Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

t. oldal 1965. július •, kedd Kádár János beszéde a dunaújvárosi nagygyűlésen Washingtoni elmélkedés Bumedien Algéria hivatásáról (Folytatás az 1. oldalról) latlan erőfeszítésekkel, minden órát kihasználva munkálkodott, így most elmondhatjuk: ter­méskilátásaink kedvezőek. Ezután az árvízről beszélt. „Idestova — mondotta — több mint három hónapja folyik az ] óriási birkózás a Dunával, : olyan magas vízállással és sza­kadatlan árhullámokkal, amire soha nem volt még példa. Ed­dig sikerült tartani a frontot, ' de a veszély még nem múlt el véglegesen, s aki figyeli — én is figyelem — arra még 12—14 nehéz nap vár.” Őszinte elismeréssel szólott Kádár János arról a példás helytállásról, amely meggá­tolta, hogy a Duna áttörje a gátakat. Ezután azokra a gazdasági intézkedésekre emlékeztetett, amelyek a Központi Bizottság decemberi határozatát követték. Ilyenek voltak a takarékosság­gal, a minőséggel, a munkafe­gyelemmel kapcsolatos intézke­dések, s a normák részleges i rendezése is. Vannak nem azonnali felada­taink is — folytatta — javíta­ni kell a gazdasági vezetés módszerét, szisztémáját. Az ed­digi gazdasági rendszer megfe­lelt annak a szakasznak, amely­ben jártunk, amikor elmaradott paraszti országból ipari ország­gá kellett fejlődnünk. Most el- 1 jutottunk a fejlődés olyan sza­kaszába, amikor a korábbi módszerek már nem elegendők, most már mindent szigorúan a gaz­daságosságnak kell aláren­delni. Elmondta a továbbiakban: az élet más területein is vannak j eredményeink. Például: néhány i éve közoktatási reformot hatá­roztunk el, a'meíy nagy ered- j ményeket, példátlan művelődé­si, tanulási kedvet hozott. Ez azonban nem jelentheti, hogy kivétel nélkül minden fiatal — a majd tizenöt év múlva meg­szerezhető íróasztal reményében — az iskola nappali tagoza­tán folytassa tanulmányait, s | ne forduljon figyelemmel az, ipari, mezőgazdasági munka fe- ! lé. Kádár János ezután a nem­zetközi helyzet néhány kérdé­sével foglalkozott. Az algériai eseményekkel kapcsolatban el­mondta: népünk nyugtalanul figyeli az ottani eseményeket, mert rokonszenvez a független Algériával, az algériai nép har­cával, azzal az elhatározásával, hogy a szocializmust építi. Vietnamról szólva hangsú­lyozta: az Egyesült Államok és kormánya agressziót követ el Dél- és Észak-Vietnam ellen. Az Egyesült Államok agresszió­ját mi mélységesen elítéljük. Csak egy megoldás van: az USA fejezze be az agressziót. Mi a Vietnami Demokrati­kus Köztársasággal a Viet­nami Felszabad ítási Front­tal és a vietnami néppel szolidárisak vagyunk és se­gíteni fogjuk őket. Ez saját érdekünk is: a világ egyetlen népe sem tűrheti el, hogy más népet eltiporjanak. Ezután a nemzetközi kommu­nista mozgalomról szólott, s el­mondta, e mozgalom ereje nö­vekszik, terjed az egész vilá­gon, minden országban. A fej­lődést most zavarja, hogy ideo­lógiai politikai viták vannak. Nekünk az a véleményünk: ezt elvtársi vitában kell megolda­ni, de minden vitát alá kell rendelni az imperializmus elle­ni akcióegységnek, különösen most Vietnam megvédése ese­tében. Ezután a szovjet és a magyar pártküldöttség moszkvai tanács­kozásáról szólt, amely a legna­gyobb elvtársi egyetértés lég- , körében zajlott le, s ismét ki- I tűnt, hogy az SZKP-nak és a mi pártunknak, a két kormány­nak, a két népnek minden fon­tos kérdésben azonos az állás­pontja. Ismertette a hallgató­sággal, hogy Moszkvában gaz­dasági kérdésekről is tárgyal­tak. Például: a következő ötéves tervben az áruforgalom a Szovjet­unió és Magyarország kö­zött kétharmadával lesz nagyobb, mint ebben az öt­éves tervben volt. Mi arra törekszünk, hogy a tőkés világgal is bővítsük együttműködésünket, javítsuk kapcsolatainkat — mondotta, majd így folytatta: Magyaror­szág szocialista ország, a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal egy táborban ha­lad és ott is fog haladni. Sem kül-, sem belpolitikánkban nincs változás és ez így van jól. Mi a szocialista világrend- szer erősítését kívánjuk, a gyarmati rendszer megszűnésé­nek hívei vagyunk, a harma­dik világháború elhárításáért harcolunk, éz határozza meg nemzetközi kapcsolatainkat. — Nem változott belpolitikánk sem — folytatta Kádár János. Következetesen a szocializ­mus felépítésén dolgozunk, erre mozgósítjuk erőinket, az a cél, hogy népünk a szocialista rendszerben mind jobban éljen. A DÉL-VIETNAMI belpolitikai helyzetre jel­lemző, hogy Ky tábor­nok, kormányfő, aki né­hány napja bejelentette, hogy katonaként fog rendet teremteni az országban, most drákói tör­vényekkel szeretné megszüntetni a panamiz- must, és tiszta légkört varázsolni maga köré, hogy valamelyes népszerűségre szert tehessen. A jelentések halálos ítéletekről, börtönbüntetések­ről, szigorú intézkedésekről számolnak be. A frontokon továbbra is dúl a harc. A partizánok nagy mennyiségű lőszert és ágyút is zsákmá­nyoltak. Hétfőn hajnalban Ba Gia térségben zajlott le ütközet, a helyőrséget a partizánok el­foglalták. Később a kormánycsapatok harc nél­kül visszafoglalták, de védelmét biztosítani az erős partizán-helikoptertámadás miatt nem tud­ták. Ugyanebben a térségben Quang Ngai tér­ségében a partizánok az utóbbi hetekben három zászlóaljat semmisítettek meg. Folytatódtak a bombatámadások Észak-Vietnam ellen is. Vinh Linh katonai tábort támadták amerikai gé­pek. Eközben Washingtonban ismét összetákol­tak egy békeelméletet Vietnamról. Rusk külügy­miniszter vasárnapi televíziós interjújában fog­lalkozott a délkelet-ázsiai béke kérdésével, és kijelentette, hogy az amerikai fegyveres beavat­kozás semmiféle összefüggésben nincs a béké­vel, mert ha az amerikai bombatámadásokat beszüntetnék is, a partizánharcok tovább foly­tatódnának. Ügy látszik tehát, az amerikaiak a háború kedvéért háborúskodnak, Vietnam ezek szerint jó fegyverpiac — és Rusk szerint, Hanoi és Peking a felelős a vietnami háborúért. A nyakatekert amerikai elmélkedés végül azzal okolja meg az amerikai beavatkozást, hogy északról tízezreket küldenek Dél-Vietnamba. A hivatalos amerikai gondolkodás Vietnam ügyé­ben tehát, nem lépett tovább. Rusk vasárnap nem volt derűlátó, úgy véli a közeljövőben né­hány súlyos hónapra számíthat a hadviselés. TEGNAP VOLT Algír függetlenné válásának harmadik évfordulója, amelyet, mint azt már a hírügynökségek jó előre közölték — a szokás­sal ellentétben valójában nem is ünnepeltek. Elmaradtak a színpompás felvonulások, a nép­öröm megnyilvánulásai, mert az új kormány tartott attól, hogy Ben Bella melletti tüntetésbe csaphat át az ünneplés. Lemondták a katonai díszszemlét is, mindehelyett csupán sportünnep­ségeket rendeztek, s a fővárosban nyoma sem volt ünnepi hangulatnak. Az ország nyugodt, a tüntetések megszűntek, a hatóságok szilárdan ellenőrzik az országot. Ben Bella sorsáról annyit közöltek, hogy biztonságban van, jól bánnak vele. A forradalmi tanács pert készít elő Ben Bella ellen, s Fehér könyvet szándékozik nyil­vánosságra hozni, amely tartalmazza a volt el­nök ellen felhozott vádakat. BUMEDIEN ezredes hétfőn beszédet mondott Algéria függetlenné válásának harmadik évfor­dulóján. Az ország gazdasági és pénzügyi nehéz­ségeiért Bumedien a volt elnököt tette felelőssé. Szigorú önmegtartóztatásra van szükség, külö­nösen az állam és a párt életmódjában. Bume­dien bejelentette, hogy az ország politikáját az FLN-párt fogja kialakítani. Algéria együttmű­ködéséről biztosította az összes népeket, ame­lyek az imperialista uralom ellen küzdenek. Megerősítette Algéria „szocialista hivatását”, szolidaritását Afrika, az arab világ népeivel, a szocialista országokkal. Hangsúlyozta, hogy Al­géria a Franciaországgal való kapcsolatok meg­erősítésére törekszik. A forradalmi tanács megbízást adott Bume- diennek Algéria új kormányának megalakításá­ra, de e kormány tagjainak nevét még nem je­lentették be. feltehetően a tárgyalások még folynak. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Politikánkban a módszer sem változik. Szemben állunk minden jobboldali reakciós törekvéssel országon belül és kívül egy­aránt. U gyanúgy szemben állunk minden álbaloldali szektáns tö­rekvéssel is, mert nem forra­dalmi frázisokra, hanem forra­dalmi cselekvésre van szükség. Ami a módszereket illeti, mi a felvilágosítás hívei vagyunk, az elvtársi vita, az érvelés hí­vei, mind a pártéletben, mind az élet minden területén. Beszéde tovább; részében azokról a személyi kérdésekről szólott, amelyekben a Központi Bizottság legutóbbi ülése dön­tött. Ugyanannak a politikának következetesebb és jobb végre­hajtásáról van szó — hangsú­lyozta a Központi Bizottság el­ső titkára — és ennek felelnek meg a személyi változások is. Beszéde befejező részében Kádár János kiemelte: egész népünknek szüksége van az erős, egységes párt­ra, a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség tö­mörülésére, a munkásosz­tály vezetésével, — A néppel dolgozunk a né­pért, a nép nélkül mi sem lé­tezünk — mondotta befejezé­sül. — Ha problémáink vannak, fel kell tárnunk őket és akkor megkapjuk a támogatást. Ma utunk világos, s a nehézségek után elmondhatjuk: a követke­ző időszak már egyszerűbb és könnyebb lehet; a szocializmus végül is az egész világon győz­ni fog, mert ez az emberiség perspektívája. A nagy tapssal fogadott be­széd után az ünnepség Takács Imre zárszavával ért véget. Káliul Gyula fogadta a diplomáciai testületet Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke, hivatalba lépése alkalmából hétfőn az Ország­házban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seltek vezetőit. Megjelent a fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Péter János külügyminiszter, Gál Ti­vadar, a Minisztertanács titkár­Megnyílt a Balti Békchét ROSTOCK (TASZSZ) Rostockban „A Balti-tenger legyen a béke tengere” jelszó jegyében vasárnap megnyílt az 1965. évi Balti Békehét. A megnyitó ünnepségen be­szédet mondott Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az államtanács elnöke. Hangsúlyozta: Békét akarunk a német nép, Európa valamennyi népe számára. A Balti-tenger mentén fekvő or­szágok ezt azzal segíthetik e'£ legjobban, ha az NDK-hoz fű­ződő kapcsolataikat normalizál- ják. Beszédet mondott Willi Stoph miniszterelnök is. Hangsúlyoz­ta, hogy a Baltikum és Észak- Európa népeinek — amelyek saját bőrükön tapasztalták a német imperializmus politikájá­nak súlyos következményeit —, egyesíteniük kell a bonni ka­tonai kalandok elhárításáért kifejtett erőfeszítéseiket, közö­sen kell harcolniuk a közép- és észak-európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozásáért. 30 napig nincs alkotmány Peruban Parasztzendülések Kormánycsapatok a „felforgatok” ellen A perui hatóságok felfüggesz­tették az alkotmányos rendet, a gyülekezési szabadságot és kü­lönleges megtorló intézkedése­ket léptettek életbe azzal az in­doklással, hogy az utóbbi idő­ben több helyen rendzavarás történt. A perui kormány megerősí­tett rendőri alakulatokat és re­pülőgépektől támogatott katonai egységeket küldött az ország középső területein működő par­tizánok ellen. Erre az intézke­désre azt követően került sor, hogy két tartomány helyőrségi alakulatai saját erejükből nem tudtak megbirkózni a partizá­nokkal. Miguel Rotalde Romá­na belügyminiszter sajtóértekez­leten kijelentette, hogy a repü­lőgépek parancsot kaptak a partizánok pucatai támaszpont­jának szétbombázására, ugyan­akkor a katonaság gyalogsági alakulatai és a rendőrök széles arcvonalon indítanak támadást a partizánok ellen. A perui partizánmozgalom június elején indult meg, ami­kor az országban sok helyütt parasztzendülések törtek ki. A Perui Kommunista Párt néhány nappal ezelőtt kiadott nyilatko­zatában rámutatott arra, hogy az országban egyelőre nincs forradalmi helyzet, amely iga­zolná az általános felkelés jel­szavát, de a kizsákmányolás mérve erőszak alkalmazására készteti a parasztokat. A kormány rendeletet adott ki, amelyben 30 napra felfüg­gesztette az alkotmányos bizto­sítékokat. Ez alatt az időszak alatt a hatóságok minden in" dokiás nélkül letartóztatásokat foganatosíthatnak, betilthatnak minden gyűlést és tüntetést. A kormány szóvivője kijelentette, hogy „egyszer s mindenkorra végeznek a felforgató elemek­kel”^ ságának vezetője és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium pyotokollosztályának vezetője. Frarítisek Pisek csehszlovák nagykövet, a diplomáciai testü­let doyenje tolmácsolta a dip­lomaták jókívánságait, majd szavaira Kállai Gyula és Ká­dár János válaszolt. A fogadás szívélyes légkör­ben folyt le. (MTI) Üdvözlő táviratok Kállai Gyulához Üjabb üdvözlő táviratok érkeztek Kállai Gyula elvtárs címére a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­kévé történt megválasztása alkalmából. Táviratot küldött töb­bek között Todor Zsivkov. a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Petar Sztambolics. a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front KB elnöke, Lazar Kolisevszki, a Jugoszláv Dolgozók Szocia­lista Szövetségének elnöke. (MTI) Angol parancs: az arab hercegségeket el kell szigetelni Feszültség a Perzsa-öböl térségében zsa-öböl térségében fokozódik a feszültség. Miután nagyszámú angol hadihajót vontak össze a Perzsa-öböl ománi partja men­tén, 18 angol sugárhajtású va­dászgépet helyeztek át Sharja repülőtámaszpontra. Az angol légitámaszpont parancsnoka azt az utasítást adta a zsoldos csa­patoknak, : hogy akadályozzák meg a térségben elterülő arab hercegségek képviselőinek egy­mással való érintkezését. Az an­gol gyarmati hatóságok intézke­déseket tettek, hogy a herceg­ségeket elszigeteljék más arab országoktól. Az angol hatóságok a közelmúltban megtagadták a beutazást Abu Dhabi emirátus­ba az Arab Liga műszaki bizott­sága képviselőitől KAIRÓ. (TASZSZ) Az egyiptomi fővárosba érke­zett jelentések szerint a Per-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom