Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
Bácskai Antal, a beszélgetésünkbe kapcsolódó párttitkár újságolja, hogy az úi fúrott kút a közös gazdaságban percenként mintegy 1400 liter vizet ad. s így lehetővé válik a kertészet egy részének az öntözése is. Nem éppen könnyű feladat az arculatát megrajzolni, kereszt- metszetét adni egy olyan községnek, amelyben az erre vállalkozó megelőzőleg mindössze egyszer-kétszer ha járt. s a személyes. közelebbi ismerősöket is egy kezén megszámolhatjaRémi „felfedező” utunkra. szerencsére, olyan szakavatott kalauzokkal indulhattunk el. mint Rózsa György, a községi tanács vb elnöke, Hofgesang József, a helybeli Dózsa Tsz elnöke és Bácskai Antal községi párttitkár, aki egyben a szövetkezeti gazdaságban az elnökhelyettes tisztét is betölti. * Több mint félezer esztendeje, hogy az oklevelekben első ízben előfordul a „Rym” név. Valójában azonban még nem község ekkor; évszázadokon át puszta, apró jobbágytelepülés volt csupán, majd nagyobb birtokosok bérleti területe, önálló politikai község rangjára 1872- ben emelkedett. A község „profilját” egyébként jóformán a századközépig döntően határozta meg lakóinak két nemzetiségre való tagozódása. A rémi gazdák 1949-ben léptek először a szövetkezés útjára- Az akkor létrehozott Kilián Tsz után még két másik közös gazdaság alakult. Az évek során azonban mindinkább nyilvánvalóvá vált. hogy a végleges megoldást csakis a „három pataknak” egyetlen nagy. közös mederbe terelése hozhatja meg. Hiszen a három társulás — csaknem ugyanannyi társadalmi rétegre tagozódást és nem utolsósorban nemzetiségi elkülönülést is jelentett. Egészségtelen, célra egyáltalán nem vezető versengéssel — mondjuk ki bátran; kivagyisággal és lebecsüléssel — járt ez együtt. E a központosítás egyúttal költ- „frazeológia” szerint volt „me- ségmegtakarítást is eredményez, zitlábas”. „fuszeklis” és „bőr- Segítségével egyebek mellett kabátos” tsz. csökken maid az eddigi előnyOláh Jánosné gondozó az etetéshez sereglő baromfihad gyűrűjében. A 95 százalékban táptakarmánnyal történő etetés, a szakavatott gondozás következtében a rémi Dózsa Tsz egyike a megye legjobb tojástermelő gazdaságainakJó az idei szilvatermés. A Boro- ta és Vidéke Körzeti Földmű- vesszövetkezet rémi szeszfőzdéjébe négy nap alatt 700 mázsát hoztak belőle feldolgozásra a termelők. Steiner János szakmunkás elégedett a szesztartalommal. Ami mindezen túl az akkori helyzet gazdasági vonatkozásait illeti: az elaprózott, egyenként minimális területű szövetkezeti gazdaságokban a nagyüzemi táblák kialakítására vagy számottevő beruházásra, gépesítésre jóformán alig volt lehetőség. A szőlőtelepítésre alkalmas talajokon például csak a múlt őszön — amikor az egyesülés ténye már nyilvánvalóvá vált — kerülhetett sor nagyüzemi ültetvény létesítésére. Több éven át tartó szívós fel- világosító munkára volt szükség. míg végre ez év januárjában a rémi gazdák összessége a Dózsa Tsz-be tömörült. Már az egyesülést megelőző hónapok is biztatóan árulkodtak arról, hogy „enged a jég”. Ekkor szövetkeztek a közös telepítésre, létrehozták a közös borjú nevelőt, s mind többször siettek egymás megsegítésére, gépektől kezdve a takarmányig1 Hogy mennyire érdemes volt a sokféle akaratot egyre váltani, azt már ez az egyetlen, még be sem fejezett gazdasági év is bizonyítja. Jelenleg 461 gazda 4168 höld közös terület művelésének a gondját vállalja. Az állattenyésztés és a kertészet az a két üzemág. amelyre leginkább alapozzák boldogulásukat. Ami az állatállományt illeti, a ~ő feladatok egyike a férőhelyek összevonása. Nagyon érzik a hátrányát annak, hogy például a csaknem 400 szarvasmarha hét, az ezret meghaladó sertés- állomány pedig négy helyütt nevelkedik. Ezt kiküszöbölendő épül most fel a 60 férőhelyes borjúnevelő. a sertésfiaztató és egy új szavasmarha-istálló, Ez télén tartási körülmények okozta malacelhullás. Féltett kincse a rémi Dózsa Tsz gazdáinak a baromfi-törzsállomány. Szabadtartásban 8400 Hampshire-t nevelnek a gondozók. Kancsár István, a baromfitelep vezetője arról tájékoztat bennünket, hogy ebben az üzemegységben a 2500-as tojóállomány hozama napi 600 forint tiszta nyereséggel gyarapítja a közöst Kertészeik a 80 hold szabadföldi zöldségesre, meg a 60 hold újburgonyára a legbüszkébbek- Különösen ez utóbbi igen jelentős jövedelmi forrás. Ennek a révén volt a bevételük a homoktalaj ellenére is holdanként 14 ezer forint. Jövőre épp ezért a termőterületet száz holdra „kerekítik”. Hofgesang Józsefnek, a termelőszövetkezet elnökének gondjai mellett sok-sok megvalósulásra váró terve is van. De már ez az első „egy tsz-es” év sincs híján az eredményeknek. — örvendetes jelenség a családtagok fokozottabb részvétele a munkákban- Közülük 187-en vállaltak földterületet családi művelésre. Kezdetét vette náluk is a korszerű agrotechnika térhódítása. Ami például mindeddig „ismeretlen fogalom” volt: idén a kalászosok 288. továbbá a kukorica száznál több holdján végeztek vegyszeres gyomirtást. Az eddigi jelentéktelen területtel szemben több mint 200 holdon került a kukorica trágyázott fészekbe. Az átlaeho^nm egyébként a búbból 15.2. őszi árpából 16 és r-~- -bői 6 mázsa volt, a most letakaruló kukorica pedig májusi morzsoltban — Csak halkan, hogy el ne kiabáljam, merem elárulni dédelgetett. de nem a fellegekben járó tervünket. Arra gondolunk ugyanis, hogy a most nyert éltető vizet tároló maid fürdő létesítésével is hasznosítsuk. Bizony, a víz — fájó pontja a rémieknek. Az a kevés, ami van, furcsa izű, az egészségre ártalmas, és nem egy megbetegedést okozott már. A végrehajtó bizottság elnökétől tudjuk meg, hogy a hidroglóbus immár hat éve magasodik a község szélén, ennek ellenére a vízvezeték-hálózatot mindmáig képtelenek voltak megteremteni. A vállalatok, illetve a tervező cégek „labdáznak” az elkészítendő beruházási programmal, egyik sem tartja magát illetékesnek. Hogy ilyen bürokratikus huzavona miatt vannak évek óta jó ivóvíz hiján, ezt nehezen értik meg a község lakói, akik pedig a községfejlesztési hozzájáruláson kívül jelentős mennyiségű és értékű társadalmi munkát is áldoznának az áldatlan állapot megszüntetésére. Néhány érdékes statisztikai' adatot is közöl velünk Rózsa elvtárs. A 433 rádiókészülék mellett 52 televízió köti össze a község lakóit a nagyvilággal. Minden hetedik ember „gépesítve” van: motorkerékpárvagy személygépkocsi-tulajdonos. A felszabadulás óta létrehoztak egy művelődési otthont, számos középületet pedig — így az iskolát, a gyógyszer- tárat, az orvoslakást, az óvodát — felújítottak. A szemléletben való egészséges változásra vall az is, hogy amíg régebben valósággal csalogatni kellett az apróságokat az óvodába, illetve rábeszélni erre a szülőket, most több a jelentkezőle, a felvételre várók száma, mint a férőhely. Terveik szerint jövőre éppen Ami van — és amire epedve várnak Rémen- A vén gémeskút farkasszemet néz a ma még „meddő” hidroglóbussal. tekintetben a most induló oktatási évad, amelynek keretében politikai tanfolyamokon negyvenen, ha pedig az egyéb jellegű tanulási lehetőségeket is számba vesszük, összesen 260- an művelődhetnek, fejleszthetik tudásukat. És ebben a községben — amelyben politikai napilapjaink valamelyike száz lakos közül még hathoz sem jut el rendszeresen (s ez a negatívum tagadhatatlanul alaposan lerontja a járműveket illetően az imént említett statisztikát) — múlhatalanul szükség van az önképzésre. Gyakorlati foglalkozáson az általános iskola negyedik osztályának növendékei. Romsics Teréz és Resperger Marika ügyes ujjakkal formálják a kartondobozt. ezért újabb napközis óvoda létrehozására kerül majd sor. Szólnunk kell a község kommunistáiról, akikre feladat, tennivaló bővében hárul. Nem kevesebbről van szó, mint formálni, alakítani az emberek tudatát; szakadatlan és rendszeres nevelő-felvilágosító munkát végezni, s ezzel párhuzamosan a meglehetősen „elöregedett” párttagságot a lelkes kiszisták, a jól dolgozó tsz-fiatalok, nem kevésbé az asszonyok nagyobb arányú bevonásával erősíteni, frissíteni. Jó szolgálatot ígér e Mindenképpen okot ad azonban a bizakodásra — s rémi látogatásunknak a jövő ígéretét hordozó tanulsága is —, hogy a különbség magyar és németajkú, egykori zsellér és nagygazda között — már eltűnt. A megnövekedett, szélessé vált horizont felé szövetkezeti gazdák, kétkezi és szellemi munkások — összesen csaknem kétezren — ma már Rémen is együtt, egy úton haladnak. Szöveg: Jóba Tibor. Fényképezte: Pásztor Zoltánéi őreláthatólag 20 mázsával fizet .Gépi beruházás tekintet*1- az idei év a m<= telőző tízzel ér fel- Amíg korábban a három tsz-nek négy traktora volt. a Dózsában most 13 dolgozik. Hasonlóan kedvező a helyzet a munkagépek frontján is.
