Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-12 / 189. szám
X. iOdal • 1983. aagtisrítis 13, csfltSrtök Ä konzervellátás „fehér foltjai" ' „Kirándufáshoz, külföldi utazáshoz konzerv” — hirdeti a kirakat felirata. A rajzfilmek kurtapipás tengerésze, Popeye is ott vigyorog az ízlésesen csoportosított dobozok, üvegek között. Vidámságának oka közismert: „Spenót a zsebében.. „Hajóját nem űzi vész.. Gyorsan növekszik a kereslet Szép kirakat, jó reklám. Nemcsak az étvágyat mozgatja meg, hanem a fantáziát is. Olyany- nyira. hogy hirtelen felvillan bennünk egy nemrégiben olvasott újságcikk is. Szerzője azt fejtegette, hogy bár minden más élelmiszercikknél gyorsabban növekedett a konzervfogyasztás az utóbbi években, a szakemberek szerint ma már 30 százalékkal magasabb lehetne, ha iparunk körültekintőbben gondoskodna a belföld ellátásáról. A dús kirakat látszólag ellentmond a cikk állításának. De azért jobb lesz most már megnyugtató választ keresni e kérdésre. Széli István, a Bács megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője bevezetőül statisztikai adatokkal szemlélteti, hogyan alakult az utóbbi években Kecskemét, Baja, Kalocsa és Kiskunfélegyháza konzervfogyasztása. 1962-ben nem egészen 6 és fél millió, tavaly azonban már 9 millió 236 ezer forint értékű konzervet vásárolt az említett városok lakossága. Az idei első félévi adatok pedig azzal bíztatnak, hogy 1965-ben tíz-tizenegy millió forintra ugrik akon- serveladás. A mennyiségi fejlődés tehát a megyében is vitathatatlan, de — Széli István szerint — lehetne gyorsabb, ha az ellátásban nem lennének kisebb-nagyobb hiányosságok. Példaként felhozza, hogy évek óta kevés 10 és 20 dekagrammos paradicsompürét kapnak. Pedig a háziasszonyok elsősorban ezt keresik. Egy leves elkészítéséhez ennyi paradicsom bőven elég. Ha nagyobb a doboz, az áru nagy része tönkremegy addig, amíg ismét szükség lesz rá. Igen szűkös választékkal rendelkeznek az élelmiszerboltok levesporokból is. Pillanatnyilag csak hús- és zöldséglevesük van, a legkeresettebb, a gulyás, nem kapható. — Amíg a Kecskeméti Konzervgyár gyártotta ezt a cikket, nem volt baj sem a választékkal. sem a minőséggel — hangsúlyozza többször is az osztály- vezető. Semmitmondó címkék A cukrozott gyümölcs nem elsőrendű fontosságú konzerváru ugyan, de kétségtelen, hogy sokan szeretik. Helyesebben csak szeretnék, mert ez sem kapható. Gyártását beszüntette a Kecskeméti Konzervgyár. — És milyen az ellátás gyü- mölcslevekből ? — A vásárlók a meggyvért keresik leginkább. Valószínűleg azért, mert szűrt, nem olyan rostos, mint a többi — válaszolja az osztályvezető. Befejezésül arról beszél, hogy nagyobb gondot kellene fordítani az iparnak a konzervek csomagolására is. Fakó, semmitmondó címkék fityegnek a legtöbb üvegen, a gyümölcsleves fiaskókról pedig egyszerűen lespórolták a feliratot. A megyei vendéglátóipari vállalat áruforgalmi osztályán tovább bővül „panaszlistánk”. Tóth Károly osztályvezető elmondja, hogy évről évre gondot okoz a közétkeztetés zöldségellátása a tavaszi hónapokban. A melegágy! primőrök ára iger magas. A forintnormával kalkuláló egységek kénytelenek emiatt a többi alapanyag meny- nyiségét csökkenteni. Ez nyilvánvalóan nem válik a menü előnyére. — Sokat segítene, ha a konzervipar elegendő, jó minőségű zöldségszárítmányt bocsátana rendelkezésünkre — fogalmazza meg végül a kérést. A kereskedelem után hallgassuk meg az ipar, pontosabban a Kecskeméti Konzervgyár főmérnökének a véleményét is. Mindenekelőtt arra kérünk választ Baracskai Istvántól, hogy miért tűnt el a boltok polcáról a cukrozott gyümölcs. E cikket ugyanis a kecskeméti üzem gyártotta. — Korábban 25—30 vagon kandi rozott gyümölcsöt gyártottunk exportra, évente. Emellett ki tudtuk elégíteni a belkereskedelem 4—5 vagonra tehető szükségletét is — közli a főmérnök, majd — meg sem várva a nyilvánvaló kérdést — így folytatja: — A cikk gyártása azonban nem volt és ma sincs gépesítve. Igen nagy gondot okozott — különösen szezon idején — megfelelő számú dolgozót mozgósítani a „pepecselő” kézi munkára. Egyre nehezebben tudtunk eleget tenni a külföldi cégek által kért határidőknek, különleges igényeknek. A gyártás gépesítésével Az utóbbi időben csökkent a külkereskedelem érdeklődése és mi — hogy úgy mondjam — nem is nagyon erőltettük az exportot az ismertetett okok miatt. Idén már nem is szerepel ilyen feladat a tervünkben. — És a belföldi igény? — A hazai kereskedelem ellátását véleményünk szerint a gyártás gépesítésével lehetne megoldani. De megfontolandó az is, hogy ilyen kis volumenű megrendelés miatt érdemes-e ismét beindítani a cukrozott gyümölcs készítését egy nagyüzemben. Talán valamelyik kisebb üzem, vagy a cukrászipar vehetné át a gazdátlanul maradt profilt. Baracskai Istvánnal egyetértünk abban, hogy a jelenlegi körülmények között nem gazdaságos a cukrozott gyümölcs gyártása a Kecskeméti Konzervgyárban. A vásárlók azonban igénylik. A konzervipar illetékes vezetőinek tehát mielőbb megoldást kell találniuk az említett problémákra. Annál is inkább, mert az export megszűnését sem nyugtázhatjuk örömmel. „Amíg a Kecskeméti Konzervgyár készítette a levesporokat nem volt kifogás sem a minőség, sem a választék ellen” — hallottuk Széli Istvántól. De miért nem gyártja vajon most is e cikket az üzem? A kérdés annál is inkább indökolt, mert évente 120—110 vagon zöldségszárítmányt exportál. A rövidesen megvalósuló rekonstrukció után még többet. A töredezett, ám változatlanul jó minőségű zöldség exportálásra ugyan nem, de leveskészítésre kiválóan alkalmas. Ezzel kapcsolatban a főmérnök elmondja, hogy a levespor- gyártást 1083-ban átadták a szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak. A profilrendezés indoka: ott van korszerű csomagológép. Az exportból kimaradó szárít- mányókat azóta részben Szegedre küldi, részben különböző savanyúságféleségekbe dolgozza be a kecskeméti üzem. Hozzávetőleges számítás szerint a töredezett zöldségből évente körülbelül 40—50 vagon levespor készülhetne Kecskeméten. Nem lenne jobb tehát, — ha már a szegediek nem győzik — a lakosság igényeinek kielégítése érdekében konzervgyárunk továbbra is foglalkozni jól bevált cikk gyártásával? A nyersanyag Szegedre való szállítása néhány év alatt bizonyára belekerül annyiba, mint a csomagolás gépesítése. Hazai fogyasztásra hs A vendéglátóipar kérésével kapcsolatban a főmérnök így nyilatkozik: — Tervünkben nem szerepel belföldi értékesítés. Sőt belkereskedelmi ára sincs a szá- rítmányoknak. Nem vitatjuk az export fontosságát. De a vendéglátóipar igénye is indokolt. A szükséglet pontos felmérése és a nyersáru biztosítása után — véleményünk szerint — a jövőben a hazai fogyasztóknak is lehetne juttatni az üzem világszerte ismert, kiváló minőségű szárít- mányaiból. A tíz- és húszdekás csomagolású paradicsompüré hiányát nem írhatjuk egyedül a kecskeméti üzem rovására. Ez országos probléma, amelynek a megoldását csak a dobozgyártás további fejlesztése eredményezheti. Mindenesetre bíztató az, hogy 1968-ban új dobozkészítő gépekkel gazdagodik a kecskeméti üzem és ennek nyomán bizonyára javul majd a kedvelt „kispüréből’’ is az ellátás. Reméljük azonban, hogy a konzervipar vezetői a közelebbi években is tesznek intézkedést ennek érdekében. Befejezésül a gyümölcslevek minőségéről beszélgetünk Baracskai Istvánnal. Egyetértünk abban, hogy bár nincs különösebb kifogás az utóbbi időben a „Hírős” és társai ellen, a jelenlegi gyártási technológiát még tovább lehetne javítani. Elsősorban azzal, hogy kiszűrnék a gyorsan ülepedő rostokat. A megyei kereskedelem és konzervipar képviselőivel folytatott beszélgetés lényegét így foglalhatjuk össze: a fejlődés ellenére sem tart lépést az igényekkel a konzervgyártás. Az ellátás területén mutatkozó „fehér foltok” megszüntetése részben újabb beruházásokkal, részben gondosabb piackutatással, körültekintőbb termelésszervezéssel lehetséges. Mindez természetesen, nem megyed, hanem országos feladat. Békés Dezső Gazdaságosan A GAZDASÁGOS fuvarozás nemcsak vasúti ügy, hanem nép- gazdasági érdek is. Éppen ezért minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a szállítást minél gyorsabbá és olcsóbbá tegyük. A szállítás meggyorsításáról szólva megállapíthatjuk, hogy a vasútnál jól bevált a rakodólapos módszer. A vagonok be- és kirakási ideje lényegesen csökkent, sőt elmondhatjuk, hogy az áruk kevésbé sérülnek meg. A rakodólapok használatával a fuvaroztatók is jelentős munkabért és létszámot takarítottak meg, ezenkívül csökken a kocsiállásokért kifizetett bírságok összege is. LEGTÖBB szállíttató azonban még nem ismeri — vagy nem igyekezett megismerni — a rakodólapos fuvarozás előnyeit. Országosan a rakodólapokkal ellátott vállalatok az év első negyedében 19 809 rakodólapon 8500 tonna árut szállítottak. Ez rossz arány, ha számításba vesz- szük, hogy mintegy 500 ezer rakodólap van a vállalatok birtokában. A rakodólapos fuvarozás elősegítésére a vasút mindent megtesz és a fuvaroztatókon múlik, hogy mennyire használják ki — a saját és a népgazdaság érdekében — a lehetőséget. A MÄV MÁSIK igen fontos törekvése a fuvarozás gazdaságosságának javítása. Ennek érdekében vezették be a központosított fuvarozási rendszert. Ennek célja, hogy a népgazdaság gyors ütemű fejlődése során jelentkező szállítási feladatok elvégzését a különböző közlekedési ágazatok járműkapacitásának legjobb kihasználásával hajthassák végre. A központosított szállítási rendszer a fuvaroztatók és a fuvarozók magas színvonalú együttműködését igényli. Ebben a szállítási rendszerben a legfőbb partnerek az AKöV és a MÄV. A fuvarozás köz- pontosításával a MÁV elsősorban arra törekszik, hogy rövi- debb legyen a pályaudvarokon a vasúti kocsik tartózkodási ideje, csökkenjen a késedelmesen végzett kirakodások száma. A Szegedi MÁV Igazgatóság ie- rületén 1963. január 1-től 17 nagyobb állomáson — ennek több mint egyharmad része Bács-Kiskun megyében van — a fuvarozást az autóközlekedési vállalatok kizárólagos joggal végzik. Az AKÖV-ök az elmúlt évben ezeken a központosított vasútállomásokon 34 235 vasúti kocsit kezeltek késedelmesen, s összesen 374421 órai kocsiálláspénz-bírságot fizettek. *Az engedélyezett 5.5 órával szemben átlagosan 8,6 órát használtak tel a kocsik megrakósára. TÖBB TÉNYEZŐ akadályozza a szállításokat, ütemességei, amelyek megszüntetésére a fuvarozó vállalatok vezetői keresik a lehetőségeket. Ilyenek: az AKÖV-ök nincsenek még ellátva kellő számú rakodógépekkel, létszám- és béralap-problémákkal küzdenek, nem áll megfelelő rakodómunkás-tartalék sem rendelkezésükre. A legnagyobb hiba mégis, hogy a vállalatok jó része késlekedve veszi át az érkező szállítmányokat. Vasárpapi, esti és éjszakai rakodást pedig csak elvétve vállalnak. A GAZDASÁGOS és gyors fuvarozás mint már említettük, nemcsak a vasút, hanem minden vállalat, az egész népgazdaság érdeke. Ha a MÁV, az AKÖV és'a szállíttatok megértik és segítik egymást, az imént vázolt gátló tényezők hatása lényegesen csökken. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert az éves — és egyben az ötéves — népgazdasági terv sikeres befejezése a szállítások zökkenőmentes, pontos lebonyolításától is függ. Sziládi Sándor Cikkünk nyomán MEGINT NINCS Mint kecskemétit. újságolvasás közben mindig elsőként fogják meg pillantásomat az olyan hírek, melyek „kecske” vagy „kecs” kezdetű vezérszókkal emelkednek ki. Így haraptam rá tegnap a „Lefokozott kecske” szomorú esetére. Egy külföldi katonai ezred bakkecskéje a jószág, amely nem átallott részegen megjelenni a sorakozón. Nemcsak hogy három sátrat borított fel. de földre teperte az ezred parancsnokát, is. Nem csoda, hogy megfosztották káplári rangjától a bakkecskét. Abból indultam ki. hogy az állatvilágban is minden eseménynek megvan az azt kiváltó oka. A lefokozott bakkecske huligánkodásának körülményeiről egyik ismert kecskepszichológusnál érdeklődtem. — Már vártam az újságírót — mondotta a kecskelélektan kandidátusa. — A tragikus eset engem is kizökkentett nyugalmamból. Felvettem a kapcsolatot a szóban forgó külföldi ezred kecskereferensével, és mondhatom, meglepő magyarázatot kaptam. Kérem, arról van szó. hogy a korszerű híradástechnika lévén a kecskevilágban sem marad rejtve semmi. Azt a bizonyos bakkecskét az hozta ki annyira a sodrából, hogy megtudta: a Kecskeméti Arany- homok Szálló bejáratánál levő nős- ténykecske-szobor- nak ismét hiányzik a farka. Valami fenegyerek megint letörte, mint már egyszer megtörtént. A bakkecskében a férfias felháboro* dás hágott annyira tetőfokára, hogy leitta magát. Minthogy messze él Kecskeméttől. az ezredparancsnokon töltötte ki bosszúját az Aranyhomok nősténykecskéjén esett sérelem miatt. Mivel visszatérő mánia a kecskeszobor farkának inzul- tálása. érdemes elgondolkodni a beteges szenvedély fölött. Mit akarhat a barbár csonkító azzal a bronzfarokkal? Miért éppen az Aranyhomok kecskéiének a farkával? Vajon orrpiszká- lónak használja? Vagy fejvakaró- nak? Esetleg egyebét vakarja vele? Inkább arról lehet szó, hogy a kecskefarok merénylőjének hiányzik egy kereke. Nagyon odáig lehet, ha ezt bronzfarokkal akarja pótolni. Hé Miért késik hz intézkedés? NEMRÉGIBEN fényképpel „súlyosbítva” számoltunk be a MÉK kiskőrösi telepe mögötti terület „lehangoló és bosszantó” állapotáról. Megírtuk, hogy sár. por és teméntelen hulladék éktelenkedik a felvásárló telep szomszédságában. A napokban Kiskőrösön járva, afelől érdeklődtünk Vendéghegyi Béla kirendeltségvezetőtől: a községi tanács illetékeseinél van-e visszhangja bíráló sorainknak, történt-e azóta érdemleges intézkedés a higiénia és az esztétika követelményeinek megjavítása érdekében. Válasza, sajnos, nemleges volt. DE NEMCSAK az elmondottak tekintetében sérelmezik a telep dolgozói a segítségnyújtás hiányát. Ugyancsak jó ideje levélben kérték a helyi tanácstól: hassanak oda, hogy az öntözőautó, amely a környéken rendszeresen megjelenik, ejtse útba telepüket is, amelynek portalanítása kis jó akarattal, néhány perc leforgása alatt elvégezhető lenne. A kirendeltség vállalta az esetleges költségek megtérítését is. Mindmáig azonban erre a kérelemre sem érkezett válasz. MEGTUDTUK azt is, hogy a pártbizottság egyik vezetője — akinek figyelmét felhívták egy másik rendellenességre, a teleppel szemközti piactér elhanyagolt voltára — huszonnégy óra alatt intézkedett. Már másnap felszórták a területet homokkal. Mindez azonban nem a pártszervek feladata. SZERETNÉNK már arról hírt kapni, hogy a községi tanács vb intézkedett a kirendeltség környékének rendbetételéről, s az öntözőautó sem kerüli el a MÉK-telep udvarát. Most van erre a legnagyobb szükség, a felvásárlás csúcs- idényébeni a. ír.
