Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
1965. szeptember 15, szerda 8, oldal A KOR EMBERE SABLONOK NÉLKÜL Kiskoroson. a község pártbizottság székhazának tanácskozó termében értekezletet tartottak a .iárás községi és alapszervezeti párttitkárai. Megbeszélésük lépcsőfokot jelent annak a nagyarányú felkészülésének az ívelésében, mely a járás pártszervezeteiben az eszmei irányelvek minél alaposabb megvitatását, s azok megvalósításához a sajátos helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módszerek kimunkálását célozza. Ennek folyamata a járási pártbizottság július 2-i ülésével kezdődött, amelyen a beszámolóban hangsúlyt nyert az, hogy a témával minden alapszervezetben ’ a sablonok mellőzésével foglalkozzanak. E követelmények egy. részt annyiban tesznek eleget járásszerte, hogy nem egy. hanem két taggyűlésen vitatják — részben vitatták — meg az irányelveket. Az eddigieken a pártpropagandára és a népművelésre vonatkozó elvek megtárgyalására kerüllt sor — a most következő taggyűléseken pedig a szóbeli agitáció módszerei és a szocialista munkaerkölcs helyzete, valamint problémái szerepelnek napirenden. Az utóbbi téma megvitatása — mint taggyűlési napirendi Pont — is eltér a „sablontól”* mivel nem szerepel a felsőbb pártszervi határozatban — s az is új vonása a felkészülésnek, hogy néhány nagyobb község — mint Kiskőrös. Kecel, Solt- vadkert, Császártöltés — egy- egy alapszervezetében előrehozták az e hónap végéig „esedékes” taggyűlés időpontját Mégpedig azért, hogy részt véve rajta, a többi alapszervezeti párttitkár, valamint a járási pártbizottság vezetői, munkatársai tapasztalatokra tegyenek szert a további taggyűlések minél megfelelőbb levezetése, illetve ennek segítése végett Ezeket a tapasztalatokat vitatták meg a szóban levő titkári értekezleten — a napirend második részében pedig a pártoktatás előkészítésének elemzésére, s az annak során szerzett tapasztalatok megvitatására kerítettek sort. Az értekezlet végeztével elbeszélgettünk Juhász Istvánnal, Kiskőrös községi pártbizottságának titkárával, aki a járási székhely kommunistáinak a nagy horderejű feladat megoldására tett eddigi lépéseiről a következőket mondotta: — A község tizenhat alapszervezetében augusztusban fogtak hozzá az irányelvek feldolgozásához. Megtárgyalták a népművelési terveket; s megba-. tározták a politikai oktatás különböző formáit valamint azt, hogy kik tanuljanak azokon. Tájékoztatásából kiderült, hogy ami az utóbbit illeti: örvendetes előrelépés várható. Amíg ugyanis az elmúlt évadban szervezett pártoktatásban a felnőtt lakosságnak alig valamivel több mint a 8. a tömegszervezeti oktatáson résztvevőkkel együtt a 12 százaléka részesült — ez az arány az 1965— 1966-os évadban 10,7, illetve 21,6 százalékra javul. A község alapszervezetei közül háromban — a Vegyes Ktsz-ében, a Rákóczi Szakszövetkezetében és a földművesszövetkezetében — szeptember 3-án zajlott le a fentebb említett — a tapasztalatszerzést is szolgáló — taggyűlés, s mindháromra pártonkívüli vezetőket, dolgozókat is meghívtak. Jellemző e módszer alkalmazásának helyességére Boldóczki Sándornak, a Rákóczi Szak- szövetkezet elnökének másnap tett kijelentése: nem is gondolta, hogy taggyűlésen ilyen komoly kérdésekkel, mint például az emberekkel való törődéssel, a munkaerkölcs kialakításával stb. foglalkoznak. Nagyon sok segítséget nyújt majd a gazdaságvezetőknek ezek gyakorlati megvalósítása. Sző esett a szakszövetkezeti párttaggyűlésen arról is, hogy a gazdák körében a közösségi viszonyt illetően hol „szorít a cipő”, s a szerződött munkások nem mindig tartják szem előtt a szövetkezeeti gazdaság érdekeit. Előfordult például, hogy kitágították a permetező szórófejének a nyílását, amiképpen — teljesítménybérért — hamarabb használták el a védőszert, csak éppen haszontalanul. Egyszóval: a vég nélküli elvi- eskedés helyett a gyakorlati példák özönével mutattak rá. hogy a közösségi, a szocialista tudat megnyilvánulása hol, miben szenved csorbát, következésképpen: mi a teendő — az irányelvek szellemében. A községi pártbizottság egyébként a 16 alapszervi titkárral megvitatta a három taggyűlés tapasztalatait — a végrehajtó bizottság pedig a szepetm- ber 14-i ülésén azt elemzi, hogy a Petőfi Szakszövetkezetben miként érvényesül a szövetko-’»« demokrácia. Az ülésre meghívják valamennyi szakszövetkezet párttitkárát, s elnökét is. Az is szerepel a pártvégrehajtóbizottság tervében, hogy októberben a Vegyes Ktsz kommunistáival és pártonkívüli vezetőivel együtt elemi zik: milyen színvonalú a nevelőmunka a kisiparosok szövetkezetében. Mindent egybevetve: a kiskőrösi járás kommunistái példásan munkálkodnak az irányelvek gyakorlati megvalósításán, mégpedig a sajátos helyi viszonyok alapos figyelembevételével — s nem kétséges, hogy az eredmény sem marad el. Tarján István — Örvendetes előrelépés várható a pártoktatásban — mond. ja Juhász István, a kiskőrösi községi pártbizottág titkára. A címképen: A járás párttitkárainak egyik csoportja az értekezletem Mi viszi előre a világot? Van talán valami csodaszer, valami csalhatatlan módszer, amely megteremti a fejlődés újabb és újabb lépcsőfokait? Csodaszer nincs, de erő van ilyen. A kezdeményező emberek bátorsága, leleménye. Mert magától nem fejlődik a világ. Minden millimétemyi előrelépésért, minden pillanatért, amelyet új tartalommal töltünk meg, keményen meg kell verekedni. S ennek a roppant küzdelemnek, ennek az igazán emberhez méltó harcnak a kezdeményezők a letéteményesei. A mi világunk fia ilyen vonatkozásban igazán szeren, esés. Nálunk van tér és lehetőség azok számára, akik a maguk tennivalóiban meglátják a jobb lehetőséget, a következő lépést. A mi világunk jó küzdőtér azok számára, a lei k állandóan éber figyelemmel kísérik az életet és bátran elindulnak új, ismeretlen utakon, hogy nyomukban előbbre jussunk mindannyian. Mi jellemzi leginkább a kezdeményező embert? Egészséges türelmetlenség, szüntelen kutatási vágy. Nem reked meg a mában, hisz abban, hogy a mostaninál többet és jobbat is tehet. S éppen ezért állandóan a fejlődés útját kémleli, valósággal kitapogatja a jövendő igényeit; alkotó erő és szellem, serkentő elégedetlenség fűti a kezdeményezőt. Ö a kor embere. Tévedés ne essék, nem csu. pán az kezdeményező, aki új gépeket szerkeszt, feltalál vagy megjavít valamilyen szerkezetet, vagy hathatós új munkamódszert teremt. Kezdeményezni, újítani az élet minden területén lehet. És nem csupán korszakos jelentőségű találmányokat, mozgalmakat. Az is jól kezdeményez, aki félretol egy-egy megkövült sablont, aki a közösség által megtűrt rossz szokásoknak hadat üzen. Kezdeményezhet a pártmunkás, aki az emberekkel való törődést teheti közvetlenebbé, melegebbé. A brigád vezető, aki a műveltség dolgában rosszul j álló brigádtagoknak tanulási ' lehetőséget teremt, vagy meg. szervezi eddig csupán ital mellett szórakozó társainak tartalmas, színvonalas időtöltését. S az egyszerű munkás is kezdeményezhet. Jobb mun. kát, nagyobb fegyelmet, a ló- : gás, csellengés felszámolását, nagyobb felelősségvállalást a közös gondokból. Számtalan feladat és lehe. :■ tőség áll tehát, a kezdeményezők előtt. S tegyük mindjárt azt is hozzá: nem mindenütt, s nem mindjárt népszerű a kezdeményező. Sok helyen él a régi sémák tisztelete, a kényelmeskedés, az újtól való félelem. Ilyen helyeken gyakran vádolják a jobbat akarót feltűnési visz- ketegséggel, okoskodással, ügyeskedéssel. Van, ahol azt hiszik, anyagi érdekekért akar jobbat a megszokottnál, van ahol karrierizmussal gyanúsítják. Csakhogy a kezdeményezők rendszerint makacs, harcos emberek, ákik kitartanak elveik mellett. A kezdeményezés kockázat, tál is jár. Néha nem sikerül megvalósítani az újat. Sokszor az is elég a maradiak káröröméhez, ha nem minden megy mindjárt úgy, mint a karikacsapás. A kezdeménye, ző azonban nem hajol meg az óvatoskodók, a bevált, kipróbált, régit védelmezők ag„ godalmai előtt. Azt vallja, hogy a siránkozás, kényelemféltés miatt nem állhat meg a világ. Hiszen az emberiség még ma is a kőbaltánál tartana, ha a legjobbak nem vállalták volna a fejlődésért vívott harc kockázatát. A legszebb erény, amely a mi társadalmunkban a kezdeményezőt jellemzi, mégiscsak a felelősségtudat. Felelősség- vállalás a bátor tettekért, a szükséges újért, amely jobbá teszi a világot. S felelősség- vállalás a társakért, akik ön. maguk erejéből nem jutnának élőbbre. Az épülő szocia. lizmusért, melyben a legjobbak képzelete, vágya, teremtő akarata ölt testet. K. Gy. Belga borászok jönnek a kecskeméti szüretre Érdekes vendégeket vár az IBUSZ a következő másfél hónapban. Szeptember 15-én a francia rádió és televízió 40 dolgozója látogat el hazánkba. Tizenöt napi ittlétük alatt bejárják az ország nagy részét, közben szakmai megbeszéléseket is tartanak magyar kollegáikkal. Velük egyidejűleg érkezik JÓL BEVÁLT Jól bevált a harmadik éve folytatott kertészkedés a la- josmizsei Sallai Tsz-ben. A 75 hold zöldégesből — amelynek mintegy a felét öntözik — az idén egymillió 200 ezer forint bevételre számítanak. A terület egy részén alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást is, ám a többségében fiatalokból álló munkacsapatnak egész évben akad itt tennivalója. A kertészeti üzemágat ugyanis az idén savanyító üzemmel is bővítették. Előreláthatóan 5—6 vagon uborkát, káposztát és zölddinnyét dolgoznak fel savanyútágnak. Ezáltal a zöldségtermesztés még jövedelmezőbbé válik. Hosszú évek óta először, ebben az évben a szántóföldi növénytermesztésben is többlethozamra tett szert a szövetkezet. Kenyérgabonából például tíz vagonnal takarítottak be többet a tervezettnél. Az eredmények növekedése pótolja azt a kiesést, arfiely a szőlőben mutatkozik. Végeredményben mód lesz arra. hogy a szövetkezet gazdái elérjék a közösből származó csaknem 12 ezer forintra tervezett évi átlagjövedelmet. Minden üzemágban egyébként a készpénzfizetéses módszert alkalmazzák, s a részesedés 60 százalékát havonta megkapják a gazdák. A 40 százalék kifizetésére év végén kerül sor. A gazdálkodás eredményeinek további javítása céljából jövőre száz férőhelyes tehénistállót és 60—70 férőhelyes itatásos bor- jűnevelőt építenek. Nagy szükségük van erre, hiszen az 1300 hold közös szántóterülethez jelenleg is 400 szarvasmarhát tartanak. meglehetősen zsúfolt istállókban. Az állattenyésztés fejlesztésén kívül megkezdik a nagyüzemi telepítést is: tavasz- szal 35 kh-on létesítenek almást. meg a nyugati gazdasági élet vezető személyiségeit tömörítő nemzetközi lions Club belga tagozatának 65 főnyi csoportja. Ök elsősorban szórakozást keresnek hazánkban, míg a belga királyi borakadémia 18-án érkező 60 tagja komoly tanulmányúton járja be majd a Mátra nevesebb borvidékeit, részt vesz a kecskeméti szüreten és megkóstolja többek között a Gundel, a Gellert és a Mátyás-pince konyhájának termékeit. Októberben négy csoportban 102 amerikai Idegenforgalmi szakember látogat el hazánkba néhány napra, hogy megnézze a magyar turisztikai érdekességeket és tanulmányozza idegen- forgalmi kapcsolataink bővítésének lehetőségeit. Ugyancsak Amerikából két csoportban 90 állatorvost is vendégül látunk, akik főleg a magyar állatgyógyászat eredményei iráni érdeklődnek. Újabb 1500 hold öntözött terület Az öntözéses gazdaságok ft.; lesztési tervét már elkészíts í a termelőszövetkezetek megyénkben. Eszerint a meglevő öntözéses üzemrészeket korszerűsítik, bővítik — s ezáltal is mintegy 1500 holddal növekszik az öntözött terület a következő két esztendőben.
