Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

T99& szeptember 83, esatartJfS

S. oTSaS

A talfájiak helytállása

Szigorú mércével

I

Július 3-a szomorúan emlékezetes nap marad a kecskeméti Törekvés Tsz gazdái számára. E nap délutánján vihar kerekedett, s nyomában olyan jég hullott, amely — kezdetben legalább is úgy tűnt — kétségessé tette az egész évi gazdálkodás eredményességét. .. Még másnap reggel is vastagon állt a jég a földeken. A gyönyörűnek ígérkező paradicsom 60 holdján — jóformán csak a nö_ vényi szárak maradtak meg. Összesen mintegy 4 millió forint érték ment veszendőbe...

— Napokba telt, amíg felocsúdtunk a pusztító elemi kár után — emlékezik Szmolenszki László, a közös gazdaság elnöke. — Elszomorító volt a helyzetünk, de nem csüggedtünk el, hiszen az még soha és sehol nem segített a nehézségek megszüntetésében. Nyugtatgattuk és nem sikertelenül a sopánkodó- kat: igaz ugyan, hogy a kár roppant méretű, de azért közös, azért szocialista a gazdaságunk, hogy a bajok ne vághassanak a földhöz bennünket! Az Állami Biztosító természetesen, csak a tervezett átlaghozamokhoz mért károkat térítette meg, holott a termés zöme az átlagon felül fizetett volna.

Ha nincs jégverés

— Már említettem a paradicsomot, amelynek teljesen megsemmisült a termése — folytat, ja az elnök. — Ugyancsak a

jégverte sávba esett az összes kukoricánk is. Ennek hozama a tervezettnek csupán a fele. Búzából viszont a 14 mázsás holdankénti átlaggal elégedettek lehetünk, és nem megvetendő az őszi árpa 16,2 mázsás átlaghozama sem. Az ember persze mindig többet, jobbat szeretne, s arra gondol: mit jelentett volna a közösnek, ha a 400 hold árpánál sikerül a 25 mázsának ígérkező átlagot elérni! Egyedül a rozs nem károsodott: 530 holdon kis híján 10 mázsa átlaggal fizetett.

.. .Az elnök nem panaszkodik és nem is dicsekszik. A „száraz” tényeket regisztrálja, s a szakadatlan, szorgalmas munkára apellál, mint az eredmények egyedüli zálogára. Nem ő mondja ki, bennünk fogalmazó, dik meg a döbbenetes párhuzam: valaha az ilyen súlyos jégverés a talfáji határban — éve. kig tartó nyomornak lett volna az okozója.

De hát hogyan kerülték el ezt a kecskeméti Törekvésben?

Jelszavuk :

a takarékosság

— Az állatállomány a min- j denünk — mondja Szmolenszki László. — Az az alap. amelynek fennmaradása és gyarapítása érdekében módosítottuk tennivalóinkat. Első teendőnk az abraktakarmány pótlása volt. Mihelyt a gépek rámehettek a

Élénkül a szocialista vepsenymozgaiom

A járási nőtanács küldöttértekezlete Baján

A ba;ai küldöttértekezlettel e héten lezárultak a iárási nőtanácskozások, melyeken értékelték a kongresszusi előkészületek eddigi eredményeit és a mozgalom több éves tevékenységét.

Színvonalában, mondanivaló- iában a bajai tanácskozás sem maradt el a többitől. Virág József né iárási titkár beszámolójában többek között elmondotta. milyen jelentős munkát végeztek az asszonyok a termelőszövetkezetekben. A szövetkezetek csaknem ötezer asz- szony tagja mellett a múlt évben már 2768-an — a korábbi évnél 44 százalékkal nagyobb számban — vettek részt bedolgozó családtagként a közös munkában, s a nők ezáltal teljesített munkanapok száma csaknem elérte a 310 ezret, részesedésük értéke pedig meghaladta a 19 millió forintot.

Elismerésre méitó az a törekvés is. amellyel ezeket az

VWWV/VWWWWWM

Az első alumínium- autóbusz

Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében elkészült az első hazai alumínium-autóbusz. A külsőre is új típusú gépkocsinál a tervezők először alkalmaztak nagymértékben könnyűszerkezeti elemeket, műanyagot és alumíniumot. A kocsi tervezésénél több, világviszonylatban is érdekes újítást használtak fel.

Az alumínium a könnyűszerkezeti elemek és a műanyag alkalmazása nagymértékben

csökkentette a kocsi súlyát, az új autóbusz teljes terheléssel 2200 kilogrammal könnyebb az Ikarus 55-ösnél. s ígv sebessége lényegesen nagyobb^ Kitűnően bírja az emelkedőket. Az autóbusz formája a jövő járműveit idézi, szögletes, nagy. füstszínű plexiablakokkal. Az első alumínium-autóbusz jelenleg próbaúton van.

'eredményeket tovább . kívánják erősíteni, növelni. Több közös gazdaságban a nőbizottság vezetőségét újjáválasztó gyűlésen új versenyvállalások születtek' A dávodi Üi Élet asszonyai az Alkotmány Tsz-ben dolgozó társaikat hívták ki versenyre az országos nőkongresszus tiszteletére. De nemcsak a szomszéd tsz. hanem a katvmári Vörös Csillag 16 tagú női munkacsapata is elfogadta a versenykihívást. s több helyen tanulmányozzák a szocialista brigádmozgalom irányelveit, s e mozgalom helyi kibontakoztatásával kapcsolatos tennivalóikat.

A beszámolót követő vitában húszán kértek szót. s valamennyien hasznos észrevételekkel, javaslatokkal egészítették ki. tették eredményesebbé a tanácskozást, mely a 47 tagú járási nőtanács és 13 tagú végrehajtó bizottsága megválasztásával ért véget. A járási nőtanács elnökéül Szabó Ilonát, titkárául pedig ismét Virág Jó- zsefnét választották meg.

földre, sárban, nehéz talajon ugyan, de hozzáfogtak a szántáshoz. A muhart kettős célzattal vetettük: szénának és mag_ nak. egyrészt a takarmány, másrészt a bevétel csökkenésének pótlására. A meglevő takarmánykészlettel ésszerűen — de nem szűkmarkúan — takarékoskodunk. Főként a lucernaszénára vonatkozik ez: a nyári etetésre szánt mennyiség nagy részét félretettük a télre. Pótlásul pedig még az árokpartok füvét is lekaszálták szövet, kezetünk gazdái.

í Minden forintot „megfogni”, s ' amennyire lehet, szorosabbra venni a gyeplőt! — ez lett a Jelszavunk, s ezt érvényesítettük a beruházásoknál, éppúgy mint a gépjavítás során az üzemanyag-felhasználásban. vagy a mű hely költségeket illetően.

Céltudatos számvetés

— Fokozott gonddal végeztük \ el a betakarítást. Gyene László, a főagronómusunk, jóformán kint lakott azokban a napokban a somkórótáblán, féltőén ügyelve rá, hogy minél kisebb legyen a pergési veszteség.

Eredetileg 25 vagon fémzárolt rozs átadására szerződtünk. — ! Mint említettem, jó volt e ke- | nyérgabona termése, s szükség lévén minden fillérre, elhatároztuk. hogy ennél többet fémzárolunk. A 11 vagon plusz egy. maga 100 ezer forinttal növeli közös bevételünket.

A teheneknek adandó ta’kar- mányadagokat úgy állították | össze, hogy azok mindenképp a j tejhozam növelését szolgálják. Elhatározták azt is, hogy tér- : ven felül 20 — egyébként a ta_ : vaszi értékesítésre szánt —• hízómarhát, előreláthatólag egy- i tői egyig exportminőségben, j már novemberben átadnak az Állatforgalmi Vállalatnak. A j gazdaságos takarmányozás ré- | vén a marhák alig 18 hónapos | korukra már 5 mázsán felüli | súlyúra híznak fel. Ez is csak- j nem másfél százezer forint többletjövedelem!

Az előrelátó, okos gazdálkodás bizonyítéka az a jelentős mennyiségű tartalékösszeg is, amelyet most a sebek gyógyítására használhak fel. Ennek is köszönhetik, hogy ezt az évet kétségkívül úgy zárják majd, hogy a tagság jövedelme egyetlen fillérrel sem marad a tavalyi alatt. A gazdák tudják már. hogy év végén meglesz a munkaegységenkénti 40 forintjuk. És a tsz-nek nincs esedékes hiteltartozása.

— Éppúgy állunk anyagilag, mint tavaly ilyenkor —fejezi be az elnök csendesen.

Aki három hónappal ezelőtt a pusztulást látta itt, az tudja igazán értékelni, becsű lríi — és követendő példának is tekinteni — a talfájiak erejét, maguk, ra találását, helytállását.

J. T.

| HUNDENl iparágban és üzemben befejeződtek az általános normafelülvizsigálatok. Szigorúbb teljesítményi követelmények szerint dolgozik tehát a munkásság egy része. A másik része mint időbéres, viszont többnyi- j re a régi, változatlan feltételek ! között folytatja munkáját. Né- j hol a munkások nagyobb fele | dolgozik időbérben, közvetve,

I vagy közvetlenül kiszolgálva a I teljesítménybéreseket. Az alkal- ■ mazottak nagy csoportjait, a mű- I szaki és adminisztratív dolgo- j zókat ugyancsak nem érintette a normarendezés. Fontos feladat tehát az időbéres munkások és a havibéres alkalmazottak munkakörülményeinek szigorítása. Ez bonyolultabb, mint a normák rendezése. Mégis nélkülözhetetlen. v

Nemcsak a társadalmi igazságosság igényli a szigorú mérce alkalmazását, a dolgozók különböző csoportjainál; az élet tűzte napirendre a termelékenységi színvonal általános emelését- Köztudott, hogy a termelékenységi mutató viszonyszám:! akkor javul, ha nő az egy főrej jutó anyagi javak tömege. Végső soron persze a termelőműhelyek eredményes munkájától függ a termelékenység emelkedése. De csak végső soron! Mert bár szigorúbb normákkal dolgoznak. az anyagi javakat közvetlenül előállító munkások, ez automatikusan még nem növeli a_ termelékenységet. A kiszolgálásra hivatott, időbéres munkásoknak (az anyagmozgatóknak, a gépjavítóknak stb.) is igazodni ok kell. a magasabb követelményekhez.

í NYILVÁNVALÓT"! hogy a műszaki és az adminisztratív dolgozók változatlan, vagy esetleg a korábbinál kisebb létszámmal, csak akkor láthatják el a növekvő termeléssel járó feladatokat. ha többet és mindenekelőtt jobban dolgoznak. A művezetőknek és a diszpécsereknek, az anyagbeszerzőknek és a raktárosoknak, a technológusoknak és a szerkesztőknek bizto- sítaniok kell a műhelyek termelékenyebb munkájához nélkülözhetetlen műszaki feltételeket, magasabb szervezettséget. Ha a munkások egyáltalán nem, vagy kevesebbet várnak anyagra, szerszámra, rajzra, munkautalványra, azaz folyamatosan, ritmikusan dolgozhatnak, az új, ösztönző normákkal többre lesznek képesek- A munkások, akik készek a nagyobb feladatok elvégzésére. jogosan igényelnek szervezettebb munkakörülményeket. jobb műszaki előkészítést.

E magasabb fokú szervezettség biztosítása nem egyszerűen mennyiségi feladat. Növekvő szellemi intenzitás, alkotó gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a gyárak, a vállalatok vezető szervei és szakemberei ne csupán a pillanatnyi műszaki és szervezési színvonal napi igéMegtérülési idő: 5 év

A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága

A mezőgazdasági beruházások gazdaságosságát eddig többnyire csak közgazdasági modelleken számították. A Földművelésügyi Minisztériumban a közelmúltban elkészült az első nagyobb arányú beruházás-gazdaságossági vizsgálat, amelyhez 28 létesítmény beruházási programját, megvalósítását és egy évi üzemeltetési adatait értékelték.

Megállapították, hogy a vizsgált 28 létesítmény beruházási költsége nagyjából a népgazdasági átlaggal azonos idő; vagyis öt év alatt térül meg. Ez az ötéves átlag azonban igen nagy szóródásokat takar. Ennek az az oka, hogy a beruházási programok egy része kellő körilUekin- tés vagy hozzáértés nélkül készült.

Igen tanulságos például az egyes sertéshizlaldák gazdaságossága közötti nagy különbség. A megvizsgált 9 — azonos méretű és technológiájú — sertéshizlalda közül hat 3 éven belül, kettő 7—9 év között, egy pedig csak 25 év alatt térül meg. Az elemzések megmutatták, hogy — az épület megfelelő kihasználása és a hozzáértő állattartás mellett — itt különösen nagy szerepe van a területi elhelyezésnek: csak az a sertéshizlalda működhet gazdaságosan, amelyet nagy abraktakarmánytermő területek közelébe építenek.

Ä gazdaságossági vizsgálatok az említetteken kívül is sok hasznosítható tapasztalatot adtak a mezőgazdasági beruházásokat irányító szerveknek. Ennek megfelelően ezentúl nagyobb gondot fordítanak az előzetes gazdaságossági számításokra, beleértve azokat is, amelyekkel a termelőszövetkezet a maguk számára is felmérhetik a beruházás várható üzemei jövedelmezőségét. A létesítmények gazdaságosságát igen nagy mértékben befolyásolja az ott dolgozók hozzáértése, szakképzettsége és a technológiai fegyelem betartása, (MTI) I

nyeihez igazodjanak, hanem kezdemény ezőleg segítsék a termelékenyebb és hatékonyabb munka új feltételeinek meghonosodását. Az alkotó műszaki és gazdasági tevékenység, a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a minőség javítását és a korszerűbb szervezeti formák megteremtését szolgáló intézkedések a termelőműhelyek kollektíváinak munkáját termékenyítik meg — normarendezés nélkülAz időbéres munkások és havibéres alkalmazottak követelményeinek szigorításával általában bizonyára mindenütt egyetértenek. A szigorítás mértéke, módja viszont többnyire már gondot okoz- A munka mechanikus és normális számonkérése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Ha nem az érdemi munkára, az alkotó gondolkodásra, hanem a hivatali, munkaköri feladatok kipipálására serkentenek. ez óhatatlanul az ügyintézés el- bürokratizálását, a termelékenységi színvonal romlását vonja maga után.

| HELYILEG | szükséges megkeresni a legalkalmasabb formákat. Ez egyébként a vezetés és az ellenőrzés munkájától elválaszthatatlan feladat- Sehol nem szabad kizárólag a fejlesztő mérnök, a technikus, a munkaszervező, az anyagbeszerző, a karbantartó és a szerszámjavító belátására bízni, hogy mennyi és milyen színvonalú munkát végez. Ahogy az elvégzésre váró feladatokat megjelölik számukra, szükséges és lehet is bizonyos mennyiségi, illetve minőségi normatívákat szabni. Több helyen vannak is ilyenek, mint prémiumfizetési és versenyfeltételek. Ezeket kell a növekvő követelményekhez igazítani. Ahol pedig nincsenek, ott szükséges keresni az ésszerű munkaelszámoltatás legjobb módszereit.

Megfelelő ösztönzés nélkül persze a legjobb követelmények is_ hiábavalónk. Világos, lelkesítő feladatok, s a végzett munka rendszeres értékelése: a dicséret és a bírálat éppen úgy ösztönöz nagy céljaink elérésére, mint az ezzel szervesen párosuló anyagi lehetőségek. A teljesít- menybéres forma többé-kevés- bé automatikusan biztosítja, hogy a dolgozók munkájuk minősége és mennyisége szerint részesedjenek a megtermelt javakból- Az időbéres dolgozóknál — főként a műszaki, illetve adminisztratív alkalmazottaknál — a keresetek és a végzett munka viszont nincs mindig összhangban. Gyakran az időszakos béremeléseket nem a teljesítmények. hanem a szakmában. a vállalatnál eltöltött évek arányában adják. Helyes lenne időszakonként ebből a szempontból felülvizsgálni a meglevő kereseteket és besorolásokat.

| A MUNKÁS I és alkalmazott csoportoknál jobban lehetne élni a létszámcsökkentésből származó béralap-megtakarítások nagyobb teljesítményekre ösztönző lehetőségeivel- A vezetők feladata e tekintetben a kezdeményezés, a szükséges létszám- csoportosítás, vagy leépítés. A béralap-megtakarítások legcélszerűbb felosztása szintén körültekintő vezetői mérlegelést igényel. A megtakarítások alap. ján képzett bér-, illetve prémiumjuttatások felhasználása ott célszerű, ahol a vállalati munka termelékenységében a legnagyobb ösztönzést, hajtóerőt biztosítja.

A termelékenység emelése megkívánja, hogy ne csak a teljesítménybéresek, hanem a többi dolgozókkal szemben is szigorítsák a követelményeket- Az életszínvonal megalapozása és emelése több, jobb munkát kíván mindenkitől. A vállalatok az üzemek, az osztályok vezetőitől is, akik a hatékony, terme lékeny munka fő szervezői és irányítói.

K. J.