Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-26 / 200. szám

íáT ét búzakalász, kocsikerék és egy eke — dátum: 1734. Ez Csávoly község pecsét­je az említett időből. Mándics Mihály, az általános iskola igaz­gatója elmélyülten lapozgatja a községi monográíiát és tovább sorol néhány érdekes adatot. Az pán annyit, hogy 2375 négyzet- méter park készült el és ehhez még 1000 négyzetmétert „ra­gasztanak” az idén. A szépen ápolt parkot járva eszembe ötlik a régi Csávoly. Nyáron állandóan fullasztó por lebegett a levegőben, hiszen ha darab különféle újság jár a köz­ségbe. Ebben nem szerepel a Narodne Novine és a Neue Zeit, a két nemzetiségi lap. A községben hétszáz lakóház van. Ebből következik, hogy minden család legalább egy újságot ol­vas. A községnek ugyanis je­lenleg 2900 lakosa van. Rádió majdnem minden házban szól, és már 106 televízióelőfizetőt tartanaik nyilván. A hétközi otthon egyik épületrésze.. A felszabadulás előtt hat pe­dagógus volt a községben, most huszonhat hinti a tudás mag- vát. Működik a 14—16 évesek számára továbbképző iskola, 3 dolgozók esti iskolája. Ellátogattunk a szép és mo­dern hétközi otthonba, amely­nek kényelme bármelyik város díszére válhatna. Ilyen helyen öröm tanulni. Külön érdemes megemlíteni, hogy a járásban ez volt az első ilyen létesítmény, amely arra szolgál, hogy a kül­területeken élő gyerekek tanu­lását elősegítse és megalapozza tudásukat a felsőbb oktatáshoz. Mosdókagylók, zuhanyozók, tisz­ta hálótermek, tanulótermek. Minden kényelem megvan itt, ami a jó tanuláshoz szükséges. — Az életszínvonal emelkedé­sével együtt emelkednek a kul- túrigények — magyarázza a vb- titkár — a javuló anyagi hely­zetre jellemző példa többek kö­zött, hogy az adófizetési köte- telezettségnek mindenki eleget tesz a községben, sőt első félévi tervünket túlteljesítettük. Ez bi­zonyítja, hogy nem okoz külö­nösebb gondot az adó. Van mi­ből fizetni. Az életszínvonal emelkedése viszont összefügg a község egyet­len termelőszövetkezetének a gazdálkodásával. Erről már a szövetkezet székházában beszél­getünk Szigetvári Győző főköny­velővel és Babinyecz Lajos gé­pészmérnökkel. — A gabonabetakarítással vé­geztünk. Jó termésünk volt. 1107 hold átlagában 16,25 mázsa. Már az őszi betakarításra és a telepítésre készülünk. 413 hold új szőlőnk van és 22 hold gyü­mölcsösünk. Szilvát telepítet­tünk. További 170 hold gyümöl­csöst telepítünk és 15 hold sza- mócást. A talajelőkészítés meg­történt. — tájékoztat a főköny­velő. Kutat az íróasztalán levő pa­pírhalmaz között. — Ami érdekes ennek Kap­csán a kétéves beruházási prog­ramunk. Figyelembe vesszük az új telepítések termőre fordulá­sát, ezért az idén megkezdjük egy 18 ezer hektoliteres borpin­ce építését 8 millió forintos be­ruházással állami hitelből. Per- metlétomyokat saját erőből lé­tesítünk. Két gyümölcstárolót is építünk. Az egyik már készül. Mindebből következik, hogy a járulékos beruházásokról sem feledkezett el a termelőszövet­kezet vezetősége. A szólóról és gyümölcsről át­térünk a másik fontos gazdasági ágra, az állattenyésztésre, A kö­zös gazdaságnak ez az egyik fontos bevételi forrása. Tovább­fejlesztése érdekében a központi majorban tehénistálló, borjúne­velő, sertésfiaztató, hizlaló épül két év alatt, hét-nyolcmillió fo­rintos költséggel. vesen elkészítjük az éhhez szük­séges dokumentációt, még né­hány tökéletesítést is tudunk javasolni az általunk fabrikált konstrukción. Búcsúzunk a termelőszövetke­zet vezetőitől és meglátogatjuk a Vegyes- és Építőipari Ktsz-t. Faludi György főkönyvelő im­ponáló számokat közöl. — Hatmillió forint az éves tervünk. A féléves előirányza­tot 125 százalékra teljesítettük. Építőmunkásaink nemcsak a já­rás községeiben, hanem azon­túl is dolgoznak. Ami szintén figyelemre méltó, hogy építőipa. runkban az átlag életkor 35 év. Utánpótlásunk is van. minden évben 13—16 ipari tanulót fog­lalkoztatunk. Külön érdekesség, hogy az. építőiparon, a textilkonfekcion kívül falfestő hengereket és ta­licskákat is gyárt a fctsz. Ezek a termékek nemcsak a megye, hanem az ország minden részé­be eljutnak. — M inőségi reklamációk van. nak-e? — bújkál bennem a kis­ördög. — Előfordul, de nagyon rit­kán. * /’’’sak rövid keresztmetsze- ^ tét tudtunk adni, néhány jellemző vonást villantottunk fel a község életéből. Mindebből természetesen, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az említett eredmények elérése A nagy melegben tikkadtak a pulykák. Szomjuk oltásáról Mándics Mátyásné gondoskodik. — Ha már itt járnak, ne mu­lasszák el megtekinteni egyik büszkeségünket, a pulykafarmot. Tízezer darab szárnyasjószágot akarunk értékesíteni. Először te­nyésztünk pulykát, jól sikerült. Az elhullás minimális. Jövőre már törzsállományt is hagyunk — újságolta a főkönyvelő. Eleget tettünk a kérésnek. Az Egyesülés gazdái tehát jól élnek a nagyüzem adta lehető­ségekkel. Az idén 18 ezer fo­rintra tervezik az egy tagra jutó jövedelmet. Ebben termé­szetesen, nincs benne a háztáji bevétele. A termelőszövetkezet jól gé­pesített. 35 erőgép jut 4800 hold szántóra. Ha már erről van szó, ide kívánkozik a már megye- szerte ismert kukorica sortrá­gyázó és vetőgép ügye. Erről már sokszor adott hírt a Petőfi Népe és a Bajai Hírlap is. Négy ilyen „okos” gépét szerkesztett a szövetkezet élelmes újító kol. lektívája. Babinyecz Lajos gé­pészmérnöknek azonban van egy megszívlelendő megjegyzé­se a géppel kapcsolatban, amit itt továbbítunk az Illetékesek­hez. — Ezt a gépet már nagyon sokan megnézték, általában jó­nak tartották. Most már azt kellene elérni, hogy megkez­dődjön a tömeggyártás. szí­zökkenö nélkül történt. Sok küzdelem előzte meg őket és jelenleg is vannak gondok. Ne­héz volt a hétközi otthon meg­teremtése, egyes szülők meg nem értésével kellett megküz­deni. Űj művelődési ház is kel­lene, de sürgősebb volt a víz­vezeték és a járda. A termelő- szövetkezetben az új telepítés­hez nincs elegendő támoszlop. A város szívóhatása egyre job­ban érvényesül. Bajára és más városokba sokan járnak dolgoz, ni a fiatalok közül és a lakos­ság száma emiatt nem emelke­dett. inkább csökkent. Ez a fo­lyamat bizonyára megszűnik, ha még további lehetőségeket teremt a község, valamint a termelőszövetkezet vezetősége a kulturáltabb élethez. Ennek ér­dekében mint már említettük számos erőfeszítés történt, de az új művelődési ház szüksé­gessége egyre inkább előtérbe kerül. Mindezek ellenére a fejlődés, a jellemző, a gyors előrehala­dás, amelyről talán sikerült eb­ben az írásban egy vázlatos ké­pet adni. Csávolyt szorgos nép lakja, amely lelkes munkával formál­ja új világát. Irta: Kereskedő Sándor Fényképezte; Pásztor Zoltáj» egy kocsi arra járt, valóságos porköd lepte be a házakat. Ta­vasszal és ősszel pedig a cipő­ölő sár. Mennyivel más a mai kép. ' Nemcsak a külső változások­ról van itt szó, hanem az em­berek tudatának alakulásáról is. A kettő persze kölcsönhatásban van. A környezetváltozás hat az emberre és viszont. A szellemi igények növekedését a követke­ző számok is bizonyítják. 748 első írásos emlék 1323 körül, az 1514-es Dozsa-féle parasztfelke­léshez a csávolyiak is adtak ka­tonát, 1730-ban bunyevác tele­pesek érkeznek. 1773-ban 424 német házaspár kerül a község­be. Ez utóbbi azért érdekes, mert Csávolyon jelenleg is körülbelül 20 százalék a német és ugyan­ennyi a délszláv lakosság ará­nya. — Ez a két nemzetiség egyet­értésben él a magyar lakosság­gal. Egyre több a vegyes házas­ság — magyarázza az iskola- igazgató. Ezzel teszünk is egy nagy ug­rást az időben és a mai Csá- volyra fordul a szó. Az igazi nagy változások ugyanis az utóbbi években történtek. Ennek ecseteléséhez ad segítséget Szei- le György, a községi tanács fia­tal vb-titkára. — A két legfon tosabbbal kez­dem. Az ivóvízzel és a járdá­val. Ez a két legrégibb gond községünkben. Csávoly a járás­ban elsők között fogott hozzá vízvezeték-hálózat építéséhez. 1960-ban kezdtük. Tavaly óta már minden utcában van víz­vezeték. 7600 folyóméter háló­zat épült. A község egy évti­zeddel ezelőtt még valósággal por és sárfészek volt. Jelenleg 16 400 négyzetméter betonjár­dánk van, ehhez még 500 négy­zetmétert létesítünk az idén. Két új út is épült, jelentős beruhá­zással. Büszkék a csávolyiak a par­kosításra, amelyről nemrég la­punk is beszámolt. Ehhez csit­Ügyes asszonykezek készítik a falfestő gumihengereket Faludi Györgyné és Folkman Albertné naponta 8—10 darabot formál belőlük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom