Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
!S©1 augusztus 28_ szombat 8. olfaí Gondok és lehetőségek Bácsszentgyörgyöm Miféle látnivalót rejtegethet a háztáji gazdaságoknak sem egy akkora község, mint Bács- kell szégyenkezniök: nem egy szentgyörgy? Milyen gondok porta van, ahová esténként egv gyűrűznek a poros, szűk utcára egész csapat sertést behajtanak, bámuló ablakok mögött? Gazdag, nagy legelő veszi körül Betakarítják a lucerna másodszor kaszált termését. A felvételen Kaszás János, Horváth Márk és Kakány József látható. A falu szélső házainál már az erszághatárra látni, a kövesutat derékban kettészelő sorompóra. Mi érdekeset lehetne írni az •Syetlen szövetkezeti gazdaságról, amelynek közös szántóterülete még a 900 holdat sem éri el? Látszólag valóban nincs semmi feljegyzésre érdemes. Az Ezüstkalász Tsz jól gépesített gazdaság: nyolc traktora van ennek is köszönhetik, hogy augusztus első napjaiban már a eséplést is befejezték. Még az árpapelyvát is újratisztították, hogy a benne levő mag sem vészén kárba. Ipari növényt is termesztenek: cukorrépát 30, vöröshagymát tíz holdon. A lucerna másodszor lekaszált termését most hordják kazalba, s hogy a harmadik kaszálás is jó hozammal fizessen, megöntözik a területet Sümegi András elnök az állat- tenyésztéssel büszkélkedik. Joggal. Több mint ezer sertésük és szarvasmarhájuk van. Az idén 700 hízót értékesítenek. Elgondolom: ha területéhez mérten minden közös gazdaság ilyen állattartással rendelkeznék, sokféle, ma még jócskán meglevő gond eltűnne. a falut. A közösben elérhető részesedést 11 250 forintra tervezték erre az évi'e. A munkaegység mellett a százalékos elosztás is érvényben van: a gazdák a kapás kukorica termésének a hetnének. hiszen a bőséges talajerőpótlásra és az öntözésre megvan a lehetőségük. Egyelőre még kevés a munkaerő, a tsz nyolcvan gazdája között csak egynek — Ili Antal sertésgondozónak — az életkora van 30 év alatt. De éppen a nagyobb jövedelem lehetősége késztetné ittmaradásra a fiatalokat. Véleményünk szerint a belterjesebb gazdálkodásra már jövőre át kellene térniük. Aggasztó tünet, hogy a fiatalság szinte nem is képviselteti magát a közösben. Minimálisak a szórakozás lehetőségei, a községi művelődési klub -— bár állandó, érdekes és sokoldalú programja van — kihasználása nem megfelelő. Ez bizony nem kis részben a tsz vezetőin is múlik. Több kezdeményezésre lenne szükség, hogy az embereket „átcsalogassák'’ a földművesszövetkezet riasztóan elhanyagolt külsejű italboltjából. Mellesleg még ez az „intézmény” is méltóbb külsőt érdemelne — mert csak a kulturáltabb környezet igényelhet kulturáltabb magatartást. Igaz, Bácsszentgyörgy „isten háta mögötti falu”, ám az fmsz figyelembe vehetné, hogy azért itt is emberek élnek ... Hatvani Dániel Nagy a zsúfoltság a sertésfiaztatóban. A háttérben Ili sertésgondozó és Sümegi András tsz-elnök. Antal Több fiatal munkaerő — hatásosabb anyagi ösztönzés A PETŐFI NÉPE augusztus i 1-i számában „Üj szőlők, új gyümölcsösök, munkaerőgondok , j és a megoldás” címmel figye- j : lemre méltó cikk jelent meg. í Jelentőségét fokozza témája sokoldalú vizsgálatának a szük- ! ségessége. Hozzászólásommal a munkaerő-problémával kapcsolatban néhány gondolatébresztő felve- i tés a célom. Előstzör is: a mező- gazdaság említésekor nagyon sokan csak a termelőszövetkeze- j tekre gondolnak. Pedig a mező- | gazdaság fogalma magában fog- j lalja a három — az állami, a szövetkezeti, az egyéni — szék- ! tort; a szövetkezeteknél a leg- j alacsonyabbtól a legfejlettebb formákat is. Ezt tehát figyelembe kell veaanünk, amikor a! mezőgazdaságnak a munkaerővel kapcsolatos gondjait feszegetjük. Mi a magyarázata annak, hogy a mezőgazdaság fogalma sokaknak egyet jelent a I termelőszövetkezetekével? Az okok összetettek, de nyilvánvalóak. A tsz-ek a legszámottevőbb területen gazdálkodnak; munkaerő-gazdálkodási szempontból pedig — a jövedelem- elosztással kapcsolatos eltérések. lehetőségek és egyéb okok miatt — a legprot>lematikusab- bak. A CIKKBEN szereplő orgo- ványi Sallai Tsz munkaerőgondjai ma már nem egyedülállóak a megyében. Hasonló probléma, mint kezdeti tünet, másutt is jelentkezik. A megye összes dolgozójának ; jelenleg is több mint a fele a mezőgazdaságban keresi meg a j kenyerét. Területenkénti meg- : oszlásuk azonban egyenetlen. ! Ennél is nyugtalanítóbb a me- j zőgazdasági dolgozók korösszetétele. A tavaly még munkáké- J pes korban levő gazdáknak j 197Ö-ben csaknem a fele lesz túl a nyugdíjas korhatáron. A tapasztalatok szerint ugyanak- j kor évente az egy százalékot ] sem éri el a tsz-ekbe belépő j fiatalok aránya. ‘ Két évvel ezelőtt termelőszövetkezeteink munkaképes korú gazdáinak következő volt a kor- összetétele: 17—26 éves volt a tagság 9,5 százaléka. 50—64 éves pedig a 43,8 százaléka. Szembetűnő, hogy a 17—20 évesek a tagságnak csak a 2,6, majd 1964-ben már csak a 2,2 százalékát tették 1 ki. AZ IDÉN a Megyei Pálya- választási Tanács figyelemmel kísérte az általános iskolák nyolcadik osztályában végzett fiatalok pályaválasztási szándékait. Sajnos, még a falusiak körében is minimális azoknak a száma, akik a mezőgazdasági munkát választják. Arr« » désre, miért nem mezőgazdasági pályát választanak, sokan azt felelték: ..Mert tovább akarok tanulni.” Ez a válasz arról a szemléletről árulkodik, amely szerint a mezőgazdasági munkát. nem kell tanulni. Az eddigiek a kivetkező főbb tennivalóikra irányítják a figyelmet: A munkaerő már meglevő hiányainak a csökkentésére, illetve megszüntetésére az anyagi ösztönzést hatékonyabban kell alkalmazni: ugyanezt a célt szolgálja a fokozott gépesítés. A pedagógusoknak, s nem kevésbé a közös gazdaságok vezetőinek, meg kell értetni ők a fiatalokkal és a szülőkkel is, hogy a mezőgazdálkodás egyike a legtöbb ismeretet igénylő szakmáknak. Ki kell alakítani a mezőgazdasági szakmák tanulásának és szemléltetésének vonzó gyakorlatát. TNOr>frr>*rr megszüntetni azt az esetenként tapasztalható szemléletet, amely szerint a szakképesítéssel rendelkező fiatalok — különösen a leányok — foglalkoztatásától idegenkednek a közös gazdaságok. Tóth Imre, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője A megyei könyvtár a főhivatású, valamint tiszteletdíjas könyvtárosok részére négynapos továbbképző tanfolyamot rendezett Kecskeméten. A továbbképzésen budapesti és helyi előadók tartottak előadást szakmai és irodalmi kérdésekről. Az utolsó előadást. Hegedűs Géza József Attila-di.ias író tartotta, majd Fenyvessiné Góhér Anna megyei könyvtárigazgató összegezte a négynapos tanfolyam eredményeit. Az állattenyésztés és a hizlalás azonban Bácsszentgyörgyön sincs híjával a gondnak. — Férőhelyre még nem kaptunk beruházást — panaszkodik Böröcz István mezőgazdász. — Ha csak nem számítjuk a pár év előtt felújításra kapott százezer forintot. Nagyon kellene egy új hizlalda. Mert az már- már kockázatos állapot, hogy 50 férőhelyes ólban 169 süldőt tartunk. Segíthetne a járás ... Á segítés valóban elkelne. Errefelé hagyományai vannak az állattenyésztésnek. És jelenleg 25. a vegyszeresének pedig a 16 százalékát kapják. Ahhoz képest, hogy három évvel ezelőtt még csak 36 anyakocából állt a közös állatállomány, hogy télen megfagytak a malacok, s a kukoricaszár lábon maradt a határban — a jelenlegi összkép kedvezőnek mondható. Mégis, tovább kellene az Ezüstkalásznak lépnie. Adottságai ugyanis olyanok, hogy a mostani jövedelemnek akár a kétszeresét is elérhetnék a gazdái. Zöldségkertészetet létesítLehangolo látvány: az fmsz italboltja, (Pásztor Zoltán felvételei..) Felkészülés az őszi csúcsforgalomra Ötmillió tonna árat kell továbbítani a vasútnak a második fél évben A Szegedi MÁV Igazgatóság irányítása alá tartozó vasútállomások, csomópontok, párt-, gazdasági és tömegszervezeti aktivistái értekezletet tartottak, amelyen értékelték a szállítások első félévi tapasztalatait, s megvitatták az elkövetkező négy hónapban előttük álló feladatukat. A tanácskozáson 50 vasutas szocialista brigád vezetője is részt vett. Borsodi János, az igazgatóság vezetője beszámolójában rámutatott, hogy az első fél évben a vasút a különböző fuvaroztató vállalatok minden szállítási igényét kielégítette. Ennek ellenére szállítási tervét csak 88,6 százalékra teljesítette, mert 410 ezer tonnával kevesebb áru és anyag továbbítására kapott megrendelést. Ezután az igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy az első félévi lemaradást is figyelembe véve 5 millió tonna árut kell elszállítani az év második felében. Ez 68 százalékkal nagyobb mennyiség, mint amennyit januártól júniusig fuvarozott a vasút. Ezt a feladatot csak a különböző vasúti szolgálati ágak szoros együttműködésével lehet végrehajtani. Nagy szerep hárul ugyanakkor a vasutas pártszervezetek, KISZ- és szakszervezetek aktivistáira. — Az első félévi, s a korábbi esúcsforgalmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy politikailag jól képzett aktivistáink képesek a szorgalmasan, becsületesen dolgozó vasutasokat nagyobb célkitűzések megvalósítására is csatasorba állítani — hangsúlyozta Borsodi elvtárs. — Erőnket növeli, hogy 727 szocialista brigádunk 5600 tagja készül az őszi csúcsforgalomban való helytállásra. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a fuvaroztató vállalatok nagy része szombaton, vasárnap és éjszaka nem rakódik, sőt nappal is csak egy műszakban végzik ezt a munkát. Inkább fizetik a kocsiálláspénzt mintsem állományon kívüli béralap vagy akár a túlórakeret terhére foglalkoztatnák rakodó- munkásaikat, fogadnák a részükre érkező árut és kiürítenék a vagonokat. Ezzel a magatartással jelentős mértékben akadályozzák a vasút munkáját. Az igazgatóság vezetője java. solta, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása érdekében a vasutas pártszervezetek és tömegszervezetek létesít, senek kapcsolatot a fuvaroztató vállalatok hasonló mozgalmi szervezeteivel, s közösein tárgyalják meg a tennivalókat. A második félévi szállítási feladatok végrehajtása népgazdasági érdek, s úgy a fuvaroztató, mint a szállító vállalatok dolgozóinak ily módon közős politikai feladata is. Bács-Kiskun megyében még fokozottabb gondot kell erre fordítani, mert Cegléd, Kecskemét, valamint Városföld és Kiskunfélegyháza között korszerűsítési munkálatok miatt több órás vágányzárlat lesz időnként elrendelve. A beszámoló elhangzása után az értekezlet résztvevői szolgálati áganként vitatták meg az elkövetkező hónapok feladatait, Sziládi Sándor Befejeződött a könyvtárosok továbbképző tanfolyama
