Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-29 / 229. szám

1965. szeptember 29, szerda 5. oldal Húsz év a nép védelmében AZ ALEZREDES, az egység politikai helyettese végigkalau­zolt a KISZ-klub modern be­rendezésű helyiségein, megmu­tatta a könyvtárat, a stúdiót, a szakkörök szobáit, majd a fo­lyosó végén kinyitott egy ajtót. — Íme, ez a esapatmúzeum.., — mondta, de nem tudta befe­jezni a mondatot, mert az ügye­letes tiszt sürgősen telefonhoz hívta. — Elnézést, néhány perc múl­va visszajövök... A valamikori irodát, vagy le­génységi szobát barátságossá, meghitté tették a gondos kato­nakezek, a falakon tablók, raj­tuk eredeti dokumentumok, fényképek, előttük vitrinek, amelyeknek csillogó üvege alatt serlegek, zászlók, oklevelek, szobrok egy fél emberöltő, húsz év nehéz küzdelmeiről, harcos helytállásáról beszélnek... 1944 DECEMBER, Hazánk nyugati határain még dörögnek a szovjet Vörös Hadsereg ágyúi, amikor Debrecenben az Ideigle­nes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak, s fegy­verszünetet kötött a Szovjet­unióval. Alig három hónap múlva — a fegyverszünet ér­telmében Magyarországon nyolc nehézfegyverzettel ellátott had­osztályt állíthattak fel — meg­alakult Debrecenben a 11. tá­bori tüzérezred. Az ezred sze­mélyi állománya, tisztikara azokból a hadifoglyokból szér- veződött, akik már torkig vol­tak a fasiszta háború borzal­maival, de mégis vállalták a harcot egyetlen célért: a függet­len. demokratikus Magyarország megteremtéséért. A tüzérek fel­szerelése. fegyverzete rendkívül hiányos volt, de ezt pótolta a lelkesedés. AZ EGYSÉG parancsnoka 1945. április 13-án Hajdúböször­ményben kapta meg a paran­csot a hadműveleti területre va­ló indulásra. Április 24-én a 11. tüzérezred berendezkedett S. Katharin és Harmisch helysé­gekben. A 3: Ukrán Front pa­rancsnoksága nem vetette harc­ba a magyar csapatokat, hanem azt a feladatot bízta rájuk, hogy fogják el' az arcvonalon átszi­várgó magyar fasisztákat. Eb­ben a feladatban becsülettel . részt vállaltak a 11. tüzérezred katonái. Nem sokkal később a 11. tü­zérezred visszatért az országba. Az 1. Ukrán Front parancsnok­sága a 11. tüzérezred feladatául a Bakonybánk—Kisbér közleke­désének őrzését kapta. A kato­nák és a tisztek nemcsak az őr­zést vállalták, de segítettek a polgári lakosság ellátásában is. Az akkori katonaújság a követ­kezőket írja a tüzérekről: „Az Ászáron elhelyezett tüzérezred­nél a közös munkavállalásnak ragyogó példáját láttuk. A szombat esti órákban érkezett két vagon kukoricát vasárnap Hetey százados osztályparancs­nok vezetésével vígan hordták a tisztek, tiszthelyettesek és ka­tonák. Reggel 8 órakor több mint kétszáz mázsa kukorica, feküdt a magtárban.” Az ország újjáépítésében Is sokát tettek a tüzérek. 1945 jú­liusában több mint 15 ezer ak­nát szedtek fel. s megsemmisí­tettek 11 ezer fel nem robbant lövedéket, s részt vettek kisebb hidak és megrongált épületek helyreállításában, valamint a mezőgazdasági munkában is. 194« TAVASZÁN a 11. tüzér­ezred életében jelentős változá­sok történtek. Kinevezték az új nevelőtisztéket: Bedő Mihály hadnagy. Szilágyi Kálmán őr­mester és Angyal Miklós sza­kaszvezető személyében, s eb­ben az esztendőben megkezdő­dött az egységnél a kiképzés. 1947-ben a Tolnai Selyemgyár dolgozói zászlót ajándékoztak a tüzérezrednek, majd az egység részt vett április 4-én, felszaba­dulásunk 2. évfordulóján a díszszemlén, igaz csak fogatolt és gépvontatású ütegekkel. A következő év a haditechnika fej­lesztését eredményezte. Az egy­ség új fegyvereket kapott, s a kiképzést egyre sikeresebben valósították meg. A KÉSŐBBI évek az egység megszilárdulásának esztendei voltak. Egyre tökéletesedtek a fegyverek, mindig magasabb kép­zettségűvé váltak a tisztek, s a kiképzéssel egyidejűleg a kato­nák vállalták a békés építő munka feladatait. Néhány dá­tum, helységnév is ezt bizonyít­ja. 1953 Kecskemét, Jászapáti, Törökszentmiklós, a katonák a mezőgazdasági munkában segí­tettek. 1954-ben Békéscsaba kör­nyékén arattak, majd resztvet­tek Harta. Solt, Mohács térsé­gében az árvízvédekezésnél. 1956-ban a jeges árvíz ellen küzdöttek a katonák, majd az ellenforradalmi lázadás idején megőrizve a harckészültséget a bevetési parancsra vártak. A tüzéregység helytállását mu­tatja ebben az időszakban, hogy 48 katonát és tisztet tüntettek ki a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékéremmel. 1958-ban az alakulatnál először szerezte meg Szemző Lajos, a Magyar Népköztársaság kétszeres Kivá­ló Katonája címet. A további Nagy élményről sokáig szok­tak beszélni. Ha az ember ha­jósi fiatallal jön össze, okvet­len az ausztriai szereplésre te­reli a szót még akkor is. ha ő történetesen nem volt ott, hanem csak a rokon, vagy is­merős. Forró siker után van­nak a hajósi fiatalok. Az auszt­riai Hollabrunnban pirosra tap­solták a tenyerüket osztrák vendéglátóik, olyan szépen sze­repelt az együttesük. Gila János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője is elkísérte őket külföldi útjukra. Élményeit az együttes szerep­léséről így mondja el: Túl a határon Mindenekelőtt megmutatja a Hollabrunner Rundschau képes riportját amely a hajósi tánc- együttes ottani szerepléséről szól. Nem fukarkodik a lap a képekkel és a jelzőkkel: „cso­dálatos, csodaszép, rendkívüli, nagyszerű..De kijut az együttes tagjainak is külön- külön. név szerint, a dicséretek­ből. — Hollabrunn kis város, har­mincezer lakosa lehet. Népi fesztivált tartottak augusztus ban. arra hívták meg a hajó­siakat. Ez tulajdonképpen vi- szontszereplés volt mert a hol- labrunniak a tavasszal már jártak nálunk. Ekkor kötöttek barátságot a hajósiakkal. Az együttes több ízben fellépett- de a legemlékezetesebb szerep­lésük a Hubertus Sörgyár csar­nokában volt. Legalább 3000 ember szorongott a nagy csar­nokban. A magyarok fellépését plakátok, transzparensek hir­dették és az újság jó előre lejelentette az eseményt. — Többféle rendezvény is volt. de a hajósiak iránt lán­golt fel a legnagyobb érdeklő­dés. És nem ok nélkül. A fiata­lok nagyon kitettek magukért Először sváb táncokat mutattak be eredeti népviseletben, amit a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége bocsá­tott nagy előzékenységgel ren­delkezésükre. Azután magyar táncok következtek. Mindkét számmal tomboló sikert arat­tak. A lelkesedés azonban ak­kor lett a legnagyobb, amikor ráadásnak — tiroli ruhába öl­tözötten — osztrák népi tánco­kat adott elő az együttes. Újra évek a harckészültség fokozása, a haditechnika megismerése és alkalmazása, valamint az ország gazdasági életének segítése je- | gyében zajlottak le. Az egység közös hadgyakorlaton vett részt a Varsói Szerződés tagállamai­nak egységeivel, s 1964-ben ki­képezte az egyetemre élőfelvé­telt nyert 18 éves fiatalok első csoportját. A MÚZEUM utolsó tablóján fényképek mutatják, milyen je­lentős segítséget nyújtottak az egység katonái az 1965-ös nagy dunai árvíz elleni védekezés­ben. .. A csapatmúzeumban csend honol. Az ablakon kilátni az udvarra, ahol a tüzérek éppen gyakorolnak. A vezényszavakat nem hallani, de a. lövegek tűz- késszé tételét, a katonák gyors mozgását, a parancs végrehajtá­sát látni lehet. — Őket nézi? — riasztott meg a közben visszatérő és mellet­tem álló alezredes. — Igen — válaszoltam. A po­litikai helyettes messze nézett, túl a lövegek ásító torkán, s mintha csak hangosan gondol­kodna, megjegyezte: — Derék fiúk! Készen állnak a haza védelmére, erre tettek esküt, erre buzdítja őket az egység hagyománya... Gémes Gábor és újra kellett «ismételni a szá­mot és a végén alig akarták őket leereszteni a pódiumról. Hollabrunnból Maisauba men­tünk. ott is fellépett az együt­tes. Ugyancsak nagy sikerrel. Mit tudnak a hajósi fiatalok? Négy esztendővel ezelőtt Ka­pitány Endre, a hajósi KISZ- szervezet tagja arra kérte Cifra Jánosné tanítónőt, szervezzenek már a fiatalok számára valami szórakozási lehetőséget. Csel­lengenek a fiatalok, nem tud­nak az idejükkel mit kezdeni. Nagyon kellene valami elfog­laltság. Cifráné — ahogy a fiatalok hívják —. Márta néni elvállal­ta. Tizenkét ipari tanulóval fo­gott hozzá. Magyar és német nemzetiségi táncokat tanultak. Mendler Ferenc kerített egy valódi gombos harmonikát, ez lett az együttes ..zenekara” és ez ma is. Az ipari tanulók azóta már szakmunkások. Egyedül a kis Szauter Erzsi ipari tanuló még. És más változás is esett: ma csupán hat fiú és hat leány dolgozik az együttesben, a többi — házaspár. Már harminchatan tartoznak a csoporthoz. Megnö­vekedtek számban és tudo­mányben egyaránt. Hírük túlnőtt a község hatá­rán. Magyar és német táncai­kat sokfelé megcsodálták már a megyében, de még az ország más tájain is. Tavaly egyhetes körúton voltak Veszprém me­gyében. A szülők is értsék meg! Azon túl, hogy az együttes ápolja a magyar és német népi hagyományokat és sok felejthe­tetlen percet szerez a nézőknek, sok haszonnal jár a működése a helybeli fiatalságra nézve is. Ma a fiatalok legtöbbje oda seregük az együttes köré és vagy aktív tagja, vagy csak úgy „vele van. oda húz”, részt vesz a próbákon. Afféle pártoló tag. De ha a fiatalság körében népszerű is az együttes, a szü­lők előtt nem minden esetben az. Itt van például F. Éva ese­te. Éva menyasszonysorba lé­pett. Eddig nagyon szépen sze= Pxu'tóL-emléLes t KECSKEMÉTEN SZÁZADUNK egyik legna­gyobb zeneköltője Bartók Bé­la, húsz éve halott. Azt az em­bert, aki egész életművével mé­lyen benne gyökerezett népé­nek és a többi kelet-európai kis nemzetnek sorsában, történel­mi és zenei hagyományaiban s ebből kiindulva adott feleletet korának az egész emberisé­get érintő nagy kérdéseire — hazájától távol, egy számára idegen világban győzte le a végzetes betegség, éppen abban a pillanatban, amikor nem lett volna már akadálya, hogy ha­zatérjen önkéntesen vállalt száműzetéséből. A világháború alig pár hónapja ért véget, Eu­rópa megszabadult a fasizmus rémétől, a romok felett új élet lehetősége bontakozott ki — a felszabadult Magyarország vár­ta és hívta vissza nagy fiát. Bartók személyesen nem jöhe­tett többé haza, csak utolsó mű­vei — melyeket sorra megis­merhet a hazai közönség — ad­tak hírt művészetének utolsó, klasszikussá érett nagy korsza­káról. az életmű végső összegé­ről, arról az útról, melyen ép­pen csak elindult, de végieiár-, nia már nem adatott meg. „Nagy kár, hogy akkor kell elmennem, amikor a kofferem még t?le van” — mondogatta utolsó napjaiban, halála ezért volt két­repelt az együttesben. Mosta­nában el-elmaradozik. Ha kér­dik: miért? — hát: a szülők most már nem nézik jó szem­mel. ha táncol. Pedig hát há­zaspárok és házasok is táncol­nak ott. többen. És F. Lajos is ügyes gyerek, szívesen és szépen szerepelt, táncolt. Egy idő óta kerüli az együttest. Nem engedik a szü­lei, hogy eljárjon a próbákra. Annál megértőbben támogat­ják az együttest a Hildi Állami Gazdaság vezetői, akik igazán mindent elkövetnek, hogy a fia­talok részt tudjanak vennj a közös munkában. Nagy Ödön igazgató például az első kérő szóra igyekszik a tagokat ked­vezőbb. lakóhelyükhöz közeleb­bi beosztásba helyezni, ha az együttes érdekel ezt kívánják. És ez a megértő gondoskodás nem fordul visszájára. A fiata­lok hálásak érte. Balogh József Újítási kiálütást rendez ok­tóber közepén a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa Kecskemé­ten a Katona József Múzeum­ban- A kiállításon a mezőgazda­szeresen is tragikus. De mégis, éppen ezeknek a műveknek fé­nyével vált életműve teljessé és befejezetté, művészi fejlődése egyértelművé és példamutatóvá, zenéje népének és az egyetemes emberiségnek maradandó kin­csévé. AZ AZÓTA eltelt húsz esz­tendő igazolta a korában sokat vitatott művészet igazát és kor­szerűségét; Bartók emberi és művészi nagysága tisztábban és vitathatatlanabbul áll előttünk mint életében bármikor, halá­lával így emelkedett a halhatat­lanok közé. Erről az évfordulóról emlé­keztünk meg vasárnap este a városi tanács vb. művelődés­ügyi osztálya és az állami ze­neiskola által rendezett ünnepi Bartók-hangversenyen, a kecs­keméti úttörőházban. Üjvári Lajos művelődésügyi osztály- vezető megnyitó beszédében méltatta az évforduló jelentő­ségét, Kecskemét kapcsolatát Bartók személyével és művé­szetével, valamint az ezzel az esttel, Bartók nevével induó 1965—66-os népműveié» évad feladatait. A műsorban először az álla­mi zeneiskola kamarakóru: a Sipos Károly vezényletév.1 Bartók három gyermekkarát énekelte stílusos, szép előadás­ban, majd Burián Miklós tanár tartott színvonalas előad.: st Bartók művészi pályájáról. Ez­után a zeneiskola növendékei (Fodor Éva, Hegedűs Zoltáni Maczelka Noémi, Dobossy Zsu­zsa, Ballagi Konrádné) és taná­rai (Lakó Sándor, Palotás József, Burián Miklós, Danicsné K's* Éva; Kelemenné Takáts Mária illetve Széli Zsuzsa zongorák ke­retével) Bartók egy-egy művét szólaltatták meg, jól reprezen­tálva a komponistának egymást szervesen kiegészítő két világát: a nagy művek alkotója mellett a pedagógusét, akinek közvetlen mondanivalóia volt a zenével ismerkedő ifjúság számára is. A KORTÁRS-szerzőtárs Ba­lázs Béla és a mai utódok hang­ját megszólaltató Fodor András versét Juhász Ilona illetve Cza- kó Klára tolmácsolta. Végezetül a Kisipari Termelőszövetkezetek Kodály-kórusa Ádám József karnagy vezényletével Bariók­nak két népszerű kórusművével búcsúzott a te™'-1 zsúfolásig megtöltő közönségtől. Kör bér Tivadar sági és ipari üzemek, valamint a posta és a közlekedési válla­latok mutatják be dolgozóik legjobb újításait. Hány éven felülieknek ? Gondosabban mérlegeljünk Nem tudom, kik állapítják meg a filmek nézőinek engedé­lyezett korhatárát, de az az ér­zésem, hogy sokszor vagy túlsá­gosan „elnézőek”, vagy — nem eléggé tájékozottak a gyermek- nevelésben. Gyakran például a 14 éven aluli nézőknek nem ajánlott filmeket, bizony, én még a 16 éveseknek sem enge­délyezném- Előfordult azonban már ennek az ellenkezője is: a 16 éven felülieknek engedélye­zett filmet nyugodtan megnéz­hették volna akár a 10 évesek is. Kecskeméten csak a közel­múltban játszotta a Városi mo­zi a „Van. aki forrón szereti” című filmet, amelynek megte­kintését a 10 éven felülieknek ajánlották, őszintén megvallom, én a 12 éves kislányomat nem engedtem el. (Még szerencse, hogy én néztem meg előbb.) Akik látták a filmet, bizonyára emlékeznek még rá, hogy olyan „intim szituációról” volt benne szó. amelyre szerintem a 10—12 éves gyermek figyelmét túl ko­rai felhívni. A film megtekin­tését ilyen szempontból tehát sokkal helyesebb lett volna a 18 éves korhatártól engedé­lyezni. Hadd említsek meg még va­lamit: tapasztalatom szerint a bűnügyi filmek általában nin­csenek a legjobb hatással a gyerekekre. Mégis majdnem mindegyikét a „korhatár nélkül megtekinthető” megjegyzéssel látják el. Mindez persze csupán az én szerény véleményem. Szeretném tudni azonban, hogy ebben tó ért egyet velem? Németh Istvánná levelező FORRÓ SIKER VOLT Újítási kiállítás a megyeszékhelyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom