Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
Az ipari üzemek jelentős fejlesztése Köznapi gondok Új városi művelődési ház Korszerű üzletek, vendéglátóegységek Kecskemét városfejlesztési terveiből A gyógyvizek városa Fürdővárosnak nevezik Budapestet. de joggal megilletné a fürdővilágváros elnevezés is. hiszen gyógyvizekben talán a leggazdagabb város a földkerekségen. Langyos- és melegvízforrásai naponta 14 helyen 70 millió liter vizet adnak a fürdőknek, uszodáknak és ivókutak- nak A több mint 100 hévforrásból és 400 keserűvízforrásból fakadó nagy mennyiségű vízhozam gyógyító hatása világhírűvé tette fővárosunkat. Budapest fürdőkultúráia — a feljegyzések szerint — már a rómaiak korában kezdődött, amikor a hódító császári csapátok a kedvező dunai átkelés, és az itt alapított Aquincum város védelmére védősátort létesítettek- A fennmaradt romok tanúsítják. hogy a fürdőzést kedvelő rómaiak katonai és polgári fürdőket építettek a kellemes es gyógyhatású források tövében. A rómaiak után letelepedő honfoglaló őseink, majd a legelső magyar királyok fejlesztették tovább, a fürdőélet azonban a török hódoltság ideién érte el virágkorát. A több évszázada épült törökkupolás műemlékeket ma is féltve őrzik az idő pusztításától. Ezek a gyógyfürdők és a későbbiek a leglátogatottabbak. de az utánuk épült újabb, korszerű medencéket is rendszeresen keresik fel a gyógyulni, felfrissülni vágyó budapestiek, vidékiek, valamint külföldi országokból minden évszakban érkező vendégek. Képünkön: A Gellért-nezsgő- fürdő medencéje. Nem is egy alkalommal írtunk már arról, milyen tervek vannak megyénk székhelyének általános fejlesztésével kapcsolatban. Főleg azokról az elgondolásokról tájékoztattuk lapunk olvasóit, amelyek Kecskemét kommunális beruházásairól szólnak, vagyis a közművekkel, la. kásákkal, csatornázással, utakkal foglalkoznak. Természetesen a város fejlesztéséhez tervszerű, átfogó munkára van szükség. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyait azokról az elképzelésekről, és nem egy vonatkozásban már folyamatban levő beruházásokról, amelyek a harmadik ötéves terv városfejlesztési feladatait képezik. Az iparosodás útján Ma már nem panaszkodhatunk, mert a vidéki városok között Kecskemét azokhoz tartozik, amelyek jelentős iparral rendelkeznek. Amikor 1959—60. ban a mezőgazdaság gépesítése folytán az ott felszabadult munkaerő a városba áramlott, bi. zony komoly gondot jelentett ezeknek elhelyezése. A megyei, illetve a városi pártbizottság és tanács ezért határozott úgy, hogy nagyobb iramban fejleszti az ipart: részben a már meglevő iparágak termelésének bőví. tésével, másrészt új üzemek, gyárak idetelepítésének elősegítésével. 1960-ban 13 és fél ezer ember dolgozott a város ipari üzemeiben, az idén már közel húszezer az ipari munkások száma. A termelési érték meghaladja az évi 2 milliárd forintot. Ez azonban nem jelenti a probléma teljes megoldását. Különösen a nők állandó foglalkoztatása okoz még nehézségeket. Reméljük azonban, hogy ez is megoldódik, hiszen élőké, szítás alatt áll a konzervgyár felújítása, a barnevál fejlesztése, befejeződött a cipőgyár bővítése. Mindezeken túl fejlődik a szövetkezeti ipar is, s a harmadik ötéves terv során megépül például az új nyomda, amely körülbelül ötszáz főt foglalkoztat majd. Megszűnik a túlzsúfoltság Az említett végrehajtó bizottsági ülésen igen nagy teret szenteltek a város művelődési helyzetének: az eredmények és feladatok elemzésének, az óvodáktól a felsőfokú intézményekig. Sajnos, itt is vannak fogyatékosságok, különösen az óvodai elhelyezésnél. Az igé. nyékét ugyanis csak részben sikerül kielégíteni. Az általános iskolai tantermek túlzsúfoltságának megszüntetése céljából a harmadik ötéves tervben tovább kell növelni ezek számát. A tervek szerint a leninvárosi új 12 tantermes iskola építése a jövő évben befejeződik, szó van a Hunyadivárosban létesítendő nyolc tanteremről és a kiskecskeméti iskola négy-négy tanteremmel történő bővítéséről is. A Széchenyivárosban már jövőre megkezdik a tervezett általános iskola építését. Szoros összefüggésben áll a tantermek számának növelésével a napközi otthonok bővítése, újak kiala. kítása. A harmadik ötéves terv során célul tűzik ki, hogy az általános iskolai tanulóknak mintegy 30 százaléka napközi otthoni ellátásban részesül. A tervek között azonban más nagyobb szabású elképzelések is szerepelnek. Ilyen például a Berkes Ferenc Közgazdasági Technikum elhelyezése, új épületet kap a Felsőfokú Mezőgaz. daságl Technikum és a város- központ kialakításával párhuza. mosan 1967—69-e között városi művelődési ház épül. Szintén új helyre kerül a megyei könyvtár, felújítják a Városi Mozit és új színházi raktárát építenek. Kórházbővités, bölcsődei ellátás Az ipari, művelődésügyi kérdéseken kívül természetesen, gondot fordít a város vezetésé, ge az egészségügyi ellátottságra, amelynek fejlesztését, továb. bi javítását tűzte ki célul a harmadik ötéves tervben. Igen fontos tényező ebből a szempontból a megyei kórház bővítése. amelynek során már felépült az úgynevezett „C”-pavi- lon és a negyven ágyas kórterem. Most készül a nővérszállás és egy újabb kilencven beteg elhelyezésére elegendő kórterem is. Végleges megoldást azonban csak egy új kórház létrehozása jelentene. Jelentős lépés a város közegészségügyi helyzetének szempontjából is a megyei KÖJÁL, székház megépítése. Igen fontos a bölcsődei ellátottság javítása, az elhelyezési lehetőségek növelése, hiszen a munkába álló anyák csak úgy vállalhatnak állandó tevékenységet, ha kicsinyeiket megfelelő körülmények között elhelyezhetik. A második ötéves tervben mindössze egy 35 személyes Lázas készülődés előzi meg Géderlakon a múlt évihez hasonlóan. ezúttal szeptember 25- én és 26-án sorra kerülő szövetkezeti napokat- A község egész lakosságát megmozgató ünnepi esemény mintegy záró akkordja lesz a nyári nagy mezőgazdasági munkáknak. A szövetkezeti napok keretében kiállításon mutatják be a helyi termelőszövetkezet idei termelési eredményeit. Ünnepi közgyűlés keretében kerül sor az eddigi munka értékelésére, s az őszi tennivalók megbeszélésére. összegezik ugyanakkor a közös gazdaságban folyó munkaverseny eredményeit is. A kétnapos program más érdekességet is tartogat a helybeliek és vendégeik számára, hiszen az eseményt kissé a környező községek lakosságával ' való barátkozásra. tapasztalatok bölcsődét kapott a tanács. Ato. vábbiakban tehát elsődleges feladat a jelenlegi 232 hely hetvenszázalékos bővítése. Ezzel elérhető lesz, hogy a bölcsődei korú gyerekek húsz százaléka részesüljön ilyen ellátásban. A fentieken kívül az egészségügy problémáihoz tartozik a szociális otthon további fejlesz, tése, a nyugdíjasok, öregek elhelyezésének elősegítése. Ehhez jelentősen hozzájárul az új mód. szerek: öregek napközi otthona, nyugdíjasok klubja stb. — alkalmazása. A jobb ellátás érdekében Végül néhány szót a város kereskedelméről, a lakosság áruellátásáról. A második ötéves tervben megvalósított beruházások ellenére Kecskemét kereskedelmi hálózata meglehetősen elmaradott, korszerűtlen, az üzletek zsúfoltak. Éppen ezért a városi tanács úgy határozott. hogy a városközpontban felépítendő házak földszintjén üzleteket kell létesíteni. A peremkerületeken újabb élelmi, szerboltok, cukrászdák épülnek. A jövő év terveiben szerepel a leninvárosi ABC-áruház, valamint az étterem-cukrászda átadása és a Csilléry telepi szupermarket befejezése, a széche. nyivárosi lakótelepen új kis- áruház és a vendéglátóegység megnyitása. Igen fontos tényező a lakosság ellátása szempontjából a piac, amely jelenleg — az ott folyó építkezés miatt — szűk. Ettől függetlenül azonban szűk. ségesnek mutatkozik egy másik piac kialakítása is, amely tehermentesítené a jelenlegit, (hiszen ha elkészül az új vásár- csarnok, még mindig szűk marad a piac). Az állami áruház új épületének kivitelezését, felépítését a város csak távlatilag tudja előirányozni. Az új áruház megszüntetné a jelenlegi zsúfoltságot, különböző osztályok elhelyezésének nehézségeit. A fentiekben vázlatosan ismertetett elképzelések, tervek nyilvánvalóvá teszik, hogy Kecskemét minden tekintetben nagy fejlődés előtt áll. Nem azt jelenti ez, mintha eddig nem értünk volna el szép eredményeket. de a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításé, val már a nagyvárosok sorába emelkedik megyénk székhelye. Ehhez természetesen, egymagában nem elegendő a város vezetőinek szándéka. Szükséges, hogy a lakosság is segítse, támogassa a tervek megvalósítását. Gál Sándor kicserélésére is szániák. A művelődési otthonban néprajzi és cukrászati kiállítás nyílik. Vasárnap. 26-án délután a kalocsai járás községeiből Géder- lakra sereglett népi tánccsopor- tok színpompás szüreti felvonulására. este pedig táncfesztiválra kerül sor- Az ünnepséget a művelődési otthonban megrendezendő szüreti bál zária. —r —s Veszélyes útkereszteződés A kecskeméti Leninvárosi szülők nevében fordulunk az illetékes hatósági szervekhez és kérjük, hogy a Batthyány utca és a Szegedi út kereszteződésénél az átkelő forgalmat mielőbb rendezzék, illetve biztosítsák, mivel az itt lebonyolódó közúti forgalom főként az iskolás gyerekek életét, testi épségét veszélyezteti. Nagyon szeretnénk, ha legalább a reggeli órákban, amikor a Leninváros- ból a rengeteg gyerek az iskolába megy, forgalmi rendőr Irányítaná a közlekedést és később, ha az út- és csatorna- építés befejeződik, a KRESZ- nek megfelelően állandó átkelőhelyet jelölnének ki. Mészáros Tiborné és még hét aláíró. „Sikátoron" a bölcsődéhez A kecskeméti Klapka utca éa Ferenczi utca sarkán már hosz- szabb idő óta nagyarányú építkezés folyik. Alapjában véve ennek csak örülni lehet, annak viszont annál kevésbé, hogy az ott táróit mindenféle építőanyaggal leszűkítették az utca egyébként is keskeny gyalogjárdáját. A Ferenczi utcában van a városi tanács bölcsődéje, s odajutni a szűk kis „sikátorrá” lett úton csak a legnagyobb óvatossággal lehet, nem beszélve arról, hogy a reggeli csúcs- forgalomban, amikor a szülők szeretnék kisgyermekeiket minél előbb elhelyezni a bölcsödében — és onnan sietnének munkahelyükre is — milyen bosszantó torlódás keletkezik. A Ferenczi utca tisztátalansága miatt szintén sok a panasz és jogosan, mert a bölcsödé higiénikus környezetet követei. — Kérjük az illetékeseket, hogy az ott uralkodó áldatlan állapotokat mielőbb szüntessék meg. A kisgyermekes szülők nevében; Lengyel Sándornc Kecskemét Szerkesztői üzenetek Gépkocsivezetők, Kecskemét: Panaszukat a helyszínen kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy nem indokolt. Az alig pár éve készült sima aszfaltút ugyanis az egész utca hosszán mindenütt egyformán 8 méter széles. A járművek tehát különösebb nehézségek nélkül előzhetik egymást — persze, ha a közlekedési szabályokat pontosan betartják! Egyébként azt sem indokolja semmi, hogy éppen a Talfája utcán 70— 80 kilométeres sebességgel rohanjanak a gépkocsik. „A lakótelep több lakója”, Kecskemét: A kecskeméti MÁV állomásfőnökség a legnagyobb jóindulattal. sem tudja „tompítani” a panaszlevelükben vastagon aláhúzott kíméletlen tolatást. A füttyjelzéseket sem hagyhatják el, hiszen akkor megbénulna a munka, de ezenkívül a legnagyobb baleset-, sőt, életveszélynek tenné ki magát a műszakban dolgozó egész tolató személyzet! A vasúti pályaudvarok közelében épült házak lakóinak tehát még jó ideig számolniok kell sok olyan kellemetlenséggel, mint a tolatással, a vasúti kocsik rendezésével járó füttyjelzés, vagy éppen —■ a mozdonyok központi olajpumpájának éles kipufogása. Távlatokban ezt a pályaudvar korszerűsítése és a fokozott dieselesítés oldhatja meg. Addig csupán annyit tehetünk érdekükben, hogy továbbítjuk kérésüket a vasúti személyzethez: Ha lehet, csökkentsék a minimálisra a jelzéseket, s éjnek idején ne rendezzenek füttykonzcertet a közeli lakók „szórakoztatására”. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ________Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index; 25 065. Szövetkezeti napokra készülnek Géderlakon
