Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
1965, szent ember 30, cső tön „ 5. oldal Mit várhatunk? az új hangversenigévadtó! Tanultság és folyamatos önművelés A FALUSI VEZETŐK MÜVELTSÉQÉRŐL MINDEN év májusában azzal a várakozással búcsúznak a befejeződött hangversenysorozattól: vajon mit hoz a következő évad, vajon az Országos Filharmónia dramaturgiája hogyan értékesíti az elmúlt koncertidény tapasztalatait, a nagy- közönség és a szakemberek véleményét? A új bérleti sorozat egyszerű, de ízlésesen kiállított prospektusát lapozgatva azonnal a szemünkbe tűnik néhány dolog, mely azt igazolja; hogy a program egészében figyelembe veszi mind a közönséa siker, mind a zenei nevelés, ízésfej- lesztés szempontjait és követelményeit, részleteiben pedig több újdonságot, vonzó érdekességet tartalmaz. A nyitó hónap: október mindjárt gazdag programot kínál. Elsőként, 5-én, orgonaestet hallunk, a kecskeméti nagytemplomban. Az orgona eddig nem szerepelt hangversenyeink műsorán, pedig ennek a hangszernek óriási irodalma van, a barokk muzsika nagyjai, főként J. S. Bach orgonára írt remekművek egész sorát alkotta meg. Ez az est tehát jelentős esemény lesz a megyeszékhely zenei életében. Reméljük, zenekedvelő közönségünk — a hely szokatlansága ellenére — érdeklődéssel fogadja a nálunk újdonságot jelentő koncertet. A MÁSIK kamarazenei sorozat első alkalommal a most zajló 8. budapesti zenei verseny fúvós és énekes díjnyerteseit mutatja be. Örömmel üdvözöljük a tényt, hogy Kecskemét ezzel az aktuális hangversenynyel mintegy bekapcsolódik a nemzetközi viszonylatban is jelentős zenei eseménysorozatba. Ugyanebben a hónapban indul a zenekari sorozat is, minden idők egyik legnagyobb klasszikusának, W. A. Mozartnak négy remekművével. Érdekességként említem meg, hogy ezek közül három a szerző legkésőbbi, legérettebb alkotásai közül való: a Varázs- fuvola című opera, melynek nyitányát halljuk, és a „Jupiter" -szimfónia Mozartnak e műfajokban utolsó alkotásai, a klarinétverseny pedig, melyet egyértelműen a zeneirodalom legszebb, legköltőibb fúvós-verMÉG 1960-ban adták ki Magyarország hivatalos műemlék- jegyzékét. Eszerint tízezer épületet tartottak nyilván. Az Országos Műemléki Felügyelőség most minden egyes műemlékként számon tartott épületet felülvizsgál, hogy valóban értékes-e és néhányat töröl. Azokat a lakóházakat, romokat törölték, amelyek sok átalakításon mentek keresztül, nem tartották meg eredeti jellegüket. — A felmérést az egész országban 1967-ben fejezzük be — mondja dr. Bareza Géza, a Mű. emléki Felügyelőség tudományos munkatársa. Elkészült már Békés, Bács megye revíziója, üsongrád megyében most folyik a felülvizsgálás. Az új besorolás megkülönböztetve jelöli a műemlékek különféle fajtáit; a műemlék épületet (ez a legértékesebb), a műemlék jellegű, a városképi jellegű épületet, a műemléki környezetet és a mű. emléki jelentőségű területet. Ez utóbbi fogalom azt a területet jelöli, ahol tömegesen fordulnak elő műemlék épületek, ilyen pl.; a Budai vár, Sopron és Eger belvárosa. — Az újfajta nyilvántartás hány műemléket jelez Bács- Kiskun megyében? — KÉTSZÁZHATOT. Ebből harmincnyolc az elsőrendű mű. emléit. Kecskeméten, Baján, senyművének tartanak, a mesternek utolsó zenekari műve, halála előtt alig két hónappal komponálta. A további, havonta egyszer jelentkező zenekari koncertek műsorában Vivaldi, Beethoven, Liszt, Mendelssohn, Csajkovszkij, Brahms, Kodály, Prokofjev stb. nevével találkozunk. A mindig nagy közönséget vonzó oratórium-előadások sorában az idén a műfaj legnagyobb mesterének, Händelnek Messiás című oratóriuma kerül bemutatásra, Bartók Concertójának áprilisi előadása pedig közönségünket a klasszikussá érett nagy zenekötő egyik leghatalmasabb alkotásával ismerteti meg. SZÁZADUNK magyar zenéjét az eddig említetteken kívül Viski János, Mihály András, Kurtág György és Szönyi Erzsébet egy-egy műve képviseli; két fiatal, külföldön is elismert tehetségű zeneszerzőnk: Bozay Attila és Durkó Zsolt alkotóművészetével pedig szerzői est keretében találkozunk majd a kamarakoncertek során. Szóljunk röviden a közreműködő művészekről is. Két külföldi karmestert és két hangszeres szólistát hirdet a prospektus és egy, eddig csak hírből ismert kiváló együttest: a ljubljanai zenekart. A hazai élgárdát Kovács Dénes, Lukács Pál, Lehel György, Tusa Erzsébet, Perényi Miklós, Vaszy Viktor és Tátrai-vonósnégyes képviseli. Első ízben szerepel Kecskeméten a tehetséges fiatal karmester: Oberfrank Géza. A sorozat újdonsága, hogy a helyi zenetanárok ez idén nem egy, hanem két alkalommal lépnek dobogóra, melytől ezeknek a hangversenyeknek tervszerűbb műsorösszeállítását, egyben a színvonal további emelkedését várjuk. KÜLÖN műsorfüzetben fog megjelenni az ifjúsági sorozat idei programja. Ennek keretében — egy zenekari és négy kamara jellegű hangversenyen — vonzónak Ígérkező tematikus műsorok (pl. Nagy mesterek tánczenéje, Vers és dal — I dráma és opera stb.) vezetik be ifjú közönségünket a „nagy” zeneművészet világába. Körber Tivadar Kalocsán található a legtöbb védett épület. A Műemléki Felügyelőségnek az a célja, hogy a műemlék házakat, várakat, templomokat, egyéb emlékeket, szobrokat stb. felújítsák, helyreállítsák. A felügyelőség számottevő összegeket fordít az értékes műemlékek megóvására, rendben tartására. — Milyen műemléki épületet restáuráltak az utóbbi időben a megyében? — Jelenleg is dolgoznak például a felügyelőség emberei a kiskunhalasi szélmalom helyre- állításán. — Milyen terveik vannak? — A legnagyobb figyelmet az idegenforgalmi helyekre fordítjuk. Országosan is, és megyénként is. Bács megyében általában jól karbantartott műemlékek vannak. Rövidesen sor kerül Baján a görögkeleti szerb templom helyreállítására. 1969- re tervezzük a szalkszentmárto- ni Petőfi-ház rendbehozatalát. Ezt az építkezést nem a mi embereink végzik. EGYÉBKÉNT a nagy szaktudást és gyakorlatot igénylő speciális munkák elvégzésére a Műemléki Felügyelőségnek több építésvezetősége van — Sopronban, Szombathelyen. Pécsett, Székesfehérvárott, Visegrádon, Egerben és Nyíregyházán. Szakosított műhelye Budapesten. — Végül IS az iskolázottságom vagy a műveltségem érdekli? — nézett rám pillantásé-, ban némi meglepettséggel a község tanácselnök-helyettese. Piacnap volt. A főutcán porté- kás szekerek zörögtek végig, s egy fagylaltárus éppen a beszélgetésünk színhelyéül szolgáló szoba ablaka alatt hívta föl mindenki figyelmét készítményére. Meg kellett értenem az el- noklíelyettes zavarát. Ismerjük egymást vagy nyolc éve, nemegyszer írtam is már községükről. De kérdéseim mindig ilyenek voltak: mi van a vetéster- j vükkel?, halad-e a törpe vízmű építése?, bíznak-e abban, hogy hamarosan lábra áll a tsz-ük? És most rögtön a magánélete kellős közepébe kértem bepillantást. ö is kért valamit az őszinteségért: se az ő neve, se a község neve ne szerepeljen az írásomban. Az iskolázottsága: annak idején csak öt elemit járhatott; a felszabadulás óta gimnáziumi érettségit tett és most járja a marxista egyetem második évfolyamát. Szeretne a három év után tovább tanulni, Számítása szerint negyvenkilenc esztendős korára megszerzi az egyetemi diplomát. Csak tisztelni lehet érte a hajdani ácslegényt, aki már megfordult a falusi közélet féltucat posztján. Volt bíró, DÉ- FOSZ-titkár, földművesszövetkezeti ügyvezető, a helyi sportegyesület vezetője, ideiglenes tsz-elnök és béketitkár is. „A munka szeret engem, mindig karonfogva járunk” — szokta tréfásan mondani. És nem is kérdi tőle: mikor szeretne úgy sétálni, hogy négy iskolás gyermekével diskuráljon. Ami a művelődését illeti? — Olvasásra alig van időm — mondta. Amit az újságok a Rozsdatemetőről meg a Húsz óráról írnak, az csak keserít: a fél ország beszél olyan könyvekről, amiket én még nem olvastam el. — Mozi? Nevetett: — Az családfői kötelességem. Minden vasárnap délután el Az előkészítést régészek, művészettörténészek végzik. Saját tervezőintézetükben készülnek a részletes tervek. kell vinnem a gyerekeket. Anélkül a következő héten otthon se rend, se tanulás nem volna. — Színházat mikor látott? Legyintett: — Régen... A sógorom esküvője idején, Pesten. Üjságot bőven járat: a Nép- szabadságot, a megyei hírlapot, a Tanácsok Lapját, a Képes Üjságot, a folyóiratok közül pedig a Társadalmi Szemlét. Hogy mennyit és hogyan olvas ebből? Naponta egy cigarettaszívásnyi ideje jut a Népszabadságra, a többit főleg átfutja. A rádiót ritkán nyitja ki. Ügy vélem, fölösleges tovább sorolnom ennek a derék, köz- tiszteletben álló falusi vezetőnek iskolázottsági és műveltségi jegyeit. Mint a sejt az egészet, azonmód tükrözi a falusi vezetők általános tanulási, művelődési állapotát. , Azt a pozitívumot is, hogy a legtöbbjük tanul. Az egyik községben a tanácselnök érettségizett és most kezdte el az egyéves pártisk'olai tanulmányait; • helyettesének technikumi végzettsége van, s most fejezte be a marxista középiskolát, a titkár négy középiskolája mellé hamarosan tanácsakadémiai tanulmányokat folytat; a három tsz-elnök közül egynek agráregyetemi végzettsége van, egy most jár marxista egyetemre, egy pedig mezőgazdasági technikumot végez. Ami a tanácsok függetlenített dolgozóit illeti, közülük az ország három tanácsakadémiáján, Budapesten, Szombathelyen és Veszprémben, jelenleg is 400 elnök, elnökhelyettes és titkár folytatja tanulmányait. A tsz- és állami gazdasági vezetők seregét képezi tovább évről évre a mezőgazdasági szakoktatási hálózat. A falusi pártmunkások között majd mindenki egy személyben oktató is — tanuló is. A tanultság azonban nem mindig jár karonfogva a folyamatos önműveléssel vagy éppen a műveltséggel. Mert miként vélekedjem annak a funkcionáriusnak a hozzáértésről, aki — három esztendeje érettségizett jó eredménynyel — a könyvtár legfőbb gondviselője falujában, mégis ilyen mondatokkal lepett meg: — Nem érek rá eleget olvasni, de a „Ne sárgulj, fűzfát” elolvasnám még egyszer. Somogy- vári írta... Nem tudná nekem Pesten megszerezni az elvtárs? Az egyik tsz-vezető képesztett el másfél esztendeje azzal a megjegyzéssel, hogy a beosztott agronómus kispolgári életstílusú ember. Hogy miért? Hát azért. mert hegedülni taníttatja a gyermekeit... Természetesen durva túlzás volna általánosítani az ilyen megnyilatkozások alapján. Hiszen találkoztam én olyan tsz- elnökkel, aki „mellékesen” óraadó tanár is volt a helybeli gimnáziumban. Az egyik járási tanács titkára pedig a legműveltebb falusi népművelő, akivel valaha is beszéltem. Mégis azt mondhatjuk: á falusi vezetők jelentős részének — a politikai és mezőgazdasági szakismereteinek további gyarapítása mellett — igen-igen nagy szüksége volna arra, hogy rendszeresen olvasson szépirodalmat: legalább a tv-n keresztül minél több színházi előadást lááson; időről időre, ha másutt nincs erre alkalma, hát a helyi könyvtárban, lapozza végig az ismeretterjesztő, művészeti és egyéb folyóiratokat. Legutóbb két falusi általános iskolás gyermek kérdezte tőlem levélben: van-e rokonság az irodalmi neorealizmus és a filmművészettel kapcsolatban emlegetett „új hullám” között. Az öröm és az ijedelem pörölt bennem, amikor elolvastam a levelet. Az öröm, hogy 14 éves parasztgyerekek már ilyesmin is vitatkoznak. És az ijedelem, hogy vajon a helyi vezetők jó választ adnának-e a kérdésre, ha hozzájuk fordultak volna kérdésükkel a gyerekek? Mindenki csak azt a kérdést tudja helyesen megítélni, amit ismer, de ebben azután helyes is az ítélete: tehát az egyes kérdésekben a szakember, egyetemlegesen pedig az általános műveltségű ember ítélete a döntő... Ki vitathatná: a falvaknak ma általánosan művelt vezetőkre van szükségük. Ez pedig szorgos önművelés nélkül aligha lehetséges. Időt kell biztosítani hozzá, s ez az egyik legnagyobb gond, ami csakis a szabad idő okos beosztásával oldható meg. B. N. E. A garas szüret filmen Film készült a garai szüreti mulatságról, ahol a soknemzetiségű lakosság sajátos népviseletében ünnepelte a szüretet. A színes felvonulást és mulatságot német bíróné, délszláv bíró, székely jegyző irányította. Az egész napos programról a bajai művelődési ház filinszakköre készített filmet. Kádár Márta Indok: Az iskolakötelezettség felső határát nálunk a betöltött 16 évben szabja meg a törvény. Ha az iskolaköteles szabályos időben, tehát 14 éves korára elvégzi a nyolc általánost, akkor még két évig kell a továbbképző iskolát látogatnia — feltéve, hogy nem tanul tovább középiskolában, vagy nem lesz belőle szakmunkástanuló. Ha pedig 14 éves korára nem végzi el a gyerek az általánost; úgy köteles tovább járni az iskolát rendes tanulóként, egészen 16 éves koráig. Felmentést az iskolalátogatás alól kivételesen — súlyos szociális okból, vagy kellően megalapozott szakorvosi indoklás alapján — az iskola igazgatója adhat. Az iskolatörvény ezzel a gyermekek érdekét szolgálja. Ma már nem olyan világban élünk, hogy egy-két osztály elvégzésével megállhatná a fiatal a helyét az életben. A leghétköznapibb fizikai munka is — a nagyarányú gépesítés korszakában — több tudást tételez fel, mint hajdanában. Ezért az iskola alól idő előtt senki sem vonhatja ki magát önmaga károsodása nélkül. Nem vitás tehát, hogy az iskolakötelezettségnek 16 évben való meghatározása a felnövekvő fiatalság érdekét szolgálja. A rossz tanuló, az ismétlő is, ha iskolába jár. ragad rá valami. Nem akar tanulni „Aki malomban jár, lisztes lesz” — mondja a közmondás. És ez — igaz. Sajnos, iskolatörvényünknek ezt a rendelkezését nem mindenütt értik meg a szülők. Ha a gyerek 14 éves korára nem végezte el a nyolc osztályt, minden követ megmozgatnak, hogy felmentést kapjon az iskolalátogatás alói. Csak egy példát említünk. Az egyik községben magas a lemaradott gyerekek száma. A szülők valóságos kampányt indítottak, megrohanták a községi orvost, adjon felmentési javaslatot a gyereknek. És — elég helytelenül — az orvos kellő vizsgálat nélkül a következő indokkal adta ki az azonos szövegű felmentési javaslatokat: „Teljes tanulási szándék hiánya miatt továbbtanulásától eredmény nem várható”. Ilyen felmentési javaslatot vitt az iskolába több mint húsz tanuló. A javaslat indokolása: a tanulási szándék tel. jes hiánya nem ok a felmentésre és — őszintén szólva — ennek ilyen fprmában való megállapítása nem körzeti orvosi feladat. Az iskola igazgatója nem is vette tekintetbe a körzeti orvos által aláírt furcsa javaslat indokolását és csupán két esetben — nyomós egészségügyi és/ szociális indokkal — adott felmentést a további rendszeres iskolalátogatás alól. B. J. Helyreállítják a ssalkssentmártoni Petőfi-há&at
