Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
1965. augusztus 6, péntek 3. oldal FIATALOK q Sárfehérben Manapság már egészen természetesnek tartják, hogy ifjúsági találkozón vesznek részt, utazást szerveznek a Balaton körül, s közülük négyen Csehszlovákiába és az NDK-ba mennek kirándulni. Sok más egyéb is hozzátartozik áhhoz hogy a fiatalok otthon érzik magukat a Sárfehérben. Mert mi mással is magyarázhatnánk, hogy szombaton és vasárnap társadalmi munkában vállalják a takarítást a majorságban? Vagy, hogy tizenhárom idős, hozzátartozó nélküli nyugdíjas gondozását vállalták, akiknek kertjüket rendben tartják, megkapásuk a háztáji szőlőjüket? Az idén részt vesznék a mező- gazdaságban dolgozó ifjúsági munkacsapatok versenyében. De ezzel sem elégednek meg. — A kecskeméti járásban negyven körüli szőlőtermesztő ifjúsági brigádokat hívunk ki versenyre — újságolja Farkas László. Lelkesítő és beszédes példa, ahogy a fiatalok megtalálták helyüket a Sárfehér Tsz-ben. Törődnek velük, s egyúttal önálló tevékenységet biztosítanak részükre — vagyis arra a tudatra ébresztik őket, hogy teljes jogú gazdái a szövetkezetnek. Hatvani Dániel Tizenöten kapálják a karalábé sorait. Lányok és asszonyok valamennyien. Zömmel az előbbiek. A munkacsapat vezetője, Kocsis Ilona is az ifjabb korosztályhoz tartozik. — Az idén már teljesen ösz- szetartozunk — mondja mesz- szenéző tekintettél, amíg egy percre a kapanyélre támaszkodik. — Még tavaly sem volt ez így. A családtagok korábban csak a százalékos szőlő művelésében segítettek. De hogy munkacsapatba tömörüljenek, magam sem hittem volna... Ezen a nyáron több mint harminc fiatal dolgozik az izsá- ki Sárfehér Tsz két munkacsapatában. A másikat is meglátogatjuk, amelynek tagjai a faiskolában kapálnak. Ezek is lányok. Ügy látszik, a fiúk inkább a gépekhez vonzódnak. Itt a munkacsapat-vezető K. Szabó Ferenc, nemrég végezte el a szakiskolát. Mellesleg az elnök fia. Mi tartja őket együtt? Csak a közös munka? Az is. Hatforintos órabért kapnak. A tsz vezetőségével megállapodtak, hogy havonta három napnál többet nem mulasztanak. Ha igen, tíz százalékkal csökkentik a bérüket, s a jutalomból is kizárják őket. Ám erre még nem került sor eddig. Nehéz és egyhangú munka a kapálás. Ha egész nyáron csak ezt kellene csinálni, szinte kibírhatatlan lenne. Szerencsére igen változatos a feladat, hiszen a 35 holdas kertészetben 20—22 féle növényt termesztenek. Nagyüzemi konyhakertészet? Rendhagyó esetnek számít, de a „mindenből egy ki- csit”-elvét a Sárfehér Tsz-ben a közös területen is érvényesítik. És mekkora sikerrel! A szövetkezet községi zöldségboltja havonta százezret forgalmaz. De jut a zöldségből Dunaújvárosnak, olykor még Pestnek is. Az elnök, K. Szabó Sándor elmondja, hogy régebben Izsák zöldségféléből „importra” szorult. Nos, a helyzet ma már fordítva áll. Nemcsak a konyhakertészetnek, de a 49 hold új gyümölcsösnek és a nem egészen másfél holdnyi faiskolának is „gazdái” lettek a fiatalok. S így van ez azért is, mert mindkettőt ők létesítették. A közös gazdaság vezetői — lévén az elnök maga is kertész — jól tudják, milyen érték manapság a saját termésú facsemete. — A szemzóst eddig az én családom végezte — így az elnök. — De most már megtanítjuk a munkacsapat tagjait is erre a kényes és aprólékos munkára. Biztos menni fog a dolog! Farkas László, a szövetkezeti, s egyúttal a községi KISZ-tit- kár elmondja: — A barackfelvásárlás idején az átvevötelepünkön meggyűlt a tennivaló. Nem volt sok idő fontolgatásra, K. Szabó munkacsapatából „elhoztam” három lányt a telepre, válogatni. A többiek ezt annyira zokon vették, hogy pár napig még a köszönésemet sem fogadták. Eny- nyire összetartanak... Ha valamelyikőjük reggel nem jelenik meg a munkakezdéskor, este már az egész munkacsapat felkeresi: miért nem jött. Általában munka után sem válnak el egymástól. Szerda esténként a szövetkezet ifjúsági klubhelyiségében tartanak ösz- szejövetelt. Gyakori vendégei a községi ifjúsági háznak is. Elmondják, hogy korábban ez sem ment simán. A külterületen élőket a szüleik sehova nem akarták engedni este. S ekkor ahhoz folyamodtak, hogy összejöveteleikre meghívták a szülőket i& Tss-tagok a nézőtéren A Biztosítási és önsegélyező Csoportok 6500 tagja találkozik augusztus 7-én Szegeden a szabadtéri játékok előadásán. A termelőszövetkezetek tagjai és néhány nagy ipartelep dolgozói már évek óta utaznak, kirándulnak a csoportok költségén. Ezt a befizetett tagdíjakból a csoportok intézőbizottságainak rendelkezésére álló összegből fedezik. Tavaly óta már majdnem minden nagyüzemben, sok vállalatnál és intézménynél megalakultak ezek a csoportok. Az intéző bizottságok javaslatára az Állami Biztosító kibérelte a szegedi szabadtéri színpad augusztus 7-i „Bánk bán” előadásának egész nézőterét, a csoportok tagjai számára. Nagydíjat kapott Szegeden a Kunbajai Állami Gazdaság leánykája Az idén ismét megrendezik Szegeden, a szabadtéri játékok időszakában a hagyományos meghívásos őszibarack-, bor- és virágkiállítást. Az ünnepélyes megnyitóra ma, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor a kamaraszínházban. Dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatja e kiállítások jelentőségét. Az őszibarack-kiállításon negyvennyolc termelő— közöttük 31 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, valamint 17 állami gazdaság, s kísérleti kutató intézet — összesen 482 láda, a hibridekkel együtt mintegy 20 fajta gyümölccsel szerepel. Az ország főbb történelmi borvidékeiről származó 93 bormintát palackozva láthatja, sőt megkóstolhatja a közönség. A kiállításon szereplő őszibarack- és bormintákat a bíráló bizottság már értékelte; a díjak átadására kerül majd sor. Hogy a nehezebb borok előtérbe helyezése ne zavarja az értékelést, külön kategóriát képeztek az ország hegy- és sík- vidékéről beküldött minták. A síkvidéki boroknál a bizottság rendkívül magasra értékelte a Bács-Kiskun és a Csongrád megyéből származó borok minőségét. A megyei tanács által felajánlott két nagydíjat a Kunbajai Állami Gazdaság . tavalyi évjáratú leányka bora, illetve a Csongrád Vidéki Állami Pincegazdaság puszta- mérgesi rizlingje kapta. A vörös boroknál ugyancsak szép sikert ért el a Kunbajai Állami Gazdaság kadarkája: 18,56 ponttal a második helyre került. A verseny eredménye igazolja, hogy a síkvidéki területeken — így Bács-Kiskun megyében — termesztett szőlőfajtákból kitűnő borok préselhetők, másrészt: a kezelésüknél magas szintű technológiai eljárásokat alkalmaznak. A hármas kiállításra különösen szombaton várnak sok látogatót. E napokon ugyanis az ország különböző részeiből tíz különvonattal és 90 autóbusszal a tsz-önsegélyző csoportok tagjai közül több mint hétezren utaznak a Tisza parti városba. L. I. Nem kis gond a 6500 ember utaztatása, ellátása, szórakoztatása. Különvonatok és közel 100 külön autóbusz viszi a vendégeket Szegedre. Megyénk területéről 400 fő megy el a termelőszövetkezetből, üzemekből és intézményekből. Bajáról és Kiskunhalasról külön autóbuszok indulnak, míg Kecskemétről és Kiskunfélegyházáról a menetrendszerinti vonattal utaznak az önsegélyező csoportok tagjai. A vendégeknek különféle szórakozási lehetőséget nyújt a szegedi kirándulás. Augusztus 7-én orgonahangverseny lesz a Dómban, délután a Széchenyi téren térzenét, az újszegedi szabadtéri színpadon pedig magyarnótát hallgathatnak. A Móra Ferenc Múzeum, a nyári tárlat, a helytörténeti kiállítás, a művészet és lakáskultúra kiállítás, iparművészeti bemutató sok maradandó emléket ígér. S akit az ilyen látnivaló esetleg nem vonz, megnézheti az őszibarack és bor- kiállítást. Este pedig felcsendülnek Simándy József, Moldo- ván Stefánia. Komlóssy Erzsébet, Virágos Mihály és Szabadi István előadásában Erkel nagy nemzeti zenedrámájának a Bánk bánnak melódiái. A szabadtéri játékokon résztvevők részére az Állami Biztosító Bács megyei Igazgatósága, a színházjegyen és vacsorajegyen kívül különböző tájékoztatókat ad, melyek segítséget nyújtanak a program kiválasztásánál. A virágoskertek mérnökei Kevesen tudják, hogy néhány hónappal ezelőtt kerttervező csoport alakult a megyei tervezőiroda kebelében. De arra sem sokan tudnának határozott választ adni, hogy mivel foglalkoznak. Hoznak-e újat ? Bozsó Irén és Mayer Antal, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán sajátította el a kertépítés tudományát. Ambícióval tele jöttek ide Bács megyébe. Bátran remélhették, hogy lesz munkájuk bőven, hiszen ez ideig nem dolgozott itt hasonló képzettségű szakember. Mégis épültek parkok és nem is akármilyenek — vetheti fel most az olvasó. Bevallom, bennem is motoszkált ez a kérdés. Beszélgetésünk kezdetén — élve a laikus jogával — meg is fogalmaztam: — Mi újat tudnak hozni a városok, községek szépítéséért folyó munkába? Válaszul felidéztek néhányat a megyében szerzett tapasztalataikból: — Kiskőrösön korszerű iskola épült. Udvarát azonban nem tervezték meg. Egyszerűen beültették virággal. Pedig a tanulási szünetekben mozgásra, játékra van szüksége a gyerekeknek. Ehhez pedig tér kell. Ahány virág, annyi tilalomfa: A nagy harang Minden valamire való városnak, községnek van olyan jellegzetessége, melyet valamikor nótába foglaltak eleink. Azóta is a dal jut először eszünkbe, ha az illető helység nevét hadijuk. Nagykőrös: „Hallod-e, te körösi lány!... Szeged: „Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány.. Rátát: „A rátóti legények, libát loptak szegények.. Debrecen: „Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni., Karcag: „Karcag híres város, L adánnyal határos.. A városok, falvak tartják is magukat a hagyományhoz és igyekeznek hírükhöz-ne- vükhöz méltóan szerepelni napjainkban is. Ha már Nagykőrös történetében központi helyet foglalnak el a lányok, illő, hogy a legények kitegyenek magukért. Ezért jut Nagykörösre az utóbbi időkben hetenként átlagosan egy bicskázás — szerelmi féltés miatt. Ha már Szegeden úgy terem a boszorkány, mint a réten a fűszál, igazán nem játszhatnak alkalmasabb helyen Az ember tragédiájá-t. De félre a komolytalanságokkal. Itt van a mi hírős városunk, amelynek említésekor szerte a honban tenyerükbe hajtják homlokukat a dolgozók, s apró biccentgetések után dúdolni kezdik, hogy hejde „Megkon- dult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja .. Hány hazánkfiáról hallottunk, aki fél, negyed vagy nyolcad életen át gyűjtötte a garasokat, hogy legalább életében egyszer elzarándokoljon Kecskemétre. Meghallgatni az Öregtemplom nagy harangját. Melynek szava kihallatszik a pusztára, elannyira, hogy a monostori zöld erdő vadgalamját is megrí- kat ja. Idegenforgalmi, turisztikai leleményből luxushotelünket is odatelepítettük a nagy harang búrája alá. A szép nagy, csupa üveg, meg vasbeton ékszerdoboz nem hiába a modern építőművészet büszkesége. Állja a sarat. Rezegtetheti a harangzúgás, csikarhatja az absztrakt táncmuzsika, mégsem dől össze. Az ide látogató svédek, kelet— nyugat-németek, csehek vagy kanadaiak — akiket ugyancsak a nagy harang varázslatos zengése-bongása vonz, direkt kérik, a szállodaszemélyzetet. Mire? Hogy tegyenek szobáikba egy-egy ébresztőórát. Azt reggel 5 órára húzzák fel vendégeink, hogy felkeltse őket mély álmukból. Senki nem akar egy kongást se elszalasztani a nagy harang giling-galang- jából. Ha már kül- és belföldi turistáink ennyire odavannak a hajnali ötórás kecskeméti harangzúgásért, tegyünk kedvükre. Ha a londoniak nem, restellnek pénzt csinálni az ottani ködből, és konzervdobozban árusítják a külföldieknek emlékkészletként. mi se szerénykedjünk. Egyéni megrendelésre készítsünk magnetofont elvételt a reggeli ötórás harangzúgásról. Megörökítve az álmából riasztott vendég nemzeti sajátosságot is hordozó káromkodását. Aztán lehet-e szebb emléke az Aranyhomokban megszállt nászutaspárnak egy ilyen magnetofonszalagnál? Mikor majd eljárnak felettük az évek. a gyerekek szárnyrakelnek, s már csak kettecskén maradnak — bús öregek, Mamóka felteszi a szalagot. Bekapcsolja a magnót, s pillanatokon belül megkondul a kecskeméti Öregtemplom nagy harangja. Az ötórai agyatrázó giling-galangba „beleúszik” a hajdani délceg ifjú férj szenvedélyes suttogása: „Az ördögbe! Már reggel öt óra. Ideje egy kicsit aludni is!” Tóth István nem lehet labdázni, futkároznl, Géderlakon az óvónőtől kérdeztem: hogyan alakítják ki az udvart? Majd én beültetem virággal. ahogy tudom. A cifra medence Mayer Antalhoz hasonlóan kolleganője is megemlített néhány olyan hibát, amellyel az elmúlt hónapokban találkoztak. Egyik községünk szép parkját például cifra szökőkú tmedence- vel rutították el a jó szándékú, de hozzá nem értő építők. Aztán arról szólt, hogy milyen kevés a jói felszerelt, céljának tökéletesen megfelelő játszótér Kecskeméten. Számomra azért volt különösen érdekes a velük folytatott beszélgetés, mert a szóba hozott iskolák, napközik, parkok jó részét ismerem. Mégsem tűnt fel soha, hogy ott valami nincs rendben. Hányszor elsétáltam már például a kecskeméti állomás szomszédságában levő napközis óvoda kerítésénél, anélkül hogy egyszer is felmerült volna bennem: a játékok fölé boruló akácfák tüskés ágakat hullathatnak a gyanútlan apróságok talpa alá. Szinte naponta utazom az új autóbusz-pályaudvarról és — versenyt sietve a percekkel — nem fogalmaztam meg még magamban soha, hogy az állomáshoz vezető utat másképpen, a távolságot jobban lerövidítve is megtervezhették volna. De bizonyára így vagyunk ezzel mindannyian. Megér néhány ezrest A következtetés nyilvánvaló: a kerttervezés nagy felkészültséget igénylő mesterség. Azok a városi, községi vezetők, akik gyorsan belátják ezt, és nem sajnálják néhány ezer forinttal megtoldani az új létesítmény több százezer forintos beruházási költségét, jól számítanak. A Kalocsán épülő Felszabadulási emlékpark, csak úgy mint a kiskőrösi pártházat övező kert terve, azt bizonyítja, hogy ezek a fiatalemberek értik és szív- vel-lélekkel végzik munkájukat. Rajtunk múlik, hogyan kamatoztatjuk tudásukat. Békés Dezső
