Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-17 / 219. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! Hdáfí hím A MAC.YAR. SiOClAUSTA NWNHCÄSPÄRT BACS-KlSKVrtM MEGYEI LAKJA XX. ÉVFOLYAM. 219. SZÁM Ara 60 fillér 1965. SZEPT. 17. PÉNTEK Tovább növelhető a búza átlaghozama A kenyérgabona termesztéséről tanácskoztak Felsőszen Ivánon Lelkesítő példa A kenyérgabona-termesztés eredményei közvetlenül érintik a lakosság legszélesebb rétegeit. E kézenfekvő igazság jegyében tartottak megbeszélést tegnap Felsőszentivánon a bajai járás mezőgazdasági szakemberei: tsz-elnökök, főagronómusok, községi párttitkárok és tanácselnökök. Az egész napos tanácskozáson a járási pártbizottság és tanács vezetőin, mezőgazda- sági szakirányítóm kívül jelen volt többek közt Udvari László, az MSZMP Központi Bizottságának és Orosz Gábor, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársa, valamint dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztály vezetőhelyettese is. Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára, megnyitójában elmondotta, hogy a korszerű gazdálkodás korántsem merülhet ki- abban, hogy a termelőszövetkezetek teljesítik vetéstervüket. A gabonatermesztésben is nélkülözhetetlen, hogy növeljék a hozamot, javítsák a minőséget és csökkentsék a ráfordítást. Ezután Dudás Antal járási főmezőgazdász tartotta meg előadását, s hangoztatta, hogy a mostani év jó eredményei alkalmat adnak a tapasztalatok összegyűjtésére, hasznosítására az idei vetéseknél. A járásban tavaly ősszel 25 ezer holdon vetettek búzát, ám ha mindegyik közös gazdaság olyan agrotechnikai módszereket alkalmazott volna, mint a legjobb eredményt elérő, akkor 19 ezer holdon is megtermelhették volna az idei 3250 vagon mennyiséget. Ám amíg Felsőszentivánon pél- dául 85—90 forintba kerül egy j mázsa búza termesztési költsége, addig a legrosszabb eredményt elérő közös gazdaságban csaknem 200 forintra rúgott ez az összeg. Az előadó megemlítette, hogy a közös gazdaságok a terület csaknem kétharmad részén a Bezosztája I-es nagyhozamú búzát termesztették. A fennmaradó területet a Fertődi, továbbá egyéb hazai és külföldi fajták foglalták el. A Bezosztája némely táblán húsz mázsán felüli átlaggal fizetett, s elmondható, hogy a 18 tsz- ben végzett felmérés szerint a 14,5 mázsás átlaghozam is ennek a fajtának köszönhető. A vetés idejének pontosságát hangsúlyozva megemlítette, hogy a leggyengébb eredményt felmutató tsz-ben a búza kétharmad mennyiségét november második felében juttatták a földbe. Bebizonyosodott, hogy az október első felében elvetett kenyémekvaló fizetett a legjobb terméssel. Ahol tavaly így végezték el a tsz-ek a szóban levő munkát, ott két-három mázsával nagyobb hozamot értek el, mint ahol közvetlenül a vetés előtt forgatták meg a talajt. Ebből a szempontból lényeges az iSj hogy milyen előveteményt követ a búza. A legrosszabb hozamot — alig 12 mázsás átlagot — az idén a kukorica után érték el. Az előadás utáni vitában elsőnek Vámos Ferenc, a felső- szentiváni Üj Élet Tsz főagro- nómusa szólalt fel. Elmondotta, hogy közös gazdaságukban — ötéves átlagot figyelembe véve — három mázsával volt nagyobb az intenzív búzák átlagtermése, mint a hagyományos fajtáké. Az idei több mint 18 mázsás átlagot annak is köszönhették, hogy a kenyérgabonát háromnegyed részben pillangósok után vetették. De az eredményben szerepe volt annak is, hogy a jó talajelőkészítés eredményeként minden csiraképes mag kikelt. Végül a főmezőgazdász versenyre hívta ki a járás többi tsz-ét a most ősszel elvetésre kerülő búza minél jobb hozamának az elérése céljából. Ezután még tizenegy felszólalás következett. Dr. Maár András elmondotta, hogy a búzának a gabona után történő vetésénél — sokoldalú agrotechnikával, vegyszerezéssel, a műtrágya nagyobb adagolásával — kiküszöbölhetik a monokultúrás termesztés hátrányait, sőt, a Martonvásáron végzett legutóbbi kísérletek szerint a mérsékelten alkalmazott szervestrágyázással nagyban fokozható az átlagtermés. Udvari László elmondotta, hogy a búza idei termésének országos átlaga megközelíti a 12 mázsát. Ezt az eredményt továbbra is tartani, sőt, növelni kell. De a vetésterületnek sem szabad csökkennie. Arra hívta fel a gazdaságok figyelmét, hogy a vetőmag iránti igényüket ne mindenáron a központi készletekből próbálják kielégíteni, hanem a saját területükön maguk válasszák ki azt a táblát, amely a jövő évi teftnés vetőmagját adja. Hangsúlyozta a carbamidos lombtrágyázás előnyeit is. Ez a munka a vegyszerezéssel is elvégezhető, így a holdankénti ráfordítás csupán 20 forinttal növekszik. Ezzel szemben holdanként legalább 50 kiló hozamnövekedés várható. Végül megemlítette, hogy pár éven belül köztermesztésbe kerülnek a magyar intenzív búzák is, amelyek a Bezosztájá- nál is jobb tulajdonságokkal rendelkeznek. Délután a helybeli Üj Élet Tsz területén gyakorlati bemutatóval egybekötött tapasztalat- cserén vettek részt a tanácskozás résztvevői. H. D. Kalocsán tegnap délelőtt a Járási-Városi Pártbizottság székházában a járási nőtanács I elér egy kitüntetéssel ar ról értesülni, hogy a munkánkra országosan felfigyeltek. Mekkora büszkeség, ha példánkat követik, ha érdemesnek találtak rá, hogy módszereinket átvegyék. Nemrégiben a Kiskőrösi Járási Művelődési Állandó Bizottságot érte ez akitüntetés. Munkatervet és jelentést kértek tőlük. beszámolót a módszereikről, mert abban a törekvésben, hogy a művelődési állandó bizottságok munkája országosan megjavuljon, formális tevékeny, kedésből, ülésezgetésből a művelődést hatékonyan segítő és irányító erővé váljon — a kiskőrösiek munkája szolgáltatja a mintát. Mik azok az erények, ame. lyek erre érdemessé teszik a Kiskőrösi Járási Művelődési Állandó Bizottságot? A sokoldalúság és a fogékonyság az időszerű feladatok iránt. Céltudatos volt már a tagok összeválogatása is. Nem csupán művelődési szakemberek alkotják a bizottságot Vezetője a pártapparátus tagja, a többiek pedagógusok, tanácsi alkalmazottak, vagy a népművelés társadalmi munkásai. Valamennyi fontos terület képviselőit megtaláljuk ebben a bizottságban. E bből következik, hogy tartalmas a munka, s a bizottság helyes értelemben érzékeny az élet jelenségei iránt. A vitákban nem valamiféle szűk szakmai szemlélet érvényesül. Egy-egy kérdés megoldásánál például nem elsősorban abból indulnak ki, hogy milyenek az anyagi keretek, hanem távolabb tekintenek, s arról vitatkoznak, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeken túl milyen tartalékokat találnak az emberek segítőkészségében, önzetlen munkájában. A kiskőrösi járásban igen nehéz körülmények között dolgoznak a művelődés munká. sai, hiszen a silány szántóföldektől a gazdag gyümölcsösökig az állami gazdaságtól és a termelőszövetkezettől a szakszó, vétkezőtekig, a tanyától az iparosodó községig ezerféle arculaküldöttválasztó értekezletet tartott mintegy 65 személy részvételével. akiknek többsége a kalocsai járás termelőszövetkezeteinek asszanytagja volt. Az elnökségben helyet fog- i lait többek között Varga Ferenc, a járási Pártbizottság titkára, Sántha László, a járási tanács vb titkára és dr. Milla- sin Teréz, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, a megyei nőtanács vb tagjaAz értekezletet Mándity Jó- zsef’ a Hazafias Népfront iá- rásj titkára nyitotta meg. majd Szűcs Béla né, a megyei nőtanács munkatársa megtartotta beszámolóját. Fontos feladatként jelölte meg a nők bevonását a politikai és gazdasági vezetésbe, kiváltképpen a termelőszövetkezetek különböző munkájának irányításába. A beszámoló után került sor egy 13 tagú végrehajtó bizottság megválasztására, melynek titkára, Juhász Gizella, elnöke pedig Kövesdi Ferencné lett. Ezt követően 10 küldöttet választottak a megyei nőtanácskozásra. Az új vezetőség megválasztása után következtek a felszólalások. melynek során több méltatás hangzott el a nőtanács eddig végzett munkájával kapcsolatosan. A városi művelődési ház nagytermében ugyancsak tegnap, a délutáni órákban zajlott Je a kecskeméti városi nótata van a tájnak, ennek megfelelően igen bonyolultak a társadalmi viszonyok. Mégis sikerült megteremteni a művelődésben az egységes szemléletet, s megtalálni a helyi viszonyoknak megfelelő célravezető módszere, két. M indez természetesen, nem jelenti azt, hogy a Kiskőrösi Járási Művelődési Állandó Bizottság példája egyedülálló a megyében. Hasonlóan jól dolgozik a bajai és a kiskunfélegyházi állandó bizottság is. A kiskőrösi azonban mintaszerű. A kiskőrösiek példája még egy szempontból figyelmet érdemlő. Nemcsak a többi hasonló bizottság, hanem általában a társadalmi erőket összefogó szer. vek számára is. Sokan a társadalmi munka fogalmát leszűkítik a fizikai munkára. Építkezésre, parkírozásra, árokásásra, téglahordásra, talicskázásra gondolnak, amikor társadalmi munkát említenek. Holott a szó általában az erők összefogását, áldozatos munkát, anyagi juttatással nem számoló önzetlen tevékenységet jelent. Nemcsak — s ma már egyre kevésbé — csupán a kultúr- házépítésben, vagy sportpálya- egyengetésben kamatozik az emberek áldozatkészsége. Sokkal nagyobb jelentősége van a társadalmi munkának ott, ahol széles körű vizsgálódásra, a problémák számbavételére és az igényeknek megfelelő korszerű megoldások kutatására, s az egységes szemléletmód kialakítására van szükség. Tehát, ahol szerteágazó, a mindennapi életet érzékelő, rengeteg úgynevezett .,apró munkát” követelő feladatokat kell megoldani. Itt van igazán nagy szerepe a társadalmi munkának-, s itt képes nemcsak részt vállalni az állami és pártvezetés gondjaiból, hanem olyan eredményeket elérni, amelyekkel amazok még sem birkózhatnak. A cél: Mind szélesebb tömegek bevonása az állami vezetésbe — az ilyen jellegű társadalmi munkával valósul meg M. L. nács vezetőségét újjáválasztó küldöttértekezlete, mintegy hetven termelőszöv='*'"’zeti. munkás, értelmiségi és háziasszony részvételével. A tanácskozáson — melynek vendége volt dr- Greiner József, a városi párt- bizottság titkára. Mészáros Sándor, a KISZ városi titkára és Pankovits József né, a megyei nőtanács titkára is — Csűri Ferencné népfronttitkár megnyitója után Gáspár Sándorné városi titkár számolt be a nőmozgalom helyi eredményeiről. Többek között elmondotta, hogy a mozgalom aktivistái nagyon sokat segítettek a város asz- szonyainak. azzal, hogy a NEB- bel karöltve a közelmúltban részt vettek az óvodák, napközi otthonok munkájának ellenőrzésében, közvélemény kutatást végeztek — különös tekintettel a peremkerületekre — az élelmiszerboltok elhelyezésével, áruellátásával kapcsolatban. A nőtanács sokoldalú tevékenységének bemutatása mellett a beszámoló részletesen kitért azokra a feladatokra is. melyek az őszi-téli hónapokban a mozgalom munkásaira várnak. A beszámolót követő vitában többek között felszólalt Kulik Ilona, Bánó Magda, Huj- bér József né, dr. Nagy György- né, dr. Greiner JózsefA tanácskozás itt is a vezetőség újjáválasztásával és a megyei nőtanácskozás küldötteinek megválasztásával ért véget Épül az új tanácsháza A tanácsok megalakulása óta bérelt házban működik az új- solti községi tanács vb. Tető alatt van már azonban a hatszázezer forintos kültséggel épülő új tanácsháza, melyet még ebben az évben átadnak a község lakosságának. Ebben a korszerű, csinos épületben kap helyet az orvosi rendelő és a posta is. Eddig is volt orvosi rendelés, hetenként két alkalommal, de bizony elég nehéz körülmények között. Az amúgy is szűkös, bérelt tanács-helyiségben. Az is nagy könnyeb- séget jelent majd, hogy a postaküldeményekért se Soltra kell naponta bejérni. Nőtanáeskoxás Kalocsán és Kecskeméten
