Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
A kongresszusi vállalás teljesítéséért Csaknem 3400 asszony és lány dolgozik a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezeteiken Augusztustól nagyobb örömmel várjuk a postást... így látják az érdekeltek az új rendelkezést A kiskunfélegyházi járási nőtanács még az év első hónapjaiban hét pontból álló felhívással fordult a járás asszonyaihoz. A felhívásban az ősz táján összeülő országos nőkongresszus tiszteletére a szerződési, termelési és a versenymozgalmakiba való bekapesolódásra kérték fel az asszonyokat. Az azóta eltelt jó néhány hónap alatt nemcsak a felhívás vált széles körben, ismertté — eredmények, tettek is születtek bőségesen. Egy, a közelmúltban készült összesítés szerint a járásban 1380 asszony kötött szerződést a háztájiban termelt, mintegy 69 mázsa bab és nyolc mázsa mák értékesítésére. A felhívás és a községi, termelőszövebkezeti nőbizottságok szervező munkája nyomán mind szélesebb körűvé válik a szövetkezetekben dolgozó asszonyok versenymozgalma is. A gátéri Aranykalász Termelőszövetkezetben három baromfigondozó munkacsapat nevezett be a versenybe, s hasonlóképpen a baromfitenyésztésben versenyeznek a petőfiszállási Szabadság Termelőszövetkezet asszonyai is. A kiskunfélegyházi Bem Tsz-ben a közelmúltban alakult meg egy tíztagú, szocialista címért küzdő nőbrigád, amely a közös gazdaság új telepítésű szőlőjének művelését vállalta. Az alpári Búzakalász huszonöt tagú növény- termesztő asszonybrigádja 50 hold kukorica és 20 hold cukorrépa művelését vállalta, mégpedig azzal a célkitűzéssé!, hogy kukoricából elérik a 30, cukorrépából a 200 mázsás átlagtermést, Ugyanebben a termelőszövetkezetben egy másik, 22 tagú női brigád 20 hold gyümölcsös telepítését és 9 hold barackos kezelését vállalta. Szinte nincs egyetlen olyan vállalás, amely az elvégzendő munka mennyisége mellett ne tűzné ki célul a mezőgazdasági hozamok növelését. A petőfiszállási Szabadság Tsz kukoricaföldjeit művelő asszonyok a tervezettnél 30 százalékkal nagyobb átlagtermést akarnak betakarítani. A járás termelőszövetkezeti csoportjainak állattenyésztő üzemágaiban dolgozó nők a baromfielhullás további csökkentése mellett a hozamok 10 százalékos növeléséi határozták eL A kiskunfélegyházi járás közös gazdaságaiban 3383 nő dolgozik, tekintélyes nagyságú területek termése, állatok ezreinek nevelése, gondozása van rájuk bízva. Sok függ tehát munkájuk minőségétől, mennyiségétől, amelyet most a versengés több formájával is ösztönöznek. Mert a több, jobb termék előteremtéséért nemcsak brigádokban, munkacsapatokban folyik a verseny —, hanem felhasználják annak korábbi, egyszerűbb formáit, a páros vetélkedőt is. Többek között a petőfiszállási Béke Tsz-ben is párosversenyt szerveztek az asszonyok — mintegy fél száz holdnyi terület művelésére. E. É. „Homok” hagyatéka Száz évvel ezelőtt született Cserzy Mihály, aki — a század- forduló idején Tömörkény István mellett — a szegedi népies irodalom egyik jeles képviselője volt. Az író Budapesten élő fia ebből az alkalomból a szegedi Somogyi Könyvtárnak adományozta édesapja hagyatékát. A tizenhat dobozból álló gyűjtemény tartalmazza Cserzy Mihálynak a fővárosi és vidéki lapokban megjelent elbeszéléseit, köztük azokat, amelyeket mint népszerű tárcaíró „Homok” álnév alatt a Pesti Naplóban és a Pesti Hírlapban az 1900-as évek elején tett közzé. Ezek jórészt az író megjelent köteteiben sem szerepeltek. EMLÉKEZZÜNK csak: Amikor megjelent a sajtóban a nyugdíjak és családi pótlékok felemeléséről szóló rendelet, már a kora délelőtti órákban elfogytak a vasárnapi újságok. Nagyon várt és rendkívül indokolt volt ez a kormányintézkedés, és sok-sok ezer nyugdíjas ember, kétgyermekes szülő számára jelentett nagy-nagy örömöt. De beszéljenek erről maguk az érdekeltek... ERŐTELJES termetű, higgadt beszédű férfi Németh János, a Kiskunhalasi Városi Tanács KÖFA-csoportjának anyagbeszerzője. így kezdte szavait: — Valóban, nagy volt a differencia a két- és a háromgyermekes szülők családi pótléka között — az előbbiek hátrányára, s így nagyon is igazságosnak, aktuálisnak érzem a rendelkezést— Gondolom, eldöntötték már, hogy mire költik augusztusban az első felemelt családi pótlékot? — Még tart a vita... Hiszen annyi helye lenne. Anikónak, 16 éves gimnazista lányomnak egy szép, divatos nyári ruha a vágya, a hetedikes Erikának pedig egy fényképezőgép. De cipő, tanszer, tankönyv is szerepei az óhajok között. A feleségem annak örül, hogy egy kicikkünk: nyomán Kié a felelősség? A mAtra titkai Igazában csak napjainkban folyik szervezett és komoly tudományos alapokon folyó kutatás hazánk természeti kincsei után. Az eredmények biztatók. A legkülönfélébb talajokon más-más módszereket alkalmaznak az alaposan felkészült kutatócsoportok. A turisták képzeletét már régen foglalkoztatta, hogy hegyeink büszkesége, a Mátra, mit rejteget a mélyében? Ez a vulkáni eredetű hegységünk hozzávetőlegesen hárommillió esztendős, földtörténeti szempontból tehát fiatal. Mindamellett megvannak a maga „titkai”. És a magyar tudósokat éppen ezek a „titkok” foglalkoztatják. E célból Mátraszentimre község felett, a hegygerincen fúrótornyot állítottak fel. A fúrótorony állandóan működik és mind mélyebbre hatol le: a pompás szerkezet már elérte az 1200 méter mélységet. A tudósok alaposan megvizsgálják a mélyből felszínre kerülő kőzetmintákat. Ennek alapján teljes bizonyossággal lehet következtetni a hegy mélyében levő kőzetek elhelyezkedésére és ezek természetére. A tudományos munkát igen nagymértékben megnehezíti az a körülmény, hogy a rendkívül kemény kőzetben jelenleg csupán 10—20 centimétert tudnak lefelé haladni. A szakemberek lelkesedése azonban nem ismer lehetetlent. A Mátra titkai sorra feltárulnak. Lapunk június 30-i számában „Ahogy nem szabad” címmel bíráló megjegyzés jelent meg, amely a kiskunfélegyházi strand vendéglőjében észlelt hibákkal, az ellátás, a kiszolgálás problémáival foglakozott. írásunkra Dinnyés István, a megyei vendéglátóipari vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségének vezetője a következőket válaszolta: „A Petőfi Népe cikke az igazságot tartalmazza. Véleményem szerint azonban a hibákért nem minket terhel a felelősség, hanem a lllll!llllllll!ll!llll!ll!!llll!!lll!l!lll!ll!lll!lll!lll!llll!l!!ll!ll!l!l!lll!!ll PETŐM NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága es a megyei tanács taoia. Főszerkesztő dr W either DánleL Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei istvap igazgató Szerkesztősóg: Kecskemet, városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Index: 25 065. Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telelőn: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi oosta hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dlt t nónaora 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyoma» t Kecskemét — Telefon: 11-85. vízművállalat helyi kirendeltségét, amely nem járult hozzá időben a strand belterületén mentesítő büfé nyitásához, ami lehetővé tenné a meleg napok megnövekedett forgalmának zökkenésmentes lebonyolítását. A tervezett ötös létszámmal szemben azon a vasárnapon kilencen dolgoztak. Am hiába küldtünk volna akár húsz felszolgálót Is, amikor csak egy sörcsap van, és a konyhai kapacitás is korlátozott. A vízmüvállaLat már engedélyezte, hogy a strand területén nagyobb befogadóképességű büfét nyissunk, s ezáltal megoldódnak a strandvendéglő nyitvatartásának eddigi nehézségei.^ csit megnövekszik a konyha^ pénz. Amint látja, lesz mire költeni. Ezért is várjuk nagyobb örömmel augusztustól a postást.» A négytagú Németh család 290 forint havi háztörlesztést is fizet, s amint a családfő mondja: — A házi költségvetést most már kevésbé nyirbálja meg a részletfizetés. S így talán — nem is oly sokára — megvalósul a lányok nagy vágya is, a havi 200 forint családi pótlék révén. — Ez micsoda? — Egy modern magnetofon... * NYUGDÍJAS útőr a 63 éves Pesti László, aki élete párjával a fiánál lakik Kecskeméten, az Ilona utcában. Laci bácsi nyugágyában éppen az ebéd utáni napsütést élvezte az udvaron, játszogatott az unokákkal. — Vártuk, hogyne vártuk volna mi is az emelést — kezdte. — És amikor elolvastuk a jó hírt az újságban, azonnal „kispekuláltuk”, hogy rám is vonatkozik. — Mennyivel emelkedett a nyugdíj? — kérdeztük. — Húsz százalékkal, ami száz forintot jelent. Elgondolkozva folytatja: — Most már hamarabb és több pénz jut egy-egy ruhadarabra, cipőre, meg hát olyan jól esnék többször venni ezeknek az unokáknak egy kis cukrot, csokoládét... _ — Ugyan, édesapám, kapnak ők eleget — szól közbe Laci bácsi vasutas fia. — Tudom, gyermekem, de mégis... — Mindig ilyen volt, csak adni szeretett — mondta halkan Laci bácsi fia, amikor kikísért. — Pedig mi arról beszélgettünk a feleségemmel, hogy legelőször egy pár cipőt kap édesapám a felemelt nyugdíjából, a mama pedig egy szép ruhát. Csak még ez titok egészen a vásárlásig, mert még az egész pénzt az unokáira költené. B. Gy. A CSODAGYEREK Munkában a mag fúrógép, Yidacs Aladár geológus a leleteket vizsgálja, I Már hetek óta figyelem a gyereket és azon csodálkozom, hogy másnak eddig még nem tűnt fel ritka képességével. Nem mindennapi ez a gyerek és bár mindössze négy éves, nehezen tudom letegezni. Határozottan tekintélye van előttem. A csodagyerekekhez nem lehet hozzászokni, éppen úgy, mint az üstökösökhöz, a fehér hollóhoz, vagy ahhoz, hogy ' lehet Fecskét kapni. Külsőleg a gyerek semmi különbséget nem mutat hasonló korú társaival szemben. Éppen olyan ma- szatos, szófogadat- lan és szemtelen, mint a többiek. Gátlástalanul letegezi a felnőtteket és vendégségben, a hetedik hónapban levő háziasszonytól megkérdezi, hogy miért van olyan nagy pocakja. Ö is, mint hasonló korú társai, zavarba hozza a két éve hűséges udvarlót, hogy mikor veszi már el Sárikát, aki édesanyjának a húga. Szóval semmi különbség. Még abban is hasonlít a többiekhez, hogy csak akkor hajlandó megenni a prézlis nudlit, ha a nagypapa fél lábon állva énekli, az „... apu, hogy megy be...” című slágert. Csodálatomat nem is ezek a köznapi tulajdonságok táplálják, hanem Jancsikának az a rendkívüli hangja, amivel naponként a megsemmisülés határához sodorja dobhártyáimat. Ez teszi Jancsikát előttem csodagyerekké, a század ígéretévé, egy egyenes pályán mozgó üstököshöz hasonlóvá, amely vissza sose tér. Egyelőre még dührohamo- kát vált ki belőlem, de nem merek szólni, hiszen ez a gyerek felcseperedvén nyilván Saljapin, Caruso, Lanza és Yma Sumac lesz egy személyben. Nem akarom. hogy majdan a világhírnév csúcsáról rámdörögjön é& az egész emberiség előtt va- vetségessé tegyen azzal, hogy nem ismertem fel gyerekkorában és csak egy üvöltő sakálhoz tudtam hasonlítani. Szégyen lenne rámnézve ugyanis, ha kiderülne rólam — méghozzá az egész világ előtt —, hogy botfülű zenebarbár vagyok, s nekem nem szerez örömet, ha egy négyéves csodagyerek lebilincselő köny- nyedséggel vágja ki a legfelső cét és percekig tartja ezt a magaslatot. Pici szája, törékeny mellkasa cérnavékony, gyermeteg hangot sejtetnek, s az embernek ökölbe szorul a keze, ha az ellenkezőjét hallja. Ezért csodagyerek Jancsika, s ha valami fejlődési rendellenesség közbe nem jön, hangjával lebilini cseli a világot. Sajnos, azonban én addigra már valószínűleg megsüke- tülök. Hiába, jóból is megárt a sok.., (Gá—r)
