Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

1965. augusztus 13, péntek

5. eídaf

Közösen - könnyebb

■■■■» ' M mph »mi— in . --I —mgmm

(SEMMELWEIS IQNÄC

a legnagyobb magyar orvos

Izsákon évek óta rosszul állt a kultúra szénája; az utolsó négy évben négy igazgatója volt a művelődési otthonnak. Akadt olyan színházi előadás, amikor a 300 személyes teremben 17 néző unatkozott. A terv csak papíron volt meg. Tevékenység? Semmi, vagy alig valami. Rossz példaként emlegették a járásban. A jómódú községből a fővárosba, vagy Kecskemétre jártak az emberek, ha művelődni és szórakozni akartak.

Mi van ma Izsákon?

Ha fellobban a lelkesedés

Négy termelőszövetkezet van a községben: az Aranyhomok, a Kossuth, a Petőfi és a Sárfehér. Egyre sem lehet azt mondani, hogy rossz anyagi viszonyok között él. inkább úgy. hogy egyik jobb a másiknál. Itt is, ott is 45 forint körül van a munkaegység értéke. Szorgalmasan dolgoznak, meg is van az ellenértéke a munkának.

Ahogy Mozsár András, a művelődési otthon új igazgatója elkezdte a művelődési terv készítését. szilárd oszpopként számításba vette a négy termelőszövetkezetet. Nem fog-e csalódni? A lakosság nagy része a tsz-ekhez tartozik, azon áll vagy bukik a terv sikere, a négy termelőszövetkezet hogyan áll a jó ügy mellé.

Meglepődve tapasztalta az igazgató, hogy mindenütt nyitott ajtókat talált, sehol egyetlen kérésére, javaslatára nem mondtak nem-et. Leültek vele tárgyalni a vezetők.

Kiderült, hogy tudják: sok a hiányosság és készültek is azok felszámolására. Csak éppen nem tudták, hogyan nyúljanak hozzá. Ahogy a ió szándékú javaslat megérkezett, fellobbant a lelkesedés lángja éS a négy termelő- szövetkezet " együtt mondott igent.

A községi művelődési otthon irodájában ezekről beszélgetünk

K. Szabó Sándor népfrontel- nökkel. Hozzá kell tenni: ő a Sárfehér termelőszövetkezet elnöke. de a beszélgetésből ez nemigen tűnik ki. egyformán tárgyilagos valamennyi tsz-szel szemben.

Példaként szolgálhat

A négy termelőszövetkezet művelődési tervében lapozgatunk. Már első betekintésre is megállapítható, hogy a tervek összhangban vannak egymással

5.

— Ezt helyesen tették. De honnan veszi ön azt, hogy Lábas ölte meg Faragót?

— Hát meg is mondta, hogy megöli... meg azután az ő tőre. .. és ivott is előtte, én még a fotólaborban is éreztem az italszagot.

— Hol helyezkedett el Lábas?

— Azt hiszem, mögöttünk állt... Nem túlságosan érdekelte a fénykép. Nagyon ideges volt.

— Egész idő alatt érezte az italszagot?

— Nem. Erre határozottan emlékszem. Csak néhány pillanatig, amikor számoltuk a másodperceket.

— Tehát csak közvetlenül a gyilkosság előtti másodpercekben?

— Igen.

— Eskü alatt is vallaná ezt?

__ Az egész tanúvallomásom

mi

nden szavára hajlandó vagyok esküt tenni — nézett a nyomozóra Ákos.

Pikó felállt az asztal mellől. Néhányszor végigjárta á szobát,

is és a művelődési otthon tervével is.

— Az volt a cél — mondja

K. Szabó Sándor —, hogy egyik tsz se markoljon túl sokat. A reális tervezés és a jó kooperáció biztosítéka annak, hogy amit terveztek, azt végre is hajtják. A négy tsz között nagyon jó az összhang, nem nehéz az együttműködés.

Nézzük csak egyenként. Az Aranyhomokban 35 ezer forint a kulturális alap jövő évi ösz- szege, a Kossuthban 61 ezer. a Petőfiben 40 ezer. a Sárfehérben pedig 60 ezer forint. Szép összegek. Ezekből a községi művelődési otthon fenntartására 20 ezer forintot adnak, a többit saját tagságuk művelődésére fordítják.

Az Aranyhomokban a tagság egyharmada 30 éven aluli. Ök főként a fiatalságra számítanak. Területük fele Kisizsákon. fele pedig tanyán, a Gedeon dűlőben van. A kisizsáki művelődési otthon színjátszó csoportját ősztől irodalmi színpaddá szervezik át. A saját kis művelődési otthon nagy előny, ahol hetente kétszer mozi is működik. továbbá itt lelnek majd tanyát a klubok, szakkörök és az öntevékeny művészeti csoportok is.

A Kossuth a klubok fejlesztését tűzte ki fő feladatául. A megfelelő hely rendelkezésre áll. Rendszeres előadások, sorozatok lesznek, amelyeket a tematikának megfelelő kirándulás zár le.

A Petőfiben a szocialista munkaerkölcs és a közösségi szellem fejlesztése szolgálatában állnak az előadások, a színjátszó csoport is erről állít össze műsort. Kérdezz—felelek-soro- zatokat indítanak. Kis közösségben bátrabban kérdez a hallgató, ezt vallják.

A Sárfehérben a szakmai ismeretek bővítése, korszerűsítése képezi a művelődési terv gerincét.

Természetesen vannak területek, ahol szorosabban együtt dolgoznak. A szakmunkásképzésben például az első évfolyamért az Aranyhomok, a másodikért a Kossuth és Petőfi, a harmadikért pedig a Sárfehér Tsz felelős. A hallgatók közösen jönnek valamennyi tsz-ből. így a gond is legyen közös.

Mindenki segít

Azok nevét, akiknek közös munkájaként létrejött ez a terv, hosszan lehetne sorolni. Az

majd az egyik szemüveges tiszthez lépett. A füléhez hajolt és halkan súgta:

— Vizsgálja meg Lábas ittassági fokát!

Az orvos eltávozott.

A nyomozó újra a katonához fordult.

— Van még valami, amit el akar mondani?

— Talán még az..., hogy nekünk soha semmi bajunk nem volt Faragóval. Egyedül a Lábas...

— Jó, elmehet! — vágott közbe a tiszt.

— Felmehetek a körletbe? — csillant fel a katona szeme.

— Nem. Menjen csak vissza egyelőre a többihez.

Ákos bizonytalan léptekkel kiment. A tisztek egymásra néztek.

— Nos? — kérdezte a százados.

A hadnagy furcsa mosollyal bámult maga elé.

— Megvizsgáljam a tőrt? — kérdezte egy kövér, polgári ruhás férfi.

— Még ne — intette le Pikó, majd a hadnagyhoz fordult,

I Aranyhomokban Tőzsér József ! párttitkár. Szemők József főkönyvelő, Deák Józsefné nőtanácsi titkár. Aranyi Júlia KISZ- titkár; a Kossuthban: Kovács István elnök. Almási János párttitkár. Kovács Istvánná nőtanácsi titkár; a Petőfiben Géró Sándor elnök. Kovács László főkönyvelő-helyettes. Molnár László tanító, a tsz pártoló tagja; a Sárfehérben: K. Szabó Sándor elnök, Kiss Imre főag- ronómus. Seres István párttitkár, Farkas László KISZ-titkár, Farkas József főkönyvelő és Bozsó Józsefné nőtanácsi elnök szívvel-lélekkel álltak a művelődés ügyének fellendítése mellé.

AZ elején azt írtuk: sokáig parlagon hevert ebben a községben a művelődés ügye. Most már biztató jelei vannak a megújhodásnak. A lelkesedés, tettre- készség jelei és bizonyítékai itt vannak a tervekben. De mást is látni: a községi művelődési otthon dohos levegője kitakarodik lassan, új világítóberendezés, új bútorok, új klubszobaberendezés jelzi a fellendülést.

Ha kérdem: honnét? A válasz: kaptuk tsz-ektől. állami gazdaságtól, földművesszövetkezettől. De még többet is kapunk ..,

Balogh József

Zrínyi-ünnepségre készül Szigetvár

Szeptember 5-én Szigetvár lakossága gyűlésen emlékezik Zrínyi katonáinak önfeláldozására. A várban újabb Zrínyi-emlékekből, régi korok pénzeiből és Baranya—Pécs műemlékeiről kiállítás nyílik. Ugyanakkor elhelyezik a várban Kis Ernő népművésznek Zrínyi kirohanásáról fába faragott nagyszabású kompozícióját. A szigetvári irodalmi színpad és az egyesített tisztiiskola művészeti együttese „Szigetvári kaleidoszkóp” címmel a vár történetéhez fűződő irodalmi, zenei és énekszámokat ad elő, míg a vár területén épült dzsámiban katonazenekarok hangversenyeznek. A kora esti órákban gyújtják meg a Zrínyi tér kandelábereiben az emléktüzet. Az emlékünnepségekkel párhuzamosan készülnek az 1966. évi, 406 éves jubileumra.

— Hol a kutya?

— A kocsiban van az őrmesterrel.

— Jó. Maradjanak ott!

Az orvos nyitott be és már az ajtónál megszólalt:

— Körülbelül másfél liter sör. ö maga is ezt mondja.

— Hogy viselkedik? — fordult hozzá érdeklődéssel Pikó.

— Cudarul lehet. Hányt.

— Első esete — jegyezte meg ironikusan a hadnagy.

— Tehát? — tekintett végig a százados a tiszteken.

— Hívjuk a Joóst, az értelmesnek látszik — javasolta a pufók hadnagy.

— Hívja!

Joós Károly megállt a tisztek előtt, megnézte a rendfokozatokat és Pikó elé lépett.

— Százados elvtárs, jelentem, parancsára megjelentem.

Pikó ismét csak ezt kérdezte.

— Ki ölte meg Faragó honvédet?

— Ha — Joós száján furcsa kis orrhang szökött ki, majd váratlanul kijelentette: — Én.

Pikó föl se nézett a katonára, arca torz mosolyra fintorodott.

Joós is elmosolyodott, majd akaratlanul nevetni kezdett.

— Mit tetszik gondolni, ha tudnám, hogy ki volt, nem mindjárt azzal kezdtem volna? Fogalmam sincs róla... — komolyodott el a katona,.

Száz éve, 1865. augusztus 13- án halt meg az „anyák megmentője”, a legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác. Életművének a jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tudományos és kulturális intézménye, az UNESCO, az idei esztendőt Semmelweis-évnek minősítette. Ezekben a napokban világszerte megemlékeznek a nagy tudósról.

1818. július 1-én született Budán, ahol apjának fűszerüzlete volt. A szülők a hat Semmelweis fiú közül (a hetedik gyerek lány volt) Ignácot taníttatták a legnagyobb gonddal, Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Budán végezte, ez utóbbit a Várban, a Miklós-torony melletti (mai Hess András tér) gimnáziumban. Végbizonyítványa szerint hatvan osztálytársa közül a második legjobb, „de az elsővel vetélkedő”.

A budai gimnáziumból 1835- ben került a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára, majd apja kívánságára, aki hadbírót akart fiából nevelni, a bécsi egyetem jogi karára iratkozott

— Joós honvéd — kapta fel a fejét Pikó. — Mit csinált ön, mielőtt a laborba mentek? De a szellemességeire nem vagyok kíváncsi — tette hozzá.

— A KISZ-klubban voltunk. Rexeztünk, én levelet írtam, meg a Néphadsereget olvasgattam — válaszolta készséggel a katona.

— Hol helyezkedett el a laborban?

— Faragó jobb oldalán ültem. Én adogattam volna a fotópapírt.

— A többiek?

— Ketten a hátunk mögött álltak, valaki meg a másik oldalon ült a hokedlin.

— Ki volt az?

— .. .Ki is lehetett az? — bizonytalankodott Joós —.. .nem merném biztosan állítani, lehet, hogy Lábas volt... én nem figyeltem ezt meg pontosan.

— Milyen szagot érzett ön a laboratóriumban?

— Hát — húzta el a szót a katona — a szokásosakat. Fixír, hívó, Ilyesmi.

— Más illatot nem érzett? Gondolkozzon csak, amikor számolták a másodperceket!

— Nem. Miért, milyen szagot kellett volna éreznem?

— Például italszagot.

— Italszagot? Nem, azt nem éreztem.

(Folytatása következik.)

be. Orvostanhallgató barátjával ellátogatott a bonctani előadásokra, és ennek következményeképpen jogi tanulmányait abbahagyta és medikus lett. 1844- ben avatták doktorrá, és még ebben az évben megszerezte a szülészmesteri és sebészdoktori oklevelet is.

Ebben az időben bontokozott és virágzott ki Becsben az orvosi iskola. 1846-ban kinevezték a bécsi szülészeti klinikára tanársegédnek, de közben folytatta bonctani tanulmányait Rokitansky mellett. A szülészeti klinikához fűződik korszakalkotó felfedezése is, a gyermekágyi láz kórokozójáról. A felfedezés előzményei ismertek. A klinika két osztálya közül az egyik osztályon katasztrófáira méreteket öltött a gyermekágyi láz miatti halálozás, míg a másik osztályon viszonylag alacsonyabb maradt. Hiába igyekeztek a két osztály között mutatkozó különbség okát megfejteni, nem sikerült. A betegséget ragályosnak tartották és járványként kezelték.

Semmelweis életvidám fiatalemberként érkezett Bécsbe. Érzékeny lelkületűre, emberszeré- tetére nagyon rossz hatással volt a klinikán pusztító halál. Naponta látta meghalni az anyákat, és segíteni nem tudott rajtuk. Ekkoriban történt, hogy meghalt egy kórboncnok barátja, mert boncoláskor az egyik tanítványa megsértette a kezét. A boncolási jegyzőkönyv döbbentette rá, hogy a „gennyvé- rűségben” elhunyt orvostanár és a gyermekágyi lázban elhunyt anyák kórképe azonos. Ez a fölfedezés világította meg Semmelweis előtt, hogy a halált előidéző okok mindkét esetben azonosak: „A hullarészek voltak, amelyek bekerültek a vér- edényrendszerbe”, — mint írja. A közvetítők nem lehettek mások, mint az orvosok és medikusok. És mivel a medikusok a szülészeti klinika első osztályára jártak, ezen az osztályon volt oly magas a gyermekágyi lázban elhaltak száma.

Elrendelte osztályán a klór- meszes kézmosást: az eredmény kiváló volt, a halálozások száma a minimumra csökkent. Rádöbbent azonban arra is, hogy élő szervezetekből származó „bomló szerves anyag” is okozhatja a bajt.

A felfedezés nagy feltűnést keltett. Voltak, akik a klóros kézmosást értelmetlen zaklatásnak vélték, mások ennek jelentőségét a himlőoltás felfedezéséhez hasonlították.

1849-ben hazatért Pestre. A Rókus (ma Semmelweis) kórház szülészeti osztályán lett főorvos, majd a pesti egyetem szülészeti tanárává nevezték ki. Hihetetlen energiával harcolt továbbra is a gyermekágyi láz ellen, míg orvosok és bábák százai hirdették tanításait.

Utolsó évei haragos indulatok és melankólia változásaival teltek, majd 1865. júliusában magatartásában zavarok, elmebajra utaló tünetek jelentkeztek. Nem sokkal később meghalt. Halálát valószínűleg ugyanaz a betegség okozta, mint aminek a legyőzésére életét szentelte. Operáció közben megsértette kezét, a seb megdagadt, elgennyesedett. A folyamat úrrá lett egész szervezetén, és a boncolás vérmérgezést állapított meg.

Semmelweis felfedezése, életműve nemcsak a szülészetet és a nőgyógyászatot, hanem a sebészetet és az egyetemes orvos- tudományt is érintette. Végleges igazságot azonban csak Pasteur és Koch munkássága, a bakteriológia fejlődése szolgáltatott neki.

U. J.