Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

1965. szeptember 25, szombat 5. oldal HÍRNEVES VENDÉGEK a bajai művelődési házban A bajai József Attila Műve­lődési Ház vezetősége újszerű, érdekesnek Ígérkező sorozatot tervez. Már többen, a helybeli lajtosok, de különösen a fiata­lok, évről évre olyan irányú ké­réssel álltak elő, hogy a kultúr- házban Bajáról elszármazott mű­vészekkel, tudósokkal, ismén, személyekkel baráti találkozó­kat, esetleg műsorral egybekö­tött élménybeszámolót szervez­zenek. Nos, a régi kérés, illetve javaslat, az idei októberrel kez­dődően valóra válik. Több hóna­pos előzetes levelezés eredmé­nyeképpen, Bánáti Tibor kul­túrigazgató tájékoztatója sze­rint, sikerült fölkutatni több olyan híres személyiséget, akik­nek valamilyen közvetlen kap­csolatuk volt Bajával, valami­lyen emlék fűzi ide őket. A szíves meghívásra már töb­ben örömmel válaszoltak; Bol­dogan találkoanának Baja ér­deklődő közönségével. Így a kö­zeljövőben vendégként fogad­hatjuk dr.Titkos Ervin sarkkuta­tót, dr. Major Máté építészt, dr. Hajnóczi Gyula egyiptoló- just, dr. Harangi László orvos­professzort, Udvarai Erzsébet Derkovits-díjas festőművészt és Bartha Alfonz operaénekest. Az előadásokat, illetve műso­ros esteket, baráti találkozókat a kultúrház vezetősége havon- kint kívánja megrendezni. Az első ilyen találkozóra október- bed kerül sor, vendége dr. Mol­nár Frigyes, a megyei pártbi­zottság első titkára. Az ötlet egészen újszerű, s megvalósítása színesebbé teheti egy városi kultúrház program­ját. De jelentősége ennél sokkal nagyobb! Mind többen, a sze­mélyes találkozáson keresztül, közelebbről megismerkedhetünk egy-egy tudományág fejlődésé­vel, kiemelkedő alakjával, vagy a közvetlenebb, személyes isme­retség kapcsán jobban el fogunk mélyedni egy-egy művészünk al­kotásainak, szereplésének tanul­mányozásában, s közelebb érez­zük magunkhoz a világot. A Bajáról eltávozott híres földije­ink is érzik majd egy szűkebb kollektíva, egy kis város ottho­nias ragaszkodását, érdeklődését saját életpályájuk iránt. Petres Sándor Nem lehet elég korán kesdeni A tanító, tanár munkája egész életre befolyásolhatja, mi több: sok esetben elhatározhatja egy gyerek jövőjét- Érzi-e ezt a fe­lelősséget minden pedagógus? Jut-e eszébe legalább gyakran? A GYEREK ÉRDEKEI Kötelező olvasmányok részletre - falun is A diákok kötelező olvasmány­nyal való ellátása sokszor gon­dot okoz a könyvtáraknak. Mi­vel egy-egy kötelező könyv el- olvastatására a legtöbb iskolá­ban azonos időben kerül sor, a könyvtárak nem győzik a diá­kokat ellátni olvasmánnyal, mi­vel kevés a rendelkezésre álló példány egy-egy könyvből. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat már évekkel előbb be­vezette a kötelező olvasmányok részletre Való' árusítását. Ez a módszer kitűnően segített a könyvtárak tehermentesítésében, azonkívül az akció sok diáknál saját könyvtár alapítását ered­ményezte. A falusi iskolások azonban kimaradtak az akcióból, mivel az Állami Könyvterjesztő Válla­lat boltjai csak a városi diá­kokat vették számításba a rész­letakció lebonyolításánál. Most a Bács-Kiskun megyei földműves-szövetkezeti könyvke­reskedelmi hálózat is bevezeti a kötelező és ajánlott olvasmá­nyok részletre való árusítását a falusi iskolákban. Az akció lebonyolításához is­kolai korosztályok szerint aján­lójegyzéket készítenek a köte­lező és ajánlott irodalomról. A Van egy terület, ahol az is­meretközlésnél és a jellemfor­málásnál is valóságosabban és közvetlenebbül szól bele a ne­velő növendéke sorsába: ez pe­dig a pályaválasztás. A gyerek — és a szülő — legkésőbb az ál­talános !skola nyolcadik osztá­lyában szembe kerül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen, milyen életcélt, foglalkozást vá­lasszon. Még akik gimnáziumba jelentkeznek, elodázhatják né­miképp a végleges választ. De ebben az esetben is dönteni kell legalább arról, hogy érdemes-e. a siker reményével lehet-e vál­lalkozniuk a továbbtanulásra középiskolás fokon. Ami pedig a nevelőt illeti: az ő felelőssége ráadásul kétirányú. Egyszerre kell tekintetbe ven­nie növendéke és a közösség, a népgazdaság érdekeit- Nem mintha ezek homlokegyenest el­lenkező érdekek volnának. De csupán a gyerek képességeivel (kiváltképp pedig a szülők gyak- , , . ran igencsak talaitalan óhaiai­gyerekek a kiválasztott könyve- i val) számolni. anélkül, hogy két az iskolai könyvbizomanyos- | mérlegelnék a „keresletet”, a tói vásárolhatják meg négyhavi későbbi elhelvezkedés lehetősé- reszletre. A vásárlásunk felső határt nem szabnak, de leg­alább 100 forint értékű könyvet kell vásárolni. Az iskolai részletvásárlás iránt — amely október elején indul és karácsonyig tart — igen nagy az érdeklődés a falusi iskolák­ban­geit is — aligha lehet. Ez nem felelne meg a gyerekek érdekei­nek sem. EL A FALUBÓL? Különösen nehéz ebből a szempontból a falusi, a kimon­dottan mezőgazdasági területe­ken dolgozó pedagógusok hely­Egy helyett három hét alatt képezik ki a kombájnosokat A traktorosoknak kombáin- vezetőklcé történő átképzésére mindeddig csupán egy hetet fordítottak. Az idei nehéz ara­tásnál különösen bebizonyoso­dott. hogy ez az időtartam az arató-cséplő vezetése tudniva­lóinak az elsajátítására nem elegendő. A Kalocsai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályán ezért elhatározták, hogy három­hetes tanfolyamot szerveznek az átképzés céljára. Evégett már megkezdték a termelőszövetke­zetek traktorosainak nyilván­tartásba vételét. A listán azok [ is szerepelnek, akik az egyhe- i tes tanfolyamot korábban el- j végezték. A közös gazdaságok jelölései I alapján választják ki azt a mintegy másfél száz hallgatót, akik a tél folyamán — a Kalo­csai és a Dusnoki Gépjavító Állomáson — elvégzik a tan­folyamot- Az oktatást előrelát­hatólag két turnusban bonyolít­ják le. A járásban az. a cél. hogy a jövő nyáron a kalászo­sok területének minden 200 holdjára egv szakképzett kom- bájnos jusson. zete. Manapság, tapasztaljuk, elkívánkozik a fiatalság faluról. Ezért kerestünk olyan példát, mint Csengőd- Üzeme nincs. A helyi kisipar felvevőképessége csekély. Betöltésre váró hely az íróasztalok mellett vajmi kevés. Csodát persze a csengődi pe­dagógusok se művelhetnek. Egyébként nem is lehet cél. hogy minden gyerek otthon ma­radion. vagy visszatérjen ké­sőbb. s ráadásul — mind a mezőgazdaságba. Egészen ritka eredmény azon­ban falusi iskolában, hogy 54 nyolcadikot végzett közül 45 je­lentkezik tovább tanulni, s 39 valóban tovább ’is tanul- S köz- zülük minden harmadik a me­zőgazdasági pályát választja! ARÁNYOK Nem akarjuk agyonterhelni az olvasót számokkal. De né­hány jellemző adat elkerülhe­tetlen : A belterületi iskolában 40-en végezték el tavaly sikerrel a nyolcadik osztályt. A két kül­területi iskolában — összevont osztályokban, tehát hasonlítha­tatlanul rosszabb körülmények között — 14-en. Az utóbbiak közül 8 jelentke­zett továbbtanulni. Felvettek egyet mezőgazdasági technikum­ba, egyet szakközépiskolába (4+2-es gimnázium) és kettőt mezőgazdasági szakmunkásta­nulónak- Tehát mind a négy ta­nyai gyerek a mezőgazdaságban marad! A belterületi negyvenből 37 akart tovább tanulni. Nem vet­tek fel kettőt. A mezőgazdaságban marad 8 (iskolafajták: mint előbb), s még egyet felvettek mezőgazda- sági iskolába, de egészségi okok­ból ki kellett maradnia. Gépíró lesz 5, ipari tanuló 6, a többi gimnáziumba, illetve közgazda- sági technikumba került. S A TÖBBIEK? Ezt kérdeztük az igazgatótól. Tömör Ferenc elvtárstól, s dr- Pataki Lászlóné osztályfőnöktől. Tizenöt gyereknek nem sikerült, vagy nem is akarta folytatni a tanulást. Velük mi lesz? A megoldás: a továbbképző iskola. Egy lány most is onnan jelentkezett gépíróiskolába. Az otthon maradókat ott összefog­ják és továbbra is segíthetik őket a pályaválasztásban­— De a mi adataink külön­ben is csak az állami oktatás­ról szólnak — mondta az igaz­gató. — Azok nincsenek benne, akik magánkisiparosnál tanul­nak szakmát. Aztán a fel nem vettek között is akad olyan, aki például pesti helyre pályázott. Beadta a jelentkezését, hátha felveszik. Nem sikerült- Most más után néz. A MÓDSZER A csengődiek eredményei — szögezzük le még egyszer — min­denképpen jók. Hogyan érik el? Dr. Pataki Lászlóné osztály­főnök : — Nem lehet elég korán kez­deni a pályaválasztási tanács­adást- Es semmiképpen sem hagyható az utolsó félévre. Már az V—Vf-ban beszélgettem ró­la a gyerekekkel, bogv mihez kezdenek az iskola után A VII-ben pedig már a szülői ér­tekezleteken is sűrűn esett ró­la szó. Aztán tavaly, a VIII-ban bejöttek a szülők, a gyerekekkel együtt — hogy azok is bele tud­janak szólni a választásba. A tanácsadás egyik fontos szempontja: középiskola, vagy szakmunkásképző? S a másik: volna-e kedve a mezőgazdaság­hoz? Nem igaz, hogy a gyerekek és szülök annyira húzódoznak a mezőgazdaságtól — mondják a csengődiek —, különösen ha né­mi biztatást is kapnak- Az egyik jó tanuló szülei például azt mondtál': — Ne legyen se or­vos. se mérnök. Ha jófejű, hát menjen mezőgazdasági techni­kumba. tanulja meg a földet hozzáértőbben művelni, mint mi. Fel is vették azóta a gyere­ket. AZ APRÓMUNKA” A beszélgetésen kívül persze tettek a nevelők egyebet is a pályaválasztás érdekében. Az osztályfőnöknő például jó előre érdeklődött az iskolákban: lesz-e hely. tanácsolhatja-e a gyerekeknek, hogy oda jelent­kezzenek­Levetítettek az osztálynak egy sereg pályaválasztási tanácsadó filmet is. Jók-e ezek a filmek? — erről érdeklődöm. . /Tessék, nem is egy megszív­lelendő észrevétel: Igazgató: A legióbb azért az volna, ha a gyerekeket el is tud­nánk vinni egy-egy üzembe, gazdaságba. Osztályfőnök: Az egyik film a vegyiparról szólt. Tisztaság, fény. valósággal felderítette az embert- Egy másik — már nem is tudom melyik vasasszakmá­ról — meg olyan volt. hogy egyszeribe elment tőle a gyere­kek kedve. Igazgató: S még egy hiba. A legtöbb csak a munkát mutatja. Meg kell mutatni a munka ered­ményét is. Hogy miből mi lesz Kell az embernek, hogy érezze: mit ér a munkája ... AMI NEM RAJTUK MÜLIK Végezetül még két megjegy­zés: A múlt tanévben nagyon ké­sőn érkezett a pályaválasztási tájékoztató füzet, amelyben a lehetőségeket és a népgazdaság szükségleteit sorolják fel •.. Ép­pen aznap érkezett, amikor Csengődön postára tették a ki­töltött jelentkezési lapokat. A pedagógusok hiába kezdik hónapokkal, akár évekkel előbb a munkát, ha „felülről” késle­kednek. Ha meg előbb nem tudják összeállítani a tájékoz­tatót, késve már teljesen feles­leges kinyomatni. A másik: a megyében még mindig kevés a hely az ipar­ban a lányoknak. Sok emiatt nem tanul tovább- Ezen persze nem könnyű segíteni, de:( adalék az iparfejlesztés távlati tervei­hez. .. . Imponáló tájékozottságra és felelősségérzetre valló be­szélgetés volt ez Csengődön- Az eredmények titka: áldozatos, a kötelezőnél — vagy az átlagos­nál. ha azt vesszük a „kötelező” mértéknek — jóval több fárado­zás a gyerekekért. Az osztályfőnököt idézem: — Sok munkával járt. de meg­érte. . . Ennél tömörebben aligha fe­jezhette volna ki magát­M. L. örülni tudok. Sok prózai szere­pet és musicalt szeretnék ját­szani. A nagy álmom? Tudom. • ez még nem teljesíthető: a Pyg­malion, a Libikóka, Molnár Fe­renc: Olympiája• Olyan keve­set játszottam, hogy alig várom már a feladatokat. A főiskolán 31-en voltunk, megoszlottak és elaprózódtak a feladattok. Most aztán mit mondjak? Sokat és jól szeretnék játszani. Vadas Zsuzsa Siker25 üdültetés Az üdültetésben együttműkö­dő szervek erőfeszítései révén az idén az üdültetési terveket a sok nehézség ellenére is csak­nem hiánytalanul sikerült telje­síteni. Eddig körülbelül száz­nyolcvanezren jutottak hozzá a kedvezményes SZOT-üdüléshez, közülük csaknem négyezren a külföldi csereüdülés révén Cseh­szlovákia, Bulgária. Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a Szov­jetunió, Olaszország. illetve Ausztria legszebb tájain. A ter­vek szerint az év hátralevő ré­szében még harminckétezer fel­nőtt dolgozót részesít a SZOT kedvezményes üdülésben, az is­kolás gvógyüdültetésre pedig megközelítőleg két ezerki lencszáz gyermek kap még beutalót Azzal kezdi, hogy rossz in­terjúalany. nem tud semmi meglepőt mondani. Az is frá­zisnak tűnik például, hqgy mindig színésznő akart lenni- Makacsul ragaszkodott ehhez az elképzeléséhez és sokáig re­ménytelenül. — Dolgoznom kellett, hogy el tudjam tartani az édesanyá­mat. De a főiskolát legszíveseb­ben újból, elölről kezdeném. Annyira szerettem. Most persze félek. Nem kis dolga tanári se­gédlet nélkül, igazi színházban, komoly színészi feladatokat megoldani. Eddig is játszottam, elég sokat, de ez valami egé­szen más­Melyik szerepnek örült eddig a legjobban? — őszinte legyek? Vala­mennyinek. Pedig kis szerepek voltak ezek. Kis karaktersze­repek. Margit királynő, a III. Richárdban, virágáruslány a Tragédiában. Ebben a szerep­ben nem is tetszettem magam­nak, bár a Nemzetiben jó volt játszani — neveti: — Egyszer ,.külső zaj” voltam a II. Jó­zsefben, a főiskolán is több kis szereppel diplomáztam- Gorkij: A nap fiai című darabjában Fi- mát játszottam, a cselédlányt. Nagyon szerettem ezt a szere­pet, ezt a temperamentumos, magakellető, számító kis cse­lédlányt, aki másokat kihasz­nálva érvényesük — Kis szerepek is nyújthat­nak nagy lehetőséget egy típus tökéletes, találó ábrázolására. A Rcsita leányasszonyban példá­ul egy becsontosodott, félrene­velt öreglányt alakítottam. Olyan izgalommal és boldog­sággal. mint egy főszerepet. Kü­lönben is, ha szeretek egy sze­repet, akkor lámpalázam van. Ha nem, akkor nem is érzek semmit­Többször szerepelt a tv kép­ernyőjén. hamarosan újból lát­hatják a nézők a Gyémántgyű­rű című kisfilmben, mint nagy­szájú, talpraesett színinövendé­ket. Kisebb szerepeket játszott filmekben, szívesen és sokat szinkronizált. Tervei? — Tele vagyok tervekkel. Kecskemétre örömmel jöttem. A Makrancos hölgyben Bianca szerepét kaptam, ennek is csak Tele vagyok tervekkel... Beszélgetés Fodor Zsókával

Next

/
Oldalképek
Tartalom