Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
198?!. augusztus 31, kedd 3. oldal Könyvtáros vendégek megyénkben Fejér megyei könyvtárosok érkeztek Bács-Kiskun megyébe, akik többek között Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kecelen, Kalocsán, Foktőn és Dunaszentbenedeken jártak. Mint a csoport vezetője, Csukli Alajos, a megyei könyvtár munkatársa elmondotta, számos hasznos tapasztalatot szereztek útjuk során. Különösen az olvasókkal való foglalkozás, a népművelés egészébe váló bekapcsolódás és a könyvtári módszerek érdekelték a küldöttséget. Takarékos traktorosok Év elején a bajai Vörös Fény Tsz tizenhét traktorosa vállalta, hogy idén a költségfelhasználásában összesen 300 ezer forint megtakarítást ér el. A szövetkezet gazdái legutóbbi közgyűlésükön értékelték az ő munkájukat is, és megállapították, hogy már az első félévben 313 ezer forint az általuk megtakarított összeg. Mit várhatunk még tőlük az esztendő végéig? — Csaknem félmillió forint megtakarítást — hangzik Pálfi Győző párttitkár tájékoztatása. Változatlan feltételekkel is! Jobb less a betegellátás Kecskeméten Magyarország igen előkelő helyet foglal el az orvosellátottságában a világranglistán. Ennek ellenére nagyok a gongjaink, a társadalombiztosítás ugyanis ma már gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjed. Ez az SZTK körzeti orvosaira igen nagy terheket ró. Budapesten, s néhány nagyobb vidéki városban már hosszab idő óta keresik azokat a módszereket, amelyekben a meglévő adottságokat jobban ki lehetne használni. Jól bevált többek között Csepelen a körzeti orvosok rendelési idejének összevonása. Ezt a módszert szeptember 1-től Kecskeméten is bevezetik. Dr. Kúthy István városi főorvostól érdeklődtünk a rendelési idő úi beosztásáról. — A varosban négy körzeti rendelőben négy-négy orvos látja el a betegeket mondta. — Az orvosoknak négy órát a rendelőben kell eltölteniük a napi munkaidőből, a többit a fekvőbetegek ellátására fordítják. Egy-egy rendelőhelyiségben két orvos dolgozik felváltva. Eddig mindegyikük két órát rendelt délelőtt és kettőt délután. Szeptember 1-től egyfolytában töltik le ezt az időt, az egyik 8-tól 12-ig, a másik délután 2-től 6-ig rendel. Ha a rendelési idő nem nő, mi az új időbeosztás haszna? — Mindenekelőtt: nem apró- zódik el az orvos munkaideje. A nap másik felét osztatlanul fordíthatja beteglátogatásra. Különösen a külterületi körzetekben dolgozók számára jelentett hátrányt a megosztott munkaidő. Könnyítés-e ez a időbeosztás a betegeknek is? — Természetesen. Főképp ősszel és tavasszal, amikor nagy a forgalom, megesik, hogy sokan nem kerülhetnek sora, mert kezdenie kell a rendelést a másik orvosnak. Most nem sietteti az orvost a váltótársa. Nyűgödtabban dolgozhat, alaposabban vizsgálhat. Mi lesz azokkal, akiknek az orvosa délután rendel? Ha nem jelentkeztek délelőtt, elesnek az aznapi táppénztől... — Nem, mert ilyen esetben a délelőtt rendelő orvos köteles megvizsgálni a délutános betegeit is. Természetesen csak az első alkalommal. Akkor kiírja táppénzre, s azután már a beteg a saját orvosánál jelentkezik a következő vizsgálatra. — S aki fekvő beteg? — A kihívást reggel 8 és 9 óra között kell bejelenteni a körzeti rendelőben személyesen, vagy telefonon. A délutános orvos legkésőbb 10 óráig érdeklődéi fog a rendelőben, hogy jelenkezett-e a körzetéből fekvő beteg. így még aznap meglátogathatja. — Mi lesz a nem táppénzes, de kezelésre szoruló, műszakban dolgozó járó betegekkel? — Minden másnap munkaidőn kívül eljuthat a dolgozó az orvosához, bármilyen műszakban dolgozik. Az orvosok ugyanis nem hetenkint. hanem naponta váltanak műszakot. Az, aki hétfőn, szerdán, pénteken délelőttös, kedden és csütörtökön délutános. A váltótársa ezeken a napokon délutános, illetve délelőttös. Kivétel a szombat, amikon mindketten délelőtt rendelnek két-két órát. Ezen a napon csak ügyeleti szolgálatot tart a rendelő egyik orvosa. Az új időbeosztástól az egészségügyi szervek azt várják, hogy zavartalanabb lesz az orvosok munkája, több idő jut a vizsgálatra, jobb lesz a betegellátás. Mód nyílik arra is. hogy az állandó kezelésre szoruló — vérnyomásos és mozgásszervi —betegeket figyelemmel kísérjék. Az új rendszer lényegében az orvosok számának növelése nélkül is segít az eddiginél jobban javítani a szocialista beteg- ellátást. Ebben az évben 23 300 nor- málholdnyi munkát kell elvégezniük. Nincs felesleges járat De hogyan takarékoskodnak? Erre a kérdésre először az elnök, Szabó István válaszol: — A felesleges járatokat a lehető legnagyobb mértékben megszüntetik. A szántást egy- egy táblán egyszerre legalább 4—5 gép végzi. Így ugyanis kifizetődőbb a gépek ellátása. Másrészt traktoronként állapítottuk meg az üzemanyagfogyasztás mértékét és az alkatrészek iránti igényt is. A hibák megelőzése végett a brigádvezető és a géppark felelőse naponta ellenőrzi a gépeket. A főjavításnak különös figyelmet szentelnek. Ügyelnek arra, hogy a traktorosok ne csak kívülről, hanem belülről is zsírozzák le gépüket. Ezzel kapcsolatban gondot jelent, hogy a 17 géphez csak három zsírozóval rendelkeznek. A tsz vezetősége megígérte, hogy elegendő meny- nyiséget beszerez a hiányzó tartozékból. Egyébként Kecskemétre, az AGRÓKER-hez kell érte menni, ami eléggé időtrabló és költséges dolog. Hasznos lenne, ha gépjavító állomáson is hozzá lehetne jutni. Megérné, hiszen csupán a város szövetkezeti gazdaságainak több mint 60 traktor van a tulajdonában. Ellenőrzik a karbantartást Ä közgyűlés után a traktorosok nem tértek mindjárt haza, hanem felhasználva az alkalmat, megbeszélték további teendőiket. Egyikük, Móra Imre, ezt mondta: — Ne csak a traktorokért, hanem a munkagépekért is személy szerint legyünk felelősek. Ezek is épp olyan fontosak, mint az erőgépek. A. Tóth József traktoros javasolta, hogy a műhelyi munkások között is legyen egy felelős, aki a karbantartást ellenőrzi. A „leáoolásnál” ugyanis nemcsak szándékosan lehet valamit elhanyagolni, hanem a fáradtság, vagy más ok miatt is. És jő, ha erre még akkor figyelmeztetik őket. Szabó István elnök azzal javaslattal állt elő, hogy egy-eg> területen a különböző gépi munkafolyamatokat ugyanazok végezzék. Így nemcsak a rész-, de az egész munkáért érzik a felelősséget. A megbeszélés, eredményeként Király Józsefet megválasztották a gépállomány felelősének —, s másnap már hozzáfogtak a géppark körülkerítéséhez. A karbantartás ellenőrzésével Bajai Győzőt bízták meg. Gépállomási tarifa és prémium Év elején mindegyik traktoros aláírta a megállapodást, amely a munkavégzés, a bérezés és a jutalmazás feltételeit foglalja magában. S tartják magukat a megállapodáshoz, hiszen a feltételek teljesítésében anyagilag is érdekeltek. Hogyan törtérfik a bérezésük? — Gépállomási tarifa szerint, vagyis műszaknormánként 80 forintot kapnak — tájékoztat Bene István főkönyvelő. — Ezenkívül, prémiumként, a megtakarított összeg 15 százaléka is az övék. A megállapodásban — egyebek közt — szerepel az is, hogy aki szakmai továbbképzésben igazoltan részt vesz, azt a vezetőség külön is jutalmazza... H. D. Hasznosítják a Bükk karsztvizét A következő években a mezőkövesdi járásban építik fel Borsod megye második legnagyobb regionális vízmüvét, amelyhez a Bükk hegység déli lankáin feltörő sályi és kácsi források kristálytiszta karsztvizét használják fel. A hideg vizű források minimális vízhozama az eddigi mérések szerint percenként mint egy hétezer liter. Ezzel a meny- nyiséggel kilenc dél-borsodi község csaknem ötvenezer lakosának vízszükséglete elégíthető ki. A tanulmányterv szerint a dél- borsodi regionális vízmű építése mintegy százmillió forintba kerül. A legirgalmatlanab- bul elhagyott pusztaság is otthonossá válik, mihelyst kimagaslik belőle egy fúrótorony messzire ellátszó hegyes váza. Mikor a pókhálóvékony vonalak megjelennek a láthatáron, tudjuk: ott gépiek, motorok vannak. Az ipar kezdte meg hódítását, melynek nyomán olaj lesz, vagy víz. A kútfúrók munkájában van valami a pionírokéból. Az úttörők megvetik lábukat a nagy határ közepén, valóságos üzemet telepítenek a szabad ég alá, vastomyot állítanak. Aztán felmordulnak a gépek, s a több emeletnyi vaskúpból mint óriás szúnyogszívóka szúrja magát a földbe a félelmetes fogaskerékrendszerből álló fúrófej. Aztán mennek utána a vascsövek 10— 20—30 vagy 200 méter mélyre. A rémi határban is áll most ilyen torony. Alatta zsebredugott kézzel, behúzott vállal vetjük hátunkat a siví- tő szélnek Deák Mihállyal, a fiatal kútfúróval. — Mióta csinálja? — intek körül. Az ég alatt — Tíz éve. — Hány kutat fúrtak azóta? Hátradől, kezét emeli. — Össze se tudnám számolni. Kisebb tsz- kutakkal egy hét alatt végzünk. Ilyen 200 méter körüli mélyek, mint ez lesz — egy hónapig is eltartanak. — Hová való? — Pécsre... Van itt kecskeméti, mint Vi- rágh György, kiskun- halasi, mint Lakos András, Balogh Lajos, Fleisz István... Fur- czek Sándor Jászszent- lászlóra való, Müller János meg Soltvad- kertre. — Bejárnak a faluba, moziba, egy duplára a presszóba? — A — húzza a hangját... Itt telik a mi szabad időnk a pusztában. — Azért egy-egy mozit csak megnéz — például maga? Nevet. Hunyorog a szembe fúvó szélben. — Többre becsülök egy pohár sört... Valamikor, Tata környékén fúrtunk akkor, elmentem a cirkuszba, mert éppen ott volt, . — Nem hiányzik egy kis szórakozás? — Nem... Műszak után elkártyázgatunk, saklkozgatunk — mutat a lakókocsi irányába... — Nős? — öt éve, 2 éves kisfiam van. — Felesége nem sokallja a hosszú távollétet? — Hát... Meg-meg- kérdi, mikor megyek haza?. .. Néha bizony úgy jön ki, hogy valami közbejön, megakad a fúrás vagy ilyesmi. Olyankor megfeledkezik mindenki arról, hogy meg volt már a 48 óra. Nem szeretünk semmit félbehagyni. Tíz év alatt, a szabad- ságidiVt kivéve, minden áldott nap kint voltam. — Veszélyes munka? — célzok a magas, vizes, síkos vastoronyra; nemrég kis eső esett. — Megszoktuk, hogy mindenki vigyáz magára meg a másikra. Mu- szály, hiszen több mázsás fémtömegek mozognak, lendülnek. Kék munkaruhás, ugyancsak svájcisapkás munkás áll mellénk. ö a halasi Balogh Bajos. ___ — Mégis, nem unalmas itt kint? — térek vissza ismét a szabad időre. Balogh Lajos is, Deák Mihály is ingatja fejét. — Nem, nem... Van mit csinálni. — Eltelik az idő a mosással, főzéssel is. önellátók vagyunk. — Hetenként hazajut az ember, de azért csak mossa a ruháját, hiszen jól néznénk ki, ha ezt elhagynánk. — Télire, persze, bevonulnak? — Télen, nyáron megy a munka. — Két műszakban vagyunk. Mikor pus- tol, hordja a havat, havas esőt. és éjfélkor átázva bemegy az ember a lakókocsiba, nem tudja: lefeküdjön-e, vagy a gúnyáját szárítsa, hogy másnap ne olyan nedvesen vegye fel... — Azért nincs semmi baj, nehogy azt tessék gondolni. Szeretjük ezt a munkát. Víz, öntözés lesz belőle... Meg is keressük a magunkét. Elmondhatjuk, hogy jól élünk. ... Csak még egy kicsit igényesebben kellene. Ehhez viszont segíteni is szükséges őket. Tóth István los! is időszerű j Jk kedvezőtlen időjárás a sok csapauék — az j idén sokkal nehezebb feladatút rótt a növényvédelemre, mint a korábbi években, mivel rendkívüli módon kedvezett a szőlő és az egyéb gyümölcsfélék gombakártevői járványszerü elszaporodásának. Az illetékes szakemberek megállapítása szerint a nagyüzemi szólok és gyümölcsösök védelmében a megye számos gazdaságában derekas helytállás volt tapasztalható. Példaként emlegetik a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot, ahol megfelelő időben és új szerrel, a Zineb-bel elvégzett permetezéssel sikerült elhárítani a peronoszpórave- szélyt. Hasonlóan kitűnő munkát végeztek a szőlő védelmében a csávolyi Egyesülés és a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz- ben is; a dunavecsei Virágzó, a kunadacsi Rákóczi és Kossuth Tsz-ben pedig a kajszi termését óvták példamutatóan. Ennek köszönhetően a Virágzóban e gyümölcsféle termésének a 99 százaléka minősült exportképesnek, Általában javult a szórványgyümölcsösök és a házikertek növényvédelmi munkája is; elsősorban ott, ahol ehhez a szövetkezetek is segítséget nyújtottak. Izsákon a Sárfehér, a Kossuth és a Petőfi Tsz vezetősége például még írásos szakmai útmutatóval is ellátta a gazdákat. ¥ elentős szerepet játszik a növényvédelem javulásában az is, hogy a tsz-ek a tavalyinál százzal több, összesen 4800 nagy teljesítményű permetezőgéppel rendelkeznek —, amely mennyiség a szükséglethez képest ugyan háromszáz darabbal kevesebb (a jövő év őszéig remélhető e hiány pótlása), ami viszont azt a követelményt támasztja, hogy jelentős mértékben szükség van még a háti permetezők igénybevételére is. A laikus azt gondolhatná, hogy most, az ősz küszöbén, már pontot lehet tenni a szóban levő^ munka végére, — ám a szólőérés előtti utolsó fürtper- metezésre-porozásra a további peronoszpóraveszély és a fakó-, valamint a szürkepenészes rothadás meggátlása végett még nagy szükség van. Hasonlóképpen elengedhetetlenül fontos a téli alma és körte védelme is, mivel az almamoly és a pajzstetű igen nagy kárt okozható második nemzedéke most jelenik meg. A védekezéshez elegendő szer áll rendelkezésre, közülük több újfajta is, amelyek ugyanolyan hatásosak, vagy jobbak, mint a közismertek, ha az előírásnak megfelelően kerülnek felhasználásra TJ gyszintén időszerű növényvédelmi feladat a kenyérgabona jövő évi termése érdekében a vetőmag tisztítása, csávázása. s ott, ahol kalászos után kerül földbe, a talaj fertőtlenítése. Ajánlatos, hogy a gazdaságok a kikelt vetéseket rendszeresen ellenőrizzék majd, mivel a termést 50—70 százalékban is elpusztítható gabona- futrinka abban az időszakban okozza a legnagyobb kárt. Nem kevésbé fontos a pocokfertőzés ellenőrzése, mert jóllehet a megyében tavaly 50 millió forint kárt okozó rágcsáló irtása a tavaszi társadalmi védekezés során sikerrel járt, — a kártékony állat több helyütt ismét elszaporodott. j^Jindent egybevetve: most is időszerű tehát a növényvédelem munkája, amelynek sikerét nem kis mértékben biztosítja, ha a tanácsok szak- igazgatási szervei útmutatással és határszemléken gyakorolt ellenőrzéssel segítséget nyújtanak tecezá. ,
