi és/ szociális indokkal — adott felmentést a további rendsze­res iskolalátogatás alól. B. J. Helyreállítják a ssalkssentmártoni Petőfi-há&at

Next

/
Oldalképek
Tartalom