Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-02 / 206. szám
196S, szeptember 2, csütörtök S. elás? A ,ovö aMvé-yo gZ jJjjj nygffg A homok hasznosításának áj módszere A tanulságos 200 százalék Dr. Tóth Károllyal, az Országos Erdészeti Főigazgatóság erdőrendezési felügyelőségének fiatal vezetőjével az erdősítés lehetőségeiről, távlatairól és jelentőségéről beszélgettünk a napokban. — A homok komplex hasznosításának egyik „láncszeme” a mezőgazdasági termesztéssel szorosan összefüggő, azt kiegészítő, egyszersmind szélvédelmet is biztosító, a defláció ellen jó védelmet nyújtó erdősítés — mondotta bevezetőként. — Ugyanakkor az előbbivel vetekedő jelentőségű az ily módon nyerhető famennyiség. A lehetséges módozatok közül, a programnak megfelelően, az ültetvényekben történő telepítést alkalmazzuk. Ezt a számításba jöhető fafajok közül nemes nyárral — közelebbről óriás, illetve olasz nyárral — kívánjuk megvalósítani. A választás azért éppen a nemes nyárra esett, mivel a hazánkban jelenleg termesztett erdei fafajok közül ennek leggyorsabb a növekedése. Az akáchoz vagy a fenyőhöz képest azonos idő alatt a legtöbb famennyiséget a nemes nyár adja. Ugyanakkor azonban — amazokkal ellentétben — tápanyagban és vízben egyaránt gazdag talajt, mondhatni belterjes művelést megkívánó fajta is. Ideális környezet Igen magas az olasz és az óriás nyár napfény- és hőigénye is: a tenyészidőszakban — az áprilissal kezdődő fél évben — 19—20 Celsius fok átlaghőmérsékletre van szükségük, s ebből a szempontból a Duna—Tisza köze ideális környezetet biztosít. Ami a telepítés talajelőfeltételeit illeti, legalább másfél-két százalék humusztartalomra van szükség. Ahol — még ha több rétegben is — összesen 30 centimétert kitevő humuszréteg helyezkedik el, s a talajvíz a gyökerek által elérhető — 2—4 méter — mélységben megtalálható, ott bízvást megvannak a j nyárültetvényekkel való homokhasznosítás alkalmas felételei. Az ültetés általában kézi erővel. hat méter hosszú hároméves suhángokkal, 8x8 méter sor-, illetve tőtávolságban történik. Ilyen körülmények közt holdanként 120 fa helyezhető el. Az egyszeri kézi fúrás 40 centiméterig hatol le, ezért több szakaszban érik el a kívánt mélységet, ahol a víznyerő réteg van Az előzőleg gyökérte- lenített, négy-hat centiméter tővastagságú suháng 15 centiméter átmérőjű gödrökbe kerül. A talaj humuszrétegeit megkereső gyökérhálózat már az első évben újból kiterebélyesedik. (A talajfúrás gépi megoldásához szükséges gépekkel egyébként most folynak a kísérletek.) Köztes is termeszthető Az ültetvények az úgynevezett olasz módszerrel létesülnek. Ezzel a Pó síkságáról elterjedt eljárással a köztes terület is hasznosítható. Ugyanazon a parcellán tehát — „szinkronban” — mező- és erdőgazdasági művelésre is sor kerülhet Az első négy-öt évben, amíg a fa koronája engedi, a talaj minőségétől függően rozs. kukorica, vagy somkóró köztes vetése javasolható. Amint az árnyékolás fokozódik — a 6—10. évben —. árnyéktűrő takarmánynövények (lucerna, fűkeverékek. s a silótakarmánynak kiválóan alkalmas hajdina) termesztése jöhet számításba. A harmadik szakaszban, amikor a lombozat már teljesen kifejlődött, a takarmánynövényzet meghagyása mellett a fák alatt legelő alakítható ki. A fejlett fákat az állatállomány nem károsítja, a talajszerkezetet sem roncsolja, a trágyázás pedig a nyárkultúrának igen kedvez. A famennyiség kitermelésére már a 12—15. évben sor kerülhet. Óriási előny ez az akác ki- termelhetőségének három évtizedes periódusával szemben, a 70—80. évben kitermelhető fenyőről, vagy tölgyről nem is beszélve. Ez egyben a ráfordítás összegének a korábbi megtérülését is jelenti. Egy holdnyi területről a 15. évben már 92 köbméter fatömeg nyerhető, ami évenként több mint 6 köbméter növedéknek, „hízásnak” felel meg. Sőt öntözéssel, trágyázással e hozam többszörösét is el lehet érni. Kiváló papírfa A nemes nyár a legalkalmasabb papírgyártási alapanyag is: 55 százaléka a legkiválóbb papírfa, további 15 százaléka gyengébb minőségű ugyan, de a papírgyártásban szintén jól használható. A fatömegnek mintegy a 25 százaléka fűrészrönk, a fennmaradó 5 százalék pedig tűzifának alkalmas. Megyénkben a nyáriasi erdészet csaknem 8 hektár ültetvényén kívül a Kiskőrösi Állami Négy, erőgéphez csatolt eke hasítja a tarlót a kisszállás! Búzakalász Tsz gabonaföldjén. Készül a magágy. — Jó már, hogy saját gé-! pekkel végezhetjük a munkát! — sóhajt fel elégedetten Víg Miklós növénytermesztő agro- nómus. — Tavaly csupán egyetlen Szuper Zetorunk volt, de ahhoz is csak késő ősszel jutottunk hozzá. Most meg kilenc erőgépet „dirigálunk”. Nem kell a gépállomáshoz alkalmazkodnunk, lényegesen jobban szervezhetjük a mun- J kát és szakszerűbben végezhetjük a talajelőkészítést, majd j pedig a vetést. Ezen a 35 holdas táblán a j vetőágyat búza alá készítik. A 900 hold gabonaföldjükből 400- on vetnek majd búzát, 300-on őszi árpát, a többi terület pedig fele-fele arányban megoszlik a rozs, illetve a takarmány- keverék között. Ezen a héten a Búzakalász gazdái hozzáfognak a rozs vetéséhez. Jól haladnak a burgonya szedésével is; ezt a munkát | szeptember első harmadára be is fejezik. Utána nyomban hozzáfognak a cukorrépa betakarj tá-; sához. — A terveinkhez képest mintegy 15 mázsával több, 70 mázsa körüli átlagtermés Ígérkezik a burgonyából — tájékoztat az agronómus. — De a répa is felülmúlja várakozásunkat. Az utóbbi napok időjárása, a 28 milliméteres csapadék rendkívül kedvező volt számára, s így előreláthatólag 200—210 mázsát takarítunk be holdanként. Mondanom sem kell, hogy a hosszú ideig tartó aszály után a kukorica még inkább „örült” az éltető, a növényzet fejlődését szinte szemmel láthatóan siet- í tető esőnek!... Víg Miklós elköszön. Indul a szántás mélységét ellenőrizni. Tekintete még végigpásztázza a tájat, s elégedetten, hosszan, a gazda büszkeségével pihen meg a fordulójukból visszafelé közelgő meggypiros traktorokon. Gazdaságban mintegy 60 hold, néhány közfts gazdaságunkban pedig 156 hektár nemes nyár ültetvény van. A további ültetvények létesítésére a megye északi, keleti, illetve a középső része látszik a legalkalmasabbnak. A részletes felmérést folyamatosan végzik, s a szükséges talajvizsgálatok megtörténte után születik majd meg az esetenkénti döntés arra nézve, hogy mely területeken érdemes nemes nyár ültetvényt létesíteni. Jelentős hasznot hajt Az erdőgazdaság óriás nyárból tud a leghamarabb — két- három év alatt — ültetési anyagot nevelni. A célkitűzés azonban az olasz nyár fokozottabb arányú elszaporítása. mivel a fajta jóval nagyobb fa tömeget ad amannál. A nyáriasi kísérleti telep egy-egy hektárján például azonos talajon és fejlettségi fokon az óriás nyár növekedése 17, az olaszé pedig 25 köbméter volt. — A nemes nyárfa telepítése tehát nemcsak tetemes népgazdasági hasznot, a külföldi behozatal csökkenését eredményezi, nemcsak a talaj komplex hasznosításának egyik legcélravezetőbb módja, hanem egyszersmind a telepítő szövetkezeti gazdaságok számára is jelentős hasznot hajt. Népszerűén szólva: mindenki jól jár vele — összegezte az elmondottak lényegét dr. Tóth Károly. Mindez hathatósan indokolja a szándék, a vázolt program megvalósításának létjogosultságát. J. T. Házi „konzervgyár“ 350 ezer forintot jövedelmez évente a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet házi „konzervgyára”. A savanyítóüzemben a kertészetből visszamaradt árut dolgozzák fel és főleg sok káposztát savanyítanak, amit jó áron értékesítenek a téli hónapokban. A múlt évi verseny értékelése, a legjobbak jutalmazása mellett, gondolatébresztőnek is jelentős esemény volt a közelmúltban Baján megtartott községfejlesztési nagyaktíva. — Ilyenkor látja az ember igazán, milyen óriási erőforrás a lakosság hozzájárulásaiból képezett községfejlesztési alap és a mellé adott társadalmi munka! — jegyezte meg az értekezlet egyik résztvevője a községfejlesztés tízévi eredményeinek hallatán. Negyvennégy községi vízmű, 139 mélyfúrású kút, 310 612 folyóméter vízvezeték-hálózat, 20 község villamosítása, 42 művelődési ház, 814 819 négyzetméter járda, 776 402 négyzetméter út, 24 orvosi rendelő, 114 iskolai tanterem, és így tovább. .. Sok-sok millió forint érték! Olyan, már nagyon nélkülözött létesítmények, amelyekre a KÖFA híján, az oly sok mindenre szükséges állami beruházásokból aligha futotta volna ilyen gyors ütemben. Egészséges ivóvíz, kátyús „ösvények” helyén kiépített járda, iskolai, óvodai tantermek, közel 600 ezer négyzetméter új park — mind-mind olyan eredmények, amelyekhez szívesen adta hozzájárulását és két keze munkáját is a lakosság. Hiszen önmaga élvezi, veszi hasznát. 3 hogy mennyire így van, fényes bizonysága a társadalmi munka értékének alakulása. Közel tíz esztendővel ezelőtt, a községfejlesztési alap életre hívásakor 1 305 000 forint értékű társadalmi munkával toldotta meg a pénzbeli hozzájárulását a megye lakossága. A múlt évben elvégzett társadalmi segítség értéke pedig meghaladta a 31 millió forintot! Az utóbbi adatnál érdemes kissé elidőzni. A nagyaktíván elhangzott beszámolóból kitűnt ugyanis, hogy az előzetes vállalások és becslések alapján tavaly összesen 15,5 millió forint értékű társadalmi munkával számoltak a helyi tanácsok. Az eredmény pedig több mint 200 százalékos lett! Miről árulkodik ez? Arról, hogy óvatos volt a tervezés, a helyi tanácsok nem számoltak eléggé a lakosság segítőkészségével, s bizonyára a saját szervező munkájuk hatékonyságával sem. Nem egy helyi tanácsi vezetőtől hallani ilyen véleményt: Vízvezeték-hálózat-, járda-, útépítés? Az igen, ahhoz szívesen adta a kézzelfogható munkáját is a lakosság. És értékben is nagy összeget képviselt a társadalmi munka. De mihez lehet kérni, igénybe venni ezután? Hiszen csupa olyan feladatunk van. amihez elsősorban pénz szükséges. V ajon valóban így van ez? Csak olyan tennivaló maradt, amihez elsősorban pénz szükséges? Kecskeméten a pár evvel ezelőtt kiépített új utcák nem egy lakosától hallottuk: „Miért kell a járdaszegélyeket űzetett emberekkel parkosítani, súlyos százezreket erre költeni? Biztosítson a tanács tavaszonként egységes virágpalántákat, s a kiültetést, a gondozást bízza ránk. Biztosan jól elkel az így megspórolt pénz másra! De sorolhatnánk számos más példát is. Kiskunhalason óvodát építenek KÖFA-alapból. S hogy ennek költségeiből más célokra takarítsanak meg, összefogtak többek között a kisiparosok. Több ezer forintos, értékes társadalmi munkával készítették el az épület tetőzetét. Vagy: ismételten említhetnénk a vízlevezető árkok karbantartásának szükségességét, hasznát, amivel például Orgovány lakossága jeleskedett. Ehhez sem kell pénz. Csak észrevevése a feladatnak és igényelni hozzá a társadalmi segítséget. Megyénk lakossága tettre- készségének ékes bizonyítéka a tavalyi óvatos tervezés ellenére elvégzett 31 millió forint értékű társadalmi munka. Az esztendő hátralevő részében megoldásra váró és a jövő évi feladatok számbavételében tehát nagyobb kezdeményező készségre van szükség a helyi tanácsok részéről. Hiszen sok ezer társadalmi munkás áll a csatasorba szűkebb hazája fejlesztéséért, ha ismertetik a célt, és igénylik a segítséget. Mert ez a feltétele a szervező munka hatékonyságának. Perny Irén Korszerűbben - több eredménnyel „Korszerű agro. és zootech- nika — eredményesebb gazdálkodás” — ez az elv vezérel bennünket, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gazdáit és vezetőit. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács vb közös ha_ tározatában foglalt szakosítási célkitűzéseket mindinkább megvalósítjuk, s ez közös gazdálkodásunkban máris jelentős változást eredményezett. Kétszerannyi hízott sertés Sertésből például a tavalyihoz képest kétszerannyit hizlalunk. A kisfalkás hizlalással, a keverék-takarmányfélék és a gazdasági abrak megfelelő arányú adagolásával elértük, hogy a választás után nyomban hízó. ba állított sertések az első fél évben naponta átlagosan 63 dekát gyarapodtak. Egy kilogramm súlygyarapodáshoz 3,3 kilogramm abrakot használtunk fel. Gümőkórmentes szarvasmarha-állomány A hízómarhák számát az idén 50 százalékkal növeltük. — Szarvasmarha-állományunkat gümőkórmentessé tettük; a kiesett teheneket saját nevelésű üszőkkel pótoltuk, s emellett a tehenek számát az egyharma- dávai emeltük. A borjakat itatásos módszerrel neveljük, ami naponként eddig több mint 80 dekagramm súlygyarapodást, il_ letve a három-négy hónapos korban elválasztott borjaknál 140 kilogramm átlagsúlyt eredményezett. Július közepén egyébként az : eddigi korszerűtlen, szétszórtan elhelyezett istállókból egy új, j gépesített istállóba helyeztük a ; tehénállományt. Néhány napja [ a gépi fejőshez is hozzákezdI tünk. Szakszerű taiajerőgazdálkodás A termelőszövetkezetünk be- ! vételeinek jelentős hányvdát, biztosító állattenyésztésben be- j következett változással természetesen együttjárt a vetésszer. kezet megváltoztatása is. Az őszi árpát például az idén háromszor akkora területen termesztettük. mint tavaly. Nagyobb terméseredményeink záloga a minőségi vetőmag és a i megfelelő tőszám alkalmazása mellett a jobb talajesőgazdálkodás. s a gépesítés arányának I javulása is. A műtrágyafélék felhasználá- | sánál a nagyobb adagok kiszó- 1 rása mellett a hatóanyagok helyes arányára is gondosan ügyelünk. A szervetlen talajerőpótlók kiegészítéseképpen ebben az évben 380 holdon a gabona, 90 holdon a cukorrépa és 70 holdon a burgonya karba- midos lombtrágyázását is elvégeztük. Ilyen előzmények után az intenzív búzából, 17,4. az őszi árpából pedig 15 mázsa volt az átlagtermésünk. Ami a rozsot illeti, az igen gyenge homoktalaj és az idei év súlyos vízkárai ellenére e kalászos — immár a negyedik éve — a hat mázsát meghaladó átlaghozammal fizetett, sőt némelyik táblán a 11 mázsát is elérte az átlagtermés. Fokozott gépesítés A gépesítés tekintetében még akad kívánnivaló közös gazdaságunkban. Az a szándékunk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény keretből elsősorban a legnehezebb kézi munkákat megkönnyítő, vagy feleslegessé tevő gépeket szerezzük be. Egyszersmind — a gazdaságosság szempontjait is szem előtt tart. va — olyan gépek vásárlására törekszünk, amelyeket az év túlnyomó részében ki tudunk használni. Juhász Dezső főagronómus Készül a magágy
