Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

Világ proletárja!, egresWjeteil XX. ÉVFOLYAM. 178. SZÁM Ára 60 fillér 1965. JŰLIUS 30, PÉNTEK Fehér Lajos körútja a megyében Sekou Touré vezetésével guinea! párt- és kormányküldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának és kormányának meghívására baráti látogatásra pénteken délelőtt hazánkba ér­kezik a Guineái Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amelyet Sekou Touré —, a Gui­neái Demokrata Párt főtitkára, a Guineái Köztársaság elnöke vezet. (MTI) Hatmilliós permetezöszer-impon a szólók, gyümölcsösök védelmére A kormányzat hat millió fo­rintos permetezőszer beszerzésé­re pótkeretet adott. Ausztriából, Franciaországból és Olaszország­ból vásároltak 150 tonna ortoci- dot, 600 tonna zinebet, valamint 100 tonnányi suprosán nevű per­metezőszert, amely a rézoxiklo- rid és az ismert zineb kombiná­ciója. Az új importszállítmá­nyokból eddig 200 tonna zinebet, és 60 tonna ortocidot vett át a kereskedelem, a többi folyamato­san érkezik. Ugyanakkor az esetleges további rézgálicigé- nyeket hazai gyártásból és a Szovjetunióból érkező szállít­mányokból fedezik. A szőlők fürtvédelméhez jelenleg is ele­gendő mennyiségű rézmészpor, illetve rézkénpor áll rendelke­zésre. A növényvédelmi szakembe­rek külön felhívják a termelők, illetve a termelőüzemek vezetői­nek figyelmét, hogy ne idegen­kedjenek az ismeretlen márkájú növényvédőszerek alkalmazásá­tól. Az eddig megszokott vitig- ran, cupravit és cuprantol he­lyett a következő hetekben fő­leg cobox-ot kaphatnak. Az új­nevű szer hatóanyaga azonos a régiekkel. Kétszázezer kötet a tanyáknak A most zárult évadban or­szágszerte 7424 önálló nyilvá­nos közkönyvtár, s ezek mel­lett több mint 2000 kölcsönző, illetve fiókkönyvtár működött a helyi tanácsok és a szakszer­vezetek irányítása alatt. A könyvtárak fejlesztésére, az ál­lomány gyarapítására egyetlen esztendő alatt több mint 44 millió forintot fordítottak az állami költségvetésből, illetve helyi erőforrásokból. Fontos szerepe van az iroda­lom iránti érdeklődés növeke­désében a művelődési autók­nak, amelyek a most zárult évadban 312 távoleső tanyai te­lepülést látogattak rendszere­sen, s több mint kétszázezer kötetet kölcsönözték. Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, tegnap délelőtt kétnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett. Elkí­sérte útjára Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. A megyei pártbizottság szék­hazának tanácskozó termében Erdősi József, a megyei párt- bizottság titkára adott tájékoz­tatót a mezőgazdasági munkák jelenlegi állásáról, a várható terméseredményekről, a mező- gazdaság fejlesztésének tervei­ről, s az ezzel kapcsolatos prob­lémákról. A megbeszélésen részt vett dr, Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Buda Gá­bor, a megyei tanács vb elnök- helyettese és Brachna János, a MÉSZÖV elnöke. Erdősi elvtárs elmondotta, hogy a megye szövetkezeti pa­rasztsága nagy szorgalommal vesz részt a gabona betakarítá­sában; ahol a szükség megkí­vánta, elegendő mennyiségben fogták kézbe a kaszát is. Ami a terméseredményt illeti, a búza holdanként körülbe­lül egy mázsával fizet töb­bet, mint tavaly. Ez a megye átlagában, a becs­lések szerint, 11 mázsát jelent, a déli területeken és az állami gazdaságokban azonban meglesz a 14—15 mázsa átlag is. Ügy fest, hogy az árvíz által mint­egy 14 ezer holdon tönkretett gabonatermést pótolja a terven felüli többlet. Szőlőből közepes termésre van kilátás. A borkészlet tárolására lé­tesülő pincék építése Jó ütemben folyik. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta Erdősi elvtárs, hogy a termő­re forduló új ültetvények hoza­mának a feldolgozása és táro­lása végett szükséges: a jövő tavasszal folytassák a pince­] építkezést. Hangoztatta azt is, hogy egyes ipari növények ás zöldségfélék — mint például a paradicsom — átvételi árát emelni kellene. A továbbiakban arról beszélt, hogy a telepítésekkel, s legelők létesítésével korántsem szűnt meg megyei szinten a homokos területek hasznosításának gond­ja. A homoki erdőtelepítés se­gítené a probléma megoldását, amihez biztatást jelent a nyár- jasi erdészet kísérleti telepén olasz módszerrel telepített nyár­fás fejlődésének eredménye. Üdvös lenne, ha a harmat dik ötéves terv időszakának végéig 50 ezer hold homo­kos területet erdősíthetnénk a megyében. Ehhez természetesen a tsz-ek közreműködésére van szükség, nekik viszont állami támogatás­ra. A falusi családi házak építé­sét elősegítené — folytatta —, ha a kisipari szövetkezetek erre a munkára specializálnák tény­kedésüket. Persze, gondot okoz az építőanyag, n tégla hiánya. Fehér elvtárs nagy érdeklő­déssel hallgatta a tájékoztatót, s hangsúlyozta, hogy a megye bortermését akkor lehet könnyebben értékesí­teni, ha állandóan szava­tolt, tájjellegű borok kerül­nek átadásra. Ami az egyes növényfélék ter­mése átvételi árának a rende­zését illeti, kormányzatunk már foglalkozik e kérdés megoldá­sával. Úgyszintén azzal is, hogy a tsz-ek erdőtelepítését megfe­lelően segítse. Az építkezések gyorsítása végett hangsúlyozta, hogy a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága vegye kézbe két — korábban leállított —, a la­kiteleki és hajósi téglagyár üzembehelyezésének ügyét. Megkérte Buda elvtársat, hogy a szalkszentmártoni sóderbánya jobb kihasználásához szükséges beruházásokról, tanulmányozás végett, készítsen előkalkulációt. Délután a MÉK kecskeméti felvásárló telepére látogatott el Fehér elvtárs és kísérete, ahol Perényi István, a MÉK igazga­tója, valamint Holló József, a telep vezetője kalauzolta őket. Ismertették, hogy naponta 28— 30 vagon kajszi érkezett a me­gyeszékhely és járása gyümöl­csöseiből, s éppen csütörtökön megkezdődött a rózsabarack felhozatala is. Eddig 110 vagon barackot ex­portáltak a telepről. Fehér elv­társ megszemlélte a jelenleg 550 dolgozót alkalmazó telep helyiségeit: a csomagolót, a hű­tőházat, a géptermet, s két, már gyümölccsel megrakott export­vagon belsejét is megtekintette. Ezután a nyárjasi erdészetbe vezetett a Minisztertanács el­nökhelyettesének útja. Itt Cson­tos Gyula, a Kiskunsági Álla­mi Erdőgazdaság igazgatója, dr. Tóth Károly, erdőrendezési fel­ügyelő és Szeverényi István, az erdészet vezetője megmutatta az 1960-ban 2300 hektár homokos területen telepített olasz nyár­faerdőt, amelynek fejlettségi foka valóban sikerrel kecseg­tet a megye homokos területei­nek erdősítését illetően. A nap programjának utolsó pontjaként Kiskunfélegyházá­ra utazott Fehér elvtárs, ahol Sztajonev András, a városi pártbizottság titkára és dr. Do­bos Ferenc, a városi tanács vb elnöke a félegyházi tsz-ek nyári munkáinak sikeréről, valamint a tsz-közi libanevelési és hizla­lás! társulás tevékenységéről tájékoztatta. Az utóbbit meg is tekintette Fehér elvtárs és kí­sérete — ma pedig a kiskunha­lasi és a bajai járásban folytat­ják útjukat. KLUBOK A klubmozgalom mindössze néhány éves múltra tekint visz- sza hazánkban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy igen népszerű. Évről évre több klub alakul, s ma már ezrekre rúg a számuk. A népszerűség oka az, hogy a klubok az azonos érdeklődésű embereket fogják össze. Amel­lett a népművelés más, régeb­ben meghonosodott formáival szemben kötette. nem al­kalmilag megszervez., szórako­zási és művelődési lehetőséget nyújt. A klub nem nagy töme­gekre, hanem szűkebb csoportra — húsz-harminc negyven em­berre — számít csupán. * F orrnál igen változatosak. If­júsági klub, filmklub, értelmisé­gi klub, tánc-, műszaki-, művé­szeti- és ki tudná még felsorol­ni, hogy hányféle. A formák igen változatosak, s korántsem merítettük ki még valamennyi lehetőséget. • Többnyire igen kedveltek, te­hát aktívak is az értelmiségi klubok. A megyében a kalocsai a legjobb példa erre, ahol a to­vábbképzésről és a szórakozás­ról is sokoldalúan gondoskod­nak a klub vezetői, a városi ta­nács hathatós segítségével. Egye­dülálló példaként említhetnénk a Kecskemét környéki tanyai filmklubokat. Itt meglehetősen kedvezőtlenek a körülmények más népművelési lehetőségekre, a filmeket azonban szívesen megnézik a fiatalok. Ezt az ér­deklődést használták ki ügyesen a népművelők, amikor a vetítést előadással és megbeszéléssel kapcsolták össze, s ennek során sok hasznos ismeretet áll mód­jukban közölni a klubtagokkal, s még olvasásra, tanulásra is buzdíthatja okét. * Hasonlóan nagy lehetőségeket rejtenek a termelőszövetkezeti klubok. Méltán népszerű ez a forma. A tagok előadásokai hallgatnak, televíziót néznek, sakkoznak, beszélgetnek — hasz­nosan töltik el az időt. Nincs itt szükség nagy beruházásra, csupán egy nagyobb szoba kell hozzá. A berendezés költségeit akármelyik termelőszövetkezet elbírja. Hiszen az eldugott ta­nyavilágban fényűző művelődési paloták helyett az emberek meg­elégszenek a szerényebb környe­zettel is. A fontos az, hogy ösz- szejöhessenek szót váltani, ér­telmesen eltölteni az időt. A legközvetlenebb eredményeket a népművelésben éppen a tsz- kluboktól várhatjuk. • Ma kis híján 200 klub műkö­dik a megyében. A múlt évad­ban több mint ezer összejövete­lük volt, amelyeken 46 ezren vettek részt. Az érdeklődés, a klubok évről évre növekvő szá­ma azt mutatja, hogy megér­demli ez a népművelési forma a támogatást, s hogy nemcsak a népművelőknek, hanem a he­lyi vezetőknek is mindenütt na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni rá, B. J. Fehér Lajos Érdősi József tájékoztatóját hallgatja. Mellette balról dr. Glied Károly és Buda Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom