Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
A csapatkeresés jegyében 3. Kecskeméti Dóssá 17 10 3 4 30:17 23 Elutazott Budapestre az ^olimpiai csapat64 AZ NB II-BEN szinte példa nélkül áll az a késhegyig menő hatalmas küzdelem, melyet a Keleti csoport élén álló négy csapat — az Egri Dózsa, Bp. Spartacus, Kecskeméti Dózsa és a Szolnoki MÁV folytatott. Ügy hisszük, nem tévedünk, mikor azt mondjuk, hogy a bajnokság sorsa is e négy együttes között dől. eL Vagy talán számolnunk kell a Borsodi Bányász csapatával is? Hiszen ez az együttes a 10. fordulóban mindössze 7 ponttal állt a 17. helyein, majd a tavaszi forduló további hét mérkőzésén vereség nélkül 12 pontot szerzett. A kérdésre már csak az őszi forduló adhat feleletet. Egy bizonyos. Különleges jelensége volt és lesz itt úgyszólván miniden egyes mérkőzésnek. Nem csoda tehát, hogy a nagy tét sokszor rányomja bélyegét a csapatok teljesítményére. A KECSKEMÉTI DÖZSA tavaszi sorsolása nem volt „eszményi” sőt, nagyon nehéz dolga volt a lila-fehér csapatnák. Nézzük csak meg a táblázatot! Az első nyolc helyezett ellen lejátszott hét mérkőzés közül (a nyolcadik maga a K. Dózsa) hat találkozóra idegenben került sor. Azt jelenti ez, hogy ősszel Kecskemétre jön az Eger, a Bp. Spartacus, a Szolnoki MÁV, a Borsodi Bányász, a Szolnoki MTE és a Debreceni Honvéd is. Csupán a Pénzügyőrhöz kell a Dózsának utaznia. A hazai pálya kétségtelenül nagy előny, de nem akkora, hogy ez akár egy hajszálnyira is elbizakodottá tehetné a csapatot. Elég, ha á tavaszi fordulóra utalunk, amikor három ízben is csak döntetlent sikerült kiharcolni idehaza, lényegesen gyengébb képességű csapatok ellen. Mi kecskemétiek természetesen azt szeretnénk, ha a Dózsa igazolná a papírformát és első helyen végezne, de tudjuk, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a csapat az őszi fordulóban is olyan töretlen harci szellemmel, Olyan nagy akarással küzd, mint a tavasszal a legtöbb — főleg az idegenben lejátszott — mérkőzésen. A jelek arra mutatnak, hogy a felkészítés az idén jól sikerült. A csapat két erőssége — Gór és Cserkó — ugyan eltávozott, de helyettük több új játékossal erősödött az együttes, és végeredményben ütőképesebbnek bizonyult mint az előző bajnoki évben. Mire alapozzuk ezt a megállapításunkat? A 17 TAVASZI mérkőzés közül 10 végződött Dózsa-győze- lemmel, 3 ízben döntetlen eredményt ért el a csapat, míg 4 alkalommal vesztesként hagyta el a pályát. A győzelmek száma egyenlően oszlik meg, tehát 5—5 hazai és vidéki. Mindhárom döntetlen idehaza született, míg a négy vereség idegen pályán érte a csapatot, a Bp. Spar- tacustól, Egertől, Borsodi BáTENISZ A teniszezők ifjúsági területi bajnokságában megyénket a Kecskeméti MÁV képviselte. A versenyre Békéscsabán került sor. A Kecskeméti MÁV Bogdanovics Endre, Győrfi István, Bardőczki Tibor, Glied Imre és Udvardi Gyula ösz- szeállításban játszott. A MÁV mint a mezőny legfiatalabb csapata igen jól helytállt és az induló 7 csapat közül a harmadik helyet szerezte meg, úgy, hogy szerencsésebb körülmények között akár első is lehetett volna. Debrecen, Szentes és Diósgyőr csapatát egyaránt 6:0 arányban győzték le Selyp és Békéscsaba csapatával 3:3 arányú döntetlen eredményt értek el, míg a bajnokságot nyert Nyíregyháza csapatától szenvedtek vereséget 4:2 arányban. A harmadik hely így is várakozáson felülinek mondható és biztató a jövőre nézve, hiszen a többi csapat játékosai nagyrészt kiöregednek az ifjúsági korból. A csapat minden tagját dicséret illeti g kitűnő szereplésért. nyásztól és a Szolnoki MTE-től, tehát kivétel nélkül a táblázat első nyolc helyén álló csapattól. Itthon 13, vidéken 10 pontot szerzett a Dózsa, vagyis a megszerezhető összes pontok 68 százalékát. Gólarány 30:17, mindössze két csapat kapott kevesebb és egy csapat lőtt több gólt mint a kecskeméti együttes. Érdekes, hogyha megnézzük a félidők összesített gólarányát (16:10 — 14:7), kiderül, hogy a Dózsa ugyan kevesebb gólt lőtt, de kevesebbet is kapott a második félidőkben. A legtöbb gólt az Egertől (0:3) és a Debrecentől (5:3) kapott a csapat. Legtöbbet lőtt a Debrecen, a Miskolci Bányász (4:0) és a KIS- TEXT (4:1) hálójába. Négy olyan mérkőzés akad, amikor nem lőtt gólt a csapat. A tavaszi forduló 30 gól járnak szerzői: Rozgonyi 9, Serényi 6, Tanács 5, Szappanos 3, Takács 2, Kiss II., Kiss I., Kasza, Lieber 1—1. Váradi (Miskolci B.) öngól, öngólt Morvái vétett az Eger ellen. A Kecskeméti Dózsa csapatában a tavaszi forduló során 20 játékos szerepelt a különböző posztokon. Arra mutat ez, hogy egyrészt a nagy játékosanyaigból még mindig nem alakult ki a végleges csapat, másrészt pedig a sok sérülés is nehezítette a legjobb 11 kialakítását, Mindösz- sze négy olyan játékos akadt, aki minid a 17 mérkőzésen szerepelt. Czéh, Koltai, Menezel és Serényi volt legtöbbször tagja a csapatnak. A további sorrend: Rozgonyi 14, Szőczey 13, Winkler, Takács, Kiss II., 12—12, Peller 9, Szappanos, Morvái 8—8, Tanács 7, Ézsi, Kiss I., 6—6, Vin- cze 5, Kasza 4. Kelemen. Balogh, Lieber 1—1. FEJLÖDÖTT-E a Dózsa és miben? Ügy gondoljuk, hogy nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy elsősorban csapatmunkában és küzdőképességben. Korábban néhány nagyobb tudású játékos egyéni formáján tói vagy hangulatától függött a csapat teljesítménye, most erre több azonos képességű labdarúgó mellett a kollektívabb csapatjáték került előtérbe. A másik, a küzdőkéoesség sem volt eddig jellemzője a Dózsának. Mindezek az új vonások azonban még csak kialakulóban vannak és néhányszor — sajnos, éppen a hazai mérkőzéseken — az ellenkezőjét is lehetett tapasztalni. SOKAT VITATKOZTAK a szakemberek azon is, miért ért el csak keserves döntetlent, vagy szoros és verejtókes győzelmet idehaza a csapat lényegesen kisebb képességű ellenfelek ellen. Sokan az elbizakodottságra hivatkoztak, de mi inkább azt állítjuk, hogy keményen, behúzódva védekező ellenfelek ellen nincs meg a kellő fegyvere a kecskemétieknek. Ilyenkor túl lassan szövik a támadásaikat, látszólag álldogálnak a pályán. Mindezt azért, mert maguk is érzik, hogy a kemény védekezést nem tudják áttörni. Elfelejtkeznek arról, hogy gyors indításokkal és távoli lövésekkel az ilyen védekezés ellen is sikeresen lehet harcolni. Vidéken könnyebb — mondják — mert ott az ellenfél is nyerni akar és nyílt sisakkal játszik. Ebben van némi igazság, de azért vidékein mégis nagyon nehéz nverni és ezért a tavaszi forduló legnagyobb feev- vertényének mi azt az 5 vidéki győzelmet tartiuk. melyek során a Dózsa a Szolnoki MÁV. a Debreceni Honvéd és az Egert verő Gyulai MEDOSZ skalpját is az öve mellé tűzhette. MINDÖSSZE EGY HÉT választ el már csak bennünket az őszi forduló rajtiától. A kecske- rpé*t csapat úgy látjuk, jól használta ki a nyári „szünetet”. A Nyári Kupa során újabb tehetséges játékosok tűntek fel, olyanok, akik az ősszel esetleg már állandó tagjai is lehetnek a csapatnak. Titkos Pál edző szakavatott irányításával tehát tovább folyik a csapat kialakítása. Reméljük, az őszi forduló során sikerül véglegesen megtalálni azt az együttest, amely lelkes és jó játékával a régi hírnevéhez méltóan fogja képviselni a Kecskeméti Dózsáit és ezen keresztül az egész megyeszékhely labdarúgósportját. Szabó Zoltán Szombaton délelőtt Király Józsefnek, a megyei KISZ Bizottság munkatársának vezetésével elutazott Budapestre az „Úttörő Olimpia 1965” versenyre a megyénk 26 tagú küldöttsége, melyben 23 sportoló és 2 edző kapott még helyet. A csapat tagjai közül Kocsis Pál, Szirá- ki Katalin, Héjjas Zoltán, Bart- ha I. atlétikában, Rozgonyi Gábor úszásban, a Kecskeméti Dózsa SC leány- és a Béke téri Általános Iskola fiúcsapata pedig kosárlabdában, illetőleg kispályás labdarúgásban indul az olimpián. A televízió a versenyt teljes egészében közvetíti. Vasárnap a megnyitót láthatjuk, utána Kocsis Pál lép először pályára versenyzőink közül távolugrásban és kislabdahajításban. A Dózsa kosaras leányainak első mérkőzését kedden közvetíti a tv. Nem adják Sngyen a sikert A tatai sportparadicsomban Ha valaki egyszer arra vállalkozik, hogy megírja Tata város történetét, bizonyosan fontos szerepet játszik majd a históriában az edzőtábor. Festői környezet. A terméskő falú, vadszőlővel felfuttatott épületek szinte elbújnak a tó ölében. Igazi sportparadicsom. A főépület halijában bronz babérkoszorú levelei a nagy olimpiák eredményeit őrzik. London, Helsinki, Tokió... És egyre szaporodnak a feliratok, ahogy szoropodnak az arany-, ezüst- és bronzérmek. S talán Tata éppen a legméltóbb, hogy őrizze ezeket a nemes emlékeket, hisz számon tartani sem lehet, hogy az évek folyamán hány kiváló sportolót nevelt, nem kis dicsőségünkre. Az olimpiák előtt kizárólag olimpikonok lakják a kényelmes szobákat. Ma a legfiatalabbak csivitelésétől is hangos a sportbirodalom. Az évszázados fák hatalmas, árnyat adó koronái alatt — a „nagy” versenyzők mellett — 187 tizen- négy-tizenötéves kisleány készül a jövendő sportküzdelmekre. Egészen új, bátor kezdeményezés az ifjúsági sporttábor. Bizonyára rövidesen gyümölcsöző eredményét is meghozza. A Magyar Testnevelési és Sportbizottság kezdeményezésére országszerte kiválasztó versenyek voltak, hogy a legkiválóbbak itt adjanak egymásnak randevút. Hozzávetőlegesen 50 ezer gyer- [ mek vett részt az országos mé- i retű kiválasztó versenyen. Igaz, nagy szám ez, mégsem lehetünk vele teljesen elégedettek, hiszen hazánkban mintegy 400 ezer a 14—15 éves fiatalok száma. Kezdetnek mindenesetre így is biztató! A gyerekek háromhetes turnusokban élvezik a tatai edzőtábor nyújtotta sportolási lehetőségeket. Szakavatott edzők irányítása mellett — a látszólag rövid idő alatt is —.szemmel láthatóak az eredményeik. Sokak fejlődése felér féléves otthoni egyéni munkával! Napi 5—6 órát sportolnak, ezalatt a fizikai edzésadagokon kívül' elméleti oktatásban is részesülnek. Az idei „anyag”, talán még tehetségesebb, mint a'tavalyi — kísérleti, — esztendőé volt. A sportutánpótlás tehát — a jelek szerint — biztosítva lesz. Persze nem. csupán sportolással telik el a nap. A fennmaradó időben kiki kedve szerint játszik, fürdik a tóban, készülődik a téborzáró műsoros estre. No de, nehogy kimaradjon a •táplálkozás! A napi 5—6 órás izommunka meg is kívánja a tartalmas étkezést. Csupán példának (és nem ínycsiklando- zásnak) szánva, íme a szerdai ebéd: szárnyas raguleves, soksok aprólékkal, sült liba, natúr- szelet, zöldborsós rizs, uborkasaláta, szőlő- és meggybefőtt, végül torta. Mindez: óriásoknak való adagokban! Az edzőépület programja !s gazdag. A vívóteremben peng a kard, „allé” kiáltások hasítják a levegőt, francia nyelvű szakvezényszavak pattognak. A kis sportpalánták pedig kitörnek, szúrnak. A kosaraslányok az Universia- déra készülnek. Bognár Jutka úgy hajigálja a súlygolyót, mintha kis bőrlabda volna — fáradhatatlan. Izzadnak a birkózó-utánpótlás fiatal, izmos legényei. Síkos testük mint az angolna siklik ki a kemény szorításból. Pár lépéssel arrébb a légies mozgású művészi tornás kislányok hajladoznak, mint a nád a friss szélben. Minden edzőterem foglalt. Nagyüzem van, mint minden nyáron, idén is, Tatán. Regős István Kosaraslányok a tempódobást gyakorolják. A kép bal oldalán Szelei Anna, középütt 24-es számmal Kövesi Éva, mindketten a Kecskeméti Dózsa játékosai. Edzés után pihenni térnek a lányok. Reggelig nyugodhatnak a labdák is.
