Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
Kalocsai Napok — hirdetik a plakátok városszerte. S ez a kéthetes eseménysorozat mintha még a megszokottnál is pergőbbé, lendületesebbé tenné a város életritmusát, önmagukon mérhetik le ezt a helybeliek, s feltétlenül észreveszi a Kalocsára érkező vendég. Számunkra pedig jó alkalom arra, hogy ha csak egy-egy villanásra is, az egész megye lakosságának próbáljunk bepillantást nyújtani a 14 ezer lakosú, több szempontból is nevezetes, kedves városiul hétköznapjaiba. A MÁVAUT-állomáson a kora reggeli nagy nyüzsgés láttán önkéntelenül is az a kalocsai kép jut eszembe, amely első látogatásomkor, 1947-ben fogadott. Szinte néptelen volt akkor a főutca délelőtt is. A forgalmat néhány parasztszekér, s még ritkábban egy-egy elgördülő teherautó jelentette. Most? Hat óra előtt szinte hömpölyög a töviseletbe öltözött asszonyok, másutt divatos öltözetű nők, férfiak igyekeznek dolgukra. A kalocsai legifjabb üzem, az EKA Miskei úti telepére érkezünk. Varga Kálmán számviteli vezető és Finta Tibor beruházási előadó olyan lelkesedéssel vázolja a fejlődés lehetőségeit, hogy hallani is öröm. A hat holdon elterülő telep — ahol Amikor viszonylag csendes a helyi MAVAUT-állomás. Pillanatkép 14,15 órakor. meg, a környező községekből a járási székhely ipari üzemeibe érkező, talán kétezernél is több dolgozó! Buszon, motorkerékpáron, vonaton. És persze, élénk a város a helybeli munkába indulóktól is. Hiszen a bejáró munkásokon kívül mintegy négyezer embernek nyújt biztos megélhetést Kalocsa fejlődő ipara. — Ami yárosunk múltját illeti, valamikor szinte csak a paprikaőrlő malom és a Margit- malom jelentette iparát — tájékoztat dr. Nyámádi József, a városi tanács vb titkára. S aztán hosszú felsorolás következik. A legifjabb üzemek közül az EKA. pontosabb nevén a Villamosberendezések és Készülék- Művek Gyárának Kalocsai lll-as Telepe. Mielőtt odalátogatnánk, térjünk be csak pár percre a tanácsházának abba a szobájába, ahol az ajtón ez áll: „Fogadónapot tart dr. Várkonyi Imre országgyűlési képviselő.” — Sűrűn kopogtatnak-e a panaszosok és melyek a leggyakoribb problémák? — tudakoljuk a várakozó, s egyelőre a napilapokban tallózó országgyűlési képviselőtől. — Alkalmanként általában hárman-négyen keresnek meg. Nem sok — hangzik a válasz. — A leggyakoribb panaszok, sajnos, a nehéz lakáshelyzetünkből adódnak. Ezenkívül leginkább különböző családi problémákban, s egyéb ügyekben kérnek tanácsot, segítséget a hozzám fordulók. Ezek sem egyszerű gondok, mégis könnyebb a segítségadás, mert erre több a helyi tanács lehetősége. Délelőtt van. A város főútvonala, az I. István utca lüktet az élettől. Mintha valamiféle kereskedelmi központ lenne. Valójában az is. A kereskedelem min*ien szakágazatát tetszetős, modern üzletek reprezentálják itt. Az út két oldalán személy- gépkocsik parkíroznak, s népesek a járdák is. Itt-ott a hagyományokat ápoló, tisztelő, népmár kész, új épületek állnak, s a távolból az építőmunka zaja hallik — az üzem jövője. A jelene a Martinovics utcában van. A bejárat felett tábla hirdeti büszkén: „Élüzem.” Ráadásul — tavaly a második félévben elért eredménye alapján — A művek legjobb gyáregysége címet is elnyerte a mindössze egyéves múltú telephely. S a siker „titkainak” feltárásában a rokonszenves, fiatal igazgató, Brunner Mihály szegődik segítségünkre. — Bizonyítunk. ennyi az egész. Mindenki igyekszik a munkája legjavát adni. hiszen ettől függ a keresete is. Dolgozóink — száznyolcvanhárom közül nyolcvanhárom a nő, s ez az arány a „gyengébb nem” javára tovább növekszik majd — szinte kivétel nélkül betanított munkások. A festőknél most alakult meg egy szocialista brigád. Az armatúraszerelő részlegben pedig két műszak versenyez egymással. Nem is hinné az ember, hogy egy kis fegyelmezetlenség miatt milyen harcosak tudnak lenni egymással szemben a mi asszonyaink, lányaink. Idei' 60 milliós termelési tervüket időarányosan teljesítették, sőt két százalékkal túl is teljesítették a gyáregység dolgozói. Jövőre a most épülő Miskei úti telephelyen együttesen már 100 millió forint termelési értéket — bel- és kültéri világító- testeket — állítanak elő. S ezzel az EKA másodiknak sorakozik fel termelési érték tekintetében a fűszerpaprika-ipari vállalat mögé. Az utóbbiról — Kalocsa legtekintélyesebb üzeméről — csak egészen röviden, hiszen róluk már sokszor esett szó: az idén a mintegy 160—170 vagonos belföldi igény mellett 210 vagon paprikát exportál a vállalat. Az eddigi megrendelőkön: a Szovjetunión, Ausztrián, az NSZK-n, Dánián. Hollandián és Kanadán kívül, legújabban Algéria kötött le 10 vagonos csípősségmentes paprikaszállítmányt. Következő úticélunk Kalocsa egyetlen, ám tekintélyes termelőszövetkezete, a 4100 holdas, 30 millió forint tiszta vagyonnal rendelkező Iszkra. Útközben látjuk a frissen burkolt Hunyadi utcát. Közepe táján még ott áll az úthenger, s nem messze onnan néhány asszony tanakodik. Jóllehet, éppen arról folyik a szó, miként teszik majd a nagy költséggel megépített utcához méltóvá, virágossá a járdaszegélyeket is. — Mit mondjak magunkról? — kérdezi szinte önmagától Romsits Sándor, a tsz elnöke, . aki éppen a határból érkezett vissza a szövetkezet központjába. — Az évi bruttó termelési értékünknek mintegy kétharmadát az állattenyésztés adja. Epyébként 100 hold szántóra nálunk 33,2 számosállat jut. Jószágállományunk, sajnos, kissé megsínylette a járványt, de az idén ettől függetlenül 1700 sertést és 160—170 marhát hizlalunk átadásra. Nagyon jók az őszi vetéseink. Különösen a Be- zosztája 1. ígér sokat. Gazdáink szorgalmában nincs hiány, s a nők külön is dicséretet érdemelnek. Ami pedig az egy főre eső évi jövedelmet illeti: tavaly A legifjabb üzem armaturaszerelő részlegében a szalagról lekerülő gyártmány minőségét Fekete Károlyné meós ellenőrzi. 16 200 forint jutott, s ennyit terveztünk az idén is. Hamarosan kiderül, hogy sok mondanivalója akad még az elnöknek. S mivel másutt is jó például szolgálhat, az Iszkra gyakorlatából még egy dolgot említünk meg. A lakáshelyzet javítására a tsz építőbrigád ja a tavalyi kettő után, az idén hétnyolc gazdánál építkezik. Háromnak vadonatúj otthont — saját égetésű szénporos téglából —, négynek-ötnek pedig épületAz Iszkra 'Esz Ménesi út menti 202 holdas öntözéses kertészetében szorgos munka folyik. Itt a retket, amott a zöldhagymát, távolabb a karalábét szedik a tarkaruhás asszonyok, lányok. A legtöbben azonban a paprika kapálásával vannak elfoglalva. Manga György és Jagicza János a vadonatúj Motorobot „vizsgáztatásával” ezt a munkát könnyítik. Mint mondják: beválik az új masina! Leart: A város egyik új színfoltja: a KISZ-lakótelep. átalakítást, toldást, tatarozást végez. A közös pedig egy 600 férőhelyes sertésszállással és 60 helyes lóistállóval gyarapodik az építőbrigád keze munkája nyomán. Látogatásunk utolsó állomása a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bájos, mesébe illő birodalma. Ami csak szép, és kedves a híres kalocsai pingáló-, mintaíró- és hímzőasz- szonyokat megihlette, mindaz kézzel kitapintható valóságként itt megtalálható. Orbán Gyuláné elnökasszony szavai nyomán azonban az is kiderül, hogy a helybeli népművészet szinte most éli igazi virágkorát. A szövetkezet ugyanis az 1952. évi ötvenhat alapítójával szemben jelenleg ezerháromszáz tagot számlál. Termékeik, elsősorban hímzések, 80 százaléka külföldi megrendelésre készül, nem kevesebb, mint 15 millió forint értékben! — Más újság? — Egyik büszkeségünk, Király Ilus néni 80 éves, nemrég köszöntöttük. Vén Lajosné alig három hete érkezett meg Milánóból, ahol bemutatót tartott. Molnár Gáborné (akinek keze munkáját az újságoldal rajiig címe dicséri) októberben GeBfeb* utazik, Fodor Józsefné pedig Ku* bába készül. Néhány vázlatos kép Kal öcs« életéből. És mennyi mindenről nem szóltunk még! Például a helybeliek városszere tétéről, amely a vízmű, a szabadtéri színpad építésében, a hétéves fejlesztési terv elkészítéséhez nyújtott társadalmi segítségben megnyilvánult. Amely a klubjukban naponta találkozó helyi értelmiség alkotó tettrekészségé- ben és ezen túl is sok-sok mindenben megnyilvánul. Csak bepillantást adtunk a város életébe a megye lakosságának a Kalocsai Napok alkalmából. Talán kedvet szereztünk vele egy alkalmi kirándulásra. Irta: P^rny Irén Fényképezte: Pásztor Zoltán PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztői őr Weither Dániel Kiadja 5 Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgatj Szerkesztőségi Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 2d-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-*>•> Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér tAa. Telefon; 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi Dostahlvataloknáj és kézbesítőknél. Előfizetési dt! i hónapra 13 fbrlnt. Sacs-Kiskun megyei Nvomdj y Kecskemét — Telefon; 11-88, , Index; 25 065.
