Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

Í985. augusztus 28, szombat 5. oldal Még négy nnp a tanévnyitóig Utolsó simítások Hetven tanyai gyerek befogadására készül a kunszentmik- lósi általános iskolai kollégium. Néhány nap es beköltöznek az új lakók. Az utolsó simításokat végzik a takarítóasszonyok: Hor­váth Lukácsné még egy-két foltot lemeszel, Tóth Istvánná pedig a padlót fényesíti. Minden diák időben megkapja tankönyveit A kiskunfélegyházi szövetke­zeti könyvesbolt a járásban 90 általános iskola és 3 gimnázi­um tankönyvszükségletéről gon­doskodik. Az iskolákba kiszállí­tott tankönyvek értéke megha­ladja a 430 ezer forintot. A kecskeméti faluellátó köny­vesbolt a járás 18 községében 107 általános iskolát és 3 gim­náziumot lát el iskolakönyvek­kel. A tankönyvek értéke ebben a járásban is fölötte van a 400 ezer forintnak. Kecskeméten az Arany Já­nos utcai könyvesbolt 41 álta­lános iskolába szállít ki mintegy félmillió forint értékű könyvet. A megyeszékhely közép- és fel­sőfokú iskoláit — számszerint 13-at — a Katona József Köny­vesbolt látja el. Ennek a bolt­nak kereken 400 ezer forint lesz a tankönyvforgalma. A földiművesszövetkezeti köny­vesboltok és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat boltjai szerte a megyében mindenütt csoma­golják a könyveket. Augusztus 26-án és 27-én minden könyves­bolt kiszállította a könyvcsoma­gokat az iskolához. így az első és második tanítási napon va­lamennyi diák hozzájut iskola­könyveihez. A tankönyvek árát az átvétel alkalmával kell kifi­zetni. 1 ..... 17 . A lány tiltakozott, miközben táskájába csúsztatta az imént készült „névjegyet”. — Szó sem lehet róla! Hogy képzeli? Engem nem szabad le. leplezni! Fizettek és távoztak. Valter most egyáltalán nem érezte a hideget. Sokáig bandukoltak az utcákon, karonfogva, gondtala­nul. A lány az Izabella utca egyik háza előtt állt meg. — Itthon vagyok! — nézett szomorkásán a fiú szemébe. Valter a kezét nyújtotta, a lány forrón, keményen, sokáig szorí­totta a fiú kezét, érezte rajta a vér lüktetését. — Ne menj még! — mondta alig hallhatóan. Beléptek a kapu alá. A lány kigombolta kabátját és annak két szárnyával ölelte magához a fiút. Egészen ráfo­nódott. — Ki van otthon? — kérdez­te szinte dadogva Valter. A lány nem felelt. Csókra nyúj­totta a száját. — Nincs fenn senki? — kér­dezte ismét a katona. A lány a kapu felé nézett, miközben tagadólag rázta a fe­jét. Ügy rohantak fel a lépcsőn, mint a zergék a sziklákon. * Pikó századost ugyanezekben a pillanatokban kínálta cigaret­tával a parancsnoka. A nyomo­zó már beszámolt a tényekről, és ismertette a feltevéseit is. Sokáig hányták-vetették az ügyet, számtalan variáns lehe­tősége került szóba. Az alezre­des minden részletre kiterje­dően intézkedett. Pikó már tá­vozni készült, de az alezredes visszatartotta. — Várjon, egy dologról még nem beszéltünk. Békérettem a boncolási jegyzőkönyvet. Olvas­sa! — és átnyújtotta a száza­dosnak. A boncoló orvos és a bűn­ügyi orvosszakértő egybehang­zóan állították: a gyilkosságot feltétlenül művelt, az anató­miát alaposan ismerő személy követte el. A döféshez nem volt szükség különösebb testi erőre. Az ilyen szúrás minden esetben azonnali halált okoz. És még egy sor állt a papíron, feltéte­les hangnemben, de új bekez­déssel, kihangsúlyozva. Pikó azonnal maga elé képzelte a helyszínt, és a szeme összeszű­kült. .. • Az őrnagy szokásos délelőtti ellenőrző kőrútjára indult. Elő­ször az őrszóbát szemlélte meg majd a telefonközpontot, végül a konyhában nézett körül. — Hideg van — vetette oda a konyhaügyeletesnek — Fűtés, sen bej Apák napja Tallózás a művelődési tervekben r Ái Építők gazdag programja A Bács-Kiskun megyei Épí­tőipari Vállalat művelődési ter­ve nem először példa a többi ipari vállalat előtt. A vállalat szerteágazó tevékenységet fejt ki a megyében, sőt még azon túl is, hiszen állandóan változó me­gyei munkahelyein kívül Pest megyében is folytat építkezése­ket. Ilyen körülmények között valóban nehéz reális művelődé, sí terv készítése. És a sok ne­hézség ellenére mégis sikerül. A művelődési terv szilárd anyagi bázisra kell épüljön. Csak úgy biztosítható a meg­valósítása. Az építőknél 171 ezer forint áll rendelkezésre. Érdekes az összeg részletezé­se. Ösztöndíjra 100 ezer forint jut. A vállalat gondoskodik szakember-utánpótlásának biz­tosításáról. Könyvtárfejlesztésre 10 ezer forint, hangversenybér­letre 3 ezer forint szerepel a költségvetésben. A többi tétel összegben nem nagy, de az a jellemző, hogy jut mindenre a 171 ezerből, munkásakadémia, tapasztalat- cseres látogatás, fotoszakkör, természetjáró-szakkör, rajkóze­nekar, hangversenybérlet, lap­előfizetések. rádió, és tv-elő- fizetés, ég sok apró tétel. A munkásszállások és munkahe­lyek rádióval való ellátására például 15 ezer forintot költe­nek az idén. Ez legalább nyolc, tíz új rádió beszerzését teszi lehetővé. A vállalat mintegy 80 mun­kahelyén 2800 ember dolgozik. A szakmai szervezettség jó: mindössze 200 dolgozó nem tag­ja a szakszervezetnek. Ez a szám az idénymunkákra szerző, döttek közül kerül ki. A politikai oktatás legáltalá­nosabb formája a szakszerve­zeti politikai iskola. 540 dolgozó veszi igénybe ezt az oktatási formát. Tavaly itt lemorzsoló­dás nem volt. Kecskeméten nyolcvanan vesznek részt a pártoktatásban. A nagyobb munkahelyeken rendezett egész­ségügyi előadássorozatoknak 150 hallgatója van, a munkásakadé­miákon pedig 180-an vesznek részt. Mind a munkásakadémia, mind az egészségügyi előadás- j — .............................. 1 Az étkezdéből a tornaterem­be sietett és az ajtó előtt le­rázta sapkájáról és zubbonyá­ról a havat. Bent Sárkány had­nagy szakasza tartott testneve­lési foglalkozást. A katonák egy része a szereken dolgozott, né- hányan pedig páronként váltva egymást a ring kötelei között öklöztek. A katonák érdeklődé­sét inkább ez a foglalkozás kö­tötte le. és az őrnagy azonnal el is rendelte, hogy egyelőre hagyják abba a szertornát. A katonák hálásan pillantottak rá. Kihirdették a meghívásos ver­senyt, és mindjárt a legjobb ökölvívó. Joós lépett a ring kö­zepére. Közismert volt nagy technikai tudása, és kemény, gyors balkeze. Ellenfél egyelőre nem jelentkezett, és már az őr. nagy fejében is megfordult a csábító gondolat, hogy kesztyűt húz, amikor Nagy Andris szó nélkül bemászott a kötelek kö­zött. Sárkány hadnagy felcsa­varta Andris kezére a bandázst, ráadta a kesztyűket, és gondo­san elrejtette a fűzők végeit, nehogy sérülést okozzanak. Joós — noha balkezes volt — jobb- alapállásba helyezkedett. Job­ban érezte magát, ha megbíz­hatóbb balkezét tudta elől. bár számolt vele, hogy ebből a helyzetből nem használhatja olyan hatással a balkezét. Job­bos kesztyűjével az állát védte, míg könyökét — amennyire csak lehetett, a gyomra elé húzta. Nem kezdeményezett, várta, hogy ellenfele kitámad­jon. Andris megunta a pepe­cselést és Joósra rontott. A ka­tonák ütemesen bíztatták a bát­rabbat. sorozat nyolc-nyolc előadásból áll. Az egészségügyi előadás be. tétje a munkásakadémiának, azokat egy helyen tartják. A Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalatnál 51 szocialista brigád dolgozik. 57 brigád pe­dig versenyez a szocialista bri­gád címért. 550 személyt jelent ez. A mozgalom magja minden­féle jó kezdeményezésnek a művelődésben is. Érdekes képet kapunk, ha az iskolába, tanfolyamokra és elő­adássorozatokra beiratkozott dolgozók létszámát összeadjuk. 2660 dolgozó vesz részt valami­lyen formában a tanulásban. Persze, nem mind szervezett iskolai oktatásban, de a legla­zább szerkezetű tanfolyamok, vagy előadássorozatok is ko. moly tematikát ölelnek fel. így nyugodtan mondhatjuk, hogy a vállalat valamennyi állandó dolgozója tanul, művelődik. A másfél ezer kötetes könyv­tárnak és a kihelyezett 30—40 kötetes kis könyvtáraknak ál­landóan nagy a forgalma. Az 1500 kötetes központi könyvtár, hoz beiratkozott 300 állandó ol­vasó például sürgeti, hogy a könyvállományt fejleszteni kell. Az erre fordított és fordítandó 10 ezer forint nem sok, de nem is kevés. A nagy forgalom kö­vetkeztében a könyvek hamar elhasználódnak, pótlásukról — és a kötetszám emeléséről is — gondoskodni kell. Balogh József firezzóban első díjat kapott a veszprémi női kórus Csütörtökön este az olaszor­szági Arezzóban. a nemzetközi többszólamú énekkarok verse­nyében a veszprémi női kórus első díjat kapott. A vetélkedő énekkarok négy kategóriában indultak, az egyik kategória eL ső díját kapta a veszprémi együttes. A magyar énekkar 320 dollá- , ros díjat kapott és az értékelés [ szerint 141 pontot szerzett. Joós balra táncolt és kétszer villámgyorsan állón vágta vak. tában csapkodó ellenfélét. And­ris láthatóan nem értette a dol­got, mert csodálkozva nézett partnerére. A fiúk felszisszen­tek, az őrnagy mordult egyet. Eseménytelen ugrándozás kö­vetkezett, majd — pótlandó a lemaradást — Joós furcsa orr­hang kíséretében eleresztett egy balegyenest, pontosan Andris csodálkozó képébe. Szegény tel­jesen sportszerűtlennek vélte a váratlan, nagy ütést, nem is verekedett tovább. Még két. három egyenest kapott, vala­mennyit balkézzel és nem vé­letlenül azzal. Az pontos volt, megbízható és fáradhatatlan. — Nagy Andris megunta az egy­oldalú játékot, és egy teljesen meglepő fordulattal törte meg az egyhangúságot — villám­gyorsan kibújt a kötelek között. Hangosan szidta Joós közeli ro­konságát, és — ha a többiek le nem csitítják — csupasz ököllel ment volna elégtételt szerezni vereségéért. — Jobb lett volna, ha te ülsz a Faragó helyében — kiáltozta a ring felé fenyegetően. Hirtelen csend zuhant a te­remre, hosszú másodpercekig tartó csend. Az őrnagy szólalt meg. — Hány kilós ön, Joós élv­társ? — kérdezte. Joós csak né­hány kilóval nyomott többet nála. — Elfogad ellenfeléül? — kérdezte. (Folytatása következik.) HÁNYSZOR hördült már fel méltatlankodva a férfiúi társaság: „Hol itt a megbe­csülés! Hol itt az egyenjogú­ság.- Számon tartjuk az öregek napját, gyerekek nap­ját, nők napját, plusz még az az anyák napját. Próbálnánk csak március 8-án hóvirág­csokor nélkül, május első vasárnapján gyöngyvirág nélkül hazaállítani szeretett hitvesünkhöz! Jobb is nem be­szélni róla mi következne fe- ledékenységünkből... De ben­nünket bezzeg kutyába se vesznek. Mert apák napja, ugye semmilyen naptárban nem szerepel.” Ami tökéletesen fedi is a valóságot. De úgy látszik, a mi drága férjeink, meg jó édesapánk nem eléggé harcia­sak ahhoz, hogy oroszlánsziv- vel küzdenének jogaikért. Mert vannak már más példák is legújabbkori történelmünkben. Franciaországban például évenként megünneplik az apák napját. És ez alatt nem azt ér­tik, hogy ilyenkor a tisztelt apák zugban leisszák magukat a sarki kocsmában. Szabályos, meghitt, igazi ünnepi ünnep­lés ez, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A NYÁRON Párizsban jár­tam, ott ért ez ünnep, módom­ban volt végignézni előkészü­leteit, lezajlását, sőt magam is részese voltam férjem révén. Vasárnapra esett a nagy nap, vagyis szándékosan munka­szüneti napra teszik ezt az asszonyok, gondolom azért, hogy teljes idejüket, energiá­jukat az ünnepségek előkészü­leteinek szentelhessék. Ilyen­kor hajnalban kelnek, hogy ki ne fussanak az időből. A fér­jek, apák viszont tetszés sze­rinti ideig, akár délig heve- részhetnek. senki se rivall rá­juk: gyerünk kifelé az ágy­ból! Sőt, helyükbe viszik a reggelit. Aztán az asszonyok ebédfö- zéshez fognak. Virággal terí­tik az asztalt és majd a kö­vetkező étkek kerülnek a ra­gyogó abroszra: — paradicsomsaláta, halko­csonya, töltött csigaház, fe­hérbor; — erőleves, sült csirke bur­gonyakrokettel, uborkasalátá­val, rántott nyúl, tejfeles zöld­babbal, vörösborral. — konyakba mártott, tejszí­nes, eperdzsemes banán, és diótorta; — pezsgő, feketekávé. Ezt a szerény kis menüt ba­rátnőm férje, gyermekeinek édesapja ette végig, mivel ezek az ínyencfalatjai. De va­lószínűleg Párizs-szerte még száz másik ünnepi variációt főztek a hálás feleségek. AZ ÜNNEPI ebéd után jött az ünnepi ajándék. Egy alka­lom, amikor csak a férfiak kapnak ajándékot: természe­tesen ki-ki érdemeinek meg­felelően. Mondom, még az én férjem­re is rávetődött az apák nap­jának egy fényeske suga:a. Ugyanis nagy rajongója a sü­teményeknek, de hát a szigorú­an kiszámolt frankokból éppen csak a legszükségesebb enni­valókra futotta (mivel a pári­zsi vendéglősök „cseppet sem szívbajosak”). Egész napi barangolás után holtfáradtan megérkezve a szállodába, egy jókora doboz várt ránk. S a dobozban egy hatalmas csokoládétorta egy piciny üdvözlő kártyával: „Min­den jót kívánunk az apák napján”. Párizsi barátaink küldték a férjemnek — szoli­daritásból. ÍGY KÉT napig tortán él­tünk a francia apák jóvoltá­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom