Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

tm. just» t, tsmmk 3. »Ma,! Ülést tartott a megyei tanács Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke fFolytatás az 1. oldalról.) dasági kihatásait, hasznosítani a végrehajtás tapasztalatait, kija­vítani a menet közben keletke­zett hibákat. A határozatok vég­rehajtásának ellenőrzésében a társadalmi szervek viszonylag még mindig kevés esetben vet­tek részt. Ami a vb-ülések munkáját il­leti, a napirendi pontok meg­választásánál az utóbbi években a gaz­dasági tevékenység mellett mind nagyobb szerepet kap a járás kulturális, egészség­ügyi, szociális és kommuná­lis helyzete. Nagy segítséget jelent a já­rási tanács számára az alakuló ülésen létrehozott hat állandó bizottság, s a négy albizottság hathatós tevékenysége. Kellően érvényesült az ál­landó bizottságok javaslat- tevő, véleményező szerepe. Az elmúlt évben például az ál­landó bizottságok 16 esetben adtak javaslatot a tanács által tárgyalt napirendekhez. Ezenkí­vül az érintett állandó bizott­ságok rendszeresen végeztek el­lenőrzéseket, felméréseket. Igen jó munkamódszernek bizonyult az állandó bizottságok helyszíni, községenkénti ülése, melyet minden esetben megelőzött a konkrét ellenőrzés. Munkájukat a továbbiakban elsősorban tar­talmi vonatkozásban szükséges fejleszteni. Ezt követően Bene elvtárs a választókkal, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolatról szólt. Mint megemlítette, a múlt évben együttes ülésen tárgyalták meg a tanácsok és a Hazafias Nép­front-bizottságok kapcsolatát a községfejlesztésben, s a társa­dalom . munkák szervezésében. Több tanácsi előterjesztés ké­szítésébe }s bekapcsolódott a népfront, számos javaslattal se­gítve az állami feladatok meg­valósítását. A gyermek- és ifjú­ságvédelmi munka értékeléséről szóló jelentéshez a nőtanács, a KISZ, az egészségügyi felvilá­gosításhoz a Vöröskereszt nyúj­tott segítséget. Részt vettek az előzetes vizsgálatokban, több ja­vaslatot tettek a hiányosságok megszüntetésére. Érvényesültek a tömegszervezetek javaslatai a határozatok meghozatalánál is. A beszámoló további részében a gazdasági, társadalmi, kultu­rális és egészségügyi eredmé­nyek tükrében ismertette az irányító munka hatékonyságát a járási tanács vb elnöke. A sajátosságoknak megfelelően legnagyobb helyet kapott ebben a mezőgazdasági termelés irá­nyításával kapcsolatos munka elemzése. A mezőgazdasági irányító munkában — mint a beszámoló ezt megállapította — a tanács és a végrehajtó bizottság részé­ről messzemenő differenciálás érvényesült az eltérő termelési tényezőknek, s a két szövetke­zeti típus arányainak megfele­lően. Jórészt ennek is köszön­hető, hogy a párt Központi Bi­zottsága és a megyei pártbizott­ság által az átszervezés idősza­kában célul kitűzött kettős fel­adatot — a terméshozamok csökkenése nélkül végrehajtani az átszervezést — a járásban is sikerült teljesíteni. A mezőgazdaság bruttó ter­melése az 1960. évi 681,5 millió forintról az elmúlt négy év alatt 1 milliárd 84 millió forintra, azaz 59 szá­zalékkal, emelkedett. Míg 1960-ban egy szántóegy­ségre mindössze 2995 forintos termelési érték jutott, az el­múlt időben ez már elérte a 4507 forintot. Az elmúlt négy év alatt 41 százalékkal növeke­dett az állami felvásárlás áru­értéke. Az állatállomány 9 szá­zalékkal magasabb az átszer­vezés előtti állománynál. i Négy esztendő alatt a járás mezőgazdaságában 353 mil­lió forintot ruháztak be, amelynek 40 százaléka a szövetkezetek saját erőforrá­saiból valósult meg. Jelentősen megnövekedett a kertészeti termelés, amely a ta­nácsi irányítás alatt működő szektor 240 ezer katasztrális hold szántóegységének 65 szá­zalékát teszi ki. Ily módon ért­hető, hogy az állami felvásár- ] lás 76 százalékát a kertészeti termelvények adják. A járás te­rületén az utóbbi években öt új palántanevelő telepet helyeztek üzembe, amelyek alapját képe­zik a primőrök, s a szántóföldi zöldségfélék biztonságosabb ter­mesztésének. A beszámoló ezzel kapcsola­tosan részletesen szólt a követ­kező évek feladatairól, s a ter­méshozamok növelését a gyenge termőképességű homokterületek hasznosítását, ezzel együtt a la­kosság életszínvonalának emelé­sét, még jobb áruellátását tűzte ki célul. Ugyancsak részletesen és pontokba foglalva rögzítette azokat a tennivalókat is, ame­lyek a járási tanács és végre­hajtó bizottság, valamint az al­sóbb tanácsi szervek előtt áll­nak az állattenyésztés fejleszté­sében. Itt ugyanis a számszerű eredmények mellett nem fejlő­dött kielégítően az állati termé­kek hozama, s ez elsősorban a takarmánytermelés elégtelensé­gével függött össze. Az ezzel kapcsolatos javaslataik között különösen figyelemre méltó a megye déli járásaival kialakít­ható rendszeres kapcsolat kér­dése, konkrétan az, hogy takar­mánygabonáért növendékálla­tot adhatnának cserébe. A beszámoló foglalkozott a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának problémái­val is. Mint megállapította, a gazdaságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek szá­ma a járás területén csökkent ugyan, de még mindig nem ki­elégítő módon és arányban. Az objektív okok mellett itt is je- [ lentkeztek még a szubjektív té- I nyezők, elsősorban a vezetés színvonalában és az állami irá- ! nyitás hatékonyságában. „Nem | vizsgáltuk mélyebben a gazdál- I kodás hibáit, elmulasztottuk az j évközi intézkedések, ami el­sősorban két termelőszövetkeze- | tünknél nagyobb összegű mér­leghiányhoz vezetett. Ezért mér­leghiányaink növekedtek, olyan szövetkezetek is gyenge kategó­riába kerültek, amelyeknél az nem volt indokolt” — állapítot­ta meg a beszámoló, amely erre vonatkozóan több intézkedést is tartalmaz a jövőre. A jelentés foglalkozott a tér- | melőszövetkezeti csoportok álla- ! mi irányításának problémáival is. Mint megállapította, az át­szervezés utáni években ez nem érvényesült megfelelően, mivel elsősorban a termelőszövetk^ze- , tek gazdálkodásának megerósí- ] tésére fektették a fő súlyt. A megyei pártbizottság 1963. évi decemberi és a járási pártbi­zottság 1964 márciusi határoza­tai megszabták azokat a felada­tokat, amelyeket a termelőszö­vetkezeti csoportok politikai és gazdasági megerősödése érdeké- ben végre kell hajtani. Elősegí- ! tette ezt a munkát, hogy az időközben történt egyesítések- i kel 48-ról 33-ra csökkent a • tszcs-k száma, lehetővé vált a táblás művelés kiterjesztése, a vezetés megszilárdítása. A kö­zös gazdálkodásba vont terület az év végén elérte a 17 ezer holdat, amely az összes terület 21 százaléka, a szántóterületnek, pedig mintegy 60 százalékát te­szi ki. Évről évre növekszik a kö­zös vagyon, a közös állatál­lomány, erősödik a szakmai vezetés. Fő célkitűzésként a beszámoló az említett eredmények to­vábbfejlesztését, a közös tevé­iül 0. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten egye­temi hallgató, majd Debrecen­ben részt vett az egyetemi bal­oldali mozgalmak szervezésé­ben. 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásá­ból a Népszava szerkesztőségé­ben dolgozott; részt v. a Nép­szava 1941. karácsonyi számá­nak szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942. elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és há­borúellenes tüntetésnek. 1942- ben újból letartóztatták. A né­met fasiszta megszállás idején a kommunista párt képviselője­ként a Magyar Front intéző bi­zottságának tagja volt. A fel- szabadulás után a Magyar Kom­munista Párt Központi Vezető­ségének tagja és miniszterel­nökségi államtitkár lett; szer­kesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kultu­rális osztályát vezette, 1949— 1951-ben külügyminiszter. 1951- ben koholt vádak alapján le­tartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigaz­gatóság vezetője, majd népmű­velési miniszterhelyettes. 195(1. júliusa után a párt kulturális osztályának vezetője. Az ellen- forradalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésé­ben. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságá­nak, Politikai Bizottságának. 1957- től 1959-ig— a Miniszterta­nács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás— paraszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig műve­lődésügyi miniszter, ezt köve­tően 1960. januárjáig állammi­niszter. 1961. szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958- ban megválasztották a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével. (MTI) Lassan vonul le az ár (Folytatás az 1. oldalról.) A Bajától lefelé terjedő, 48 kilométer hosszú Duna-szaka- szon tovább folyik a védekezés. Ezen a részen ugyanis mintegy 120 veszedelmes buzgárt tartanak számon és figyelnek éjjel-nappal. Ezek természetesen, a homok­zsákok szorításában vannak, s így meglepetéseket már nem okozhatnák, de figyelésüket mégsem szabad elhanyagolni. Igen nagy gondot okoz még mindig a fenti 48 kilométeres szakaszon belül az a hat kilo- | méter hosszúságú rész, ahol a | gátak leginkább eláztak, meg­gyengültek. A hatalmas víztö- j meg ugyanis változatlanul nagy j nyomást gyakorol a töltésekre, j Mindezek a körülmények ' mégis lehetővé tették, hogy a j Margitta-szigetre visszaszállít­sák a baromfiállományt, azon­ban az állatok gondozói csak I nappal tartózkodhatnak a szi­geten. Mint már korábban ír­tunk róla és az országos lapok is említették, a Mohács-szige­ten levő kalászosok betakarítá­sához összevonják az erőket, hogy a munka gyorsan, zök­kenés nélkül menjen. A bajai vízügyi igazgatóság jelentése szerint már folynak az aratási munkák a szigeten. Debrecen­ből több kombájn érkezett se­gítségképpen, ugyanakkor a ter­més1'elszállításához ötven teher­gépkocsi áll rendelkezésre. Az árvízvédelmi területi bi­zottság azonban csak cso­portos munkát engedélye­zett, hogy vesziély esetén könnyebb legyen értesíteni az embereket. A helyzet tehát biztató, de egyáltalán nem egyértelmű. A veszély némi csökkenése még nem jelenti annak végleges el­múlását is. Gál Sándor kenység szélesítését határozta meg. A Kecskeméti Járási Tanács és V. B. szervező, irányító, va­lamint ellenőrző munkájáról szóló jelentés az említetteken kívül foglalkozott az ipar, a kereskedelem, a községfejlesztés, a gazdálkodás, a költségvetés és az állampolgári fegyelem helyze­tével, kitért a termelőszövetke­zetek költséggazdálkodására, il­letve annak ellenőrzésére, hely­zetére, foglalkozott a járás munkaerő-ellátottságával, a me­zőgazdasági termékek felvásár­lásának alakulásával, tenniva­lóival, a művelődés és az egész­ségügyi ellátás problémáival. A beszámolót élénk vita követte, amely hasznos segítséget adott a járási tanács és vb további munkájához. * * * * Az érdeklődéssel fogadott be­számoló feletti vitában öt fel­szólalás hangzott el. Magony Imre, a vb felvásárlási osztály- vezetője, többek között külö­nösen azt hangsúlyozta, hogy a megyében elsők között a Kecs­keméti Járási Tanács, illetve a végrehajtó bizottság ismerte fel a terület sajátosságaihoz iga­zodó, differenciált irányító munka jelentőségét, ami az el­ért eredményekben is megmu­tatkozik. Ezenkívül több hasz­nos javaslatot tett a járás to­vábbi terveire vonatkozóan. Ugyancsak hasznosan egészítet­ték ki a beszámolót Kovács Ist­ván, Fekete László és K. Szabó Sándor megyei tanácstagok. Dr. Varga Jenő felszólalásá­ban annak jelentőségét méltat­ta, hogy ez az első alkalom, amikor járási szintű testület ad számot a megyei tanácsülés előtt több évi tevékenységéről. Megállapította, hogy a beszá­moló egyes kérdések vonatkozá­sában a kecskeméti járáson túl­menően az egész megye számá­ra is lehetővé teszi különböző következtetések levonását, s jó volt a megyei testület számára bizonyos önkontroll szempont­jából is. Ezt követően a tanácsülés eredményes tevékenységéért elismerésben részesítette a Kecskeméti Járási Tanácsot és végrehajtó bizottságát, s úgy határozott, hogy harminc napon belül dr. Tompa Béla vezetésé­vel bizottságot küld ki a be­számolóval kapcsolatos határo­zati javaslatok kidolgozására, s felhatalmazta a végrehajtó bi­zottságot azok elfogadására. * * * A megyei tanács vb elnöke ezután vázlatos áttekintést adott az árvízhelyzetről, illetve a védelem munkálatairól. Egy­úttal javasolta: Fejezze ki kö­szönetét a megyei tanács a hon­védségnek, a vízügyi szervek, az AKÖV dolgozóinak, a bajai já­rási és városi, valamint az érin­tett községi tanácsoknak, s va­lamennyi dolgozónak, akik hő­sies erőfeszítéssel, helytállással részt vettek és vesznek a vé­delem munkálataiban. A továbbiakban dr. Varga Jenő, K. Szabó Sándor (Izsák) és Palócz Imre (Lajosmizse) ja­vaslatára úgy határozott a ta­nácsülés, hogy felhívást bocsát ki az árvíz­sújtotta területek megsegí­tése céljából. K. Szabó és Palócz elvtársak,, akik mindketten tsz-elnökök, egyúttal konkrét vállalást is tettek a rászoruló gazdaságok takarmánnyal való segítésére. * * * Második napirendi pontként dr. Kocher László, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnö­ke, a gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetéről tájékoztató je­lentést terjesztett elő. Az ugyan­csak széleskörűen elemzett té­mát is rendkívül nagy érdeklő­déssel fogadta a tanács. Ezt bizonyította az ennek kapcsán kialakult vita, melynek során felszólalt dr. Fekete Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium gyermekvédelmi főelőadója. Fe­kete elvtárs különösen annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelést elsősorban a családon belül kell megoldani. Az állami gondozásba vétel, amely az utóbbi nyolc eszten­dőben nagymértékben megnöve­kedett — megyénkben évenként általában kétszázzal — csak a gyermekmentés esetén alkal­mazható. Éppen ezért felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi bizottságok a továbbiakban el­sősorban azokkal a családokkal foglalkozzanak nagyobb mér­tékben, melyeknek gyermekei állami gondozásban vannak, an­nak céljából, hogy a korábbi, káros körülmények rendeződése után, visszatérhessen a kiskorú a családi körbe. * * * A gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetéről szóló tájékozta­tó vitája után a tanácsülés több fontos határozatot hozott a tárgykörrel kapcsolatban. Majd Madarász László, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese adott áttekintést a megye egész­ségügyi alapellátása helyeiéről, különös tekintettel a mezőgaz­dasági lakosság ellátására. En­nek kapcsán részletesen szólt a megyében az utóbbi évek so­rán az egészségügy helyzetében végbement fejlődésről, a je­lentkező igényekről, a további feladatokról. Kiemelte az orvo­sok és az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját. amelyet nemegyszer meglehetősen ne­héz körülmények között végez­nek. A napirendi pont vitája so- I rán dr. Lestár Béla, s különösen dr. Vitéz László (Bátya) és dr. Kiss Ágoston (Lakitelek) a „má­sik oldalról” érintették a té­mát. Arról az örömről adtak számot, amit a munkáját hiva­tástudattal végző orvos számá­ra jelent — a nehézségek elle­nére is — az egyre igényesebb, korszerűbb betegellátás, amire a széleskörűen kiterjesztett tár­sadalombiztosítás lehetőséget nyújt. A vitát Madarász László fog­lalta össze, majd a tanácsúié* több egészségügyi vonatkozású kérdésben hozott határozatot. * * * A továbbiakban a második féléves munkatervét vitatta m«i és fogadta el a megyei tanács majd a megyei népi ellenőrzés: bizottság második félévi mur, katervét hagyta jóvá. Ezután több bejelentésre került sor. En ■ nek keretében úgy határozott p tanács, hogy legközelebbi ülé­sén az állattenyésztés fejleszté­sének a harmadik ötéves terv­ben elvégzendő feladatait, vala­mint a belvízvédelmet, vízszo:- gáltatás és csatornázási hely­zetet vitatja meg. A tanácsülés dr. Kiss Ágos ton és Filákovity Vitályosné ir terpellációjával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom