Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

Jx’&jzőss niüOaarrTB^Z) a kecskeméti tsz-ek közegészségügyi helyzete kutak, illetve törpevízmű-beren­Miefőtt munkához lát a tervező Amikor az építők felvonulnak egy-egy új feladat színhe­lyére, s megkezdik a kivitelezést, sok-sok idő, töprengés, szá­mítás és rajzolás eredményeként ők már előre látják, mi for­málódik kezük munkája nyomán. Előttük a létesítmény terve — amilyennek a mérnök képzelete megálmodta. De vajon eszünkbe jut-e, milyen előzményei vannak egy-egy új létesítmény kapcsán a tervező munkájának? Ebbe kaptunk futólag bepillantást a megyei tervezőiroda talajmechanikai cso­portjánál, amely mindössze három és fél éves múltra tekint vissza. — A föld szerkezetének, a talaj mechanikájának vizsgálata nélkülözhetetlen feladat a többszintes létesítmények tervezésé­nek megkezdése előtt — tájékoztat Kiss Ede, a rokonszenves, fiatal csoportvezető mérnök. — Ennek eredményeitől függ ugyanis, hogy milyen alapozást szükséges tervezni az építmény­hez. Nos, az ezíel kapcsolatos vizsgálatokat, számításokat végzi a mi hattagú kollektívánk. Két fúrócsoport tevékenysége nyo­mán hetenként általában 200 földmintát kapunk. Megtudtuk még, hogy a talajmechanikai csoport munka­társai szinte kivétel nélkül fiatalok és hogy mindannyian szen­vedélyesen szeretik a feladatkörüket. Mint például a képünkön megörökített Perjési Pálné vegyésztechnikus, aki megjegyezte: — Rendkívül szeretem, nagyon izgalmas munka, hiszen különösen a mi megyénkben szinte nincs is két egyforma ta­lajminta! S ez a hivatásszeretet kovácsolta össze szoros baráti szá­lakkal a talajmechanikai csoport dolgozóit. Mi’yenek a fiafalok? Az egészséges életmód, a tisz­taság, a higiénia, az élelmisze­rek gondos kezelése és így to­vább, mind-mind olyan ténye­ző, amely fontos megelőző sze­repet tölt be az ember egészé­nek védelmében. Bizonyára ebi­ből a meggondolásból indult ki a Kecskeméti Városi Tanács egészségügyi állandó bizottsága, amikor a város termelőszövet­kezeteinek közegészségügyi hely­zetét javasolta vizsgálati té­mául. Az ellenőrzést a vb egész­ségügyi osztálya, a mezőgazda- sági állandó bizottsággal együtt­működve élvégezte. Eredménye­ként a végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén- a tapasztalatok összegezése mellett a további tennivalók számbavételére ke­rülhetett sor. A közegészségügy legfontosabb részterületeit érintő vizsgálat ál­talános megállapítása, hogy a közös gazdaságokban mind anyagi, mind szemléleti szempontból állandó, lassú fejlődés tapasztalható. Ez mérhető le például a vízel­látásban. Megalakulásukkor a termelőszövetkezetek szinte ki­vétel nélkül, könnyen szennye­ződő ásott kutakkal rendelkez­tek. Ma viszont — az Alkot­mány és a Rizling Tsz kivétélé- vel — az ásott kutak mellett minden tsz-ben találhatók fúrott Ej, ezek a férfiak! A három, délceg fiatalember egyszerre lépett le a járdáról a zebrára, miközben a legke­vésbé karcsú közülük széles karmozdulatokkal gesztikulál­va magyarázott valamit. Az úttest közepére érve szinte parancsszóra megtorpantak. Fekete, külföldi rendszámú gépkocsi közelített és állt meg a zebra előtt. — Tessék, tessék.. — kí­nálták az elhaladás elsőbbsé­gét nagy udvariasan, a kocsi haladásával egyezően előre­lendített karokkal. A fekete autó azonban nem mozdult. Hanem a volán mögül bájo­san biccentett szép szőke fejé­vel a dán kislány, s hason­lóan csinos, kenderhajú társ­nőjével viszonozta a három dalia udvariasságát. — Parancsoljanak csak urak, haladjanak gyorsan át, önöké az elsőség... — jelez­ték kedves mosollyal kísért mozdulataikkal. S mit gondolnak, hogy a pár másodpercnyi udvarias- sági vetélkedőben ki lett a győztes? Nem, nem a három fiatalember. A hazánkban vendégeskedő dán kislányok. Ám, hazatérve legalább hírül vihetik, milyen udvariasak is 9 magyar férfiaki dezések. A Mathiász János Tsz- ben is most építenek csőkutat. A fejlődés számbavétele mellett megszívlelendő észrevétele a vizsgálatnak, hogy a fúrt ku­takkal rendelkező gazdaságok­ban — noha e célra külön fe­lelős személyeket jelöltek ki — elhanyagolják a szivattyúház tisztítását és karbantartását. Ez pedig mind közegészségügyi, mind gazdasági szempontból ká­ros, mert a mázolás hiánya miatt fellép a hidrofortartályok korróziója, romlik az állaguk. Nem kevésbé fontos területét képezte az ellenőrzésnek a fejes, valamint a tejkezelés. Tisztasági hiányosságot egyetlen helyen sem tárt fel a vizsgálat. A legtöbbször nem hiányzik az előírt ruházat sem. A Törekvés Tsz-ben modem tej ház épült, melyben például hűtőszekrény is van. Visszatérő hiányosság azonban, szinte minden tsz-ben a járványügyi szempontból fon­tos, s emellett rendeletileg is előírt szűrővizsgálatok elmulasz­tása. Még a legkedvezőbb a hely­et e téren a Béke Tsz-bem, ahol csak egy személynél hiányzott az alkalmassági vizsgálat. A tejkezelés ellenőrzésével kapcsolatosan derült ki, hogy a tejbegyűjtő állomás által kiadott kannák tisztasága gyakran kifogásolható. A végrehajtó bizottság ezért ha­tározatban utasította az egész­ségügyi osztályt: kérje fel az egészségügyi állandó bizottság aktivistáit a tejbegyűjtő állo­más, illetve a tejeskaminák idő­szakonkénti ellenőrzésére. A trágyatelepek kezelése min­den szövetkezetben szabályos, szakszerű. A telepeket minde­nütt földdel fedik, ily módon eleget tesznek a közegészségügyi követelményeknek is. A koráb­bihoz képest jobb a helyzet a mérget tartalmazó növényvédő­szerek tárolásában is. E célra a legtöbb helyen külön, zárható helyiség áll rendelkezésre, s a mérgező anyagok kezelésével hozzáértő személy foglalkozik. Több helyen hiányzik azonban a folyóvíz a kötelező kézmosás­hoz és a megfelelő védőfelsze­relést sem szerezték be. (Kö­tény, kesztyű, csizma, álarc.) Sürgős pótlására felhívta a fi­gyelmet a végrehajtó bizottság. S még néhány gondolat a vizs­gálat tapasztalataival kapcso­latban. Az előterjesztést követő vitában egyöntetűen; megálla­pította a végrehajtó testület: A tsz-ek egészségügyi ellátá­sa a jelenlegi általános vi­szonyokhoz képest jó. A Vörös Csillag, a Béke és a Petőfi Tsz-ben orvosi rendelő és orvos szolgálja a gazdák egész­ségügyi ellátását, de a többi szö­vetkezetben is hetenként egy­szer vagy többször van rende­lés. Szóba került azonban, hogy míg a betegellátással, a gyógyí­tómunkával kapcsolatban — igen helyesen — jelentősen meg­növekedett a tsz-tagok igénye, addig a betegség megelőzését szolgáló közegészségügyi szemlé­letben, illetve gyakorlatban ko­ránt sincs ekkora fejlődés. Ehhez tartozóan vetődött fel például a mezőgazdasági lakos­ság táplálkozás-egészségügye. A zöldségtermő nyári idényben sem mondható változatosnak az étrend. A távolabbi jövőben az üzemi étkeztetés lesz hivatott ezen segíteni. Megszívlelendő a vita során elhangzott egyik meg­jegyzés is. Gyakori még — mon­dotta a felszólaló —, hogy a ha­tárban dolgozó emberek közös edényből isznak, pedig ezen egy zsebre vágott műanyagpohárral mindenki segíthet. Szóba került ezenkívül, hogy a tanyákon na­gyon sok helyen szétszórtan he­ver a trágya, s a szabálytalan emésztőgödrök is szaporítják a bajt terjesztő legyeket. Nem véletlenül hangsúlyozta a végrehajtó bizottság a nevelő, felvilá­gosító munka fontosságát, és javasolta az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági állan­dó bizottságnak, hogy évente legalább egy alkalommal tart­son közös értekezletet a tsz-ek egészségügyi helyzetéről. P. I. Naponta 1227 leheraufó viszi az árut A zöldség és gyümölcs szál­lítására az élelmiszeripar, a SZÖVOSZ, illetve a Földműve­lésügyi Minisztérium minden­napra 1227 TEFU-kocsit kért a KPM Autóközlekedési Vezér- igazgatóságától. Az igényelt ko­csik segítségével az élelmiszert ipar elsősorban a konzervgyá­rakba szállít mezőgazdasági ter­mékeket, a SZÖVOSZ pedig a zöldség- és gyümölcstermelő megyékből Budapestre, illetve a nagyobb vidéki városok piacai­ra juttatja az árut. Varga Károly, a Magyar Tu­dományos Akadémia szocioló­giai kutatócsoportjának tudo­mányos munkatársa kiterjedt vizsgálattal mérte fel: milyen a mai egyetemi ifjúság életfelfo­gása, hogyan vélekednek a fel­sőfokú tanintézetek diákjai a közösségi életről, a különböző magatartásokról, életutakról. A kutató több egyetemről 800 fia­tal fiút, illetve leányt vont be a vizsgálatba, akiknek szakmai, életkori, nemek szerinti össze­tétele nagyjában az egész mai egyetemi ifjúság összetételét tükrözte. A kérdésekre kapott válaszokat — amelyeket a fia­talok név nélkül adtak — elektronikus számítógépen dol­gozták fel, elemezték. A mintegy kétéves munka a közelmúltban zárult le, s több érdekes tapasztalatot hozott. Az analízis szerint a vizsgált fiata­lok túlnyomó többsége azt az álláspontot vallja, hogy a leghelyesebb és feltétlenül kö­vetendő magatartás a fegyelme­zett beilleszkedés mai társadal­munkba, tevékeny együttműkö­dés a közösséggel. A válaszok másik fő jellemzője az erős ak­tivitás, a cselekvőkészség, s ez­zel egyidejűleg a passzív, befe­lé forduló magatartás elvetése. A megkérdezett fiúk és leá­nyok csaknem egyöntetűén úgy vélekedtek, hogy a kollektív vál­lalkozások, az együttes erőfeszí­tések a valóban gyümölcsözők — igaz viszont, hogy a kollek­tív szemlélettel szemben álló egoista cselekvés — főleg ha az előbbrejutás, a siker reménye, ambíció indokolja — alig vál­tott ki elítélést belőlük. (MTI) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat, (felelős kiadó: Mezei István tgazgatí Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dít t hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telelőm 11-85. Index: 25 065, A közéleti ember Párttitkár és tszcs-elnök Közismert ember Pirtón, de még a köz­ségen kívül is Rácz Ferenc, a falusi párt- szervezet titkára, a Bé­ke Termelőszövetkeze­ti Csoport elnöke. Nem tudnánk olyat kérdez­ni a kis község életé­vel, lakóival, s az ot­tani munkával kap­csolatban, amire ne kapnánk azonnal szak­szerű, pontos választ. Olyan ember ő, aki mindenütt megtalál­ható, minden hibát észrevesz és azonnal hozzáfog annak kija­vításához. A párttitkári teen­dőket több éve látja el, s emellett tagja a községi tanács végre­hajtó bizottságának. Ezekben a funkciók­ban igen következete­sen, részrehajlás nél­kül és mindig a köz­érdeket szem előtt tartva tevékenykedik, s ét>pen ezért örvend közmegbecsülésnek, közszeretetnek. Hason­lókat mondhatunk el róla, mint tszcs-elnök- ről is. Féltve óvja a közösség vagyonát, s erre neveli, ösztönzi munkatársait, a közös gazdaság dolgozóit. Mindig megtalálható az irodában a „hiva­talos” időben, de egy­általán nem olyan, aki íróasztalhoz tud kö­tődni. Szálas alakja gyakran feltűnik a szántóföldeken, a sző­lőkben, a határban. Meglepő, milyen hoz­záértéssel intézkedik, ha szőlőről, gyümölcs­ről, sőt akkor is, ha a közös állatállomány­ról van szó. Állandóan és szor­galmasan képezi ma­gát. Ezen a téren is lépést tart a fejlődés­sel. Kemény akaratá­nak, kitartásának kö­szönheti, hogy az esti tagozat legjobb tanu­lójaként vizsgázott le nemrégiben. Azonban nemcsak a saját, de mások művelődésével is törődik, azt szintén a legfontosabb felada­tok között tartja szá­mon. Nevelőtestületi értekezleteken beha­tóan elemzi az iskola tantestülete előtt álló feladatokat, s szavai­ból mindig a segítő szándék csendül ki. Nem hanyagolja el az idősebbeket sem, prob­lémájukat sajátjának érzi. Ugyanakkor so­kat foglalkozik a fia­talokkal, támogatja a község KlSZ-szerveze- tét, tanácsokat ad ne­kik. Ez a tevékeny­sége szoros kapcsolat­ban és összhangban van Pirtó jövőjével. Nemcsak Rácz elv- társnak, de az egész községnek egyik ége­tő gondja, hogy a kö­zös gazdaságban alig van fiatal. A párttit­kár, aki mint tszcs-el­nök is, érzi az ezzel járó nehézségeket, ál­landóan kutatja a le­hetőségeket, amelyek segítségével ez a hely­zet némileg megvál­tozna, javulna, és el­gondolásaiban, célki­tűzései megvalósításá­ban a falu egész la­kossága mellette áll. Rácz Ferenc elvtárs közéleti tevékenységé­ről még sokat lehetne beszélni. Megemlíthet­nénk például az or­szágjáró kiránduláso­kat, amelyeknek szer­vezésében részt vesz, azokra elsőként jelent­kezik. Minden községi rendezvényen jelen van, személyes jó pél­dával igyekszik hatni azokra, akik nem kel­lő aktivitással dolgoz­nak, tanulnak, műve­lődnek. Portréjából az ízig-vérig közösségi embert, az átalaku­lásért, a haladásért fáradozó párt­titkárt, tszcs-elriököt és vb-tagot ismerjük meg. Olyan ember ő, akinek munkájáról, családi életéről, köz­életi tevékenységéről sokan példát vehet­nek. Präger Jánosné tanítónő ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom