Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

1965. Julius 39, csütörtök

5. oldal

A könyvtáros és olvasói

Érdekes szenzációja van a solti könyvtárnak. Megjelent dr. Nagy Béla gimnáziumi igazgató könyve Adatok Solt község történetéhez címmel.

Az első kötetet a könyvtárnak adta a szerző. Ez a könyv az igazgató doktori disszertációja, de egyben hézagpótló monográfia is a község történetéből. Régen várták. Most itt van, a könyvtár nagy becsben tartja, egyelőre csak idebent lehet megtekinteni.

Jellemző és megható, hogy az „újszülött” fölött érzett örömét ide hozta a monográfia írója a szépen berendezett községi könyvtárba. Hadd örüljön a többi könyv is, az új testvérkének.

Sági néni pontjai

Mert szép ez a könyvtár, tágas terem, szabad polcokkal, sok-sok kötettel. Teltek a polcok, példás rendben a könyvek rajtuk. Az egyik sűrű polc előtt idős asszony áll. Lapoz a könyvekben. Kettőt már kiválasztott. Most tűnődik a harmadikon.

— Nagy bajban vagyok — mondja. — Nem tudom, ezt a Jókai-t olvastam-e már. Tetszik tudni, régebben az volt a szokásom, hogy a borító belső sarkába ceruzával tettem egy pontot. Azt jelentette: már olvastam. De Jucika észrevette és megtiltotta'. Nem szabad, azt mondja, a könyvet a könyveket bepiszkolni.

— Nem ám. Sági nénil — szól oda Jucika. Kerti Istvánná könyvtáros. — megmondom én a kartonról, hogy olvasta-e ezt a könyvet? Fel van az nekem írva.

Nézzük csak Sági néni kartonját. Mit mond ez a kis lapocska? Sági Gáborné. 71 éves özvegyasszony. Az., idén most viszi ki a könyvtárból a harmincadik könyvet.

Tőle magától megtudom még- hogy 12 éve özvegy, két fia maradt oda a második háborúban. És hogy mindene az olvasás.

Kertiné így véli:

— Sági néni a mi állandó vendégünk, egyik legszorgalmasabb olvasónk.

De nagyon sok a. hasonló szorgalmas olvasó a solti könyvtárban.

„Fiatal olvasók klubja“

A könyvtáraaplót idézem:

„Fiatal olvasók klubja. Május 31. Fejes Endre: Rozsdatemető.

Sajtóbibliógráfia készül

Nőmozgalmi sajtóblbliográfiát készít Fenyvessiné Góhér Anna, a kecskeméti Katona József könyvtár vezetője. Rövidesen befejezi az anyaggyűjtést a nőmozgalom megyei eseményeivel kapcsolatban. A mintegy 200 címleírást és ugyanennyi cikkkivonatot tartalmazó bibliográfiát a decemberi nőkongresszus tiszteletére adják majd ki díszkötésben.

Ráadják

Hosszú évekig terményfelvásárló telep, meg birkahodály volt az a hosszú ütött-kopott ház Szalkszentmártonban,

amelynek falai történelmet láttak. A homlokzati részen bomlik a fal, hullik a malter és szokatlan sötétvörös minták tűnnek elő az ódon téglák fölött. Százévesnél idősebbek ezek a festett minták, amelyek még abból az időből valók, amikor Petrovics István latolgatta a húst és iccézte a bort ezekben a helyiségekben.

Végre valahára sor kerül a szalkszentmártoni öreg ház restaurálására. A múlt héten

Előadó: Gáspár László. Résztvevő: 32 fő.”

— Hát ez mi? — kérdezem.

— Havonta egyszer összejön a klub. Tagjai KISZ-fiatalok, értelmiségiek, meg fizikai dolgozók és diákok. Előre publikálják a klubest témáját, addigra elolvassák a szóba kerülő könyvet és aztán teljesen „felboncolják”. Igen termékeny viták kerekednek itt. de kapós is nálunk a könyvtárban a mai magyar irodalom.

Megtudom, hogy az egyik legszorgalmasabb vitavezető az J előbb említett Gáspár László, az állami gazdaság KISZ-tit- kára, „civilben” technikus.

A klubnak 30 állandó tagja van, de erjesztő kovászként érződik a hatása a könyvtár olvasótáborának számszerű gya- ; rapodásában is. Egyik ajánlja a másiknak, és az megint to- ! vább.

Mikor árt a szerénység?

Egy másik bejegyzés a könyvtárnaplóban:

„Átutazóban meglátogattuk. Példás rendet találtunk. Fenyvessiné megyei igazgató.”

A dunavecsei könyvtárban kapott tájékoztatás szerint Kerti Istvánná a járás egyik legjobb könyvtárosa. Eredményei fölötte vannak a járási átlagnak.

Kilencszáz beiratkozott olvasó kívánságát elégíti ki a hat és fél ezer kötet könyv. Az első félévben csaknem tizenötezer kötet könyvet olvastak el az 6 „ügyfelei”. Harmincezer kö- | tét az évi terve. Az első félév- | ben sok volt az akadály, a zökkenő. A tervet nyilván túl fogja teljesíteni év végéig.

Halk, szerény asszonyka Kér- ! tiné. A szerénységet jelen eset- I ben hibának is róják fel nála. Ezt mondják a járásnál: ,

— A solti Szikra Tsz ötezer forintot adott a könyvtár csinosítására. Nyilván mások is adnának segítséget, de hát azt legtöbbször kérni kell. Kertiné nem szeret kérni. Túl szerény. Félénk.

Ez helytelen, semmi oka a félénkségre.

De valami mégis. Elárulja ő maga:

— Hét év óta vagyok függetlenített könyvtáros. 1200 forint a fizetésem. Kétéves középfokú könyvtárosi végzettségem van. Több új könyvtárost függetlenítettek nemrégiben 1700-zal, szakképesítés nélkül. Én csak ennyit kapok. Ez bánt.

Valóban kedvet szegő, furcsa helyzet ez. Mit mond róla a járási könyvtár?

— Igen, tudjuk. Igaza van Kertinének. ö hét évvel ezelőtt kezdte, közben emeltük is a fizetését. A most kinevezettekre más szabályok érvényesek. De azért amint lehet, segítünk.

Helyes lenne minél előbb, mert így valóban nem csoda, ha kedvetlen és bátortalan valaki.

Balogh József

regi köntösét

az Országos Műemléki Felügyelőség kiküldte Szalkszentmár- tonba restaurátorait, Reisinger Mártát és Kőcs Istvánt, akik megvizsgálták az épületet és tervet dolgoztak ki annak restaurálására.

Meglepő dolgokra jöttek rá. Elmondották: a jelek arra mutatnak, hogy nemcsak az épület utcai részén, hanem az udvar felől is rejtőzhetnek a vakolat alatt korabeli népi díszítések. Ha ez valóban így van, akkor ritka népi díszítőele- j mekkel gazdagszik műemlékállományunk és irodalmunk i

Szegedi Szabadtéri Játékok 1965.

KÉT NAP - KÉT BEMUTATÓ

Elcsendesedett az évek óta gj'űrűző vita. Egyre kevesebben próbálják Szegedet a Margitszigettel szembeállítani, egyre kevesebben vonják kétségbe a Dóm téri színpad országos, sőt európai jelentőségét. Szegedet járt tízezrek — sőt a televíziós közvetítéseknek köszönhetően százezrek — őrzik emlékezetükben az Aida, a Trubadúr, a Johanna a máglyán vizuális és zenei élményét, a forró siker pillanatait. Az igényességre való törekvés gyümölcsöt érlelt: az idén több mint hatvanezer jegy kelt el elővételben — Szeged bizalmat kapott.

Szombaton este a fanfárokon felharsanó immár ismerős dallam jelezte: megkezdődött a bizonyítás időszaka. Hazai és külföldi nézők — egyszerű munkásemberek és a terjedő hírnév vonzotta szakértők — ültek be a hatalmas tribün széksoraiba.

Uj Bánk bán

A megnyitó a hagyományokhoz, a tudatosan vállalt Erkel- kultuszhoz igazodott. Mégis hozott meglepetést. A már bevált sikeres produkció felújítása helyett Békés András rendező egy szinte teljesen új Bánk bán-előadást állított színpadra. Az új jelző itt nem csak Forral Gábornak a Dóm tér építészeti stílusával teljesen azonosuló díszleteire, Márk Tivadarnak a megszokottat kevésbé naturálissal felcserélő könnyebb jelmezeire vonatkozik: új a szereposztás (amelyben ezúttal először van képviselve az ország valamennyi

a húsra

Majsai Károly, a helyi úttörőcsapat vezetője lelkes és szorgos munkával sok értéket mentett meg ebben az öreg házban. Úttöröotthonnak rendezte be, majd itt gyűjtötte össze a falumúzeum kincseit is. Számos Pe- tőfi-relikviát őriznek ezekben a csendes szobákban. Száztizen- két vers történetét is beszélik az öreg papírosok. Ennyi verse született itt a költőnek.

Majsai Károly most írásban rögzíti azt a két esztendőt, amit itt töltött Petőfi. Sok-sok érdekes, vonzó emlék, történet és történelem.

Kovács Sándor

operaegyüttese), és újdonság erejével hat a felszabadult színpadi játék is, hiszen a berögződött deklamáció helyett a mozgalmas cselekmény átélt tolmácsolását kapja a néző.

Békés András — érdekes módon éppen ezen a nagy színpadon megkísérelte a Katona Jó- zsef-i gondolatok felé visszaterelni a látványos operát és a szereplők, a statisztéria átgondolt mozgatásával hangsúlyozni a

dráma erővonalait, az egyéni tettek mögött húzódó társadalmi indulatokat. Hogy ez a törekvés sikerrel járt, az a széles körből válogatott szereplőgárdának, az utasításait nagyszerűen végrehajtó — színészi feladatokat is megoldó — kórusnak köszönhető.

Az együttes-jellegű produkcióból akaratlanul kiemelkedett Moldován Stefánia csodálatos Melinda-alakítása. A cselekményre kitűnően reagálva, a legfinomabb árnyalatokat is érvényre juttatva énekelt. A Tisza - parti jelenetben a lehető legtöbbet nyújtotta. A Gertrud szerepét először éneklő Komlós- sy Erzsébet új: fiatal, lobbanékony, szép királynőt — asszonyt — formált. Szép hangját jól érvényesítette, látható élvezettel használta ki a játékbeli lehetőségeket. Simándy József indiszponált kezdés után egyre jobban belefonódott az együttesbe. Szigeti László (Ottó), Virágos Mihály (Tiborc), Szabady István (Petúr), Tréfás István (Biberach) hangban és játékban egyaránt rászolgált a percekig zúgó tapsra, a siker fő részese volt. Marczis Demeter érezhetően rekedtséggel küzdött.

Partidé# ssereposxtású

Turandot

Szeged eddigi legnagyobb sikerei a külföldi vendégművészek közreműködésével bemutatott operákhoz fűződtek. Ebből adódóan érthető nagy várakozás előzte meg Puccini utolsó, monumentális operájának Dóm téri bemutatóját is. Ha azt mondjuk, hogy a vasárnap esti előadás mindenben megfelelt a felfokozott várakozásnak, akkor túlzóan szerényen értékeljük a látottakat. A szabadtéri játékok új Turandot-produkciója (a régit 1938-ban A*ídasdy Kálmán rendezte) ugyanis olyan kimagasló esemény, amely koncepciózus színpadi megfogalmazásának, a magas fokú zenei megvalósításnak, a közreműködő művészek remeklésének köszönhetően a legnagyobb hagyományú európai fesztiválok produkcióival is állja a versenyt.

Színe tár Miklós rendező — és a színpadra állításban döntő szerepet kapó Fülöp Zoltán díszlet- tervező — Gozzi meséjéből a szűnni nem akaró bosszúállás értelmetlenségét hangsúlyozza. Az egész színpad a mondanivaló szolgálatában áll. Az első felvonás súlyos, misztikus sötétsége, a második felvonás fehér- ben-aranyban ragyogó kriptapalotája ugyanazt mondja amit a három miniszter énekel triójában: itt a bosszúállás már önmagáért való értelmetlen külsőséggé vált. A falak előtt zúgolódó tömeg pedig azt jelzi, hogy az egykor ért sérelem újból és újból való felelevenítése, a megbékélni nem akarás népszerűtlen, tarthatatlan.

Ez, a megbékélés és a szeretet megtalálásáig nyúló értelmi ív, olyan alapot ad a rendezőnek, amire az opera minden díszét rá lehet építeni: a látványosság ornamentikáját is. A szegedi előadás legfőbb értéke: úgy nyújt felejthetetlen látványt, hogy azzal a mondanivalót, az opera gondolati magját hangsúlyozza, hogy a széles hömpölygésű. gazdag színskálájú zene hangulatát vizuálisan is ki tudja fejezni.

Ha csupán a magyar szereplők nevét soroljuk fel — Szal~ ma Ferenc (Timur), Radnai György, Réti József, Palcsó Sándor (a három miniszter), Réti Csaba (Altum császár) és Gregor József (Mandarin) — már akkor is sejthető az előadás zenei színvonala, hiszen az epizódokat is kiemelkedő művészeink éneklik — kitűnően. De úgy hiszem nem tévedek, ha leírom: Nikola Nikolov bolgár tenorista (a New York-i Metropolitan és a milánói Scala tagja) az egyik legnagyobb művészegyéniség aki [ ezen a színpadon fellépett. Szárnyaló tenorja olaszosan hajlékony, a legnagyobb magasságban is erőteljes kristálytiszta. Ráadásul a fiatal művészt külső adottságai is ideális Kalaffá avatják. Amy Shuard (a londoni Covent Garden tagja) királynői alkat. Különleges színű drámai szopránja szinte erre a szerepre predesztinálja. Nem véletlen, hogy világszerte Turandotot énekel. Rajta kívül kevesen lehetnek, akik ennyire azonosulni tudnak a Puccini megálmodta hercegkisasszonnyal. Az igazi meglepetéssel azonban Jeanette Pilou szolgál. Az Olaszországban élő görög művésznőre már korábbi budapesti fellépésekor is felfigyelt a közönség. A közben eltelt idő alatt azonban eszközei tovább gazdagodtak. Csodálatosan tisztán, könnyedén énekel. Nemcsak fiatalos bájával, az egész teret betöltő játékával ejti rabul a közönséget, hanem játékával is. Liu-ja felejthetetlen.

A Vaszy Viktor által vezényelt zenekar és a Pless László által betanított kórus mindkét produkció sikerének alapját jelentette. A budapesti és szegedi zenészek illetve énekesek ugyanis a hatalmas tömegjelenetekre épülő produkciók legfőbb tényezőivé váltak, s mint az elmúlt években ezúttal is feladatuk magaslatán állottak. Hasonlókat mondhatunk az operaház táncosairól, akik Barkóczy Sándor koreográfiáját vitték sikerre.

Reméljük a kitűnő kezdetet jó folytatás is követi, s nem kell csalódniok azoknak a tízezreknek, akik a nem olcsó jegyek megváltásával szavaztak „ Szegedi Szabadtéri Játékok létjogosultsága mellett.

Varga Ákos

Jelenet a Turandot II. felvo násából. Fent: Turandot (Amy Shuard), előtte háttal Kalaf (Nikola Nikolov).