Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
tm. just» t, tsmmk 3. »Ma,! Ülést tartott a megyei tanács Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke fFolytatás az 1. oldalról.) dasági kihatásait, hasznosítani a végrehajtás tapasztalatait, kijavítani a menet közben keletkezett hibákat. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésében a társadalmi szervek viszonylag még mindig kevés esetben vettek részt. Ami a vb-ülések munkáját illeti, a napirendi pontok megválasztásánál az utóbbi években a gazdasági tevékenység mellett mind nagyobb szerepet kap a járás kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális helyzete. Nagy segítséget jelent a járási tanács számára az alakuló ülésen létrehozott hat állandó bizottság, s a négy albizottság hathatós tevékenysége. Kellően érvényesült az állandó bizottságok javaslat- tevő, véleményező szerepe. Az elmúlt évben például az állandó bizottságok 16 esetben adtak javaslatot a tanács által tárgyalt napirendekhez. Ezenkívül az érintett állandó bizottságok rendszeresen végeztek ellenőrzéseket, felméréseket. Igen jó munkamódszernek bizonyult az állandó bizottságok helyszíni, községenkénti ülése, melyet minden esetben megelőzött a konkrét ellenőrzés. Munkájukat a továbbiakban elsősorban tartalmi vonatkozásban szükséges fejleszteni. Ezt követően Bene elvtárs a választókkal, valamint a társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolatról szólt. Mint megemlítette, a múlt évben együttes ülésen tárgyalták meg a tanácsok és a Hazafias Népfront-bizottságok kapcsolatát a községfejlesztésben, s a társadalom . munkák szervezésében. Több tanácsi előterjesztés készítésébe }s bekapcsolódott a népfront, számos javaslattal segítve az állami feladatok megvalósítását. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeléséről szóló jelentéshez a nőtanács, a KISZ, az egészségügyi felvilágosításhoz a Vöröskereszt nyújtott segítséget. Részt vettek az előzetes vizsgálatokban, több javaslatot tettek a hiányosságok megszüntetésére. Érvényesültek a tömegszervezetek javaslatai a határozatok meghozatalánál is. A beszámoló további részében a gazdasági, társadalmi, kulturális és egészségügyi eredmények tükrében ismertette az irányító munka hatékonyságát a járási tanács vb elnöke. A sajátosságoknak megfelelően legnagyobb helyet kapott ebben a mezőgazdasági termelés irányításával kapcsolatos munka elemzése. A mezőgazdasági irányító munkában — mint a beszámoló ezt megállapította — a tanács és a végrehajtó bizottság részéről messzemenő differenciálás érvényesült az eltérő termelési tényezőknek, s a két szövetkezeti típus arányainak megfelelően. Jórészt ennek is köszönhető, hogy a párt Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság által az átszervezés időszakában célul kitűzött kettős feladatot — a terméshozamok csökkenése nélkül végrehajtani az átszervezést — a járásban is sikerült teljesíteni. A mezőgazdaság bruttó termelése az 1960. évi 681,5 millió forintról az elmúlt négy év alatt 1 milliárd 84 millió forintra, azaz 59 százalékkal, emelkedett. Míg 1960-ban egy szántóegységre mindössze 2995 forintos termelési érték jutott, az elmúlt időben ez már elérte a 4507 forintot. Az elmúlt négy év alatt 41 százalékkal növekedett az állami felvásárlás áruértéke. Az állatállomány 9 százalékkal magasabb az átszervezés előtti állománynál. i Négy esztendő alatt a járás mezőgazdaságában 353 millió forintot ruháztak be, amelynek 40 százaléka a szövetkezetek saját erőforrásaiból valósult meg. Jelentősen megnövekedett a kertészeti termelés, amely a tanácsi irányítás alatt működő szektor 240 ezer katasztrális hold szántóegységének 65 százalékát teszi ki. Ily módon érthető, hogy az állami felvásár- ] lás 76 százalékát a kertészeti termelvények adják. A járás területén az utóbbi években öt új palántanevelő telepet helyeztek üzembe, amelyek alapját képezik a primőrök, s a szántóföldi zöldségfélék biztonságosabb termesztésének. A beszámoló ezzel kapcsolatosan részletesen szólt a következő évek feladatairól, s a terméshozamok növelését a gyenge termőképességű homokterületek hasznosítását, ezzel együtt a lakosság életszínvonalának emelését, még jobb áruellátását tűzte ki célul. Ugyancsak részletesen és pontokba foglalva rögzítette azokat a tennivalókat is, amelyek a járási tanács és végrehajtó bizottság, valamint az alsóbb tanácsi szervek előtt állnak az állattenyésztés fejlesztésében. Itt ugyanis a számszerű eredmények mellett nem fejlődött kielégítően az állati termékek hozama, s ez elsősorban a takarmánytermelés elégtelenségével függött össze. Az ezzel kapcsolatos javaslataik között különösen figyelemre méltó a megye déli járásaival kialakítható rendszeres kapcsolat kérdése, konkrétan az, hogy takarmánygabonáért növendékállatot adhatnának cserébe. A beszámoló foglalkozott a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának problémáival is. Mint megállapította, a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek száma a járás területén csökkent ugyan, de még mindig nem kielégítő módon és arányban. Az objektív okok mellett itt is je- [ lentkeztek még a szubjektív té- I nyezők, elsősorban a vezetés színvonalában és az állami irá- ! nyitás hatékonyságában. „Nem | vizsgáltuk mélyebben a gazdál- I kodás hibáit, elmulasztottuk az j évközi intézkedések, ami elsősorban két termelőszövetkeze- | tünknél nagyobb összegű mérleghiányhoz vezetett. Ezért mérleghiányaink növekedtek, olyan szövetkezetek is gyenge kategóriába kerültek, amelyeknél az nem volt indokolt” — állapította meg a beszámoló, amely erre vonatkozóan több intézkedést is tartalmaz a jövőre. A jelentés foglalkozott a tér- | melőszövetkezeti csoportok álla- ! mi irányításának problémáival is. Mint megállapította, az átszervezés utáni években ez nem érvényesült megfelelően, mivel elsősorban a termelőszövetk^ze- , tek gazdálkodásának megerósí- ] tésére fektették a fő súlyt. A megyei pártbizottság 1963. évi decemberi és a járási pártbizottság 1964 márciusi határozatai megszabták azokat a feladatokat, amelyeket a termelőszövetkezeti csoportok politikai és gazdasági megerősödése érdeké- ben végre kell hajtani. Elősegí- ! tette ezt a munkát, hogy az időközben történt egyesítések- i kel 48-ról 33-ra csökkent a • tszcs-k száma, lehetővé vált a táblás művelés kiterjesztése, a vezetés megszilárdítása. A közös gazdálkodásba vont terület az év végén elérte a 17 ezer holdat, amely az összes terület 21 százaléka, a szántóterületnek, pedig mintegy 60 százalékát teszi ki. Évről évre növekszik a közös vagyon, a közös állatállomány, erősödik a szakmai vezetés. Fő célkitűzésként a beszámoló az említett eredmények továbbfejlesztését, a közös tevéiül 0. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt v. a Népszava 1941. karácsonyi számának szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942. elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek. 1942- ben újból letartóztatták. A német fasiszta megszállás idején a kommunista párt képviselőjeként a Magyar Front intéző bizottságának tagja volt. A fel- szabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát vezette, 1949— 1951-ben külügyminiszter. 1951- ben koholt vádak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhelyettes. 195(1. júliusa után a párt kulturális osztályának vezetője. Az ellen- forradalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának. 1957- től 1959-ig— a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás— paraszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960. januárjáig államminiszter. 1961. szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958- ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. (MTI) Lassan vonul le az ár (Folytatás az 1. oldalról.) A Bajától lefelé terjedő, 48 kilométer hosszú Duna-szaka- szon tovább folyik a védekezés. Ezen a részen ugyanis mintegy 120 veszedelmes buzgárt tartanak számon és figyelnek éjjel-nappal. Ezek természetesen, a homokzsákok szorításában vannak, s így meglepetéseket már nem okozhatnák, de figyelésüket mégsem szabad elhanyagolni. Igen nagy gondot okoz még mindig a fenti 48 kilométeres szakaszon belül az a hat kilo- | méter hosszúságú rész, ahol a | gátak leginkább eláztak, meggyengültek. A hatalmas víztö- j meg ugyanis változatlanul nagy j nyomást gyakorol a töltésekre, j Mindezek a körülmények ' mégis lehetővé tették, hogy a j Margitta-szigetre visszaszállítsák a baromfiállományt, azonban az állatok gondozói csak I nappal tartózkodhatnak a szigeten. Mint már korábban írtunk róla és az országos lapok is említették, a Mohács-szigeten levő kalászosok betakarításához összevonják az erőket, hogy a munka gyorsan, zökkenés nélkül menjen. A bajai vízügyi igazgatóság jelentése szerint már folynak az aratási munkák a szigeten. Debrecenből több kombájn érkezett segítségképpen, ugyanakkor a termés1'elszállításához ötven tehergépkocsi áll rendelkezésre. Az árvízvédelmi területi bizottság azonban csak csoportos munkát engedélyezett, hogy vesziély esetén könnyebb legyen értesíteni az embereket. A helyzet tehát biztató, de egyáltalán nem egyértelmű. A veszély némi csökkenése még nem jelenti annak végleges elmúlását is. Gál Sándor kenység szélesítését határozta meg. A Kecskeméti Járási Tanács és V. B. szervező, irányító, valamint ellenőrző munkájáról szóló jelentés az említetteken kívül foglalkozott az ipar, a kereskedelem, a községfejlesztés, a gazdálkodás, a költségvetés és az állampolgári fegyelem helyzetével, kitért a termelőszövetkezetek költséggazdálkodására, illetve annak ellenőrzésére, helyzetére, foglalkozott a járás munkaerő-ellátottságával, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának alakulásával, tennivalóival, a művelődés és az egészségügyi ellátás problémáival. A beszámolót élénk vita követte, amely hasznos segítséget adott a járási tanács és vb további munkájához. * * * * Az érdeklődéssel fogadott beszámoló feletti vitában öt felszólalás hangzott el. Magony Imre, a vb felvásárlási osztály- vezetője, többek között különösen azt hangsúlyozta, hogy a megyében elsők között a Kecskeméti Járási Tanács, illetve a végrehajtó bizottság ismerte fel a terület sajátosságaihoz igazodó, differenciált irányító munka jelentőségét, ami az elért eredményekben is megmutatkozik. Ezenkívül több hasznos javaslatot tett a járás további terveire vonatkozóan. Ugyancsak hasznosan egészítették ki a beszámolót Kovács István, Fekete László és K. Szabó Sándor megyei tanácstagok. Dr. Varga Jenő felszólalásában annak jelentőségét méltatta, hogy ez az első alkalom, amikor járási szintű testület ad számot a megyei tanácsülés előtt több évi tevékenységéről. Megállapította, hogy a beszámoló egyes kérdések vonatkozásában a kecskeméti járáson túlmenően az egész megye számára is lehetővé teszi különböző következtetések levonását, s jó volt a megyei testület számára bizonyos önkontroll szempontjából is. Ezt követően a tanácsülés eredményes tevékenységéért elismerésben részesítette a Kecskeméti Járási Tanácsot és végrehajtó bizottságát, s úgy határozott, hogy harminc napon belül dr. Tompa Béla vezetésével bizottságot küld ki a beszámolóval kapcsolatos határozati javaslatok kidolgozására, s felhatalmazta a végrehajtó bizottságot azok elfogadására. * * * A megyei tanács vb elnöke ezután vázlatos áttekintést adott az árvízhelyzetről, illetve a védelem munkálatairól. Egyúttal javasolta: Fejezze ki köszönetét a megyei tanács a honvédségnek, a vízügyi szervek, az AKÖV dolgozóinak, a bajai járási és városi, valamint az érintett községi tanácsoknak, s valamennyi dolgozónak, akik hősies erőfeszítéssel, helytállással részt vettek és vesznek a védelem munkálataiban. A továbbiakban dr. Varga Jenő, K. Szabó Sándor (Izsák) és Palócz Imre (Lajosmizse) javaslatára úgy határozott a tanácsülés, hogy felhívást bocsát ki az árvízsújtotta területek megsegítése céljából. K. Szabó és Palócz elvtársak,, akik mindketten tsz-elnökök, egyúttal konkrét vállalást is tettek a rászoruló gazdaságok takarmánnyal való segítésére. * * * Második napirendi pontként dr. Kocher László, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről tájékoztató jelentést terjesztett elő. Az ugyancsak széleskörűen elemzett témát is rendkívül nagy érdeklődéssel fogadta a tanács. Ezt bizonyította az ennek kapcsán kialakult vita, melynek során felszólalt dr. Fekete Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium gyermekvédelmi főelőadója. Fekete elvtárs különösen annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelést elsősorban a családon belül kell megoldani. Az állami gondozásba vétel, amely az utóbbi nyolc esztendőben nagymértékben megnövekedett — megyénkben évenként általában kétszázzal — csak a gyermekmentés esetén alkalmazható. Éppen ezért felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi bizottságok a továbbiakban elsősorban azokkal a családokkal foglalkozzanak nagyobb mértékben, melyeknek gyermekei állami gondozásban vannak, annak céljából, hogy a korábbi, káros körülmények rendeződése után, visszatérhessen a kiskorú a családi körbe. * * * A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről szóló tájékoztató vitája után a tanácsülés több fontos határozatot hozott a tárgykörrel kapcsolatban. Majd Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese adott áttekintést a megye egészségügyi alapellátása helyeiéről, különös tekintettel a mezőgazdasági lakosság ellátására. Ennek kapcsán részletesen szólt a megyében az utóbbi évek során az egészségügy helyzetében végbement fejlődésről, a jelentkező igényekről, a további feladatokról. Kiemelte az orvosok és az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját. amelyet nemegyszer meglehetősen nehéz körülmények között végeznek. A napirendi pont vitája so- I rán dr. Lestár Béla, s különösen dr. Vitéz László (Bátya) és dr. Kiss Ágoston (Lakitelek) a „másik oldalról” érintették a témát. Arról az örömről adtak számot, amit a munkáját hivatástudattal végző orvos számára jelent — a nehézségek ellenére is — az egyre igényesebb, korszerűbb betegellátás, amire a széleskörűen kiterjesztett társadalombiztosítás lehetőséget nyújt. A vitát Madarász László foglalta össze, majd a tanácsúié* több egészségügyi vonatkozású kérdésben hozott határozatot. * * * A továbbiakban a második féléves munkatervét vitatta m«i és fogadta el a megyei tanács majd a megyei népi ellenőrzés: bizottság második félévi mur, katervét hagyta jóvá. Ezután több bejelentésre került sor. En ■ nek keretében úgy határozott p tanács, hogy legközelebbi ülésén az állattenyésztés fejlesztésének a harmadik ötéves tervben elvégzendő feladatait, valamint a belvízvédelmet, vízszo:- gáltatás és csatornázási helyzetet vitatja meg. A tanácsülés dr. Kiss Ágos ton és Filákovity Vitályosné ir terpellációjával ért véget.
