Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

TSffS. augusztus 18, szerda 3. oldal Tizenkét újítás a megyéből az Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállításon Élenjár a Helvéciái és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Megyénkből a Hosszú hegyi, a Kalocsai, a Városföldi és a Hel­véciái Állami Gazdaság vesz részt a szeptember elsején, a fővárosiban megnyitó Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállítá­son. Bemutatásra kerülő 11 újí­tásuknak több mint a fele — szám szerint hat — a helvé- ciaiaktól származik. Ezek között is figyelemreméltó a Bosznyai—Petőfi-féle pneu­matikus metszőolló, amelynek elve két évvel ezelőtt született meg, a prototípus ki­próbálására azonban csak ez év tavaszán került sor. Előrelátha­tólag ősszel már nagyszabású kísérleteket végeznek vele. A helvéciaiak részéről érdekesnek ígérkezik még a hidraulikára szerelhető forgó borona, az BE—28-as traktorra kapcsolható és a szállításban jól bevált hid­raulikus emelővilla, továb­bá a Petőfi-féle kénessav- adagoló berendezés, amelyből már három évvel ez­előtt is országos méretű rende­lést kapott a gazdaság gépmű­helye. A biztosítócsap nélküli koronanevelés a faiskolákban, valamint A permedé és öntöző­víz biztosítása a mesterséges kopolyatavakból elnevezésű újí­tásokat makett- és fotodoku- I mentádéval szemléltetik. Emii- ! tést érdemel, hogy a gazdaság j igazgatója. Petőfi Sándor, négy újítás létrehozásában vett részt. A Hosszú hegyi Állami Gaz­daság a kiállításon három újí­tással szerepel. A Nagy—Gruber-féle lóvon- talású, hidas trágyabehordó kocsi jól alkalmazható a keskeny sor­közű szőlőkben. Ugyancsak á régi típusú ültetvényeken ve­szik nagy hasznát a lóvontatá- sú, három hektoliteres battériás permetezőgépnek is. A Szörényi —Mátyus-féle faalj-szántóeke az alacsony törzsű gyümölcsfák al­jának a gépi művelésére alkal­és praktikus üléseit szerkesz­tette meg. Az Erdészeti Tudományos In­tézet egyik technikusa. Szecska Dezső által megal­kotott faültetőgépet az elmúlt télen a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság műhelyé­ben készítették el. Első példá­nyai ugyancsak az itteni erdé­szetekben kerültek kipróbálás­ra; tavasszal 322 hektár erdőt telepítettek velük. A gép na­Egyre biztatóbb sikereket ígér a csemegeszőlő nagyüzemi sza­porítása a mélykúti Alkotmány Tsz-ben. A megyei viszonylat­ban páratlan vállalkozást And­ponta 1—1,2 hektár új erdő te­lepítésére képes, s ezzel mint­egy húsz-huszonöt ember mun­káját helyettesíti. A konstruk­ció ugyancsak szerepel a kiállí­táson. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának a szervezé­sében a szövetkezeti gazdaságok vezetői, agronómiái szakembe­rei,; továbbá a mezőgazdasági szakigazgatás irányítói közül több mint százan csoportosan tekintik meg a kiállítást. lyamán előadásokat tartottam részükre. Zöldoltást ötven hol­don végeztünk, s e munkában ötvenen dolgoztak. Ahhoz ké­pest, hogy életükben először vé­Egyrügyes dugványozás Sikerrel szaporítják a csemegeszőlőt más. Nagy Józsefnek, a Kalocsai Állami Gazdaság szakemberé­nek újítása, az öntözőcsövek szállítására alkalmas kocsi által könnyebbé válik a felszíni öntözővezetékek mozgatása, át­telepítése. Misányi Gyula, a Vá­rosföldi Állami Gazdaság dol­gozója, a pótkocsi biztonságos rási Elemér szőlészkutató köz­reműködésével valósítják meg a közös gazdaságban. A szőlész még az év elején Mélykútra köl­tözött, a szövetkezet gazdáinak a sorába lépett. Mit végeztek eddig? — Szabadföldi gyökerezte!*) és rügydugványiskolát létesítettünk — tájékoztat Andrási Elemér. — Itt százhetvenen dolgoztak, többnyire fiatalok. Még a tél fo­Kétnapos tanácskozás a takarékszövetkezetek munkájáról Tegnap, augusztus 17-én dél­előtt kezdődött Kecskeméten a MÉSZÖV székházának tanács­termében az a kétnapos tájér­tekezlet, amelyen Pest, Komá­rom, Csongrád, Nógrád és Bács-Kiskun megye takarék­szövetkezeti mozgalmának irá­nyítói vesznek részt. Rajtuk kívül megjelent az értekezleten Nagy Lajos, az Országos Ta­karékpénztár főigazgatósága osztályvezetője, dr. Horváth Ist­ván, a SZÖVOSZ osztályveze­tője, Brachna János a megyei MÉSZÖV elnöke, és helyettese Forstner János. Vitaindító előadást dr. Sém­ién Andorné, a SZÖVOSZ ta­karékszövetkezeti osztályának főelőadója tartott. Elmondta, hogy fél év alatt országosan 58 százalékra teljesítették az 1965- ös év betétgyűjtési tervét. Ezt a mostani tanácskozáson részt vevő megyei szervek — a nóg­rádiak kivételével — jóval túl­teljesítették. Ebben az évben, az első hat hónapban — ugyan­csak országosan — a takarék­szövetkezetek összesen 302 mil­lió forintot adtak kölcsön tag­jaiknak, vagyis 60 millióval többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Különösen növekedett az érdeklődés a háztáji gazdaságoknak nyújtan­dó termelési kölcsönök iránt. Az idén bővült a takarékszö­vetkezetek igazgatóságainak és elnökeinek hatásköre. Ez töb­bek között azt eredményezte, hogy meggyorsult a kérelmek ügyintézése és kisebb összegű kölcsönöket 2—3 nap alatt, na­gyobbakat pedig egy hét alatt folyósítanak is. Szembetűnő a fejlődés, ha megemlítjük, hogy tavaly erre egy hónapig kellett várni. Az előadó végül azokról a feladatokról is beszélt, ame­lyek a közeljövőben megvalósí­tandó társasutazások szervezé­séből adódnak. A tanácskozás ma folytató­dik. A résztvevők a takarék- szövetkezetek biztosítási tevé­kenységét vitatják meg. e. % geztek ilyen munkát, a szemé­lyenkénti egy hold szőlő rendbe­tétele csöppet sem mondható csekélynek. És ami a legtöbb: munkájuk eredménnyel járt, a hajtások megeredtek. Mondha­tom, várakozáson felül sikerült végrehajtani a feladatot. A Pannónia Kincsé-ből ily módon nyertünk 20 ezer vesszőt. Az új csemegefajták élszapo­rításának a következő lépcsőfo­ka: az egyrügyes dugványozás. Ez is szép hajtásokat hozott; azokat mo6t kötözik fel a huza­lokra. A dugványozásra egyéb­ként a közös gazdaság 6000 négyzetméteres palóntanevelő- telepét használták fel — utó- hasznosításként. Éz a módszer költségesebb, s több buktatót is rejt magában, mint a szabad­földi dugványozás, a szaporítás gyorsaságát illetve azonban ver­hetetlen. öt év alatt egyetlen tő­kéről 16 ezer új tőkét lehet „termelni”. Ezt az eljárást Mély- kúton kívül az országban csak két helyen alkalmazzák: a So­mogy megyei Nagyberkiben és a Hungarofruct szekszárdi tele­pén. Azokat az új fajtákat, ame­lyekből még kevés a vessző, csak ezzel a módszerrel érde­mes szaporítani. Andrási Elemér ügy tervezi, hogy az egyrügyes dugványozás­sal „hatványozza meg” az Olim­piát, s a többi új. narancsízű fajtát is. Készülőiéiben vannak az új hibridek törzstelepei is. A Pan­nónia Kincse vesszőit például 34 holdra ültetik ki — tovább- szaporítás végett. 1. 5. 1925 augusztus 18: A KMP első, újjáalakuló kongresszusa Cötétruhás, vékony dongá- ^ jú, harminc körüli pa­rasztember nézélődött a hősé­get lehelő bécsi utcán. Odaha­za, Magyarországon az urak István királyt ünnepelni készül­tek, ő meg ideruccant Auszt­riába néhány napra. Megszokta, hogy ne kérdezősködjék. Ráta­lált a házra, amelyet keresett, a Glockengasse 60-ra. Itt — eb­ben a jellegtelen, szürke ház­ban működött az a kis könyv­tár, ahol az alkalmazottak már befejezték napi munkájukat, s ma derült ábrázattal távoztak, mert három napi szabadságot kaptak — ahol neki kopogtatás után jelszóval kellett jelentkez­nie. A Tolna megyei Tamási köz­ségből való volt Gőgös Ignác. Ott dolgozott három fivérével sok éven át a vízimalomban, mígnem elragadta és szétszórta őket a háború, a forradalmak fergetege. Ignác megjárta a ta- ganrogi fogolytábort, majd ami­kor a bolsevikok fegyveres fel­kelése visszaadta szabadságát, a szervezkedő magyar vörösök kö­zé állt. Leninnel is találkozott. Visszatért a falujába, Tamási­ba. Amikor onnan Pestre költö­zött, bútorozott szobába, az Aré­na útra, már négyéves por lep­te a fővezérként érkezett Hor­thy admirális fehér lova patái­nak nyomát. A nagy városban, külseje alapján, senki sem gon­dolta, milyen fontos embere Gőgös az új magyar forradalo­mért folyó harcnak. Ezúttal küldöttként érkezett Bécsbe. Itt tartották konferen­ciájukat a magyar kommunis­ták. A legjelentősebbet 1919 óta. Arról kellett dönteni, ho­gyan, milyen irányba vezessék tovább a nagy vérveszteség után újra harcra kész osztago­kat, a Kommunisták Magyaror­szági Pártja illegális szerveze­teit. Megérkezett a határon túlról Őri Károly is. Aztán Hámán Kató és -) többiek. Itt találkoz­tak a párt vezetőivel, Kun Bé­lával, Landler Jenővel, Alpári Gyulával. uszonketten jelentek meg. Tizennégyen otthonról jöttek. Rájuk, a hazulról érke­zettekre várt a nagy szerep, hogy a legapróbb részletesség­gel feltárják társaik előtt az otthoni helyzetet 1925. augusztus 18-án reggel hárman ültek az asztalfőn: Kun, Landler és Gőgös. Meg­kezdődött a tanácskozás. Még csak a napirendről beszéltek; amikor felállt Hámán Kató és azt mondta: — Elvtársak, indítványozom, ne legyen ez a mi tanácskozá­sunk konferencia, legyen a KMP első, újjáalakuló kong­resszusa. Indokolt volt a javaslat, az ottani ideiglenességet meg kel­lett szüntetni, elérkezettnek lát­szott az idő, hogy a szervezett­ség, a tervszerűség helyreáll­jon, a munkában egységes irá­nyítás és végrehajtás érvénye­süljön. Elfogadták Hámán Ka­tó indítványát, s elhatározták, az ellenforradalmi hatóságok megtévesztésére ezt az augusz­tusi tanácskozást úgy emlegetik majd a sajtóban: a KMP újjá­alakuló májusi kongresszusa. Otthon az illegális mozgalom mellett legális baloldali mun­káspárt, az MSZMP működött és erősödött. Néhány hónappal korábban bontot't zászlót. Tag­jai túlnyomórészt baloldali szociáldemokraták voltak, s olyan forradalmárok, akik — mint Gőgös is — a pártban végzett látható és legális tevé­kenységükön kívül a KMP il­legális sejtjeiben is tevékeny­kedtek. A Magyarországi Szo­cialista Munkáspártot a nép Vági-pártnak nevezte. Vági Ist­ván, a harcos szocialista mun­kás, ekkor mar egészen közei állt a kommunistákhoz, azok pedig számítotatk rá, bíztak benne. Az újjáalakuló kongresszus­nak ilyenformán nemcsak a KMP politikai programját kel­lett meghatároznia, hanem rá hárult az a feladat is, hogy a kommunisták révén nagyobb következetességet vigyen az MSZMP munkájába, marxista —leninista elemzés alapján ki­jelölt teendőit. A, bécsi tanácskozást gondo­san előkészítették. A magyar- országi viszonyokat már hóna­pokkal korábban behatóan ta­nulmányozta a Kommunista In- ternacionálé titkársága, az irányelveket pedig az az Orga­nizációs Bizottság készítette elő, amely átmenetileg a Központi Bizottságot helyettesítette. A tanácskozáson több órán át tartó élénk és mély­reható vita folyt a közép- és nyugat-európai, valamint a tá­vol-keleti helyzetről, a nemzet­közi erőviszonyokról, a mun­kásmozgalom problémáiról. Ezt követően a hazai viszonyok alakulásából igyekeztek olyan következtetéseket levonni, ame­lyek reális alapot nyújthattak a tőkés elnyomás elleni harc folytatásához. Dönteniük kellett arról is, milyen taktikát alkal­mazzanak a forradalmi erők a szociáldemokrata párt vezérka­rával szemben, hogyan dolgoz­zék a baloldali ellenzék a szak­szervezetekben, milyen állás­pontot foglaljanak el a kommu­nisták a parasztkérdésben. Ma­gyarországon pénzügyi stabilizá­ció ment végbe, a Bethlen-kor- mány népszövetségi kölcsönnel útját állta az inflációnak, ki­bocsátotta az értékálló pengőt. A vad ellenforradalmi terrort az ellenforradalmi diktatúra követte, a finánctőke és a nagy­birtokos osztály uralma meg­szilárdult. Ebben a helyzetben kellett dönteni a forradalmi erők további tevékenységéről... A negyven évvel ezelőtt le­zajlott bécsi illegális pártkong­resszus megválasztotta a Köz­ponti Bizottságot, melynek tag­jai a kongresszust követően részben külföldön, részben ille­galitásban itthon, decolva a rá­juk leselkedő -életveszéllyel, folytatták munkájukat. A kongresszus után vált is­mertté Kun Béla „Lesz-e még forradalom Magyarországon?” című írása, amely a bécsi „Új Március” című folyóiratban lá­tott napvilágot. Ez, és több más, korabeli írás, magába fog­lalja azokat a nézeteket, me­lyek akkor a forradalmi mun­kásmozgalomban uralkodók vol­tak, s amelyek a kongresszus határozataiban testet öltve, hosszabb időre megszabták a kommunisták és szövetségeseik teendőit Magyarországon. őgös, Űri, Hámán Kató és a többiek, csakúgy, mint a kommunisták soraiba lépő Vági István, a KPM első kongresszusának útmutatásai alapján folytatták áldozatos küzdelmüket osztályukért, a magyar dolgozó népért. V. F. Megnyílt Szegeden a virágkiállítás Az idén harmadik alkaloir. mai rendezett országos, megh vásos szegedi virágkiállításon az ország minden tájáról 29 ki­állító vesz részt különböző vá­gott virágokkal, elsősorban ró­zsákkal, g’ladioluszokkal, szeg­fűkkel, dáliákkal. A kiálií* V; j egyik termében a MÉSZÖV és a Herbária Vállalat gyógynö- i vény bemutatót rendezett, #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom