Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Mit kell tudni a védőoltásokról ? A FERTŐZŐ betegségek vé-! dőoltásokkal megelőzhetők, de a már kialakult fertőző betegsé-1 gek is jól befolyásolhatók, ha kész fajlagos ellenanyagokat jut­tatunk a szervezetbe. A védőoltások lényege abban áll, hogy elölt vagy gyengített kórokozókat juttatnak a szerve­zetbe, melyek a szervezetet el­lenanyagok képzésére késztetik. el & mn QKV-je Az ellenanyagok fajlagosak, me­lyek az ellenanyagtermelést ki­váltó baktérium ellen irányul­nak. Az elölt vagy gyengített kórokozó enyhébb és rövidebb ideig tartó szervezeti reakciót vált ki, mint a nem gyengített, tehát teljes erejű kórokozó. Ez a védettség klinikai-laboratóriu­mi módszerekkel lemérhető. Ha például a kórokozó baktériumot és a vizsgálandó egyén vérsa­vóját összehozzuk: a baktérium kicsapása — hatástalanítása — figyelhető meg kedvező eset­ben. Minél nagyobb hígítás mel­lett képes a vérsavó a baktériu­mot megsemmisíteni, annál na­gyobb a szervezet védett­sége, illetve a termelt ellen­anyag mennyisége. A TÍFUSZ, a tetanusz, a dif- téria oltás használata régen köz­kinccsé vált. Az utóbbi Idők egyik legnagyobb vívmánya a járványos gyermekbénulás elle­ni védőoltás. Bizonyos, hogy a gyermekek százezrei menekül­tek meg — ennek jóvoltából — ettől a halálos kimenetelű vagy bénulásokat okozó megbetege­déstől. A fertőzések elleni védekezés­nek e módját aktív immunizálás­nak nevezzük. Aktív azért, mert a szervezet termelteti az ellen­anyagokat. Ennek alkalmazása a szervezet egészséges állapotát kívánja meg. Ha ugyanis a fer­tőző betegség már kialakult vagy kialakulóban van, akkor nincs idő és lehetőség arra, hogy a szervezet ellenanyagokat ter­meljen. Ilyenkor kész ellenanya­gokat kell a szervezetbe juttat­ni. A nagy, melegvérű állatok savójával (ló, szarvasmarha) be­adandó ellenanyagok alkalmazá­sa nem veszélytelen. Ugyanis a fajidegen savó fehérjetermé­szetű, s a szervezetben antites­teket képez. Ha rövid időn be­lül újra kapna ugyanazon szer­vezet ugyanabból a a savóféle­ségből, a nagy mennyiségű anti­test „jóvoltából” igen erős reak­ció jönne létre, mely halálos ki­menetelű sokkal is járhat. Ezért igen fontos a beteg vagy a hozzátartozó kikérdezése. Egy éven belül feltétlenül veszélyes ugyanazon savó befecskendezé­se, de azon túl is érdemes kis mennyiségben bőrérzékenységi próbát végezni, illetve a savót óvatos emelkedő adagokban be­adni. KÉTSÉGTELEN, hogy a vé­dőoltások a megelőzés és gyó­gyítás nagy fegyverei. Ezekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a megelőző védőoltások életmentő jellegűek lehetnek. A savók be­adásának idejét pedig minden­kinek önérdekből is feltétlenül érdemes számontartani. Dr. Honti Géza Ez már az ősz Először a Bu­dapesti Nem­zetközi Vásá­ron láttuk, de azóta már az üzletekben is megjelentek a Szombathelyi Sabária Cipő­gyár képünkön látható. ké­nyelmes. szép cipőrhodelljei. amiből a fájós lábú nagyma­ma és a modem formát kedve­lő fiatal lány Is válogathat. 5] Közeleg a nagytakarítás időszaka Lakásfesfés — házilag Az ősz közeledtével, ott ahol ez tavasszal elmaradt, napi­rendre kerül a lakás rendbe­hozása, kifestése. Aki ügyes és vállalkozó szellemű, olcsón és szakszerűen elvégezheti e munkát. Eesetek A falfestés összes művelete megoldható háromféle ecsettel, ezért vásároljunk korong-, ma­rok- és vonalzóeesetet. Az el­sővel az egyenletes, nagy fal­felületeket. a másodikkal a sarkokat és beugró helyeket, a harmadikkal pedig a meny- nyezetet és az oldalfalak el­választó vonalait szokták fes­teni. A korongecset a legdrágább, de egyaránt használható me­szeléshez, lemosáshoz, szappa­nozáshoz és festéshez. A ma­rokecsetet — munka előtt, „vissza kell kötni”. A sertecso- mó nyél félöli részét spárgá­val szorosan tekerjük körül, addig amíg a szabadon álló serte hossza 6 cm-re csökken. Ekkor a spárga végét vissza­dugva rögzítjük. A vonalzóeesetet festéskor mindig azonos helyzetben kell tartanunk, hogy sertéi egy irányban rohadjanak, segyen­letes vastag vonalat adjanak. Ezért jelöljük meg az ecset nyelén a serte irányát. A ke­zelés „alapszabálya”, hogy az ecset használat után azonnal kimosandó. (Ha erre nincs le­hetőség vízzel telt edénybe ál. lítsuk) A falakat függőleges irányban, a mennyezetet pedig a világítás irányával párhuza­mosan fessük. Ha két rétegben visszük fel a festéket, akkor az előző réteghez viszonyítva keresztirányban célszerű feste­ni Meszelés Az esztétikai szempontból kevésbé igényes helyiségeket, — a konyhát, éléskamrát, mel­lékhelyiségeket — elegendő meszelni. 4—5 kg oltott mész- re. 10 liter vizet befogadó edényre van szükségünk. Ha jól elkevertük, sűrű szitaszö­veten szűrjük át a mésztejet, nehogy csomós legyen. Vasta­gabb mészréteget nyerünk, ha a mésztejbe 1 kg budai földet keverünk. Ezt használat előtt 1—2 óráig hideg vízfc>en áz­tassuk. A szín fehérsége 1—2 dkg ultramalin hozzákeverésével fokozható. Ha 10 dkg orsóola- jat. vagy étolajat adunk hoz­zá, javul a mész kenhetősége. A meszelést — miután a fa­lakat alaposan lesepertük — korongecsettel, vagy olcsóbb meszelővei is végezhetjük. Enyves falfestés Ha a falfelület repedezett, felhólyagosodott, a régi festék­réteget le kell kaparni. Vizes korongecsettel átkenjük, s a nedves falfelületet kaparókés­sel könnyen eltávolíthatjuk. Vigyázzunk, hogy a festék alatti vakolatréteget ne sért­sük meg. Ezután a szappano­zás következik. Egy vödör lan­gyos vízben feloldunk 1 kiló kenőszappant. Az oldattal — korongecsetünk segítségévéi — egyenletesen átkenjük a falfe. lületet. Ezután a fal repedé­seinek. a szegek helyének be- tapasztását végezzük el. Erre gipszet használunk. Majd a mennyezetfestés következik. — Kb.: 5 liter vízben alaposan elkeverünk 5 kiló bécsi fehé­ret és 1-kiló budai földet. Egy másik edényben 1 liter vízben teljes oldódásig felfőzünk kb.: 20 dkg enyvet. Amikor már langyos, állandóan keverve a festékhez adagoljuk. Az ecse­telést könnyebbé teszi, ha né­hány deci tejet is adunk a festékhez. A festék akkor jó, ha kezünket belemártva uj- jaink között hártya képződik. A festéket — különösen a füs­tös, kormos mennyezetre — Befőzési receptek Kompót és dzsem őszibarackból - körte töltve ÖSZIBARACKKOMPOT. Szép nagy, félig érett őszibarackot ve­gyünk, meghámozzuk, kettévágjuk és mosás után 1 liter vízből, SO de­ka cukorból készített szirupban egy-két percig főzzük. Ekkor tész­taszűrővel kiszedjük a szirupból és előmelegített üvegekbe rakjuk. A szirupot forrón öntjük rá és le­kötés után azonnal párnák vagy pokrócok közé téve, száraz gőzben hagyjuk kihűlésig. ÖSZIBARACKDZSEM. Hetvenöt dkg cukrot kevés vízzel sűrű szi­ruppá főzünk, beleteszünk 1 kg tisztított, érett őszibarackot. Hab­ját leszedjük és ha elég kocso­nyásra főtt, forrón meleg üvegek­be rakjuk. Lekötözzük és kihűlé­sig száraz melegben tartjuk. TÖLTÖTT KÖRTEKOMPÖT. A kisebb fajta körtéket egészben meghámozzuk, a tompa végén he­gyes késsel kiszedjük a magját és magházát. .Kissé, megkénezzük, az­után jól kimossuk', majd vizét szi­tán • lecsürgatjuk. Narancsdzsemmel megtöltve üvegekbe rakjuk és for­ró szirupot öntünk rá. Légmente­sen lekötözzük és tíz percig gőzöl­jük, vagy pokrócok* közé tesszük másnapig. . . . ECETES SZILVA. 6 kg szilvához 1- liter vizet, 3—4 dl ecetet-, fél. kg cukrot, 1 kávéskanál nátrium ben­zolt vészünk. -Felforraljuk és egy­szerre csak annyi szilvát teszünk bele, amennyit a lé elfed. Pár per­cig főzzük, majd a jól kimosott, szárazra törölt üvegekbe kiszed­jük. Ekkor a levet újból felforral­juk és a szilvára töltjük. Légmen­tesen lekötözve szárazon gőzöljük. több rétegben vigyük. Ha a mennyezetfestéssel elkészül, tünk, az oldalfalak festéséhez foghatunk. Lehetőség szerint világos, pasztellszíneket vá­lasszunk. Ehhez 5 kiló bécsi fehérből 5 kiló budai földből és kb.: 10 liter vízből és 30— 50 dkg porfestékből készítünk oldatot. Színek A vaj- és csontszínű falhoz okker, drappszín űhöz szatinó- ber festéket vegyünk. Élén. kebb lesz a színárnyalat, ha kevés krómsárgát, vagy balti- móresárgát keverünk hozzá. Zöld fáihoz freskózöld vagy cementzöld festéket használ­junk. A kék színt azúrkék, ultramarinkók, a vöröses színt pompei-, bor-, lakk-, törökvö­rös keverésével érhetjük el. Kissé lilás színárnyalatot ad a krepprózsa használata. Az óidat elkeverése után a szükséges enyvoldatot kell hoz­záadni. 40 dkg enyvet főzzünk fel 2 liter vízben. Állandó ke­verés közben langyosan ada­goljuk a festékoldathoz. Ez­után felülről lefelé, függőleges ecsetkezeléssel fessünk. A min­tázáshoz falfestő hengert hasz­náljunk. A mintához a fal szí­nével azonos, de világosabb, vagy sötétebb színeket célsze­rű használni. A festékhez ajánlatos még egy kis tejet hozzáadni. Ez, a hagyományos anyaggal történő falfestés. Az új. mű­anyag falfestékek, mint » az Emfix és a Wallkyd lemosható falfelületet adnák, színéi élén- kebbek, a festés tartósabb. D. F. Könyvespolcok A könyv sok örömet jelent, de gondot is, ha a már amúgy is zsúfolt lakásban méltó el­helyezéséről van szó. A meg­oldás: kis könyvespolcok a fa­lon, vagy olyan helyen a szo­bában, ahol nagy szekrény már úgy sem férne el. Ha a helyet kiválasztottuk, akkor ezt a „mentőpolcot” tervez­zük meg úgy, hogy esztétikai­lag is kifogástalan, mutatós le­gyen. Lehet ez tiszteletadás a könyveiknek, bizonyítéka jó íz­lésünknek, szépérzékünknek. Mert ha már gyűjtjük, olvas­suk, szeretjük a könyveket, fontos, hogy méltó elhelyezé­sükről is gondoskodjunk. Formailag nagyon érdekes ez az elhelyezés. Figyeljük meg a polc vonalát lezáró szögletes, nagy kép elhelyezését, a föld­re állított kancsót, amely lágy hajlatával feloldja a mértani pontossággal szerkesztett vo­nalvezetést. Falra erősíthető könyvespolc. A polcok szétkapcsolhatók. külön-külön is felszerelhetők. Olvasmánynapló Verve nevelni? „SZERETTEM? Nemi sajnos nem szerettem őt. Amíg csak élt, úgy néztem rá, mint egy engem gyű­lölő ellenségre. . A füzetnyi könyvecskét lapoz­gatva ez az idézet ragadja meg a figyelmemet, melyet Gelléri Andor Endrétől vesz át a szerző. S az idézet azért is megdöbbentő, mert az író nem másról, mint saját ap­járól vallotta ezt, aki a vallomás szerint a húsvéti ünnepen cirkusz­ba kéredzkedó gyereknek olyan pofont adott, hogy az asztal alá repült.. . FORGATOM, böngészem dr. Her- ; mann Alice: Még egyszer a verés- 1 ről címmel, a Szülők Könyvtára sorozatban megjelent alig húsz ol­dalnyi írását. S rádöbbenek: ezt a kis füzetet nagyon sok szülőnek kellene a kezébe adni. Mert még mindig szép számmal akadnak olyanok, akik a verve-nevelés ár- talmasságát nem ismerték fel. A kis könyv is bőségesen szolgáltat erre példát. Egy ezek közül: 2200 óvodás gyermek ismeretkörének vizsgálata közben többek között feltették a kérdést; „Miért kell jó­nak lenni?” A gyerekek 52 szá­zalékának feleletét negativ indíté­kok — büntetéstől, veréstől, fenye­getéstől, haragtól való félelem — sugalmazták. Ml LEHET a verve-nevelés „ered­ménye”? A szülőktől való elidege­nedés csak egyetlen következmény a sok közül, melyet a könyvecske is felsorol. De „eredmény” lehet a kegyetlenséghez, megszégyenítés elviseléséhez, a műk kanás nélküli engedelmességhez, alázathoz való, sokszor egy életen át ható hozzá­szokás. Következmény, hogy a verve-nevelt iskolás figyelme tom­pább, szétszórtabb, mert félelme­tes gondok foglalják le, az hogy baj nélkül megússza a napot. . . Csorbát szenved erkölcse, mert a megfélemlített gyermek lassanként nemcsak bezárkózik, hanem ha­zuggá is válik. . . Olyan tulajdon­ságok ezek, melyek jelentkezéséi a szülők mindenképpen szeretnék elkerülni, még azok is, akik szó­szólói a verés jogának. Ezért fő­leg nekik ajánljuk ezt a kis köny­ve^ mely meggyőző módszerbeli tanácsokat ad ahhoz, hogy lehet — és nem sikertelenül ?—> vérén nélkül i& nevelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom