Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Könnyűbúvárok az árban Ne Irtsuk, hanem keresztezzük a magyar tyúkot A meleget szinte elviselhe- tétlenné teszi a hatalmas víztükörről szálló pára. A védőgáton dolgozók csak tornanadrágot, vagy „fecskét” viselnek, mégis patakokban folyik hátukon az izzadtság. Nézni is rossz, amint egy fiatalember vastag melegítőbe, majd — társai segítségével — feszes gumiruhába bújik. Legalább tíz perc telik el, amíg hátára csatolják az oxigénpalackokat, gondosan fejére illesztik a légzőkészülék sisakját és lábán a békauszonyokkal végre elindulhat a víz felé. Sáfrány József, az MHS ^ könnyűbú vár-szakosztáh- lyának vezetője jelt ad és Bakos József feje felett összecsapnak a hullámok. „Néhány lelkes fiatalember új sportágat alapított az MHS kebelében...” ,,A tatai feneketlen tóban edzenek a békaemberek. .. ” — olvashattuk néhány évvel ezelőtt az újságokban. A híradásokban szereplő „lelkes fiatalemberek” most itt I vannak a mohácsi gáton. Az első hívó szóra otthagyták családjukat, munkahelyüket, hogy ott szánjanak szembe az árral, ahol a legnagyobb erővel támad: a töltések lábánál. Naponta 8—10 órát töltenek a mélyben, homokzsákkal, műanyagfóliával zárják el a buzgárokat tápláló réseket. __ A békaemberek nélkül sohasem lokalizálhattuk volna a Dunafalva alatti veszélyes vízfeltörést — hallottam a vízügyesektől. Bárdi Miklós nevéhez fűződik ez a — nyugodtan mondhatom — hőstett. De e jelzővel illethetném mindannyiuk munkáját, hiszen a gátak üregesre ázott oldala, a mély iszap ezernyi veszéllyel fenyegeti azt, aki légzőkészülékére bízva életét, alábukik. 17 arkas Ferenc, a zömök csepeli esztergályos két nappal ezelőtt kis híján örökre lent maradt. Készüléke felmondta a szolgálatot és az egyik lélegzetvételnél vízzel szaladt tele a szája. Szerencsére nem vesztette el a lélekjelenlétét és a derekán levő terhelés Szak- és napilapjainkban gyakran olvashatunk azokról a külföldi tyúkfajtákról, amelyeket baromfitenyésztő gazdaságaink hús- és tojástermélés végett tartanak. E tyúkfajták és hibridjeik kétségkívül nélkülözhetetlen állatai » nagyüzemeknek. Gyors növekedésük, nagy tojáshozamuk, s az, hogy kevés takarmányt fogyasztanak, jövedelmezővé teszi tenyésztésüket. Napjainkban behatóan tanulmányozzák, értékelik e tyúkfajtákat; szakembereink a legtávolabbi országokba is elmennek helyszíni tapasztalatok gyűjtésére. Mindez csak helyeselhető. Ugyanakkor — mint az Országos Baromfitenyésztési Bi- zotság hosszú éveken át volt elnöke, s mint aki harminchárom évig dolgoztam a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézetnél — sajnálattal tapasztalom, hogy nem becsüljük a saját tyúkfajtánkat, a magyar tyúkot. Pedig súlyos hibát követünk el, ha teljesen elhanyagoljuk ezt a nemesített fajtát. Az ország mintegy 30 millió tyúkjának — legnagyobbrészt kevert színű és váloga- tatlan állapotban — csaknem az öthatoda a magyar tyúk. Körülbelül 35 évvel ezelőtt exportáló nagyüzemeink kívánságára elsőrendű feladatként fogtunk a sárga, a fehér és a kendermagos magyar tyúkok nemesítéséhez, hús- és tojástermelésük mennyiségi és minőségi fokozásához. A tojáshozamunkban 170-es átlagot értünk el; egy-egy tojás átlag 58 grammot nyomott, tetszetős, szép barna héjszínnel, nagy és sötét színű tojássárgával rendelkezett. A tyúkok tojáshozama és testsúlya megkétszereződött! Mintegy tíz évvel ezelőtt minisztertanácsi határozat rendelte el főként a sárga és a fehér neI mesített magyar tyúkok tenyész- I lésének az általános elterjeszté- [ sét. Ha e rendelkezést végrehajtjuk, akkor ma legalább egy- j milliárd darabbal több tojásunk I volna, és az egységes magyar csirke, minőségi szempontból, vezető helyen állna a világpiacon. Vezető exportszakembereink szerint a magyar tyúkkal áll vagy bukik baromfiexportunk. Ha ez így van, miért a nagy közöny és tájékozatlanság a magyar tyúkkal szemben? Hiszen valamikor évente 5—6 milliárd forint értéket jelentettek baromfitermékeink az országnak; a nagy exporttelepeken feldolgozott csirke 80—90 százalékban volt export minőségű. Ma mélyen alatta vagyunk ezeknek az eredményeknek. Jómagam 1947-ben hoztam az első hampshire tyúkokat az országba, és ez az értékes — h uses tojástermelésre egyaránt alkalmas, tehát kettős termelésű — tyúkfajta azóta az egész országban elterjedt. Kiválóan alkalmas a new-hampshtre a magyar tyűk állományának az egységesítésére és nemesítésére is. Miért nem osztunk ki — tervszerűen — nagy számban fiatal hampshire kakasokat a köztenyésztésben levő állományok javítására? Baromfitenyésztésünk és exportunk érdeke azt kívánja, hogy az országos állomány javításánál ne irtsuk a magyar tyúkót, hanem csak keresztezzük! A magyar tyúk vázolt jó tulajdonságai mellett nem nélkülözhetjük e kiváló fajta elsőrendű költő- és csirkenevelő készségét sem. Évente mintegy százmillió csirkét „produkálnak” magyar tyúkjaink —, ugyanannyit, amennyit keltetőállomá- j saink. Báldy Bálint Kossuth-díjas f Késett a borsó iVem tudta teljesíteni első félévi tervét a konzervgyár ellenére még idejében feltornázta magát a felszínre. — Nem fél a mélységtől azóta? indannyiuk nevében vá- laszol: — Ha az járna a fejünkben leszállás előtt, hogy mi történhet velünk, bizonyára félnénk. Mi azonban csak azokra gondolunk, akik ott a gáton tűi tőlünk várják a segítséget. B. D* Sáfrány József még egyszer Június eleién legalább ólyan aggodalmas arccal kémlelték a felhős eget a Kecskeméti Konzervgyár dolgozói, mint a tsz- gazdák. Ha ugyanis nem süt a nap, nem érik a borsó és veszélybe kerül az első félévi terv teljesítése. Az aggodalom nem volt alaptalan. A szezon idén a megszokottnál körülbelül három héttel később indult és június végéig nem is tudták „ledolgozni” megvizsgálja a légzőkészülék a konzervgyáriak a hátrányt. Az üzem 88,4 százalékra teljesítette első félévi termelési előirányzatát és a lemaradás azt jelenti, hogy körülbelül 18 millió forinttal kevesebb árut kapott a népgazdaság, mint amennyit várt. Ennek ellenére a konzervgyár eleget tett mind a bel-, mind pedig a külkereskedelmi kötelezettségének. Exporttervét — mennyiségben — 107 százalékra, belföldi előirányzatát pedig 111 százalékra teljesítette. Az ellentmondás magyarázata az. hogy a vállalat megfelelő árualappal rendelkezett és a borsó helyett részben más cikkeket szállított partnereinek. A tervhez viszonyítva jól alakult az üzem termelékenysége is, ha azonban a tavalyi év hasonló időszakát vesszük alapul, némi visszaesést tapasztalunk. A vállalat vezetői szerint ez a következő okokra vezethető vissza: egyrészt sok munkát — üvegmosás stb. — már előre elvégeztek a dolgozók és ennék előnye a későbbiekben mutatkozik meg majd. Másrészt a termelést túlszárnyaló kiszállítás, azaz a félkész termékek késszé alakítása sem hatott kedvezően a termelékenységre. A harmadik negyedévben a gyár igyekszik letörleszteni az első félévről maradt tartozását is, de ez csak akkor sikeiáilhet, ha a közös gazdaságok az eddigiekhez hasonlóan igyekeznek leszüretelni a földeken maradt borsót és a gyár rendelkezésére bocsátják a szerződéssel leköszelepjét, mielőtt Fytog F«reaMS leereszkedik a mélybe. iött mennyiséget. A gyógyítás hősei Július 1-én emlékezünk meg egészségünk védőiről: az orvosokról. Rejtvényünk soraiban néhány híres orvos neve található, akik munkájukkal, felfedezéseikkel hozzájárultak a betegségek leküzdéséhez. VÍZSZINTES: 1. Július 8-án lesz 100 éve, hogy meghalt a Természet- tudományi Társulat megalapítója, 1848-as szabadságharcunk forradalmi résztvevője, korának híres orvosprofesszora. 8. Világítója. 13. A telex. 14. Második betűt kettőzve észak-amerikai hegység. 15. Piros németül. 16. Biztató szócska. 17. Csodabalzsam. 18. Asszonyképző. 19. Furfangos székely (+’). 21. E-vel a végén német női név. 22. AOL. 23. Vissza: elege volt belőle. 25. ÁDV. 27. Ritka női név becézve. 29. Sír. 30. Száz éve, július 1-én halt meg az anyák megmentő je. Emlékére tartják meg ezen a napon az orvosok napját. 33. Nem igazi. 34. Bujtogat. 35. Német tej. 37. Nem engedem leesni. 40. Házas. 41. Német hivatal. 43. Vissza: nem ép. 46. Több mint puszid 48. Északafrikai, kisázsiai nép. 50. Lányának férje. 51. Helyette. 53. Ázsiai ország. 55. Szamárhang. 56, A mondat vége. 57. Hirtelen elhúz. 58. Azohus mássalhangzók. 59. Jutnék. 60. Keresztüljuttat. 61. EL ne késsen! 63. Vissza: A hét vezér .egyhke. 64. Angol sör. 65. 80 évvel ezelőtt^ július 6-án alkalmazta először a veszettség elleni oltást embereken. 70 éve halt meg. 66. A narkózis első alkalmazója. FÜGGŐLEGES: 1. Színezettség. 2. Ebéd utáni csemege. 3. Földtöltés. 4. AV. 5. Fiatal igásállat. 6. Kísérletezget. 7. ÁO. 8. Gorkij keresztneve fonetikusan. 9. ELS. 10. Visz- sza: L-lel halfajta. 11. Latinul tudok. 12. ötven éve halt meg a Sal- varsan felfedezője. 14. Török név. 14/a. Hegy Budapest közelében. 19. Rugalmas anyag. 20. A himlőoltás felfedezője. 24. NM. 26. Vásárolta. 28. Erős ital, névelővel. 29. Rendszerint vasból készült nyílászáró berendezés. 31. Mutatószó. 32. Vissza: az egyik leghíresebb gótikus székes- egyházzal büszkélkedő város. 36. Disznó. 38. Féldrágakő (+’). 39. Lesz-e bátorsága? 41. A kocsma. 42. Lakomája. 44. Középkori börtönkelSzerkesztői üzenetek Orbán K. és társai, Kecskemét, Méhesfalu: Legalább egy pontos címet kérünk, hogy panaszuk kivizsgálásának eredményéről levélben küldhessük meg részletes tájékoztatásunkat. B. Istvánná, Kecskemét: Panaszukat eljuttattuk a házkezelőségnek, s kértük mielőbbi intézkedésüket. lék. 45. Hetven éve fedezte fel a testet átvilágító sugarakat. 47. Mintájára. 49. Zeneszerzőnk. 50. Átmenő. 51. Tücsökszó. 52. Fiatal tehén. 54. Növénnyel benőtt sekély víz, partrész. 56/a. TÉN. 58/a. Luk (+’). 62. ÉT. 63. Orosz igenlés. A június 27-i rejtvény fő sorainak megfejtése: Az emberi művelődés előrehaladásának alapvetően fontos tényezője. Barbarits Miklós Nem hazárdjáték Belvizek fakadtak fel a ti- szakécskei Szabadság Tsz területén, a védtöltés mögötti határrészeket elöntötte az árvíz. Egyebek között 250 hold szántó, 40 hold rét és 135 hold erdő került víz alá. A közös gazdaság vezetőinek becslése szerint az ebből eredő kár másfél-két millió forintra tehető. Ez már mindenféleképpen nagy veszteségnek számít* Június utolsó vasárnapjának délutánján, a megye északkeleti részén végigvonuló vihar a Szabadság Tsz területét sem kerülte el. Sőt, ugyancsak nagy tombolást vitt véghez. Földre fektette a kukoricát, s a gabonát úgy összekuszálta, hogy kézi kaszákkal is nehezen boldogulnak az aratók? Az így keletkezett kár is számottevő, a tsz vezetői 300 ezer forintra becsülik. Mondhatnánk erre: nem a Szabadság Tsz az első gazdaság, amelyet természeti csapás sújtott. A veszteséget majd megtéríti a biztosító.. * Csakhogy a biztosító ezúttal egy fillért sem térít. Mert a gazdaság — nem biztosított. Pedig ez ügyben az Állami Biztosító kecskeméti fiókjának ügynökei jó néhányszor megtették az utat oda-vissza a megyeszékhely és a község között. Hasztalan. A gazdaság vezetősége megmakacsolta magát és nem volt hajlandó „kötélnek állni”... Olcsó folt a műanyag Huszonöt-harmincféle gépkocsialkatrészre dolgozták már ki a műanyaggal való felújítás pontos receptjét az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet munkatársai. E kutatások egyik legjelentősebb eredménye eddig az elkopott gépkocsi-alkatrészek felújítására kidolgozott módszer. Lényege az, hogy a felmelegített alkatrészekre poralakban viszik fel a műanyagot,' amely ott nyomban megolvad és pillanatok alatt egységes bevonattá szilárdul. Ezt az új külső réteget azután már csak a megfelelő méretre, illetve alakra kell megmunkálni és kész is a „foltozás”. Egy tengelyesonk felújítása például a régi módszerekkel körülbelül 100 forintba kerül, műanyagfoltozással viszont 3—4 forintból megoldható. (MTI) Mivelhogy sokallották a biztosítási díjat. Kétségtelen, n™ jelentéktelen összegről volt szó. De, aki biztonságos gazdálkodásra törekedik — lehet másmilyenbe kezdeni? — az elsősorban a kockázatot tartja szem előtt. Az pedig meglehetősen jókora a Szabadság Tsz hatezer holdas területén. Nem az a célunk ezzel az írással, hogy reklámot csináljunk az Állami Biztosítónak. Tudjuk: a közös gazdaságon sem segítünk vele. Az esetet mégis szóvá tesszük, mert úgy érezzük, tanulságos. A jövőre nézve, természetesen. Hasonló kárnak minden gazdaság ki van téve. S úgy gondoljuk, mégiscsak jobb biztonságban, nyugodtan dolgozni, mint a kár bekövetkeztén bánkódni később. .. Mert a gazdálkodás minálunk nem hazárdjáték. H. D,
