Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
Több helyzete volt a Dózsának Kecskeméti Dóssá— Vasas Izsó 0:0 Az úttörőolimpia bajnoka a Kecskeméti Dózsa leány kosárlabdacsapata Bp. Tábor u. 200 néző, vezette: Czirják. Dózsa: Czéh — Vincze, Kottái, Menczel — Peiler, Winkler — Kasza, Kiss II., Takács, Serényi, Rozgonyi. Edző: Titkos Pál. Izzó: Petrányi — Gerényi, Magyar, Tauzin — Marin, Serényi — Lakatos. Mézes, Bodó, Varga I., Balogh. Edző: Kármán József. Gyors Dózsa-támadásokkal kezdődött a mérkőzés. Az első tizenöt percben szinte állandóan az Izzó térfelén folyt a játék, de igazán nagy helyzet kevés akadt. A 10. percben Rozgonyi jó labdával ugrotta ki Serényit. Az összekötő ügyes cselekkel ment el, de kissé balra sodródott és mintegy 14 méterről ballal mellé küldte a labdát. A Dózsa fölényét két szöglet is jelezte. Mindkettőt Rozgonyi ívelte be és mindkétszer Magyar tisztázott a fejeim készülő Kiss II. előL A 15. percben Kiss II. előtt nyílott gólszerzési alkalom, de a védők a 16-osnál szabálytalanul akasztották. A szabadrúgást Peller élesen mellé lőtte. A hazai csapat a játéknak ebben az időszakában jobbára csak védekezett és csak szórványos lefutásokkal kísérletezett. Ezek sem jutottak el a Dózsa 16-osáig. A 18. percben ismét korszerű Dózsa-támadás futott a pályán. Takács—Rozgonyi és ismét Takács volt a labda útja. Sajnos, a lövés pillanatában szögletre mentettek a védők. A 20. percben a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki. Serényi kitűnő labdát tálalt a balösszekötőbe húzódott Rozgonyinak. A szélső futtából hatalmas lövést küldött a kapura. A labda a felső lécről pattant vissza, éppen a befutó Kiss H. elé, aki teljesen tisztán állva a kapus kezébe emelt. Ezután kiegyenlítettebb lett a játék. Az Izzó támadásai most sem jelentettek veszélyt a kecskeméti kapura, mert többnyire csak távolról lőttek és Czéh a helyén volt, de a Dózsa rohamai is egyre erőtlenebbek lettek. A 30. percben védelmi hibából majdnem gólt kaptak a kecskemétiek. Menczel hazaadás helyett cselezgetni próbált és a szemfüles jobbszélső elvette tele a labdát. A Dózsa-vé- delem csak nagy üggyel- bajja] tudta hárítani a támadást. A 32. percben 20 méteres szabadrúgáshoz jutott a kecskeméti csapat. Takács lövés helyett Rozgonyihoz gurított és a szélső bombáját nagy bravúrral ütötte ki az Izzó kapuvédője. A félidő végéig még volt néhány kecsegtető Dózsa-támadás, de gólt ekkor sem sikerült elérniük. A szünet után először az Izzó lendült támadásba. Helyzetük is akadt, szerencsére nagyon rosszul lőtték a* budapesti csatárok és Czéhnek nem okozott különösebb gondot a tisztázásuk. A 10. perc után a Dózsa I jobbszárnya lendült támadásba. | Kasza három ízben is ügyesen hagyta ott a védőjét, de a beadások nem voltak elég pontosak, egyszer pedig már csak a kapussal állt szemben, de közben nehéz szögbe került és a jól záró kapus kiütötte a lövését. A 15. percben ismét Kasza futott el. Hátragurított Kiss II- höz, de az 5 méterre a kaputól igazítani akart a labdán és a védők elrúgták előle. A 15. percben megnyerhette volna a mérkőzést az Izzó, Lakatos futott el a jobb szélen. Keresztbevágott labdáját Czéh felugrásból meg is kaparintotta, majd az egyik Izzó-játékos elé ejtette. Szerencsére a csatár nem találta fel magát és az „ajándéklabdát” az oldalhálóba rúgta. A félidő közepén ismét a kecskemétiek lendültek támadásba. Serényi előbb mellé, majd kapu fölé lőtt. A 27. percben egy hátulról kapott labdával Rozgonyi középen a 16-osig tört előre, majd erős lövését a kapusnak sikerült kiütnie. Az utolsó negyedórában az Izzó vette át a játék irányítását. Nagy igyekezettél rohamoztak, de a Dózsa védelme ekkor kitűnően állt a lábán és sikerült megőrizniük kapujukat a góltól. A két csapat találkozója nemcsak hatalmas küzdelmet, de rendkívül sportszerű játékot is hozott. A mérkőzés legnagyobb részében a Dózsa mezőnyfölényben volt és néhány kecsegtető helyzet is nyílott a kecskeméti csatárok előtt, de ezeket nem tudták kihasználni. A mérkőzés végefelé az Izzónak is akadt olyan helyzete, mellyel megnyerhette volna a találkozót. A Dózsa védelme most sem volt elég biztos. Czéh ugyan az egyetlen hibájától eltekintve — melyből szerencsére nem lett gól — kitűnően védett, de a hátvédhármas tagjai néhány Augusztus 1-től O T P -hitelakció keretében vásárolhat PANNÓNIA motorkerékpár!! 4246 könnyelműséget is elkövettek. A fedezetek közül Peiler játszott jobban, de Winikler is hasznos tagja volt az együttesnek. A támadósor teljesítménye nem volt egyenletes. Az első félidőben a bal, másodikban a jobb szárny volt a többet kezdeményező, de a helyzetek kihasználásával mindkét oldal adós maradt. A mérkőzés döntetlen eredménye így igazságosnak mondható. A kecskeméti csapat játéka nem keltett csalódást. A játékosok formája a hétközi találkozóhoz viszonyítva kétségkívül sókat javult és remélhetőleg a vasárnapi itthoni mérkőzésen már ismét jó játéknak lehetünk tanúi. A játékvezető mindkét fél megelégedésére bíráskodott. R. J. NB n. KELETI CSOPORT: 1. Egri Dózsa 18 10 5 3 31:15 25 2. Bp. Spartacus 18 10 5 3 34:18 25 3. Kecskemét 18 10 4 4 30:17 24 4. szóin. MÁV 18 10 3 5 27:19 23 5. Borsodi B. 18 8 5 5 20:16 21 6. Szóin. MTE 18 8 5 5 20:26 21 7. Pénzügyőr 18 6 8 4 23:19 20 8. Bp. Előre 18 7 5 6 28:2fl 19 9. D. Honvéd 18 6 6 6 20:23 18 10. M. Bányász 18 7 4 7 22:29 18 11. Vasas Izzó 18 5 6 7 15:19 16 12. Nagybátony 18 5 6 7 19:25 16 13. KISTEXT 18 5 6 7 18:25 16 14. Gyula 18 5 5 8 19:22 15 15. Kisterenye 18 4 6 8 15:23 14 16. SZVSE 18 3 6 9 28:30 12 17. Martfű 18 4 3 11 23:38 11 18. Bcs. Előre 18 3 4 11 18:32 10 A forduló eredményei: Szolnoki MTE—Martfű 2:0, KISTEXT—Szegedi VSE 3:1, Szegeden, Egri Dózsa—Szolnoki MÁV 2:1 Szolnokon, Bp. Előre—Gyulai MEDOSZ 2:1, Borsodi Bányász—Na'gybátonyi Bá- nyás 3:0, Bp. Spartacus—Kistere- nyei Bányász 1:0 Kisterenyén, Békéscsabai Előre—Pénzügyőr 1:1, Miskolci .Bányász—Debreceni Honvéd 2:0. Totóeredmények: x, x, 1, x, 1, x, 1, x, x, 2, 2, x, X. Pótmérkőzés x. A fiú labdarúgók ezüstérmesek Az úttörő olimpia szombati — utolsó előtti —, napján végre megszületett a várt aranyérem. A Dózsa kosaraslányainak szereplését nagy izgalommal várták a tv-nézők, hiszen az eddig lejátszott mérkőzések alapján jogos várományosai voltak az olimpiai aranyéremnek. A siker nem maradt el, bár kétségkívül nagyon nehezen született meg. A harmadik mérkőzésen a lányoknak sehogy sem ment a játék. Az elején ugyan sikerült 5:0 arányú vezetést szerezniük, de a zuhogó esőben és a szokatlan labdával több biztos helyzetet kihagytak és ez bizonytalanná tette őket. Egymás után hagyták ki a büntetőket is. A befejezés előtt néhány pillanattal még a budapesti csapat vezetett, de Magyar Mártinak sikerült két büntetőből egyenlítenie. A hosszabbításban mindkét csapat hatalmas lelkesedéssel küzdött és 25 másouperccel a befejezés előtt Csenki Mari távoli dobása hullott a kosárba és ez már „olimpiai bajnokságot” jelentett. Ezen a napon még Rozgonyi Gábor indult az 50 m mellúszásban és a 6. helyen úszott célba. Vasárnap délelőtt búcsúzott a gyermekek olimpiája. Ekkor volt a kosárlabda ünnepélyes eredmény- hirdetése, majd a Béke téri Általános Iskola labdarúgói mérkőztek az első helyért a budapestiekkel. Magyar Pistáéknak ezúttal nem sikerült kihasználni a helyzeteiket. Egy szerencsés góllal a budapesti csapat győzött és így megnyerte a bajnokságot. Nagyszerűen sikerült az olimpia záróünnepsége is. A 19 éremmel felvonuló és mosolyogva, bátran integető kecskeméti csapat nagy tapsot kapott. Csak kedden érkezik a japán válogatott A korábbi tervektől eltérően a japán labdarúgók nem hétfőn, hanem csak kedden délután érkeznek Kecskemétre. Mint a mérkőzés szervező bizottságától megtudtuk, a távolkeleti vendégeink hétfőn érkeznek Magyarországra és egy napot Budapesten töltenek. Kedden délután autóbusszal indulnak és körülbelül 4 és 5 óra között érkeznek meg Kecskemétre. Ezen a napon még edzést is tartanak a külföldi labdarúgók a stadionban. A japánok ellen kiálló városválogatott összeállítása még most sem végleges. A tervnek megfelelően a Dózsa-iátékoso- kon kívül Pintér. Laczi II. és Diószegi biztos pontja a csapatnak. B. Szabó játékára nem kerülhet sor. A mérkőzés iránt hétfőn megnőtt az érdeklődés. A jegyeket elővételben továbbra is a Belső Városi Sportpályán, a TS helyiségében lehet vásárolni. Több érdekes versenyt! A MAGYAR sportmozgalom egyik érdekes sajátossága az úgynevezett ..versenyszemlélet”. Sportéletünkben elsősorban a sport versenyszerű formái keltenek széles körű érdeklődést. A versenyszerű sportoltatásra rendezkedtek be egyesületeink, ezt a célt szolgálja sportprogramunk és ez vonzza elsősorban a sportkedvelőket is. Nem mindenütt van ez így. A szomszédos Csehszlovákiában például a közelmúltban lezajlott III. Országos Spartakiád jól bizonyította, hogy a tömegtorna is kelthet országos érdeklődést és kielégítheti sok millió sportkedvelő igényét. Százezrek készültek fel Csehszlovákiában a spartakiád tornagyakorlatára. vettek részt a területi ünnepélyeken, küzdöttek azért, hogy bekerüljenek az országos bemutató szereplői közé. N ÄLDNK a tömegtoma iránt nem nyilvánul meg hasonló érdeklődés, de még a természet- járás és túrázás különböző, és világszerte egyre népszerűbb változatai sem váltanak ma még ki olyan visszhangot a sport iránt érdeklődő tömegekből, mint Európa sok más országában. Ezzel szemben a versenyszerű forma, s különösen a labdajátékok különböző alapfokú bajnokságai hatalmas tömegeket képesek megmozgatni. Éppen erre az úgynevezett versenyszemléletre tekintettel mondta ki annak ideién az MTS országos tanácsa, hogy a nem versenyszerű sportolási formák népszerűsítése mellett igen sok alapfokú verseny, mérkőzés, nagyon bő versenyzési alkalom megteremtésével kell hozzájárulni a sport fejlődéséhez. Sportéletünkre tehát a versenyszemlélet a jellemző és a több verseny rendezésére határozatot is hoztak, mégis, ha az év első felének eseményeit áttekintjük. megállapíthatjuk, hogy éppen alapfokon — ahol a legnagyobb szükség lenne rá — feltűnően kevés volt a verseny. A LEGFONTOSABB tömegversenyek ugyan az idén is megrendezésre kerültek, befejezéshez közeledik a legtöbb megyében például a Falusi Spartakiád nyári versenyeinek lebonyolítása. Ha azonban a megyékben felmérik, hány községben rendezték meg a helyi versenyeket. s ezt összehasonlítják a korábbi évek hasonló időszakával, akkor kénytelenek megállapítani: 1965. nem tartozik a legjobb évek közé. Igaz. mentség van bőven, hiszen járványos állatbetegség, árvíz, rendkívül változékony, a sport- eseményeknek egyáltalán nem kedvező időjárás okozott fennakadást a sportszervezetek munkájában is. Nem kevés gond van az úgynevezett alapfokú bajnokságokkal is. Sok megyében és városban ugyan megnőtt az ilyen bajnokságokban induló csapatok száma, mégis messze vagyunk a lehetőségek kihasználásától. A GYAKORLAT azt bizonyítja, a versenyzőkkel közvetlenül foglalkozó sportegyesülc- tek és szakosztályaik nem képesek megoldani a tömegeket mozgató versenyek problémáit. Éppen ezért helyes, ha már ebben az idényben is, de a jövőben még inkább, az MTS helyi szervei, illetve sportszövetségei kezdeményezik és szervezik a tömegversenyek és bajnokságok túlnyomó részét. A LABDAJÁTÉKOK és álta- landó munkát jelent minden Iában a csapatsportok viszonylag könnyebb helyzetben vannak. Az alapfokú labdarugó-, kézilabda-, röplabda-, asztalitenisz-bajnokságoknak mindig nagy a népszerűsége. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. Vannak olyan fontos, egyéni sportágak is, mint az atlétika, a torna és az úszás, s e sportágak helyi szövetségeinek sok kezdeményezéssel, bő és érdekes program biztosításával kell elérniük, hogy az alapfokú atlétikai, úszó-, vagy tornaversenyeken is kellő számú résztvevő legyen. Ezt kívánja a sportág érdeke, de szüksége van erre az egész magyar sportmozgalomnak is. Futni, dobni, ugrani, úszni és bizonyos tornagyakorlatokat elvégezni — minden ember legtermészetesebb tevékenységei közé kellene, hogy tartozzon. Angliában nagy tömegek hódolnak a mezei futásnak és a gyaloglásnak, — Csehszlovákiában százezrek tornásznak, Iránban és sok más távol- és közelkeleti országokban a birkózás mozgósít hatalmas tömegeket. A mi ifj óságunk is szereti a versenyeket minden sportágban. Adjunk hát, minél több alkalmat a versenyzésre. A. A. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Ktekun megyei Bizottsága 6s a megyei tanács lap: a. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj t hónaora 13 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. index; 25 065.
