Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
V 1985. szeptember 18, esütörtíílc S. oldal Párt- és tanácsszékház, kórházi payilon, lakótelep A rajzasztalok mellett FOROGJON-E AZ IDEGEN? így fast majd a kiskőrösi járási párt és tanács székháza — ezt a címet adhatnánk képünknek. A székház építészeti tervét Ásós Jószef, a megyei tervező iroda főépítésze készítette. Mint elmondta a terv kialakításakor igyekeztek összehangolni az esztétikai követelményeket a mai típusszerkezetek adta lehetőséggel. Hogy ez mennyiben sikerült a fiatal mérnököknek, arról képünk beszél. Azt viszont el kell mondanunk, hogy a korszerű anyagok és épületszerkezetek alkalmazásával kerülbelül 500 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak — a beruházási programhoz viszonyítva — a tervezők. Képünkön is jól látható, hogy az első és második emeleten levő tanácskozó termet — homlokzatból kiugró — falát úgynevezett üvegal u min i um függöny alkotja. Ez a megoldás levegőssé, világossá teszi majd a tágas termeket. A megye egyik legszebb épületének Ígérkező székház építését a jövő évben kezdik, a beruházás összes költsége 7 és félmillió forint. Az idei legjelentősebb munkákról szólva a főépítész elmondta, hogy — a már említett létesítményen kívül — befejezték a 120 személyes izsáki hétközi diákotthon terveit is. A két és félmillió forint költséggel készülő otthon építéséhez jövőre látnak hozzá. Megemlítjük, hogy a körültekintő tervezés eredményeképpen itt is jelentős költségmegtakarítást értek el az iroda fiatal mérnökei. A hasonló létesítmények egy főre eső „bekerülési” költsége körülbelül 10 ezer forinttal magasabb volt eddig. A rajzasztalok mellett született rövid tudósításunkat azzal zárjuk, hogy elkészültek a kecskeméti megyei kórház 90 ágyas pavilonjának tervei, és hozzáláttak a Kecskemét-Máriavárosi új lakótelep tervezéséhez is. Az idegenforgalom nemzetközi szakembereinek az elmúlt héten hazánkban tartott kongresszusa, a résztvevők látogatása megyénkben, valamint vezetőjük, Hunziker professzor tv-nyilatkozata az idegenforgalmi kapcsolatok további szélesítéséről — újból időszerűvé tett és az érdeklődés reflektorfényébe állít egy régóta húzódó, s bennünket egészen közelről érintő témát is. Bugacra gondolunk. Valaha, főként a harmincas években „márka”, a hazai idegenforgalom egyik fő „slágere” voi ez a név. A Magyarországra látogató nyugati vendégek számára a puszta elmaradhatalan programpontot jelentett, s nevéhez önkéntelenül is társult a „báráck”, a „tschárda”, a „tsi- kós”, vagy a „perkelt” fogalma. Tagadhatatlanul sok valutát jelentett az akkori gazdasági életnek a bugaci pusztára látogató idegen, aki ott vonzó tálalásban kapott meg mindent, amire csak számított: vágtató ménest, nyársonsült csirkét, „vadmagyar” romantikát... Az akkori reminiszcenciák manapság külföldön nem csupán szájhagyományként élnek tovább, de sajnos, idegenforgalmi kiadványaink, prospektusaink is változatlanul tápot adnak az ilyen irányú érdeklődésnek. Bugac főterére szinte nap nap után begördül egy-egy külföldi rendszámú gépkocsi, amelynek utasai kézzel-lábbal érdeklődnek a remélt látványosságok holléte iránt. De hiába. Ilyesmi ugyanis nincsen... A megyei Idegenforgalmi Hivataltól nyert értesülésünk szerint csupán az idén, túlnyomórészt nemzetközi konferenciák, kongresszusok csaknem ezer résztvevője szerette volna Bugacot felkeresni. S ennek bizonyára sokszorosa a hasonló szándékú spontán látogatók, autós turisták száma. A civilizált szállási és étkezési lehetőségeken kívül óriási az érdeklődés a nyársonsült csirke, s a hasonló „tájjellegű” ételek és italok — legfőképpen pedig a ló iránt. Minden második alkalmi látogató szeretne egyet vágtázni. E célból egy alkalom mai még a tsz-brigádvezető alól is „kihúzták” a lovát... Valamit sürgősen tenni kellene tehát annak érdekében, hogy a hazánkat járó külföld; ne csak keresse, de találjon is Bugacon —, ne pusztát, gyön- gyösbokrétás, árvalányhajas al- romantikát, hanem az itt is megváltozott élet reprezentáló megnyilvánulásait. Egészséges az a kezdeményezés, amelynek megvalósulását az illetékesek a jövő évre Ígérik: a kiskunsági állattartást bemutató szabadtéri néprajzi kiállítás, valamint a környező természetvédelmi terület megtekintése. Ez azonban a tennivalónak csak egyik része. Feltétlenül szükséges emellett, hogy alkalmas szállás, megfelelő étkezési lehetőségek fogadják mind a külföldi, mind a hazai érdeklődőket. A különféle jellegű, profilú vendéglátó létesítmények, illetve idegenforgalmi rendezvények megvalósításához azonban számos szerv együttműködésére lenne szükség. És jelenleg a sok bába közt — még elvész a gyerek... Talán kissé „erős”, de feltétlenül jogos az a kifakadás, amelyet olyasvalakinek a szájából hallottunk, aki hosszú ideje szívén viseli a „bugaci ügyet”. Ezt mondotta: — Döntsük el már végérvényesen: kell, vagy nem kell új, szocialista tartalommal telitett „romantika”, idegenforgalom Bugacon. Ha nincs rá szükség, még a nevet is töröljük a prospektusokból. De ha látunk benne „fantáziát”, akkor — immár a huszonnegyedik órában — haladéktalanul cselekedjünk. lllZUIlli abban, hogy többéves „vajúdás”, latolgatás után — és helyett — valamennyi erre illetékes szerv az utóbbi megoldás mellett dönt. Az idegenforgalom fellendítése szempontjából megérné. Jóba Tibor Mos! döntenek a segélyekről Kik kaphatnak 80 százalékos térítést Országszerte ezekben a napokban döntenek az ár- illetve belvíz következtében megrongálódott, tönkrement ingatlanok helyreállításához nyújtott segé. Iyek összegéről. A helyi társadalmi bizottságok mindenütt gondosan mérlegelik a kérelme, két. Azoknak a károsultaknak, akiknek ingatlanát rövid időn belül másodszor sújtotta az ár-, illetve belvíz, s emiatt jelenleg is tartozásuk van az Országos j Takarékpénztárnál, általában felemelt segélyt állapítanak meg. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a megrongáló, dott, tönkrement lakóépületek tulajdonosai családonként a helyreállítás, illetve újjáépítés költségeinek 50 százalékáig, legfeljebb 50 000 forintig, részesed, hetnek a társadalom támogatásából. Kivételes esetekben azon. ban — és ezek közé tartozik a korábbi árvízkár miatti kölcsöntartozás — a segély összege en. nél magasabb is lehet, s elérheti a költségek 80 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénztár járási vwwvwwwww Lakássorsolás Kunfehértón 25 két szoba összkomfortos családi házat építenek közösen a Kunfehértói Állami Gazdaság dolgozói. A szakmunkán kívül nagyobbrészt társadalmi munkával épült ótthonokat — amelyek építéséhez a gazdaság is hozzájárul —, amikor elkészülnek kisorsolják a jogosultak között. Az ősszel a házak egy része már elkészül. fiókjainak közvetítésével bocsátják a károsultak rendelkezésére. Ha a megrongálódott, vagy tönkrement épület tulajdonosa — illetve egyes esetekben bérlője — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár helyreállításához, akkor tartozásából vonják le a társadalmi hozzájárulás összegét. Ha viszont saját erőből fedezi a költségeket, az Országos _ Takarékpénztár járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a munkálatok befejezése után, a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utaljak ki a segélyt. Végül azokban az esetekben, amikor a helyreállítást állami kölcsön nélkül, a segély felhasználásával kívánják megkezdeni, az OTP járási fiókja az elvégzett munkálatok arányában fizeti ki a társadalom hozzájárulását. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a helyreállítás megkezdése előtt 10 ezer forintig terjedő előleget adjanak a károsultaknak a segélyből. Ilyen esetben azonban I a megrongálódott ingatlan tu- 1 lajdonosának, illetve bérlőjének írásbeli kötelezettséget kell vál. lalnia, hogy meghatározott időn belül befejezi a munkálatokat, és ezt a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének igazolásával is bizonyítja. (MTI) A „nyitány” biztató E hét elején megkezdték a rozs vetését a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben. Két géppel szórják a magot, s további területeken hat traktorral készítik a vetőágyat: szántanak, fo- gasolnak, gyűrűshengereznek, hogy morzsa lékos legyen a talaj. — Ügy tervezzük, hogy október 10-re befejezzük 830 holdon az ősziek elvetését — tájékoztat Füzesi Sándor főmezőgazdász. — A korábbi években ez még soha nem fordult elő. Megfordult a sorrend Az elvégzendő munkákról kampánytervet készítettek. A kalászosokat jórészt gabona után vetik — a vetésszerkezet nem tesz lehetővé más megoldást- Ezen a területen talajfertőtlenítést végeznek. Azonkívül 90 holdra istállótrágyát hordanak a fogatok. Igaza van a főagronómusnak: az agrotechnikából nem szabad engedni! S vonatkozik ez a többi elvégzendő feladatra is. Húsz- huszonötféle munkával keli 100 ezer forintos zsákmány A dunai árvíz kedvezett a ha- ! lak szaporodásának. A hónapo- j kon át víz alatt levő árterüle- ; tek, megduzzadt holtágak, a kis- | halak millióinak volt bölcsője. Régen volt már ilyen gazdag a I zsákmány szerzési lehetőség. Jól 1 ki is használják a bajai Új Élet Halászati Tsz tagjai. A csertai és a rezéti halászbrigádok például egy-egy vagon keszeget kerítettek hálóba. 1 hónap alatt. A két brigád így több mint 100 ezer forint előleget kapott a teljesített munkaegység után. megbirkózniok — alig néhány hét alatt. Mindegyiket a maga idejében kell rendbe tenniök, másképpen felborul a tervük. Már a feladatok sorrendiségének a megállapításánál nyilvánvaló volt, hogy a kukorica törésére október 10-e előtt aligha keríthetnek sort. így október végénél hamarabb nem is fejezik be ezt a munkát. Ebből következik, hogy az őszieket nem lehet a kukorica helyére vetni. Ezért megfordult a hagyományos sorrend: előbb a vetéssel végeznek, aztán „kapcsolnak rá” a betakarításra. Szakaszos betakarítás Október első harmada után fognak hozzá 355 hold szőlőjükben a szürethez is. Miként a kukoricát, a szőlőt is százalékosan művelték. A betakarítás két fő munkáját váltakozva, szakaszosan végzik. Egy-egy tábla szőlő és kukorica művelői egyszerre látnak munkához, s amikor végeztek, cserélnek, vagyis: a kukoricát törők szüretelnek — s fordítva. Ez azért is fontos, mert a szőlőt — ha mindenki csak azt szedné — képtelenek lennének egyszerre átadni az izsáki feldolgozónak, öt-hatszáz mázsa étkezési szőlő exportálását is célul tűzték ki. — A 23 erőgépet nyújtott műszakban még így is maximálisan kihasználjuk — véli Jenei József főmérnök. — Ezért nemcsak a vetést, de a 164 hold kései vetésű silótakarmány betakarítását is el kell végeznünk október első harmadában. A jövő hónap végére tehát a több mint 2200 hold szántón végeznek a betakarítással. De nem pihennek meg. Novemberben folytatják az istállótrágyázást, a műtrágyázást, a szőlőtakarást és a gyümölcsfák kötözését, továbbá 1100 holdon az őszi mélyszántást. Ezenkívül 400 hold rétre holdanként 3 mázsa szuperfoszfátot szórnak ki. Negyedezer családtag — ügy is mondhatjuk, hogy az őszi munkák csak karácsony estéjén, „gyertyagyújtáskor” fejeződnek be — jegyzi meg Tóth Sándor üzemgazdász. — Természetesen, az időjárás is beleszólhat tervünkbe, s ezzel is számot vetettünk. Am, ha október első felében csak kisebb esőket kapunk, ez nem akadályoz, inkább segít bennünket, mert megkönnyíti a talajmunkát. Elsősorban a gazdák helytállására számítanak. Több min: háromszázan vesznek részt a közös munkában. Ezenkívü1 csaknem 250 családtag is segr a százalékra művelt kultúrák termésének a betakarításában. Nagy koncerthez hasonlítható az őszi munka. Az egyes szólamokat a különböző munkafolyamatok helyettesítik. A „nyitány” biztató: e héten 180 holdon földbe kerül a rozs Reméljük, a kezdethez méltó lesz a folytatás is. H. D.
