Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

A magyar külügyminiszter Angliában Péter János magyar külügyminiszter Wilson miniszterelnökkel beszélget az alsóbázban. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Péter János—Stewart megbeszélés ! Megkezdődlek a felvételi vizsgák a felsőfokú oktatási intézményekben A felvételi bizottságok most kezdték meg két felsőfokú ok­tatási intézményünkben a pá­lyázók kérelmeinek elbírálását. A Bajai Felsőfokú Tanítókép­ző Intézetben a nappali tago­zat első évfolyamára 186-an, levelezőre pedig 45-en jelent­keztek, közülük 60, illetőleg 25 fiatalt vesznek fel. A kérelme­zők 66 százaléka megyénkből pályázik ^ felvételire. Kecskeméten a. -Felsőfokú Óvónőképző Intézet vizsgabi- , zottságához az ország minden tájáról 370 leány küldte el fel- ' vételi kérelmét. Az első évfo- j lyamra 86 tanulót vesznek fel. XX. ÉVF. 154. SZ. Ara 60 fillér 1965. JÜL. 2, PÉNTEK PÁRTBIZOTTSÁG IAPJÄ VÍtísVotefíiriai; Továbbra is nagy erők a gátak mentén Pátrialemezek és műanyagfóliák Lassan tovább apad a Duna a s2ivárgás euen Ma tárgyalnak a magyar—angol kapcsolatokról LONDON. (MTI) Péter János külügyminiszter "jsü törtökön délután, angliai lá­togatásának második napján |gy óra és húsz percig tartó j tárgyalást folytatott Michael J Stewart brit külügyminiszterrel a külügyminisztériumban. A j megbeszélésen magyar részről j jelen volt Incze Jenő londoni magyar nagykövet és Házi Ven- j cel, a külügyminisztérium fő­osztályvezetője; angol részről Walter Padley külügyi állam­miniszter, Lord Chalfont, a le­szerelési ügyekkel megbízott külügyi államminiszter és Sir Ivor Pink, az Egyesült Király­ság budapesti nagykövete. A két külügyminiszter meg­vitatta a fontosabb nemzetközi problémákat. Különösen nagy figyelmet szenteltek a Délkelet- Ázsiában kialakult helyzetnek, kutatva a megoldáshoz vezető utak és módok lehetőségeit. Ugyancsak megvitatták az euró­pai biztonság kérdését és a né­met kérdést, valamint a lesze­relés és az ENSZ működésével kapcsolatos problémákat is. Megállapodtak, hogy a két or­szág kapcsolatait érintő kérdé­seket a pénteken délelőtt sorra kerülő megbeszéléseiken vitat­ják meg. Csütörtökön este Incze Jenő magyar nagykövet fogadást adott Péter János tiszteletére. A brit kormány képviseletében megjelent a fogadáson Stewart külügyminiszter és félesége, Walston, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Sir Ivor Pink budapesti angol nagy­követ, továbbá számos parla­menti képviselő, a londoni dip­lomáciai testület több vezetője, az angol politikai, társadalmi és kulturális élet sok kiválósá­ga, az angol sajtó, a rádió és a televízió vezető munkatársai. Szüretelik a kajszit Kecskeméten és Kiskunhalason Megyénk híres barackosaiban megérett a korai kajszi. A Kecskemét és Kiskunhalas kör­nyéki gyümölcsösökből csütörtö­kön megérkezett az első sárga­barack-szállítmány a MÉK fel­vásárlótelepeire. Ezt követően folyamatosan érkezik majd a vidék nevezetessége; a zamatos húsú kajszi, amelyből az idén a múlt évinél kevesebb termést érlelnek a fák. A minősége azonban — főként ott, ahol nem volt jégverés — jobb lesz a tavalyinál. Az ágakon levő ba­rackok szépen, egyenletesen fej­lődtek. Többfelé termőre for­dultak a zárt kajszisok is, s az állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban mintegy ezer holdon hoztak termést a fiatal fák. Becslések szerint az idén mintegy 1300 vagon árura szá­mít a szövetkezeti felvásárlás. Az első szállítmányt a főváros­ba továbbították. Ugyanakkor jelentkeztek a külföldi vásárlók is; az ízben és zamatban utol­érhetetlen kiskunsági kajszi iránt ezen a nyáron is nagy az érdeklődés. Eddig nyolc állam — Anglia, Svájc, NSZK, NDK, Finnország, Csehszlovákia, I Svédország és Lengyelország — érdeklődött a sárgabarack iránt, j Ezekben a napokban nagy tömegben érik a fákon a pi­pacsmeggy is. Jelentős mennyi- j séget szállítanak belőle külföld­re, tegnap is csaknem 8 vagon- nyi mennyiséget gurítottak az országhatáron túlra. Ugyanak­kor Kiskőrös és Kecskemét kör- j zetében megkezdték az üveg- 1 meggy szedését is. Ebből gyen­gébb termés várható az elmúlt évinél. A Duna a magyar szakaszon szerdától csütörtökig általában I 4—8 centiméterrel, a korábbi- • nál lassabb ütemben apadt. Bajánál 7, Mohácsnál vi­szont még mindig 20 centi­méterrel magasabb a víz­szint az 1954. évi maximum­nál. A veszély némileg enyhült, de továbbra is nagy erők védekez- i nek az átázott gátak mentén és most különösen nagy figyelmet | fordítanak a töltésbe őrzésére, j állandó szemmel tartására. Fo- I kozódó erővel védték a Szek- szárd—Báta közötti Sió- és Du- na-szakasz gátjait is. Egy nap alatt 18 360 homokzsákkal tá­masztották meg az átázott töl­tésszakaszokat. A leggyengébb pontoknál 450 pátrialemez le­verésével erősítették a gátat, másutt a töltések víz felőli ol­dalát 480 négyzetméter mű­anyagfóliával borították, hogy csökkentsék a szivárgást. Csehszlovákiából hír érkezett arról, hogy Komámótól észak­ra a Vág-Duna töltésén szer­dán estére kaput nyitottak a csehszlovák árvédelmi egységek és megkezdték az elöntött te­rület víztelenítését. A robban­tással feltárt 60—65 méter szé­les gátnyíláson, valamint zsili­pek és átemelő szivattyútelepek segítségével másodpercenként 250 köb­méter vizet engednek a Vág- Dunába. A Nagy-Duna csicsovi szakadá­sán — amelyet még nem zár­tak el — ugyanennyi víz áram­lik az elöntött területre. A Vág- Duna töltésének megnyitása így azt eredményezi, hogy az elöntött területen nem emelke­dik tovább a víz. Néhány nap múlva sor kerül a csicsovi sza­kadás elzárására, később pedig valószínűleg még egy vízleve­zető gátkapu kirobbantására is. Szerdán este és a csütörtökre virradó éjszaka megérkezett magyar terü­letre a Drávaszögben víz­zel körülzárt két jugoszláv falu betegeinek és öregei­nek első csoportja. A jugoszláv területről átmene­tileg áttelepülteket a magyar oldalon már várták, felkészül­ten fogadták és a betegeket a siklósi kórházban helyezték el. A jugoszláv szakaszon 15 kilométeres területen mérkőznek a folyóval Újvidék külvárosaitól Begecs községig, mintegy tizenöt kilomé­teres területen folyik a harc a megáradt Dunával. Ezen a vi­szonylag kis területen éjjel-nap­pal folyik a munka: három vé­delmi vonalat építenek. Begecs bácskai község a „sen­ki földjén” van. A Duna még nem árasztotta el teljesen, az árvízvédelem azonban már nincs abban a helyzetben, hogy meg­akadályozza a víz további be­hatolását. A faluban már nin­csen gyermek és idős személy, mert Újvidékre, Piros és Futak községbe szállították őket. A munkabíró lakosság a gátakon dolgozik. 624 család közül 420 kiköltözött a községből. Bege- csen több mint 350 lakóház áll vízben, s ezek közül hetven már összedőlt. Az első védőgát által feltar­tóztatott víz egyre inkább nö­vekedik és hamarosan elöntheti az Újvidék—Begecs közötti útat. Ha ez bekövetkeznék, Begecs község még „száraz” területe is víz alá kerülne. Minden intéz­kedés megtörtént a még ott le­vő lakosság kiköltöztetésére. Belgrádi jelentés szerint a Jugoszláv Szövetségi Hidrome- teorológiai Intézet szakemberei- j nek az a véleménye, hogy a j Duna vízállása a következő tíz | nap alatt jelentős mértékben j csökken. E kedvező prognózis ■ korántsem jelenti az árvízve- j szély elmúlását, mert július 10- j tői a Duna vízállása a jugo- ! szláv határtól Újvidékig még j mindig sokkal magasabb lesz annál a szintnél, amelynél már I rendkívüli árvízvédelmi rend- ; szabályokat kell foganatosítani. (MTI) Kétszeresére nőtt a teljesítmény Nemrégiben helyezték üzem­be a képünkön látható univer­zális famegmunkáló gépet az ÉM Épületasztalos és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárában. Teljesítménye körülbelül két­szerese az eddig használt úgy­nevezett „egykarú csapotok­nak”, ötféle műveletet végez el automatikusan az ablakkeretek méretre vágásától a csapok ki- véséséig. Bajzik Jánosra és Ma- ráczi Lajosnéra csak a gép irá­nyítása, illetve a kész munka­darabok elszedése vár. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom