Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
•izekben a napokban már tnegkezdődtek a szeptemberi párttaggyűlések, melyeknek az a feladatuk, hogy a kommunisták mélyrehatóan elemezzék és megvitassák az eszmei ne- V-előmunka időszerű kérdéseit. Gondos előkészület előzte meg a mostani tággyűléseket, s volt idő a felkészülésre. A Központi Bizottság irányelvei, a megyei pártbizottság, s a járási értekezletek ezzel kapcsolatos határozatai már hónapok óta ismertek. Az alapszervezeti vezetőségek igyekeztek sokoldalú tapasztalatokat gyűjteni a beszámolók elkészítéséhez. Néhol munkacsoportokat szerveztek az egyes témaköröknek megfelelő- •n, hogy ezzel is gazdagabb legyen a vezetőség előterjesztése.-A. már megtartott taggyűlések egy része tükrözte is ezt a megfontolt és sokoldalú előkészítést. Helyenként azonban kiütközött a megfelelő szervezés és elemző munka hiánya. Az egyik megyei intézmény párt- alapszervezete például elkövette azt a hibát, hogy egyidejűleg az irányelvek megtárgyalásával az egyik gazdasági ügyosztály munkáját is napirendre tűzte, s ez elvette a rendelkezésre álló idő java részét. Az eszmei nevelőmunkáról szóló beszámoló vitáját emiatt el kellett halasztaniuk későbbi időpontra. Akadt olyan alapszervezet is, ahol a beszámoló csak általánosságban ismételgette az irányelvek megállapításait, s emiatt a párttagság aktivitása elmaradt a várakozástól. Szándékosan említettük most az eddigi taggyűlések fogyatékosságait, hiszen a legtöbb alapszervezet taggyűlése a hónap második felében ül ösz- sze, s így módjukban áll hasznosítani az említett tapasztalatokat. Alapvetően szem előtt kell tartani a taggyűlések előkészítésében és levezetésében a megyei párt vb ezzel kapcsolatos határozatát, melyek elvi és gyakorlati útmutatást ad az alapszervezetek számára. Ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy az eszmei-politikai nevelőmunka tárgyaló taggyűlés nem ölelheti fel az említett témakört teljes szélességében. Azokat a kérdéseket kell elsősorban megvitatnia, amelyek az adott területen jellemzőek, foglalkoztatják az embereket, s amelyeknél a helyes álláspont ' kialakítása leginkább előbbre ' visz; a munkát, a termelést, s a közösségi szemlélet is tovább fejlődik általa. Nem elvont ma- gyarázgatás, példálózgatás. a személyi hibák burkolt felhány- torgatása tehát a feladat. Az adott üzem. termelőszövetkezet és egyéb munkahely eredményeinek számbavétele a kiindulópont, amelynek megvalósítása szorgalmat, helytállást, becsületes emberi magatartást kíván, s amely — mint választóvíz — jelzi, kinek „mi van a fejében”, amikor a szocialista építőmunka gyakorlati tennivalóiról van szó. Természetesen a beszámoló nem kerülheti meg a fentiekkel összefüggésben az irányelvek fontos elméleti kérdéseit sem. Ilyenek például a szocialista alkotómunkáról szóló, vagy a szocialista demokráciával Kapcsolatos megállapítások, melyeknek sajátos megnyilvánulásai — eredményei és fogyatékosságai — mindenütt fellelhetők. De nem lehet szó nélkül hagyni azokat a jelenségeket sem. amelyek — helyenként is változóan és más-más módon — a kapitalizmus káros eszmei örökségére utalnak, s a kispolgári ideológia jegyeit hordozzák magukban. Az önzés, kapzsisat harácsolás. cinizmus gyökerei még tovább élnek, s az ellenük folytatott harc nagy szívósságot, következetes eszmei harcot igényel. Másutt a vallásos ideológiával kapcsolatosan a tudományos világnézet terjesztése, hirdetése hiányzik, s nemegyszer ez a tartózkodás olyan látszatot kelt az emberekben, mintha nemcsak társadalmi vonatkozásban, de eszmei síkon is „megegyeztünk” volna az egyházzal. A' párt helyes álláspontjának kifejtése elősegíti a téves nézetek leküzdését, a helyenként még megnyilvánuló nyílt és burkolt nacionalista nézetekkel szemben. A szocialista hazafi- ság megértése és megértetése is elengedhetetlen valamennyi párttag számára. H ogy azonban mindez milyen módon és milyen arányban kapcsolódik az alapszervezet beszámolójának mondanivalójához, azt már csak a helyi körülmények ismeretében lehet megítélni. Nyilvánvalóan az kap erősebb hangsúlyt a beszámolóban, amely az adott területen jellemző és problémát okoz. Szinte logikusan következik az elmondottakból, hogy a taggyűlés nem állhat meg az eszmei nevelőmunka jelen állapotának értékelésénél, hanem utat kell mutatnia a feladatok megjelölésében is. Az új oktatási év például nagyszerű alkalmat ad a most feltárt tapasztalatok elmélyítésére, további elemzésére, őszinte megvitatására. Milyen módszerekkel lépjünk előre? — erről is határozni kell a taggyűléseken, melyek nem egyszeri alkalmat jelentenek az eszmei nevelőmunkában. Csupán elindítói egy szükséges folyamatnak, amely egységes cselekvést kíván a szocialista tudat formálásában is. Enélkül ma már nem léphetünk előbbre gazdasági síkon sem, ezt kell megértenie minien kommunistának. S habár sokan talán nehezebbnek, bo- syolultabbnak érzik ezt a mun- cát, mint a kézzelfogható, min- iennapi tetteket, valójában azt cell látniuk, hogy azonos célo- cért küzdenek. Ma ez jelenti i következő lépcsőfokot, me- yet kihagyni, s megkerülni lem lehet, A lépcsőfokot, amely a har- nadik ötéves terv küszöbéről i szocializmus építésében az ;gész dolgozó nép számára feléié vezet. T. P. I Világ proletárjai, egyesüljétek! A. MAGYAR SZOCIALISTA MUWKÁSPART BACS-K»SI<AAM MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM. 207. SZÁM Ara 60 fillér 1965. SZEPTEMBER 3, PÉNTEK Újabb juttatások a mezőgazdasági dolgozóknak Balesetbiztosítás Özvegyi nyugdíj Árvaellátás A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter és a pénzügy- miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1966-ban a termelőszövetkezetek termelésének további fejlődését. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földművelés- ügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák helyzetéről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a Földművelésügyi Minisztériummal és a Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben tett előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a társadalom- biztosítás keretében 1965. október 1-i hatállyal kötelezően kiterjeszti a baleseti biztosítást a termelőszövetkezeti csoportok, a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- I termelő szakszövetkezetek és szakcsoportok, valamint a hegyközségek közös munkában rendszeresen részt vevő tagjaira. Kiterjed a baleseti biztosítás a közös munkában részvevő családtagjaira is. Ha az említett csoportok tagjai a közös munka végzése közben üzemi balesetet szenvednek, vagy foglalkozási betegségben megbetegszenek, az új kormányrendelet értelmében ugyanazokban a szolgáltatásokban részesülnek, mint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjai. Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességük tartósan csökken, baleseti járadékot vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. Üzemi baleset következtében vagy foglalkozási betegségben elhunyt tagok hozzátartozói özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, vagy szülői nyugdíjra jogosultak. A baleseti biztosításért tagonként és naptári hónaponként 4,50 Ft baleseti biztosítási díjat kell fizetni. Állami támogatás Vissza nem fizetendő a termelőszövetkezetek kedvezmények termelésének további fejlesztésére Utolsó simítások Iszlai József, a TMK gépbe- állítója még egyszer gondosan átvizsgál mindent, aztán birtokukba vehetik a gépet a forgácsolóműhely dolgozói. Az új aggregátor, a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárának a legkorszerűbb gépe. Különösen nagy szsriáiú alkatrészek megmunkálására használható igen gazdaságosan, és ilyen munkadarabok egyre nagyobb számban fordulnak elő az üzemben, hiszen a kisfeszültségű vasúti készülékek jelentős hányadát máris a bajaiak állítják elő. A termelőszövetkezetek termelése további fejlesztésének segítéséi'e hozott kormányhatározat — lényegét tekintve — a jövő évre is fenntartja a jelenleg érvényben levő támogatások körét és mértékét, mivel ennek eddigi rendszere eredményesen mozdította elő gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. A határozat szerint változatlanul érvényben marad a termelőszövetkezeteknek a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüggő egyéb munkák elvégzése esetén eddig nyújtott kedvezmény. Az e címen nyújtott kedvezmények felhasználásának területe a jövő évben tovább bővül. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb módszere a kedvezőtlen természeti adottságok javítása, ezért a szikes talajokon végzett gépi talajjavítás (digózás) gépi munkáinak összes költségeit az állam viseli. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés minőségi fejlesztése érdekében a termelő- szövetkezetek továbbra is hosz- szú lejáratú hitelt kaphatnak a telepítések költségeire, valamint a telepítések termőre fordulásáig felmerülő összes ráfordításaikra, továbbá a meglevő szőlő- és gyümölcsösterületek korszerűsítésére. A megállapított feltételek mellett telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásakor az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt. A határozat a szőlő- és gyű- i mölcsös telepítés kedvezményeinek nyújtása, illetve azok differenciálása útján is elő kívánja segíteni, hogy a termelőszövetkezetek fokozottabb mértékben vegyék figyelembe a belföldi és a külföldi fogyasztók igényeit. Az állattenyésztés fejlesztése céljából adott támogatások köre és mértéke változatlan maradt, tehát a tehénállomány fejlesztését célzó tény észszar v a,*m arha és a továbbtartásra szolgáló nö- vendékszarvasmarha-állo- mány pótlása, illetve növelése esetén a szövetkezetek középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Ezenkívül továbbra Is biztosítja az állam minden előhasi üsző ellésekor a 4000 forintot, vissza nem térítendő állami támogatásként. A termelőszövetkezetek — beruházási terheik csökkentése érdekében — a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe behelyezésekor — az ideivel lényegében azonosan — különböző mértékű vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek kijelölése, besorolási rendszere és megkülönböztetett állami támogatásának módja lényegében megegyezik az 1965. évivel. A központi és a tanácsi szerveknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy az állami támogatást mindenütt a leghatékonyabban használják fel. Ezt előmozdítja az új határozatnak az az intézkedése, amely szerint — az eddigiektől eltérően — a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel még ebben az évben olyan időpontban kőzlik a részükre juttatott támogatás teljes összegét, hogy azt jövő évi termelési és pénzügyi terveik készítésekor már ismerjék. A termelőszövetkezetek szakember-ellátására és az ezzel kapcsolatos állami támogatások« ra vonatkozó kormányhatározat és végrehajtási rendelkezése» továbbra is érvényben maradnak, (MTI) Taggyűlés és az irányelvek
