Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
A község modern, új, emeletes iskolájának igazgatói szobájában ülök, s a régi anyakönyvi naplókat lapozgatom. 1938— 1939-es tanév. A nevek többsége mellett bejegyzés: „Sok muNagy gondot fordítottak a falu építésére, szépítésére. Valamikor golyvásoknak hívták a sükös- dieket, mert a rossz ivóvíz miatt a lakosság nagy része megkapta ezt a betegséget. Érthető, hogy Épül az öregek napközije. A tervek szerint szeptember 15-én avatják fel. Képünkön Dujmov István tanácselnök, Kmetovics Józseffel, a tanáes építőbrigádjának vezetőjével folytat megbeszélést. Az álláson Takács Lajos, Török István, Balázs József kőműves dolgozik. minden harmadik házban csapból folyik a jó ivóvíz, s újabb golyvás megbetegedés nem fordul elő. Szándékuk, hogy még 20 kilométer vízvezetékhálózatot építenek. Az idén az öregeknek épül napközi otthon KÖFA-ból, 350 ezer forintos költséggel. Jövőre tovább folytatják a járdaépítést, a művelődési házat pedig „kul- túrkomibináttá” kívánják átalakítani egymillió forintos költséggel. Jobban, kulturáltabban akarnak élni a község lakói — összegezi a fejlesztési törekvéseket Dujmov István tanácselnök. Két üxem Sükösdön két ipari üzem van. Az egyik a tőzegbánya, amely többszörös élüzem. Paddi János munkavezető arról tájékoztat, hogy tavaly éves tervüket 164 százalékra teljesítették. Most a dunai árhullámok magas vízállást idéztek elő a tőzegmezőn, ami erőteljesen hátráltatja munkájukat. Elhatározták, hogy szocialista komplex brigádot alakítanak a gép-, kismozdony-, sín- kuli és darálókezelőkből, hogy a lemaradást pótolják és ily módon az idei tervet is teljesíteni tudják. A másik üzem a Kalocsavidé- ki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat sükösdi telepe. Azelőtt csak a paprikaszezonban működött, most hagymaszárítással, szilvabefőtt, csemegeuborka, sárgabarackpulp készítésével is foglalkoznak. Sőt az év hátralevő részben ecetes alma, paprika, valamint dzsemalapanyaggyártással bővül a profil. Azelőtt húsz munkást foglalkoztatott a telep, azt is csak paprikaszezonban. Jelenleg 50 személy egész éven át dolgozik, s kétszázan találnak kereseti lehetőséget csúcsidőszakban. Az idén már gond lesz a szükséges létszám felvétele a községből. Az üzem fejlődését mutatja még, hogy az idén már 12 helybeli dolgozó konzervipari szak- munkástanfolyamot végzett. Három közös gazdaság Három termelőszövetkezete van a községnek a Vörös Zászló, az állattenyésztés, az Aranykalász pedig a szőlő-, gyümölcstermesztés fejlesztésére fordít nagy gondot. Az ÍJj Életről úgy beszélnek, hogy most „lábadozik”. Betegségének oka a gyenge vezetés volt. Nemrég új vezetőséget választottak és máris biztatóak az eredmények a szövetkezet gazdálkodáséiban. Legjobban gazdálkodó tsz az Aranykalász. A fejlett agrotechnikai módszereket is ennek a szövetkezetnek a gazdái alkalmazzák leginkább. Elújságolták, hogy búzavetésük 80 százalékán vegyszeres gyomirtást végeztek. A növényápolást a sok esőzés ellenére is sikerült még az aratás előtt befejezniük. Árpából 13, búzából 11 mázsa átlagtermést takarítottak be. Százhetven holdnyi új telepítés Százhetven hold új telepítésű szőlőjükből és gyümölcsösükből 20 holdnyi jövőre már termőre fordul. Szép jövedelmet várnak a kertészettől is. Jónak ígérkezik hat hold paprikájuk, és négy hold paradicsomuk termése. A tsz vezetői azonban mindig újabb lehetőséget keresnek a bevétel növelésére. Elégedetlenek például amiatt, hogy a szövetkezet palántanevelője az év 'kilenc hónapjában nincs megfelelően kihasználva. Most virágkertészettel kísérleteznek, ezzel próbálják emelni a jövedelmet. A tsz gazdálkodásának eredményességét bizonyítja, hogy 1960-tól 1964-ig a közös vagyon négyszeresére, a géppark a hatszorosára, az állatállomány öta szövetkezetbe. Áz Élet Tsz komlótelepének támrendszerét a gazdaság építőbrigádja készítette el. Műhelyeikben mindig szívesen kijavítják valamennyi szövetkezet gépeit. Jó lenne ... Merészség lenne azt állítani, hogy mindent elmondtam Sü- kösdről. Még sole eredményről — Az idén 780 ezer forint értékű erő- és munkagéppel gya- rapodik szövetkezetünk — magyarázza Szögi Mihály, az Aranykalász Tsz főagronómusa. és sok gondról is maradt feljegyzés füzetemben. Jó lenne — mondják többek között a község vezetői — ha a serdülőko- rúak kétéves iskoláját általános mezőgazdasági szakképzésre szerveznék át, amely erről biKorszerű üzem távol a várostól, de még a falutő! is. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság sükösdi majorjában működik az évi 200 vagon kapacitású lucerna-gyorsszárító üzem. Képünkön Rácz Mihályné és Báló Ferencné lucernalisztet zsákolnak. szőrösére, a termelési érték pedig a háromszorosára növekedett. öt évvel ezelőtt egy munkaegység értéke 15,15, tavaly már 34,40 forint volt. A községben van a székhelye a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnak. Tizenhatezer holdjából háromezer van Sükösdön. A gazdaság anyagilag is segíti a község sportegyesületét és a helybeli tánczenekart. Am ami még fontosabb, igen jó a kapcsolat a gazdaság és a szövetkezetek között. Szögi Mihály, az Aranykalász Tsz jól képzett főagronómusa például az állami gazdaságból lépett át zonyítványt is adna. Elvégzése után pedig joga lenne a hallgatónak — a szövetkezetek szükségletének megfelelően — harmadik évfolyamra beiratkozni, ahol — kertész, tehenész, stb. — szakmunkás-bizonyítványt szerezhetne. Panasz van az áruellátásra' is. Ezenkívül a Baja és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet bővíthetné és korszerűsíthetné már a község bolthálózatát. Lenne hát miről írni még, de erre majd más alkalommal visszatérünk. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte: Pásztor Zoltán a községfejlesztési alapból elsősorban jó ivóvízről gondoskodtak. Az elmúlt év végéig két mélyfúrású kutat és hat kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot építettek. Sükösdön ma már lasztása miatt nem osztályozható.” Miért? Dologra fogták a gyereket. Akkor ez így volt természetes. Az első osztályba a napló szerint még száz gyereket írattak be. Hatodikba már csak húszat. Kellett a kenyérkereső. Ki napszámba járt, ki otthon segített a munkában. Sükösd lakosságának nagy része így analfabéta maradt. Magasabb osztályban — Azóta sok víz lefolyt a Dunán — mondja Kapitány Ottó iskolaigazgató. — A felszabadulás után — de különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta — nagy a becsülete az iskolának. A nyolc általánost minden iskolaköteles elvégzi, a felnőttek pedig pótolni igyekeznek, amit gyermekkorukban a nyomorúság miatt kénytelenek voltak elmulasztani. Eddig több mint ötvenen vizsgáztak a nyolcadik osztály anyagából a felnőttek iskolájában. Jó néhányan pedig közülük már a kertészeti és a közgazdasági technikum hallgatói lettek. Az idén végzett nyolcadikos fiatalok^ közül húszán jelentkeztek középiskolába Jelenleg tizenkét sükösdi ifjú főiskolán, egyetemen tanul. Jó ivóvíz Az eltelt húsz esztendő pedig más vonatkozásban sem múlt el nyomtalanul a község felett. Folyik az évi nagy karbantartás a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat sükösdi üzemében. Képünkön a mázolóasszonyok a Dehydro típusú szárítóberendezés külsejét varázsolják újjá. A berendezéssel egyébként hagymát és paprikát szárítanak.
