Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

A községfejlesztési gazdálkodás és a helyi Ipáéi ellátottság a kiskunfélegyházi járásiban ÍJlést tartott a megyei tanács vb Világ proletárjai, egyesüljétek! XX. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Ara 60 fillér 1965. JÚLIUS 7, SZERDA Ba Dél-vietnami szabadságharco­sok kedden újabb nagyszabású támadást intéztek a Saigontól mintegy 500 kilométernyire fek­vő Ba Gia erődítmény ellen. A hétfőn reggel elfoglalt őrállást a szabadságharcosok a nap fo­lyamán kiürítették. A kormány­csapatok pedig új erőkkel meg­szállták. A kedden hajnalban indított újabb partizántámadást mintegy 5 órás harc követte, és a kor­mánycsapatok csak légierő be­vonásával tudták tartani az erő­dítményt. A szabadságharcosok azonban továbbra is megszállva tartják a támaszpont egész kör­nyékét és tüzérségi tüzükkel megakadályozzák, hogy heli­kopterekkel erősítést küldjenek a Ba Gia támaszpontot őrző sai- goni csapatoknak. A támaszpont környékét megszállták a partizánok Mint az AFP jelenti, a hétfői nap folyamán 49 amerikai és dél-vietnami repülőgép összesen 13 alkalommal intézett bomba­támadást a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság városai és falvai ellen. A kalózgépek el­sősorban lakónegyedeket, vala­mint utakat és hidakat bom­báztak. Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda közli, a vietnami néphad­sereg összekötő missziója hét­főn átnyújtotta a vietnami nem­zetközi megfigyelő és ellenőrző bizottságnak a július 3-i kül- ügyminisztériumi nyilatkozat­nak a szövegét, amely a Nam Dinh városa ellen intézett ame­rikai bombatámadással foglal­kozik. A nyilatkozat elítéli a barbár akciót. Ötórás harc Ba Gia ellen Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt a Kiskunr félegyházi Járási Tanács V. B. vezető és irányító munkája a községfejlesztési gazdálkodás és a belyiipari ellátottság területén. A beszámoló, melyet Fekete János, a járási tanács vb elnök- helyettese terjesztett elő, mint a megyei tanács végrehajtó bizott­sága megállapította, alkalmas volt a helyzet feltárására, a ta­pasztalatok összegezésére. Szá- Bios probléma a megye más köz­ségeiben is megtalálható. Éppen *zért a vb ezzel kapcsolatos ál­lásfoglalásai sok tekintetben ál­talános érvényűek. Mint Farkas József elvtárs, a megyei népfrontbizottság titkára felszólalásában megállapította, a társadalmi munika lehetőségei a járás egyes községeiben nincse­nek kihasználva. A járási terv is alacsonyabb az elmúlt évinél, de a községek egy főre tervezett társadalmi munkájában is nagy az eltérés. A társadalmi szer­vekre való nagyobb támaszko­dás révén lehetne javítani ezen | a helyzeten. Túri József elvtárs, a járási pártbizottság titkára megjegyez­te, hogy a lakosság általában szíve­sen segít még akkor is, ami­kor csak közvetetten érde­kelt a létesítmény megvaló­sulásában. Erre már számos példa volt. A célok helyes megjelölése azonban nagyon fontos. E té­ren a következő időszakban — a tsz-ek megerősödésével égy- idejűleg — az óvodák, bölcső- dák, napközik bővítése tekinte­tében növekszenek az igények. Fekete elvtárs kiegészítésként elmondotta, hogy pl. az alpári Búzakalász Tsz nyolcvanezer forinttal kez­deményezte a napközi bő­vítését, , s ehhez személyzettel is hoz­zájárul. Pálmonos torán is ki­bontakozóban van ez a segítség. A tsz-ek egy része azonban, jó­részt gazdasági helyzete folytán, még igen kevéssé járul csak hozzá a községfejlesztési célki­tűzésekhez. Számolni a fejlődéssel... A párt Központi Bizottságá­nak december 10-i határozata a termelékenységnövelés legfon­tosabb módszeréül a normák rendszeres karbantartását jelöl­te meg. Kiemelte, hogy a nor­marendezés alapja a műszaki fejlesztés, az új termelési eljá­rások bevezetése, a körültekintő munkaszervezés és a munkafe­gyelem megszilárdítása. A párt- határozat világosan kimondja továbbá azt is, hogy a normák karbantartását a dolgozók be­vonásával, a vállalati párt- és szakszervezetek egyetértésével kell végrehajtani, figyelembe véve az üzem sajátosságait is. A kecskeméti városi pártbi­zottság — aktivisták segítségé­vel — 11 üzemben vizsgálta meg nemrégiben azt, hogy mit tettek a gazdasági és politikai vezetők a párthatározat megva­lósításáért. A vizsgálat anyagát még nem dolgozták fel teljesen, de a jelentésekből máris képet kapunk a normarendezés első öthónapi eredményeiről és ar­ról is, hogy a határozat szelle­mében hajtották-e végre e fon­tos feladatot a szóban forgó üzemek. Körültekintően készítette elő a normarendezést a Kéziszer­számgyár Kecskeméti Reszelő­gyára. Megvizsgálták a koráb­ban alkalmazott technológiát, majd üzemenként felmérték, mi akadályozza a munkaidő tökéle­tes kihasználását. A tapasztala­tok felhasználásával, a műszaki fejlesztési tervvel összhangban dolgozta ki aztán a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezető­ség közösen a normakarbantar­tási ütemtervet. A programot megvitatta a dolgozók plénuma is. Ennek során további javas­latok születtek. A vágóműhely egyenletesebb anyagellátását célzó intézkedést is az egyik szocialista brigádvezető észre­vétele alapján dolgozták ki. A jól megalapozott terv követke­zetes végrehajtása szép ered­ményt hozott: az első félévben körülbelül 15—16 ezer norma­órát takarít meg az üzem. A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében 2000 normaóra megtakarítása jelzi a munka hatékonyságának növe­kedését, a Kecskeméti Konzerv­gyárban pedig 13 százalékkal csökkent a normaóra-szükség­let az első öt hónapban. Mindkét üzemben meghallgat­ták a dolgozók véleményét is a vezetők, mielőtt hozzáfogtak a munkanormák rendezéséhez. Nem hallottunk panaszt egyik gyárban sem. De ki is vonhatná kétségbe, hogy a jelenlegi mű­szaki ellátottságnak, a dolgozók időközben szerzett gyakorlatá­nak jobban megfelelnek azok a normák, amelyek az érintett gyártmányok esetében 101—106 százalék körüli átlagteljesítmé­nyeket eredményeztek, koráb­bi 110—115 százalékkal szem­ben. Megnyugtató a vizsgálat azon megállapítása is, hogy azokban az üzemekben, ahol nem me­chanikusan szigorították a nor­mákat — sajnos, akad ilyen is —, hanem hozzáigazították a műszaki fejlesztés vagy az új technológia nyomán beállt vál­tozáshoz, a dolgozók keresete nem csökkent. A kecskeméti üzemek zömé­ben tehát jól fogtak hozzá a termelékenység növelését célzó párthatározat végrehajtásához. A normák karbantartása azon­ban nem kampányfeladat, szi­gorú következetességet, rendsze­rességet követel. B. D. Még tizenhat nap A Unna Mohácsnál is esőzés Nagy jelentősége van a há­zilagos építkezések kihasz­nálásának is. A kiskunfélegyházi járásban az elmúlt évben a házilagosan be­fejezett járdaépítések és magas­építések ráfordítási összege meg­haladta a kilencszázezer forin­tot, s a megtakarítás 23,3 száza­lékot tett ki. Reile Géza elvtárs, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke ezzel kapcsolatban a járdaépítés olcsóbb megoldá­saira, s a költségek csökkenté­sének további lehetőségeire hív­ta fel a figyelmet. A járás helyiipari ellátottsá­gáról szintén hosszasan tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, részben a ktsz-ek meg­erősítése szempontjából, más­részt a magánkisiparosok műkö­dését vizsgálva. Mint dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb elnöke megállapította: elsődleges szempont a la­kosság igényeinek kielégí­tése, s ebből a szempontból kell néz­ni az említett kérdést is. A leg­nagyobb türelemmel kell eljár­ni a felmerülő igények kielégí­tésénél a magánkisiparosokkal szemben, természetesen ügyelve a törvények betartására. Hatá­rozat született arra vonatkozóan is, hogy a vb a KISZÖV-vel kö­zösen külön is foglalkozzon a kiskunfélegyházi járás helyiipa- ránaik problémáival, s állapodja­nak meg a szükséges intézke­désekben. Végezetül a vb elismerését fe­jezte ki a Kiskunfélegyházi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának a községfejlesztési mun­kában az elmúlt években vég­zett tevékenységéért. Ezután a megyei tanács vb be­jelentéseket tárgyalt. Ezek kö­zött meghallgatta dr. Tompa Béla vb-elnökhelyettesnek az árvíz-belvíz, valamint a növény- védelmi helyzetről nyújtott tá­jékoztatását. végre az 1954. évi maximumra apadt következtében kiáradt a Principális-csatorna A Duna magyar szakaszán hétfő reggeltől kedd reggelig általában 6—10 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje. Kedden reggel — 23 napi ára­dás, majd lassú apadás után — ismét 924 centimétert jelzett a mohácsi vízmérce, vagyis ép­pen annyit, mint amennyi az 1954. évi maximum volt. Ha ilyen ütemben apad tovább a folyó, akkor Bajánál még 16, Mohácsnál pedig 21 napot kell várni, hogy elérje azt a víz­szintet, amelynél harmadfokról másodfokra lehet mérsékelni az árvízvédelmi készültséget. A Dráván kialakuló újabb árhul­lám és a Felső-Dunáról érkező csapadékvíz azonban lehet, hogy tovább késlelteti az apadást. A Duna déli szakaszán Szek- szárd. Baja és Mohács térségé­ben tehát, kedden is nagy erők őrizték, védték a gátakat. Szo­rosan ehhez a védelmi szakasz­hoz tartozik a jugoszláv olda­lon, a darázsi holt Duna-ág tor­kolatát lezáró zsilipszakasz is, amely nagyon legyengült és át­töréssel fenyegeti a víz. Ezért a jugoszláv árvédelem kérésére kedden hajnalban átvezényelték a darázsi zsiliphez a Budapesti Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi osztagát. A ma­gyar egység már kedden dél­előtt megkezdte a munkát, A Dunántúl délnyugati térsé­gében a Dráva, a Rába, a Mu­ra és a Principális-csatorna vízgyűjtő területén az utóbbi három napon rendkívül sok eső, az átlagos évi csapadéknak egy- hatoda esett le. Így a Rába felső szakaszán, Szentgotthárd- nál vasárnap reggeltől kedd reggelig 276 centiméterrel emel­kedett a víz, s csak 77 centi­méterrel maradt el az áprilisi árvízi maximumtól. Kedden azonban már tetőzött ez az ár­hullám és megkezdődött a las­sú apadás. A sok eső jobban megduz- zasztotta a kisebb medrű Prin­cipális-csatornát. Így Nagyka­nizsa déli részén hétfő délután kisebb mértékben elöntötte a víz a kiskanizsai utat és átme­netileg forgalmi akadályt oko­zott. Murakeresztúr déli részén pedig a — Mura védvonalához tartozó — gátszerű depónia 45 méteres szakaszán átlépett a Principális-csatorna árhulláma. A Szombathelyi Vízügyi Igaz­gatóság árvédelmi egységei azonban gyors munkával, öt helyen emelt nyúlgáttal elzár­ták az áttörést. A víz mintegy 100 hold legelőt és 42 hold pzántót borított él, de sikerült megakadályozni a lakott terü­letek elöntését. A vízügyi igaz- . gatóság hétfő estétől harmadfo- [ kú árvízvédelmi készültséget I tart Murakeresztúr térségében. Megnyílt a negyedik moszkvai filmfesztivál Marina Vlady filmcsillag Leonov szovjet űrhajós társaságá­ban a Kreml kongresszusi palotájában megtartott ünnepélyes megnyitón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom