Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

‘TOSS, Szeptern 6er 23, csStSríSf 5. oldal Magyar kútfúrók és tanítványuk. _ A magyar nép iránta szimpá­tiát nem kis mértékben gyara­pította kútfúróink évek óta vég­zett sikeres munkája. Bizony, a víz hiánycikk a hatalmas terü­letű Mongóliában. Az állatok itatása, a szétszórt és állandóan helyet változtató települések víz­ellátása komoly probléma- Te­kintélyes emberré válnak azok, akik segítenek felszámolni ezt a gondot. Ezért érdekelt a ma­gyar kútfúrók munkája. Szerencsémre sikerült megis­merkednem a Mongóliában dol­gozó 30 fős expedíció vezetőjé­vel, Surányi Ernővel- Elvitt ma­gával a mindössze 150 kilomé­terre levő fúróbrigád munkahe­lyére. Nalajhig, amelyet bánya- ipara tett híressé, széles, kor­szerű bitumen út vezet. Innen azonban már csak földúton ha­ladunk tovább, letaposott már- gás, agyagos talajon- Néhol egé­szen elfogadható ez az „út”, s talán még a bitumennél is si­mább. De ahol kátyú keletke­zett, azt bizony senki be nem tömi. Ezért aztán más-más raj- zú kacskaringókkal. egymás mellett, olykor megszámlálha- tatL.nui sok út vezet- Útjelző­nek se híre. se hamva és vezető legyen a talpán az, aki kerülők nélkül kijelölt céljához ér. Az út, amelynek végállomá­sa Bajindelger néven egy mező- gazdasági szövetkezet központja, hatalmas hegyek övezte völgy­ben kígyózott. Amíg célunkhoz értünk, több hágón kellett át­vergődnünk- Útközben hatalmas jak-, birka-, ló-, kecske- és te­vecsordákkal találkoztunk, ame­lyek az idén gazdag legelőkön táplálkozhatnak- Szétszórtan fe­hér jurtákat láttunk, a pásztor- kcdó mongol ember szerény, de kedves lakhelyeit. Odamentünkben azt hittem, valami'baj esett a kocsival, mert mongol gépkocsivezetőnk várat­lanul benyomta a féket és a mo­tort leállította. De helyéről meg sem mozdult, mereven egy irányba figyelt. Kérdésünkre el­mondta. hogy egy magános far­kast vett észre, amely valóban nem messze tőlünk vágtázott egy legelésző lócsorda irányába. Az állatnak nagy becse van a mongol ember szemében, ezért kísérte feszült figyelemmel a ragadozó farkas rohanásának irányát. De azért is, mert az ál­lam jutalmazza azokat, akik far­kast ejtenek el. Hetven tugrik — több mint 200 forint — far­kasonként a jutalom. Bajindelgerben Városi János kútfúró mester nagy örömmel fogadott bennünket. Az expedí­ció főnöke nemcsak ellenőrzés céljából látogatja a munkahe­lyeket. Egyúttal élelmet, s leve­let visz a brigád tagjainak és a legújabb híreket is elmondja. Városi János és Fejes István gépkezelő Kaposvárról április­ban érkeztek a munkahelyre. A negyedik kutat fúrják már. Az első nem sikerült,, a második 55 litert, a harmadik pedig 40 li­tert ad percenként, ami ezen a vidéken eredményesnek mond­ható. Az ennél bővebb vizű kút nagy szerencsének számít. A környéken ezer lakos jut majd ivóvízhez. Előbb azonban nehézségek támadtak: 38 méter mélységben kemény sziklához értek és csak milliméterenként jutottak lefelé. Már-már gyana­kodtak: meddő lesz a fúrás. A környékbeli mongol emberek aggódva érdeklődtek: igaz-e a baj híre? Szerencsére a görgős fúró győzött, egyre gyorsabban haladt a mélybe- A veszély el­hárult és a Bajindelger kör­nyékieknek lett ivóvizük. K ütmünkén nemcsak magyai szakemberek dolgoznak. A Vá­rosi-brigádban két mongol is se­gédkezik. Közülük az egyik Ba- tajev fúrómester- Mosolygós ar­cú, húsz év körüli fiatalember, Ö magyar tanítóitól nemcsak a kútfúrás mesterségét, de némi­képp nyelvünket is elsajátította A községfejlesztés hasznos kézikönyve Hétfőtől szombatig tart a me. gyeszékhelyen az az előadások­ból, távcsöves bemutatókból ál­ló programsorozat, amellyel a TIT csillagászati szakosztálya igyekszik megfelelni a közönség széles körű érdeklődésének Szeptember 27-én A világ, amelyben élünk címmel kezdő­dik a program. Kísérőfilmek: A világegyetem örök törvényei és Helyünk a végtelenben. A szer­dai előadás címe: Van-e élet a Földön kívül?, kísérőfilm: Újra Kóstoló a sporttelepen Kóstolóval egybekötött étel- konzerv bemutatót rendez a Csongrád—Bács megyei FŰ­SZERT Vállalat ma Kecskemé­ten a Városi Sporttelep étter­mében. A bemutatóra boltveze­tőket, kiskereskedelmi és ven­déglátó ipari szakembereket hívtak meg. A kiállítás célja, hogy a kereskedelem megfele­lő konzervféleségekkel bővítse a választékot. a csillagokban. Pénteken a XX. század csillagászatának eredmé­nyeiről és törekvéseiről hallhat előadást a közönség, s megte­kintheti a Színes csillagvilág, valamint a Csillagunk a Nap című ismeretterjesztő filmeket. Az előadásokat a Marxizmus- leninizmus Esti Egyetemének előadótermében tartják, minden alkalommal este fél 8 órai kez­dettel. A program után távcsö­ves bemutatót rendez a TIT. Kedden, csütörtökön és szomba­ton előadás nem lesz, ezeken a napokon azonban távcsöves be­mutatót tartanak. ÉRDEKES és számunkra, nyugodtan mondhatjuk, hézag­pótló könyv jelent meg nemré­giben a Táncsics Könyvkiadó gondozásában, a Közalkalma­zottak Szakkönyvtára sorozat­ban. Dr. Varga Jenő: A község- politika és a községfejlesztés tapasztalatai, módszerei Bács- Kiskun megyében című, közel 170 oldalas munkája méltán kelti fel a tanácsi vezetők, köz­életi emberek, tanácstagok, tár­sadalmi aktivisták, valamint a szakapparátus figyelmét. A könyv bevezetőjében ezt írja dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke: „Ahhoz, hogy a községpolitika, a községfej­lesztés a tanácsi munkában az őt megillető helyre kerüljön, és maximálisan valóra tudjuk vál­tani az ebben rejlő lehetősége­ket, szükséges a községpolitika, községfejlesztés helyes értelme­zése, a kialakult jó módszerek széles körű ismertetése." A ta­nulmány fő célja ezeknek a kérdéseknek részletes elemzése, magyarázása, természetesen el­sősorban a Bács-Kiskun megyei tapasztalatok alapján. Mint ír­ja, a községfejlesztési munká­nak főként azokat az oldalait vette részletesen vizsgálat alá, amelyek a tanácsi vezetők szemléletében még nem állnak a megfelelő helyen, vagy ame­lyek végrehajtása során a leg­főbb nehézséggel kell a taná­csoknak megküzdeniük. A TANULMÁNY a község­politika fogalmának és történe­ti fejlődésének rövid ismerteté­se után részletesen foglalkozik a tanácsok, a végrehajtó bizott­ságok és szakigazgatási szervek feladataival, a tervkészítés, a bevételi és kiadási terv telje­sítése és a létesítmények kivi­telezése során. Különösen a te­lepüléspolitika (ezen belül a la­káshelyzet és lakásépítés) egyes kérdéseit taglalja bőségesen, mert mint a szerző írja: „ .. .meggyőződésem, hogy e té­ren nemcsak a múlt rendszer bűneit, hanem saját gyakorla­tunk hibáit is sürgősen korri­gálnunk kell’’. Tárgyalja a könyv a társadalmi tervezés és házilag történő kivitelezés egyes kérdéseit, összefoglalja e téren az ellenőrzés megyei tapaszta­latait is, a hibák őszinte feltá­rásával. AZ A CÉLTUDATOS törek­vés és szándék vezérli a me­gyei párt- és tanácsvezetést, hogy a községfejlesztési lehető­ségeket is messzemenően fel­használja a megye évszázados elmaradottságának felszámolá­sára. Mint dr. Varga Jenő írja: „A községfejlesztési munka szervezését és végrehajtását olyan próbakőnek tekintjük, amelynek során az államigaz­gatási tevékenység eredményes­sége kerül mérlegre... Pr ba­kó a községfejlesztési tevékeny­ség abban a tekintetben is, hogy mennyire sikerült kiszélesíteni a szocialista demokráciát, meny­nyire tudtuk terveinket a la­kosság tényleges igényeire ala­pozni, miként szerveztük meg a dolgozók társadalmi munkáját, milyen mértékben biztosítottuk a lakosság közreműködését az előtervezéstöl a végrehajtás el­lenőrzéséig." Ez utóbbi gondolat végighúzódik a tanulmány csak­nem valamennyi fejezetén, mert ez — hangsúlyozza a szerző —a munka eredményességének nemcsak feltétele, hanem zálo­ga is. LÉNYEGÉIBEN e bonyolult, nagy szervezőképességet és szakértelmet kívánó tevékeny­ségnek hasznos kézikönyve a megyei tanács vb-elnökének ta­nulmánya, melyben a közéleti poszton szerzett tapasztalatok sűrűsödnek. A megye múltjára vetett visz- szapillantás, az elért eredmé­nyek jól rendszerezett és té­mánként csoportosított szemlé­letes ábrázolása — számos szí­nes rajz, grafikon és fénykép egészíti ki a gazdag tényanyag­ra épülő szöveget — nemcsak szükebb értelemben vett szak­mai, de agitációs és ismeretter­jesztő szempontból is hasznos olvasmány. Politikus mű dr. Varga Jenő könyve, amelynek tendenciája világos és egyértel­mű, s melyet így summáz könyve végén: „...helyes köz­ségpolitikai munkával, megfe­lelő szemlélet kialakításával meg lehet oldani egy-egy vá­ros, vagy község legnehezebb problémáit is”. NOS, a megyei tanács vb-el- nöke, ezúttal mint tanulmány- író is ehhez kíván segítséget nyújtani nemcsak közvetlen munkatársainak, de a közéleti poszton tevékenykedők sokasá­gának. Kár, hogy könyvét nem talál­tuk meg a könyvárusi forga­lomban (mint utólag értesül­tünk, Budapesten, a Táncsics Könyvesboltban, VII. kerület Lenin körút 17. megrendelhető), s a sorozatban megszokott pél­dányszám is arra utal, hogy nyilván csak- a szükebb szakmai köröknek, tanácsi vezetőknek szánták. Pedig, legalábbis Bács- Kiskun megyében — monogra­fikus és eddig még alig össze­gezett ismeretanyagánál fogva is — bizonyára igen nagy ér­deklődés nyilvánult volna meg iránta. T. P. ABABONA ELLEN Előadás a tanyán on Bűvész és pszichológus láto­gatását hirdetik Kecskemét ta­nyavilágában a plakátok. Szep­tember 26-án, vasárnap Kato­natelepen, az Űj Tavasz Tsz- ben és a Törekvés Tsz-ben tart előadást Király József pszicho­lógus Morlan bűvész közremű­ködésével. Király József nevét és mun­kásságát sokan ismerik. Köny veit gyorsan szétkapkodták népszerű pszichológiai cikkei Ujíihb szélesvásznú falusi mozik Átadta a MOKÉP a rendeltetésének a szélesvásznú ve­títésre átalakított soltszentimrei mozit. Ezen a héten, szombaton újabb hasonló rendszerű filmszínház átadására kerül sor ÉrSek- csanádon. Tovább folyik megyénkben a keskeny filmes mozik szé­lesvásznú vetítésre alkalmassá tétele- November 7-ig befejezik >. tázlári, gátéri, szalkszcntmártoni, l'iilöpházi, szanki és lászlóíalvi filmszínházak hasonló átalakítását is. !!!• Vizet fakasztó“ magyarok tud mongolul, érti az étlapot, és rögtön rendel három porció gojmentejsurt. Az étel egysze­rűbb a nevénél- Tulajodképpen nem más, mint az általunk is A kútfúrók áldozatos munkát végeznek. Ritkább eset az, ami­kor település közelében dolgoz­nak- Ilyenkor moziba járhatnak, újsághoz jutnak, emberekkel tá­jol ismert tésztaleves — sok marhahússal. Én inkább husurt kértem. Ez vékonyra klopfolt birkahússzelet, tojásos-lisztes bo­rítóanyagba mártva, és vajban megsütve. Ügy láttam, ezt min­denki szerette: a legtöbb mon­gol ember négyet-ötöt rendelt belőle- Ami engem illet, óvatos voltam. Mivel a bunda sok va­jat szívott magába, a hússzele­tet a borítójától megbántottam és a zsebben magammal vitt só­val, borssal, paprikával meg­hintettem: kiváló ebédet fo­gyasztottam. Szom.iamat két bögre kumisszal csillapítottam- A körülöttem ülő mongol em­berek elégedetten nézték étke­zésünket. Számukra — mondot­ták — megtiszteltetés, ha a ná­luk vendégeskedő idegen jó ízűén fogyasztja nemzeti elede­lüket. Weither Dániel Következik: A mongol bőr — világmárka. lálkoznaík. Gyakoribb azonban, hogy mindentől távol rendezik be jurtájukat. Ebben, a két fek­vőhelyen, kis szekrényen, ivóvíz- tárolón kívül éléskamra is ta­lálható sok konzerwel és mind­azzal, amit a környéken meg­vásárolhatnak. Ezek a brigád- szállások jelentik az odajáró magyar ember számára azt a helyet, ahol a jó krumplipapri­kást, vagy éppen a magyar gusz­tusának megfelelő bablevest fő­zik- Ámde kevés a szabad idő. A fúrás éjjel-nappal, vasárnap is, megállás nélkül folyik. A cél: kihasználni a jó időt, az előirányzatnak megfelelően 29 kutat létesíteni — az évek alatt használatba adott 150 mellé. Ebédünket a szövetkezet ke­zelésében levő vendéglőben fo­gyasztottuk el. Főként a kíván­csiság vitt oda- Nagyobb szoba volt ez. fehérre meszelve, hosz- szú asztalokkal. Fiatal mosoly­gó szemű felszolgálólány közli, ml fogyasztható. Surányi Ernő érdeklődéssel olvassák. Sűrűn szerepel a televízióban, a rá­dióban. Kecskeméten többször is megfordult. Most a kecskeméti tanyavi­lágba látogat, hogy a babonás szokásokról, a spiritiszták mes­terkedéseiről rántsa le a leplet. A kifejezés szó szerint értendő, mert Király József először el­magyarázza a téves hiedelmek kialakulásának történetét, majd Morlan bűvész bemutatja a spi­ritiszták leggyakoribb fogásait. A közönség tehát, nemcsak tán. coló asztalt lát, hanem azt is megtudja, hogyan, miért mozog az asztal. Terv szerint az idén még egy érdekes előadást hallhatnak a kecskeméti tanyák lakói Király Józseftől „Lehet-e gondolatot o’vasni?” címmel. Kísérője Da- nielli bűvész lesz. H. N. Csillagászati hét Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom