Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
1 Egy év a közlek«déib«n Nem csökkent a balesetek száma Amikor 1964 februárjában új közlekedésrendészeti szabályokat léptettek életbe, sokan — s talán leginkább a szakemberek — azzal a reménnyel tekintettek a következő évek elé, hogy jelentősen csökkenni fog a közúti balesetek száma. Ez a remény sajnos, nem vált valóra, s rögtön hozzá kell tenni ehhez a kesernyés kijelentéshez, hogy nem a szabályok miatt van így. A szabályoknak önmagukban nincs hatásuk, azok a közlekedésben részt vevő embereken keresztül érvényesülnek, illetve szenvednek csorbát. Innen már egyenes a következtetés. nevezetesen, hogy nem a szabályokban, hanem egyes emA megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta Bővül a kecskeméti vísmü A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta a kecskeméti vízmű bővítésének beruházási programját. A városi vízmű jelenlegi víznyerő telepei és hálózata nem képes biztonságosan kielégíteni a megnövekedett fogyasztási igényeket. Szükségessé vált az I-es víznyerő telep kiépítése és a fő nyomóvezeték-hálózat bővítése. A 79 millió forinttal számoló beruházási program — amely a tervek szerint 1970-ben valósul meg —, 9 ezer köbméterrel növeli a napi vízmennyiséget. Ezzel megteremti az alapfeltételeket az új ipari üzemek vízigényének kielégítéséhez. Biztonságossá teszi a folyamatos üzemeltetést a nyári csúcsfogyasztások ideién. Nem utolsósorban pedig vizet juttat el a város ellátatlan, a harmadik ötéves terv keretében beépülő területeire. idegenforgalmi csárda létesül Bugacon A hajdanában jellegzetes magyar táj, a puszta romantikája iránti érdeklődés ma is megvan a hazánkba látogató külföldiek részéről. A Kecskemétre érkező vendégek például igen gyakran — a fejlődés új színeivel , gazdagodott — Bugacra kiváncsiak. Ezért kezdeményezte a megyei tanács idegenforgalmi hivatala egy színvonalas venJ berekben van a hiba, akik figyelmen kívül hagynak jelentéktelennek tűnő előírásokat. Az új KRESZ megjelenése óta I eltelt egy és fél év tapasztala- i tai meggyőznek bennünket erről és nem mondhatjuk, hogy minden rendben van a közlekedés területén: az országutakon. Nincs szándékunkban most az egész másfél év tapasztalatait elemezni, csupán a múlt év második és az idei esztendő első felének néhány ezzel kapcsolatos vonatkozásáról szólunk. A balesetek száma ugyanis változatlanul emelkedik. Míg 1964 második felében 319 közúti baleset történt a megyében, addig 1965 első hat hónapjában ez a szám 329, vagyis pontosan tízzel több volt. Arról nem is beszélünk, hogy ezeken kívül vannak csupán szabálysértést képező úgynevezett koccanásos karambolok is. A fentiek tehát kifejezetten közlekedési bűnügyek voltak. — Könnyelműség volna, ha erre a tízre legyintenénk, mert bár önmagában véve valóban nem nagy szám, de ha meggondoljuk, hogy 329 esetben legkevesebb még egyszer ennyi emberről van szó — ha sérülés nem is keletkezett, de a veszélyhelyzet megvolt — nagyon nagynak tűnik a szám. Tegyük még hozzá, hogy a fő közlekedési szezon nem ért véget, s hogy nyáron a nagy forgalomban sokkal fokozottabb gondossággal, óvatossággal kellene vezetni. Ebben az évben 22 ember halt meg a megye útjain, 126 személy pedig súlyosan megsérült. A közlekedési balesetekből több mint egymillió forint kár keletkezett a társadalmi tulajdonban. Nem szabad belenyugodni abba a látszólagos törvényszerűségbe, hogy a gépjárművek számának emelkedésével egyenes arányban szaporodnak a balesetek is. Nem vitás, hogy a valószínűség, a balesetek „lehetősége” nagyobb, de ez nem feltétlenül jár együtt a tényleges karambolokkal. Az, hogy a „lehetőségből” mennyi lesz valóban baleset, a gépjárművezetők figyelmességén, óvatosságán múlik, azon, mennyire tartják be a közlekedést szabályozó előírásokat. Különösen fontos ez most, nyáron, amikor nemcsak a járműforgalom nagyobb, de több gyalogos és közöttük több gyerek közlekedik. Éppen a közúti balesetek nagy száma tette szükségessé a bíróság ilyen ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatának szigorítását. Ez természetes is. Aki ittasan közlekedik, gondatlanul, figyelmetlenül vezeti járművét, s ezáltal másokat veszélyeztet, sőt sérülést, anyagi kárt okoz, nem érdemli meg a kíméletet. Szükség van a szigorításra a megelőzés, a visszatartás szempontjából is. A kemény ítéletek ugyanis nyilvánvalóan nagyobb körültekintésre, óvatosságra intik a gépjárművezetőket. Mindezek után megállapíthatjuk, hogy az eltelt egy esztendő — a múlt év második, s ez év első féle — nem hozott javulást a közlekedésben. Reméljük azonban, hogy a büntetések szigorítása, a sűrűbb és hatékonyabb közúti ellenőrzés, a szondázás megteszi a hatását, s amire régen várunk, végre nem a balesetek emelkedéséről, de csökkenéséről számolhatunk be. Ez főleg azokon múlik, akik naponta részt vesznek a forgalomban. Nekik kell meg- változtani a statisztikát, hiszen elsősorban róluk van szó, az ő életükről, testi épségükről. Gál Sándor Hamarabb jön, nagyobb mennyiségben a primőr gördíthető növényházzal Szezonvégi vásár Nyári áruk minden mennyiségben ... Akár ezt a jelszót is adhatnánk az immár hagyományos nyári vásárnak. A 30 és 60 százalékkal olcsóbb cikkek iránt nap nap után méltán nagy az érdeklődés a megye állami és szövetkezeti boltjaiban. Képünkön: Délelőtt a Kecskeméti Állami Áruházban, hetipiaci napon. (Foto: Pásztor Zoltán) déglátó egység létesítését Bugacon. Az elgondolást a megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak jóváhagyta, a MÉSZÖV elnöksége pedig a Bugaci Csárda létrehozásának és megnyitásának gazdájául szegődött. A csárdát — a tervek szerint — még ebben az évben felépítik, s remélhetőleg jövőre már a Kecskemétre látogató, illetve átutazó külföldi vendégeink kedvelt kirándulóhelyévé válik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ alumíniumszerkezetű gördíthető növényházat készíttetett. A hat hajós, 18x21 méter alapterületű növényház, amelyet Győr József az AGROTERV építész- mérnöke tervei szerint a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz gyártott, betontömb alapozású alumíniumtárcsán és alumíniumcsőből összeállított acéltengelyű görgőkön, meg az oldalsó szerkezeti oszlopokat összekötő zárt csőszelvényen gördül. Tetőszerkezetébe 5 milliméteres üveglapok, oldalába közönséges melegházi üveglapok illeszthetők. A gördíthető alumínium növényház kipróbálását megkezdték az idén kora tavasszal. Március közepén csőrlővel 25 méterrel odébb gördítették paradicsom nevelésre. Május első harmadában a paradicsom any- nyira megerősödött, hogy már szabad földben nevelhették tovább, ekkor ismét tovább gördítették a házat paprika nevelésére. A próbát ősszel tovább folytatják, ekkor karalábét, retket, esetleg salátát hajtatnak benne. Az eddigi értékelés annyit máris megállapít, hogy a gördíthető alumínium-növényházi rendszerrel lényegében három növénycsoportot lehet a korai szabadföldi zöldségeket két-há- rom héttel megelőzve beérlelni és piacra vinni nagy meny- nyiségben. Ez igen nagy előny a kisebb kapacitású, közönséges fakeretes üvegházakkal és másfajta hajtatóházakkal szemben. Az eddigi próbák adataiból kiszámították, hogy a tavaszi háromszakaszos kihasz- j nálással értékesíthető korai sa- | látából, retekből, karalábéból, [ paradicsomból és paprikából négyzetméterenként 25—30 fo- j rint bruttó bevételre, őszi ka- ’ ralábé, retek, esetleg saláta | hajtatásával pedig további 20— 125 forint négyzetméterenkénti í bevételre lehet számítani. A TRIKÓ A parányi csomag, amely Későbbi meghasonláso- mat okozta, elfért a farzsebemben. Gyermeki örömmel vittem hazafelé. Természetesen vehettem volna más alkalmatosságot is, ami ing alatt hordva hasonló jó szolgálatot tehet, de becsvágyamat ingerelte, hogy atlétatrikó lesz rajtam, amitől az ember — tekintet nélkül korára és izomzatának fejlettségére — kicsit atlétának érzi magát, s hol az a férfi, aki nem hajlamos erre, legyen bár negy- venöt-ötven kiló. Amikor azonban magamra öltöttem, megdöbbenve észleltem, hogy csupán a köldökömig ér, tehát szó sem lehet arról, hogy a nadrágba húzzam. 17 gy pillanatra a télen vá- sárolt térdzokni jutott eszembe, amely nekem combközépig ért. Akkor valahogy elhessegettem magamtól a gondolatot, hogy nyomorék lennék. Most viszont újabb bizonyítékkal akarja megerősíteni ezt a magyar ipar. Én azonban nem adom fel egykönnyen a küzdelmet, felveszem az elém dobott kesztyűt és kétségbeesve védekezem. Állok tehát a tükör előtt. A látvány elszomorít és letaglóz. Igyekszem összezsugorodni, vállaimat lehúzom, s figyelem a hatást. A trikó alját azonban csak milliméterekkel tudom lejjebb szorítani. Megmarkolom és húzom. Recseg-ro- pog a portéka, a fogam csikorog, szemeim láthatóan kíjebb jönnek. De mikor elengedem a kelmét, az gumi gyanánt visz- szaugrik. Én azonban makacsul visszahúzom. Ez a küzdelem egészen az est leszálltáig és izmaim elernyedéséig tartott. ftí imerülten omlottam le a pamlagra, s ekkor támadt bennem a reménynék utolsó sugara: hátha gyerekszám a trikó, s ezért nem jó nekem. A gondolat második fele azonban elcsüggesztett. Vállbán ugyanis semmi probléma, a bősége is megfelelő, de a hosszúsága, hogy úgy mondjam: elenyésző. Mindezek után büntetőjogi felelősségem teljes tudatában ki kellene jelentenem, hogy nyomorék vagyok. Ennek megcáfolására azonban bizonyítékaim vannak, amiket itt ” a nagyérdemű közönség elé tárok: egy darab katonai igazolvány, benne „szolgálatra alkalmas” bejegyzéssel. Továbbá egy darab MHK-jelvény (igaz, hogy csak bronz fokozat), majd ezt követően az általános iskolai bizonyítvány „tornából jeles” beírása —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ha azonban bizonyítékaim nem győzik meg a magyar ipart testalkatom helyes arányairól, hajlandó vagyok egy teljesen elfogulatlan, esetleg külföldi tagokból álló zsűri vizsgálatának alávetni magam, s ennek a véleményétől függően eldönteni a kérdést. A ddig nem adom fel a küzdelmet. Termeljen bár az ipar combtőig érő boka- fixet, bokáig érő rövidnadrágot, vagy mellbimbóig érő atlétatrikót, nekem az lesz a véleményem önmagámról, hogy nem vagyok nyomorék. Persze, tévedni emberi dolog. —1 —r PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanacs lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István tgazgatő Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsnál Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő Bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 törült. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefont 11-85. Index; 35 065.
