Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Történelemírás naponta JCözsé/ji ki'öuika fisávaltjon Belépünk a Tiszta iskola fel­iratú kapun Recskó Józseffel, a csávolyi községi pártvezetőség titkárával és Mándics Mihály- lyal, az általános iskola igazga- 1 tójával. Szemben az ajtóval vi- j rágállvány, lele üdezóld növé­nyekkel, páti ka tisztaság. — Tényleg megérdemli ezt a megtisztelő címet a csávolyi is­kola — jegyzem meg. Jólesik a dicséret az igazga­tónak. — Amikor tanítás van, akkor is ilyen tisztaság van — mondja Leülünk a tanári szobában és elkezdem lapozgatni a községi krónikát. Nagyon érdekes kez­deményezése van ugyanis a csá- volyí nevelőknek. Rendszeresen feldolgozzák szövegben és ké­pekben a község életét, feljegy­zik a fontosabb eseményeket, amelyekről a helyi fotoszakkör képeket is készít. Az újságok­ban, folyóiratokban Csávolyról megjelent cikkeket kivágják, fel­ragasztják a krónika lapjaira. A párttitkór is segít Mándics Mihály, aki megyénk országgyűlési képviselője is, megjegyzi, hogy nem is hinné az ember, mennyi minden tör­ténik egy hét alatt ebben az alig 2900 lakosú községben. A krónikások és az aktivisták he­tenként összejönnek, megtár­gyalják, mi kerül feljegyzésre. Az iskolaigazgatón kívül még két krónikás van ugyanis, Si­mon Richárdné és Farkas Fe- rencné, mindketten pedagógu­sok. Az aktivisták között szere­pel Recskó József párttitkár, aki éppen néhány fényképet készí­tett az Egyesülés Termelőszö­vetkezet szépen fejlődő, új te­lepítésű szőlőjéről és gyümölcsö­séről. Ebből válogat most az iskolaigazgató. Én meg elkezdem lapozgatni a krónikát, amelyet 1963 óta ve­zetnek már. Nézzük csak az idei esztendőt. A címlapon a króni­kások és az aktivisták nevei, akik boldog új évet kívánnak mindenkinek. Fönt Vörösmarty Üvegház épül Lakiteleken Lala tel eken, a Szőlészeti Ku­tatóintézet telepén hatezer négy­zetméter területű üvegházat épít az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat. A felhasználásra kerü­lő anyagot és a kazánház gépé­szeti berendezéseit — kb. hét­millió forint értékben — az NDK-ból importálták, és a mun­kálatok irányítását is német szakemberek végzik. A kiszol­gálóépületekkel együtt összesen mintegy 15 millió forintba ke­rül a létesítmény. Az üvegházban az eddigivel szemben egyharmadára,' egyne­gyedére csökkenthető a szőlő- vesszők előállítási ideje, és így a jövőben sokkal hamarabb mód nyílik arra, hogy a szükséges mennyiségű nemesített szőlő- vesszőkkel ellássák az állami és szövetkezeti gazdaságokat. A tervek szerint már a jövő nyáron megkezdődik az egész éven át folyamatosan tartó sző- lővessző-nevelés az üvegházban. A kivitelező vállalat, ugyancsak a jövő évben, a Mészoly-telep Kisfáiban levő kísérleti telepén kezd hozzá a lakitelekihez ha­sonló üvegház építéséhez. Mihály: Jóslat című költemé­nyéből egy idézet: „A verseny nyílt, a nemzet él, Ha egy jobb tagja sem henyél, Jut ember és kéz. munka, vér; Mi volna az, mit el nem ér?” A következő lapon olvasható, hogy Müller Pál csávolyi gyógy­szerész az V. karcagi fotókiállí­táson ezüstérmet nyert. Készül a Gyógyszer című felvételével. A fénykép másolatát közli is a krónika. Mindjárt ez alatt láthatjuk a helyi fotoszakkör fejlődéséről szóló rövid áttekintést. Megtudni, hogy január 6-án Csávoly valamennyi negyven éven aluli analfabétájának ok­tatása megkezdődött. A pedagó­gusok lelkesen foglalkoztak ve­lük és sikeresen vizsgáztak is valamennyien. Mándics Mihály „krónikán kívül” elmondja, hogy nem vol­tak sokan, mindössze tízen. Minden pedagógus vállalt egy- egy személyt. Január 23-án a Narodne No- vine részletes cikket közöl a csávolyi úttörők adatgyűjtő te­vékenységéről, amellyel elősegí­tették a község 20 éves fejlő­dését reprezentáló kiállítás jó megrendezését. Ugyancsak ja­nuár második felében alakult meg a bélyeggyűjtő kör a köz­ségben, melynek elnöke Recskó József párttitkár. Mikor felolvasom az erre vo­natkozó részt, Recskó elvtárs elneveti magát: — Egy párttit­kárnak sok mindennel kell fog­lalkozni. Ismét fotodolog. A február 12-i számban a Neue Zeitung a csávolyi fotókiállításról ír. Az előbbiekből látható, hogy Csávoly három nemzetiségű község, a magyarokon kívül né­metek és délszlávok is lakják. Hatásos képek A fotózással kapcsolatban mondja el Recskó elvtárs: ség öregei számára. Megkérde­zem, mennyire haladtak ez ügyben? — Már csak a berendezés hiányzik — válaszol Mándics elvtárs. A legutolsó bejegyzés arról szól, hogy az iskola nevelői fi­zetésüknek 6 százalékát ajánlot­ták fel az árvízkárosultak javá­ra. Valóban, sok minden történt már eddig is az idén a község­ben. hiszen még oldalakon át lehetne sorolni a különböző ese­ményeket, de erre nincs lehe­tőség. Ezek az események, vál­tozások talán országosan nem jelentősek, de egy község életé­ben rendkívül számottevőek. Végezetül talán annyit, hogy életrevaló kezdeményezés a csá- volyiaké, nemcsak olyan szem­pontból, hogy az utókor számá­ra feljegyzések készülnek a köz­ség életéről, hanem azért is, mert a község vezetői mindig tudják, mennyit lépett előre a fejlődésben szőkébb hazájuk. K. S. Sikere van a lovasiskolának Mindössze egy hete indult a kecskeméti Aranykalász Tsz lo­vasiskolája, de máris 15 „tanuló” ismerkedik itt a lovaglás nem éppen könnyű tudományával, ! Fábián József szakértő felügye- j lete alatt. Főképpen fiatalok — j fiúk, lányok vegyesen — de van I képviselője az idősebb korosz- j tálynak is. Kosa Antal elnök szerint a legügyesebb tanítvá- I nyuk egy kecskeméti fogorvos. Ő már az ugratással is megpró­bálkozott. Üttprö kezdeményezés a tsz részéről az iskola megszervezé­se. Eddig csak az Országos Lo­vasszövetség kebelében, illetve néhány gazdaságban működtek hasonló lovasiskolák. A szövet­kezet vezetőinek, közülük is el­sősorban Sebők József főagro- nómusnak köszönhető, hogy Kecskemét sportélete egy új színfolttal gazdagodott. Ügy tervezik, hogy idén har­mincra növelik a tanulók szá­mát — jelentkező van bőven — a későbbiekben pedig hozzálát­nak az ugratásra is alkalmas sportlovak tenyésztéséhez. B. D. Ktsz-ek az árvízkárosultakért Az árvízkárok helyreállításá­ból nagy részt vállaltak a kis­ipari szövetkezetek, elsősorban azok a ktsz-ek, amelyek az ár­víz sújtotta megyékben működ­nek. A kisipari szövetkezetek összesen 442 árvízkárosult csa­lád lakását építették fel és en­nek értéke több mint 32 millió forint. 343 lakás építését terven felül vállalták, 99 családi ház építését pedig utólag a tervbe is beiktatták. Baranya megyé­ben 93, Tolna megyében 30. Bács-Kiskun megyében 40. Pest megyében 20, Komárom megyé­ben 30, Győr megyében 74, Vas megyében pedig 155 lakást ké­szítenek a helyi ktsz-ek. Ezen­kívül a megrongálódott házak­nál 12,5 millió forint értékbe* végeznek helyreállítási felújítá­si munkákat. A KISZ-táborok „félidejének1 mérlege 1 millió 100 ezer forint értékű munka Teljesítette vállalt feladatát a megyénk állami gazdaságaiban létesített KISZ-építőtáborokban dolgozó fiatalok első két cso­portja. A nemrég lezárult első „félidőben” a tíz leány- és egy fiútábor összesen 4064 fiatalja több mint 45 ezer munkanapot dolgozott. Főként gyümölcsszedésben és zóldségbetakarításban, illetve ezőlőkötözésben tevékenykedtek, s túlteljesítették az egy sze­mélyre tervezett napi 24 forin­tos normát, összesített teljesít­ményük értéke — a tervezettet 14 ezer forinttal túlszárnyalva — kereken 1 millió 100 ezer forintot tesz ki. A harmadik turnusban dol­gozó 2050 ifjú e héten végez a munkával. Őket vasárnap vált­ja az utolsó csoport. A KISZ- építőtáboraiban augusztus 21-én kerül sor a „kapuzárásra”. A megyei tanács döntőbizott­sága kötelezte a Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállala­tot a Kecskeméti Katona József Múzeum tavaszi bezárásakor keletkezett károk teljes megté­rítésére. A falak erős átnedvesedése miatt azonban a teljes kiszára­dásig csak átmeneti helyreállí­tás lehetséges, amelyet szeptem­ber 3C-ig kell elvégezni az épí­tőknek. Ez már lehetővé teszi, hogy októberben, a Múzeumi Hónapban, megnyíljon a szak­szervezetekkel közösen rende­zett újítási, valamint az állan­dó, helytörténeti kiállítás. A múzeum teljes restaurációjának határideje 1966. május 31. (Hi­hető, hogy az ÉPSZER az ed­digiekkel ellentétben betartja majd az időpontokat?) A múzeum három terme szep­tember 30-ig is „üzemképes”. Eaekfoe© már csaknem megte­kintésre kész az augusztus 11-en nyiló zomá notörtén éti tárlat. A zsűri befejezte munkáját, meg­történt az elhelyezés, az utolsó simítások folynak. Különösen a modem anyag meglepően izgal­masnak ígérkezik. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat« Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll I nőnapra 15 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85. Inden: 35 065, — Nem is gondolná az em­ber, mire jó ez, vagyis az, hogy a párttitkár is tudjon fényké­pezni. Egyik alkalommal, még az elmúlt években történt, Szé­gyenfoltok címen kiraktunk né­hány képet a termelőszövetke­zet közgyűlésén, ahol mindenki láthatta. Szerepelt ezen elha­gyott gép, kinnmaradt termény, döglött birka stb. Rendkívüli hatása volt ennek a képes bí­rálatnak. A továbbiakban sokat szere­pelt a sajtó, elsősorban a Bajai Hírlap. A február 24-i szám a csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezet versenyfelhívását köz­li. A Bajai Hírlap március 3-i számában arról ír, hogy a me­zőgazdasági versenyben a csá- volyiak az elsők. Tehát a ver­senykezdeményezésnek meg lett az eredménye. Recskó elvtárs hozzáteszi, hogy a csávölyiak jelenleg is elsők között vannak a mezőgaz­dasági munkákban. A március 17-i számában a Bajai Hírlap a csávolyi Egye­sülés Termelőszövetkezet újítá­sáról ír, amelyet a kukoricave­tésnél alkalmaznak. A szövet­kezet újító csoportja olyan gé­pet szerkesztett, melynek segít­ségével a vetéssel egy időben a trágyázás is megoldható. Egy héttel később már képes beszá­moló jelent meg az új gépről. Bevált az újítás Megtudom, annyira bevált a konstrukció, hogy jövőre már majdnem teljes egészében ezzel vetik a kukoricát a szövetke­zetben. Később a krónika számot ad arról, hogy éppen ennek kap­csán gépbemutató volt Csávo- lyon. No, de térjünk át más témá­ra. A Eajad Hírlap május 12-i számában arról ír, hogy Csávo- lyom épület átalakításával nap­közi otthont létesítenek a köz­Kossuth-szobor Kecskemétem, (Pásztor Zoltán felvétele.) Az építők viselik a következményeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom