Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-25 / 226. szám
1965. szeptember 25, szombat 5. oldal HÍRNEVES VENDÉGEK a bajai művelődési házban A bajai József Attila Művelődési Ház vezetősége újszerű, érdekesnek Ígérkező sorozatot tervez. Már többen, a helybeli lajtosok, de különösen a fiatalok, évről évre olyan irányú kéréssel álltak elő, hogy a kultúr- házban Bajáról elszármazott művészekkel, tudósokkal, ismén, személyekkel baráti találkozókat, esetleg műsorral egybekötött élménybeszámolót szervezzenek. Nos, a régi kérés, illetve javaslat, az idei októberrel kezdődően valóra válik. Több hónapos előzetes levelezés eredményeképpen, Bánáti Tibor kultúrigazgató tájékoztatója szerint, sikerült fölkutatni több olyan híres személyiséget, akiknek valamilyen közvetlen kapcsolatuk volt Bajával, valamilyen emlék fűzi ide őket. A szíves meghívásra már többen örömmel válaszoltak; Boldogan találkoanának Baja érdeklődő közönségével. Így a közeljövőben vendégként fogadhatjuk dr.Titkos Ervin sarkkutatót, dr. Major Máté építészt, dr. Hajnóczi Gyula egyiptoló- just, dr. Harangi László orvosprofesszort, Udvarai Erzsébet Derkovits-díjas festőművészt és Bartha Alfonz operaénekest. Az előadásokat, illetve műsoros esteket, baráti találkozókat a kultúrház vezetősége havon- kint kívánja megrendezni. Az első ilyen találkozóra október- bed kerül sor, vendége dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára. Az ötlet egészen újszerű, s megvalósítása színesebbé teheti egy városi kultúrház programját. De jelentősége ennél sokkal nagyobb! Mind többen, a személyes találkozáson keresztül, közelebbről megismerkedhetünk egy-egy tudományág fejlődésével, kiemelkedő alakjával, vagy a közvetlenebb, személyes ismeretség kapcsán jobban el fogunk mélyedni egy-egy művészünk alkotásainak, szereplésének tanulmányozásában, s közelebb érezzük magunkhoz a világot. A Bajáról eltávozott híres földijeink is érzik majd egy szűkebb kollektíva, egy kis város otthonias ragaszkodását, érdeklődését saját életpályájuk iránt. Petres Sándor Nem lehet elég korán kesdeni A tanító, tanár munkája egész életre befolyásolhatja, mi több: sok esetben elhatározhatja egy gyerek jövőjét- Érzi-e ezt a felelősséget minden pedagógus? Jut-e eszébe legalább gyakran? A GYEREK ÉRDEKEI Kötelező olvasmányok részletre - falun is A diákok kötelező olvasmánynyal való ellátása sokszor gondot okoz a könyvtáraknak. Mivel egy-egy kötelező könyv el- olvastatására a legtöbb iskolában azonos időben kerül sor, a könyvtárak nem győzik a diákokat ellátni olvasmánnyal, mivel kevés a rendelkezésre álló példány egy-egy könyvből. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat már évekkel előbb bevezette a kötelező olvasmányok részletre Való' árusítását. Ez a módszer kitűnően segített a könyvtárak tehermentesítésében, azonkívül az akció sok diáknál saját könyvtár alapítását eredményezte. A falusi iskolások azonban kimaradtak az akcióból, mivel az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjai csak a városi diákokat vették számításba a részletakció lebonyolításánál. Most a Bács-Kiskun megyei földműves-szövetkezeti könyvkereskedelmi hálózat is bevezeti a kötelező és ajánlott olvasmányok részletre való árusítását a falusi iskolákban. Az akció lebonyolításához iskolai korosztályok szerint ajánlójegyzéket készítenek a kötelező és ajánlott irodalomról. A Van egy terület, ahol az ismeretközlésnél és a jellemformálásnál is valóságosabban és közvetlenebbül szól bele a nevelő növendéke sorsába: ez pedig a pályaválasztás. A gyerek — és a szülő — legkésőbb az általános !skola nyolcadik osztályában szembe kerül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen, milyen életcélt, foglalkozást válasszon. Még akik gimnáziumba jelentkeznek, elodázhatják némiképp a végleges választ. De ebben az esetben is dönteni kell legalább arról, hogy érdemes-e. a siker reményével lehet-e vállalkozniuk a továbbtanulásra középiskolás fokon. Ami pedig a nevelőt illeti: az ő felelőssége ráadásul kétirányú. Egyszerre kell tekintetbe vennie növendéke és a közösség, a népgazdaság érdekeit- Nem mintha ezek homlokegyenest ellenkező érdekek volnának. De csupán a gyerek képességeivel (kiváltképp pedig a szülők gyak- , , . ran igencsak talaitalan óhaiaigyerekek a kiválasztott könyve- i val) számolni. anélkül, hogy két az iskolai könyvbizomanyos- | mérlegelnék a „keresletet”, a tói vásárolhatják meg négyhavi későbbi elhelvezkedés lehetősé- reszletre. A vásárlásunk felső határt nem szabnak, de legalább 100 forint értékű könyvet kell vásárolni. Az iskolai részletvásárlás iránt — amely október elején indul és karácsonyig tart — igen nagy az érdeklődés a falusi iskolákbangeit is — aligha lehet. Ez nem felelne meg a gyerekek érdekeinek sem. EL A FALUBÓL? Különösen nehéz ebből a szempontból a falusi, a kimondottan mezőgazdasági területeken dolgozó pedagógusok helyEgy helyett három hét alatt képezik ki a kombájnosokat A traktorosoknak kombáin- vezetőklcé történő átképzésére mindeddig csupán egy hetet fordítottak. Az idei nehéz aratásnál különösen bebizonyosodott. hogy ez az időtartam az arató-cséplő vezetése tudnivalóinak az elsajátítására nem elegendő. A Kalocsai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályán ezért elhatározták, hogy háromhetes tanfolyamot szerveznek az átképzés céljára. Evégett már megkezdték a termelőszövetkezetek traktorosainak nyilvántartásba vételét. A listán azok [ is szerepelnek, akik az egyhe- i tes tanfolyamot korábban el- j végezték. A közös gazdaságok jelölései I alapján választják ki azt a mintegy másfél száz hallgatót, akik a tél folyamán — a Kalocsai és a Dusnoki Gépjavító Állomáson — elvégzik a tanfolyamot- Az oktatást előreláthatólag két turnusban bonyolítják le. A járásban az. a cél. hogy a jövő nyáron a kalászosok területének minden 200 holdjára egv szakképzett kom- bájnos jusson. zete. Manapság, tapasztaljuk, elkívánkozik a fiatalság faluról. Ezért kerestünk olyan példát, mint Csengőd- Üzeme nincs. A helyi kisipar felvevőképessége csekély. Betöltésre váró hely az íróasztalok mellett vajmi kevés. Csodát persze a csengődi pedagógusok se művelhetnek. Egyébként nem is lehet cél. hogy minden gyerek otthon maradion. vagy visszatérjen később. s ráadásul — mind a mezőgazdaságba. Egészen ritka eredmény azonban falusi iskolában, hogy 54 nyolcadikot végzett közül 45 jelentkezik tovább tanulni, s 39 valóban tovább ’is tanul- S köz- zülük minden harmadik a mezőgazdasági pályát választja! ARÁNYOK Nem akarjuk agyonterhelni az olvasót számokkal. De néhány jellemző adat elkerülhetetlen : A belterületi iskolában 40-en végezték el tavaly sikerrel a nyolcadik osztályt. A két külterületi iskolában — összevont osztályokban, tehát hasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között — 14-en. Az utóbbiak közül 8 jelentkezett továbbtanulni. Felvettek egyet mezőgazdasági technikumba, egyet szakközépiskolába (4+2-es gimnázium) és kettőt mezőgazdasági szakmunkástanulónak- Tehát mind a négy tanyai gyerek a mezőgazdaságban marad! A belterületi negyvenből 37 akart tovább tanulni. Nem vettek fel kettőt. A mezőgazdaságban marad 8 (iskolafajták: mint előbb), s még egyet felvettek mezőgazda- sági iskolába, de egészségi okokból ki kellett maradnia. Gépíró lesz 5, ipari tanuló 6, a többi gimnáziumba, illetve közgazda- sági technikumba került. S A TÖBBIEK? Ezt kérdeztük az igazgatótól. Tömör Ferenc elvtárstól, s dr- Pataki Lászlóné osztályfőnöktől. Tizenöt gyereknek nem sikerült, vagy nem is akarta folytatni a tanulást. Velük mi lesz? A megoldás: a továbbképző iskola. Egy lány most is onnan jelentkezett gépíróiskolába. Az otthon maradókat ott összefogják és továbbra is segíthetik őket a pályaválasztásban— De a mi adataink különben is csak az állami oktatásról szólnak — mondta az igazgató. — Azok nincsenek benne, akik magánkisiparosnál tanulnak szakmát. Aztán a fel nem vettek között is akad olyan, aki például pesti helyre pályázott. Beadta a jelentkezését, hátha felveszik. Nem sikerült- Most más után néz. A MÓDSZER A csengődiek eredményei — szögezzük le még egyszer — mindenképpen jók. Hogyan érik el? Dr. Pataki Lászlóné osztályfőnök : — Nem lehet elég korán kezdeni a pályaválasztási tanácsadást- Es semmiképpen sem hagyható az utolsó félévre. Már az V—Vf-ban beszélgettem róla a gyerekekkel, bogv mihez kezdenek az iskola után A VII-ben pedig már a szülői értekezleteken is sűrűn esett róla szó. Aztán tavaly, a VIII-ban bejöttek a szülők, a gyerekekkel együtt — hogy azok is bele tudjanak szólni a választásba. A tanácsadás egyik fontos szempontja: középiskola, vagy szakmunkásképző? S a másik: volna-e kedve a mezőgazdasághoz? Nem igaz, hogy a gyerekek és szülök annyira húzódoznak a mezőgazdaságtól — mondják a csengődiek —, különösen ha némi biztatást is kapnak- Az egyik jó tanuló szülei például azt mondtál': — Ne legyen se orvos. se mérnök. Ha jófejű, hát menjen mezőgazdasági technikumba. tanulja meg a földet hozzáértőbben művelni, mint mi. Fel is vették azóta a gyereket. AZ APRÓMUNKA” A beszélgetésen kívül persze tettek a nevelők egyebet is a pályaválasztás érdekében. Az osztályfőnöknő például jó előre érdeklődött az iskolákban: lesz-e hely. tanácsolhatja-e a gyerekeknek, hogy oda jelentkezzenekLevetítettek az osztálynak egy sereg pályaválasztási tanácsadó filmet is. Jók-e ezek a filmek? — erről érdeklődöm. . /Tessék, nem is egy megszívlelendő észrevétel: Igazgató: A legióbb azért az volna, ha a gyerekeket el is tudnánk vinni egy-egy üzembe, gazdaságba. Osztályfőnök: Az egyik film a vegyiparról szólt. Tisztaság, fény. valósággal felderítette az embert- Egy másik — már nem is tudom melyik vasasszakmáról — meg olyan volt. hogy egyszeribe elment tőle a gyerekek kedve. Igazgató: S még egy hiba. A legtöbb csak a munkát mutatja. Meg kell mutatni a munka eredményét is. Hogy miből mi lesz Kell az embernek, hogy érezze: mit ér a munkája ... AMI NEM RAJTUK MÜLIK Végezetül még két megjegyzés: A múlt tanévben nagyon későn érkezett a pályaválasztási tájékoztató füzet, amelyben a lehetőségeket és a népgazdaság szükségleteit sorolják fel •.. Éppen aznap érkezett, amikor Csengődön postára tették a kitöltött jelentkezési lapokat. A pedagógusok hiába kezdik hónapokkal, akár évekkel előbb a munkát, ha „felülről” késlekednek. Ha meg előbb nem tudják összeállítani a tájékoztatót, késve már teljesen felesleges kinyomatni. A másik: a megyében még mindig kevés a hely az iparban a lányoknak. Sok emiatt nem tanul tovább- Ezen persze nem könnyű segíteni, de:( adalék az iparfejlesztés távlati terveihez. .. . Imponáló tájékozottságra és felelősségérzetre valló beszélgetés volt ez Csengődön- Az eredmények titka: áldozatos, a kötelezőnél — vagy az átlagosnál. ha azt vesszük a „kötelező” mértéknek — jóval több fáradozás a gyerekekért. Az osztályfőnököt idézem: — Sok munkával járt. de megérte. . . Ennél tömörebben aligha fejezhette volna ki magátM. L. örülni tudok. Sok prózai szerepet és musicalt szeretnék játszani. A nagy álmom? Tudom. • ez még nem teljesíthető: a Pygmalion, a Libikóka, Molnár Ferenc: Olympiája• Olyan keveset játszottam, hogy alig várom már a feladatokat. A főiskolán 31-en voltunk, megoszlottak és elaprózódtak a feladattok. Most aztán mit mondjak? Sokat és jól szeretnék játszani. Vadas Zsuzsa Siker25 üdültetés Az üdültetésben együttműködő szervek erőfeszítései révén az idén az üdültetési terveket a sok nehézség ellenére is csaknem hiánytalanul sikerült teljesíteni. Eddig körülbelül száznyolcvanezren jutottak hozzá a kedvezményes SZOT-üdüléshez, közülük csaknem négyezren a külföldi csereüdülés révén Csehszlovákia, Bulgária. Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Olaszország. illetve Ausztria legszebb tájain. A tervek szerint az év hátralevő részében még harminckétezer felnőtt dolgozót részesít a SZOT kedvezményes üdülésben, az iskolás gvógyüdültetésre pedig megközelítőleg két ezerki lencszáz gyermek kap még beutalót Azzal kezdi, hogy rossz interjúalany. nem tud semmi meglepőt mondani. Az is frázisnak tűnik például, hqgy mindig színésznő akart lenni- Makacsul ragaszkodott ehhez az elképzeléséhez és sokáig reménytelenül. — Dolgoznom kellett, hogy el tudjam tartani az édesanyámat. De a főiskolát legszívesebben újból, elölről kezdeném. Annyira szerettem. Most persze félek. Nem kis dolga tanári segédlet nélkül, igazi színházban, komoly színészi feladatokat megoldani. Eddig is játszottam, elég sokat, de ez valami egészen másMelyik szerepnek örült eddig a legjobban? — őszinte legyek? Valamennyinek. Pedig kis szerepek voltak ezek. Kis karakterszerepek. Margit királynő, a III. Richárdban, virágáruslány a Tragédiában. Ebben a szerepben nem is tetszettem magamnak, bár a Nemzetiben jó volt játszani — neveti: — Egyszer ,.külső zaj” voltam a II. Józsefben, a főiskolán is több kis szereppel diplomáztam- Gorkij: A nap fiai című darabjában Fi- mát játszottam, a cselédlányt. Nagyon szerettem ezt a szerepet, ezt a temperamentumos, magakellető, számító kis cselédlányt, aki másokat kihasználva érvényesük — Kis szerepek is nyújthatnak nagy lehetőséget egy típus tökéletes, találó ábrázolására. A Rcsita leányasszonyban például egy becsontosodott, félrenevelt öreglányt alakítottam. Olyan izgalommal és boldogsággal. mint egy főszerepet. Különben is, ha szeretek egy szerepet, akkor lámpalázam van. Ha nem, akkor nem is érzek semmitTöbbször szerepelt a tv képernyőjén. hamarosan újból láthatják a nézők a Gyémántgyűrű című kisfilmben, mint nagyszájú, talpraesett színinövendéket. Kisebb szerepeket játszott filmekben, szívesen és sokat szinkronizált. Tervei? — Tele vagyok tervekkel. Kecskemétre örömmel jöttem. A Makrancos hölgyben Bianca szerepét kaptam, ennek is csak Tele vagyok tervekkel... Beszélgetés Fodor Zsókával
