Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1, csütörtök 5. oldal Gazdasági alapfogalmak A beruházás Megérdemelt siker A BERUHÁZÁSOK minden esetben az elhasznált állóalapok pótlását, a meglevőek bővítését, vagy újak létesítését jelentik. Mik azok az állóalapok? Épít­mények, gépek, berendezések stb., amelyeknek közös jellem­vonásuk, hogy hosszú időn át vannak használatban és a hasz­nálat során eredeti formájukat többnyire megtartják. A sze­net pl. leggyakrabban úgy használjuk el, hogy eltüzeljük. A felhasználás közben átalakul hő- vagy villamosenergiává. Ez tehát nem tartozik az állóalapok közé. A kazán viszont, amely­ben elégettük a szenet, csak fo­kozatosan használódik el, és a használat után is ugyanúgy ka­zán marad, mint korábban. Vannak termelői állóalapok, mint pl. üzemi épületek, ipari, mezőgazdasági gépek, berende­zések, eszközök stb. A nem ter­melői állóalapok közé a lakó­házak, oktatási, igazgatási, egészségügyi épületek, berende­zések felszereléseik stb. tartoz­nak. AZ ÁLLÖALAPOK mindkét fajtájának létesítését vagy bő­vítését szolgálhatja a beruházás, és ennek megfelelően beszélhe­tünk termelői vagy nem ter­melői beruházásokról. A beru­házás folyamatába tartozik a szóban forgó objektum tervezé­se, az épület felépítése, a be­rendezések és a gépek felszere­lése, üzembe helyezése. A beruházástól megkülönböz­Vendégeink a hír szárnyán A jubileumi képzőművészeti pályázat nyertesei A napokban bírálták el a Fiatal Képzőművészek Stúdió­ja által hirdetett jubileumi pá­lyázatra beküldött műalkotáso­kat. örömünkre szolgál, hogy a díjazottak többsége a közel­múltban rövidebb-hosszabb ide­ig a Kecskeméti Művésztelep lakója volt. Svábi Lajos önarckép című művével aratott sikert. A díja­zottak között van Bencsik Ist­ván, aki két esztendeig dolgo­zott a Műkert árnyas fái alatt és egyik szobra az SZTK előtt látható, továbbá Lenkey Zoltán és Bálványos Huba. Ök ketten igen sok időt töltöttek a városi tanács kőnyomdájában. Éppen az itt készült litográfiáikat ju­talmazta a bíráló bizottság. A művészetkedvelő kecskemé­tiekben ilyen hírek hallatára bizonyosan újból és újból felöt­lik: Milyen kár, hogy még nincs a megyeszékhelyen kiállítási te­rem. Többször juthatnának kö­zönség elé a helyi festők, és jobban megismerhetnénk az Itt élő vendégek művészetét is. H. Új kísérőzene Hz ember tragédiájához A Szegedi Szabadtéri Játéko­kon az idén Vámos László új rendezésében, Bakó József mo­numentális, látványos díszletei­vel, nagy létszámú szereplőgár­dával július 13-án, augusztus 6-án és 8-án játsszák Az ember tragédiáját. Az előadásokon első ízben hallhatja a közönség Vaszy Viktornak, a Szegedi Nemzeti Színház igazgató-karna" gyának e klasszikus magyar re­mekműhöz írt új kísérőzenéjét. tétjük a felújítást, amely szin­tén az állóalapokkal kapcsola­tos műszaki és gazdasági tevé­kenységek, de nem újak léte­sítésére, hanem a meglevő, rész­ben már elhasznált alapok mű­szaki állapotának időközönkénti helyreállítására irányul. A beruházások egyik legfon­tosabb időszerű követelménye a koncentrálás. Ez azt' jelenti, hogy a felhasználható összege­ket ne aprózzuk szét sok beru­házásra, hanem a legfőbbekre koncentráljuk. Így elérjük azok gyors befejezését, hogy mielőbb használatba vehessük őket. Min­den évben összeszámolják azo­kat az összegeket, amelyeket olyan beruházásokra fordítot­tak, amelyek még nem készül­tek el. Káros, ha az ilyen be­fejezetlen beruházások állomá­nya növekszik, mert azt jelenti, hogy a népgazdaság lassan látja hasznát a befektetett összegnek. ÚGY KELL koncentrálni a beruházásokat, hogy a népgaz­daság legfontosabb ágaiban fej­lesszük, gyarapítsuk legjobban az állóalapokat. Így ott nő a legjobban a termelés, ahol arra a legnagyobb szükség van. A beruházási politika fontos fel­adata: biztosítsa a beruházások helyes koncentrálását és mi­előbbi kivitelezését, mégpedig úgy, hogy az új objektumok a megfelelő minőségben és az elő­re tervezett áron készüljenek el. B. Gy. Vizsgákon megszokott kép. Csendes ácsorgók a folyosó min­den szögletében. Ha szólnak egymáshoz, halkra fogott a hangjuk. Aki hangosan beszél — biztosra vehetjük — már túl­esett a vizsgán, méghozzá si­kerrel. Megy is tovább, amint beszámolt a történtekről. Odabent, a bizottság szobá­jában szinte tapinthatóvá sűrű­södött az izgalom... Az oldalsó asztalnál hárman egészen bele­temetkeztek a papírokba. Fel se pillantanak a belépőre. Olyan hamar elrepül a felkészülésre adott idő, ki kell használni minden percét! A nagyobbik asztalnál dr. Horváth Miklós, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem előadója és Bognár László adjunktus, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum tanára. Szemben harminc év körüli fiatalember. A munkásmozga­lom történetéből vizsgázik. Té­tele: 1919 előzményei. A másik: Osztályviszonyok a felszabadu­lás után és a személyi kultusz kialakulása. Pontosan sorolja az esemé­nyeket, jó a felelet, ragaszko­dik a tankönyvhöz. Az elnök nem zavarja. — Térjünk át a második té­telre — szól dr. Horváth Mik­lós, amikor a jelölt befejezte. Most azonban alig néhány perc múlva ismét megszólal: — Mik voltak a személyi kul­tusz ismeretelméleti alapjai? Dicsérendő lelkesedés PÁR NAPPAL ezelőtt fejeződött be a Kecskeméti Ének-Zenei Általá­nos Iskolában a járás éneket és zenét tanító általá­nos iskolai peda­gógusainak négy­napos továbbkép­zése. Szokványos napihírbe kívánko­zó anyag ez így. De ha az ember a hátterét is ismeri, akkor többnek lát­ja annál. Azok a pedagó­gusok ugyanis, akik — mintegy hatvanan — részt vettek a foglalko­záson, pénzügyi ke­ret híján magukra vállalták a költsé­geket. Hasonlókép­pen a foglalkozást vezető Garai Zol­tán is, a járás ének­szakfelügyelője tár­sadalmi munkában vállalta kartársai­nak felkészítését. Horváth László, az Országos Peda­gógiai Intézet tan­székvezetője meg­tekintette a foglal­kozást és elmon­dotta, hogy ilyen fajta — anyagi ál­dozatot is vállaló — lelkesedéssel rég­óta nem találko­zott. Jellemző ez a járásbeli énekpeda­gógusokra: szere­tik szaktárgyukat és hogy még job­ban tudják taníta­ni, fáradnak is, ál­doznak is érte. B. J. Váratlan a kérdés. Zavarba ejti a felelőt. — Gondoljon arra, hogy mi­lyen 'helyzetben, kiktől eredt? Jó fél óra hosszat tart a vizs­ga, amikor dr. Horváth Miklós elbocsátja a jelöltet. Végezetül még hozzáteszi: — Nem tudom, figyelmeztet­ték-e már ... Nyelvhelyességi hibákat vét. Tanuljon meg szé­pen magyarul beszélni. A sza­kosító után már illik. ... Kecskeméten, a Mar­xizmus—leninizmus Esti Egye­temén vizsgáztak a szakosító tanfolyam hallgatói. Két évvel ezelőtt még az esti egyetem volt a legmagasabb fokozat, amit vi­déken el lehetett érni. 1963 őszén indultak meg a szakosító tanfolyamok a filozófia, politi­kai gazdaságtan és munkásmoz­galom története tagozaton. Mindegyik tagozaton két év a képzési idő, s elvégzése után államvizsgát tesznek a hallga­tók. Szabadon választhatnak a jelentkezők, s nem kötelező mindegyik tagozatot elvégezni. Aki azonban mindhárom tárgy­ból vizsgát óhajt tenni, még két évet kell rááldozzon, mert a másik két tagozaton egy-egy év levelező tanulás a vizsga felté­tele. Az esti egyetem azonban konzultációkkal segíti a levele­zőket is. A három tagozat elvégzése után főiskolai diplomát kapnak a hallgatók, jogosultak bárme­lyik szakon aspirantúrára je­lentkezni és oktatni a marxiz­mus—leninizmust. i A pártoktatásban a szakosító a legmagasabb fokozat. ... Kinn a folyosón „lesben állnak” a várakozók. Amint megérkezik a vizsgateremből va­laki, tüstént „rávetik magukat”: Mit kérdeztek, hogy ment, há­nyasra sikerült? ... Fokk József százados a hom­lokát törölgeti: — Túl vagyok rajta. Nehéz volt ez a két év. Azt hlhetné az ember, hogy: Hiszen itt ugyan­azt tanuljuk, mint az esti egye­temen! De hát nagy a különb­ség. Sokkal szélesebb körű az anyag, és már egy cseppet sem „iskolás”. Nem elég „bevágni”, hanem önállóan kell alkalmazni. Természetesen Horváth elvtárs már kezdettől így tanított. Lat­ba vetette az egyetemi tapasz­talatait is, tudta, hogy ott mi­lyen kérdések okozzák a leg­több nehézséget. Elvégzi a másik két szakot is? — faggatom tovább. — A következő évet kiha­gyom. Az esti egyetemmel együtt öt éve tanulok egyfolytá­ban. Az egyetlen a szakosító hall­gatói közül, aki nem végzett előzőleg esti egyetemet, Ondro- vics József. Régi pártmunkás, de a szervezett oktatásban csak az öthónapos pártiskolát végez­te el, azt is még 1952-ben. Fel­nőtt fejjel szerezte meg az érett­ségit is mezőgazdasági techni­kumban. Évekig dolgozott a kis­kőrösi járási pártbizottságon, je­lenleg községi párttitkár Akasz­tón. Szokatlanul nyugodt volt a vizsgán, kerekded mondatokban, higgadtan beszélt. Okkal di­csérte meg az elnök. — Az első félév nagyon nehéz volt —mondja. — De végül is sikerült csatlakoznom a többi­hez. Gondolhatja, hogy nekem valóban nagyon sokat adott a szakosító... A végén egy nagy feladattal kellett megbirkózni, de ez már közös gond volt mindannyiunknak: Két hónap­pal ezelőtt tudtuk meg, hogy bár a magyar munkásmozgalom történetét tanultuk, a nemzet­közi munkásmozgalom történe­téből is vizsgázunk. Keményen neki kellett feküdni a tanulás­nak. Tovább tanul-e? — Természetesen. Számomra egyrészt így lesz egész a kép­zés, hiszen nem végeztem előző­leg esti egyetemet, másrészt pe­dig meg akarom szerezni a dip­lomát is. ... Nehéz az anyag, szigorú a bizottság. Akik azonban a szakosító elvégzésére jelentkez­tek, tudják, mit vállalnak. Szé­gyellnének is kudarcot vallani. Az eredmények beszélnek he­lyettük is: A filozófia tagozat hallgatóinak átlageredménye 4,04 lett, a politikai gazdaság­tan tagozaté 3,7, a munkásmoz­galom tagozaté pedig 4,4. M. L. Kálvária orög Győző bele- szeretett a plati­naszőke, ezüst hangú, arany kedélyű, kék sze­mű, gömbölyű vállú, karcsú derekú, szende tizennyolc éves Pintye Angélába, ami nem is csoda. Elbűvölő leányka. Egy hibája van csak, hogy merev. Joggal kérdezhetné va­laki — kérdezte is —, hogy lehet egy ilyen adottságokkal rendelke­ző szűz életének rózsa­színű hajnalán merev. De ne menjünk bele en­nek vizsgálatába, annyi bizonyos, hogy a szűk látókörű szemlélet volt az egész Pintye család rákfenéje. Már ki is tűzték az esküvő időpontját, ami­kor Gattyán Rózsa, Gö­rög Győző egykori ked­vese, feljelentette a vő­legényt négy példány­ban. „Ez az ember, akibe Önök bizalmukat he­lyezték, közönséges tol­vaj. Ellopta és sajátja­ként áruba bocsátotta az új típusú szövődéi ön­befűzős vetélők szaba­dalmát. Ezenkívül ott­honában botrányosan vi­selkedik, üti-veri-éhezte- ti szegény, beteg, öz­vegy édesanyját.” Az iskola, amelyben Görög Győző történel­met tanított, sokat adott a hírnévre. A párttitkár még a levél megérke­zésének napján behívta a megvádoltat. — Sajnos, Görög elv­társ — mondotta —, egy bejelentés érkezett elle­ned, amely különféle anyagi és erkölcsi elté­velyedésekkel vádol. Meg lehetsz győződve róla, hogy pontról pont­ra gondosan meg fogunk mindent vizsgálni. Re­mélem, a vizsgálat tisz­tázni fogja a kérdéseket, és bebizonyosodik, ártat­lanságod. A történelemtanár ” este elmondta az esetet Angélának. A lány egy lépéssel hátrált: — Na most, Győzi — szólt ezüstösen csilingelő hangján —, talán feles­leges hangsúlyoznom, hogy én hiszek benned. Te nem követhetted el azokat a dolgokat, ame­lyekkel vádolnak. De meg kell értened, egy Pintye-lány nem járhat együtt addig egy férfi­val, amíg vizsgálat fo­lyik ellene. Várjuk meg békén a vizsgálat végét, ne találkozzunk addig. Utána ásó-kapa sem vá­laszthat el bennünket egymástól. A vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy Görög Győző nem tud­ja, mi a különbség szö­vés és fonás között, a vetélőről pedig az eljá­rás lefolytatásának kez­detéig azt hitte, hogy az nőorvosi szerszám. Így az újítással kapcsolatos vád elesett. Édesanyjá­ról — kissé megilletőd- ve — elmondotta, hogy az az ő születésekor gyermekágyi lázban el­hunyt. A vádat természetesen elejtették. Görög felhív­ta Angélát, akinek elé­gedett kacaja úgy csen­gett a telefonba, mint mennyei csengettyűk, ha ugyan vannak ilyenek az égben. De Görög elmondta azt is, hogy értesítette őt a tanács: vizsgálatot indít ellene egy bejelen­téssel kapcsolatban. Egy másolatot ugyanis a ta­nácsnak elküldött a megcsalt leányzó. An­géla erre szomorúan mondta: — Győzi, szívem ért­sél meg engem. És soha nem lehetek olyané, akire a népi képviselet­nél gyanú árnyéka esik. Ne nyúlj hozzám. Tisz­tázd magad, hívjál fel azután. P ersze, a vizsgálat * ismét fényesen tisztázta a történelem- tanárt. — Meg tudsz nekem bocsátani? — kérdezte aznap este Pintye An­géla, és halványkék sze­mét rút könnyek homá- lyosították el. — Nem kételkedem én benned, de megfogadtam, hogy csak egészen feddhetet­len emberé leszek vagy senkié... A népi ellenőrzés ugyanakkor kezdte vizs­gálni az ellopott vetélő és megkínzott édesanya dolgát. — Ne haragudj, el kell addig válnunk — mondta ekkor határozottan a leány —, neked is biz­tosabb érzés lesz, ha úgy lépsz elém, hogy a népi ellenőrök jól meg­néztek. A történelemtanár hi­vatkozott a korábbi vizs­gálatokra, majd mikor ez hatástalan maradt, sürgette az ellenőröket. Azok meg is állapították a bejelentésről, hogy ko­holmány. Angéla zoko­gott: — Megvetsz a merev­ségem miatt? — kér­dezte. — Nem, de elszomorít — felelte a tanár. — Mert most a változatos­ság kedvéért az ügyész­ség indított ellenem vizs­gálatot. — Várjuk meg annak a végét — így hízelgett a leány —, a kedve­mért ... És addig, ugye — ne is találkozzunk ... Az ügyészség minden körültekintés ellenére sem tudta feltámasztani a tanár elhunyt édes­anyját, sem a szövődéi önbefűzös vetélőről nem kapott új információkat, már azért sem, mert azt több üzemben már hosz- szú (idő óta használják. — Most már eljöhetsz, ha akarsz, te kis mohó! — így kiáltott a tele­fonba Pintye Angéla, amikor a tanár ezt kö­zölte vele. — Ne késle­kedjél. délután csöngettek. A lány boldogan futott választottja elé. A küszöbön ott állt Görög Győző. Kis, gön­dör fiúcskát vezetett ké­zen fogva. — A fiam — szólt a férfi egyszerűen. — Hogyan? — így si- koltott a lány. — Eluntam, hogy te minden gyanú miatt el­utasítasz. Múltak az évek — és én megháza­sodtam. — Anyuci isz ébej asszony ám — tette hoz­zá Elekke —, csat nem ennyije. Máté György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom