Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
Vfi r XX. ÉVF. 128. SZ. Ara 60 fillér 1985. JÜN. 2, SZERDA Erkölcs és felelősség A népgazdaság mc" Lodése, a fokozott takarékosság kapcsán sokat beszélünk mostanában a szocialista erkölcsről, felelősségről. Nem vitás, hogy az országban, de megyénkben is a termelés különböző posztjain dolgozó emberek döntő többsége igen becsületesen, szorgalmasan végzi munkáját. Élete, mindennapi fáradozása eleven példája az új, kialakulóban levő erkölcsnek, annak a felelősségnek, amely az egész társadalom, a népgazdaság anyagi javaiért, haladásáért, vagy ha úgy tetszik a szocializmus sikeres felépítéséért munkálkodik. Nem is ezekről az emberekről akarunk beszélni, hanem azokról, akik még igen távol vannak ettől, akik felelőtlenül végzik munkájukat, vagy olyan egyéni célok elérésén fáradoznak, amelyek nem hozhatók összhangba az egész társadalom érdekeivel. Kirívó példája a felelősségtől való menekülésnek, és csak az egyéni érdek szem előtt tartásának az az eset, amiről korábban már ejtettünk néhány szót. Egyik országos vállalat kecskeméti telepének főmérnökét, mert mulasztásából a vállalatnak több mint százezer forintos kára származott, a tröszt igazgatója ötszáz forint kártérítéssel „sújtotta”. Az illető — bár elismerte, hogy valóban nem tett eleget munkaköri kötelezettségének — fellebbezett a határozat ellen, s kérte a bíróságot, mentse fel a fizetési kötelezettség alól. A bíróság természetesen nem mentette fel. Az illető újabb fellebbezést nyújtott be, bár az elsőfokú tárgyaláson elismerte mulasztását. Az ilyen magatartás kommentálására úgy gondoljuk nincs szükség. De nem szorul magyarázatra a következő, ugyancsak a megyében történt eset sem. Az egyik járási tanács úgy indította meg a lakóházak építkezését, hogy előzőleg nem gondoskodott — bár ez kötelessége lett volna — az anyagok nyilvántartásáról, kezelésének biztonságosságáról. Néhány hónap leforgása alatt kiderült, hogy nagyobb mennyiségű, a munkához szükséges anyaggal nem tudnak elszámolni, az eltűnt, „elszivárgóit”. Utólag aztán nagy a kapkodás a felelős megállapítása érdekében, hiszen a szúrópróbaszerű vizsgálat szerint közel egymillió forint értékű anyag „úszik”. Ki a felelős? Ennek eldöntése jelenleg még folyamatban van. Bízunk abban, hogy hamarosan eredményre vezet az ügyészség munkája. De ezen túl is felmerül az erkölcs és a felelősség kérdése. Hogyan gondolkoznak azok az emberek, akik ilyen körülmények között indítják meg a munkát? Sajnos, tudjuk folytam a sort. Az alábbi esetben talán még élesebben merül fel az erkölcs fogyatékossága, vagy inkább hiánya. A példa szintén megyei. Egyik kis községünk közéleti embere több alkalommal sok italt fogyasztott. A falu lakói ezt természetesen megbotránkozással vették tudomásul és az illető helyett is szégyenkeztek a dolgon, ö ugyanis nem csinált belőle különösebb problémát mindaddig, amíg felettes hatósága tudomást nem szerzett a dologról, és írásbeli megrovásban részesítette. Csak azért kapott ilyen viszonylag enyhe büntetet, mert korábban jól dolgozott, s ezt nem hagyta figyelmen kívül a felügyeleti szerv. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy az illető erre magába szállt és elgondolkozott a történtek felett. Nem! Fellebbezett, mondván, hogy súlyosnak találja a fegyelmi döntést. Természetesen elutasították a fellebbezést. Az említett személy magatartása sehogyan sem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel, hiányzik belőle az a felelősség, amit egy vezető beosztású dolgozótól különösen elvár a társadalom, az irányítása alá tartozó szűkebb közösség. A fenti jelenségek szerencsére nem általánosak, de szórványosan még előfordulnak. Hiba lenne, ha elhanyagolnánk az ilyen szellemmel,felfogással szembeni harcot. Egy-egy ilyen eset ugyanis — „mint pohár bort az egy cseppnyi méreg...” — megfertőzheti, téves következtetésekig juttathatja a jóérzésű, felelősséggel és szilárd erkölccsel dolgozó emberek százait is. G. S. Az ú] gyümölcsös „egészségcrei“ Külföldi példa nyomán két éve létesítették a Kalocsai Állami Gazdaságban a 47 holdas sövényrendszerű gyümölcsöst. Az alacsony törzsű almásban, amelyhez hasonló kísérleti jellegű ültetvény az országban mindössze kettő van, négy méter sor- és két méter tőtávolságban a hagyományos mennyiséginek mintegy a kétszerese, több mint 700 almafa jut egy-egy holdra. Ennek megfelelően a termőre forduláskor is mintegy 210— 240 mázsa átlagtermésre számítanak a gazdaság kertészei. Képűnkön: A kétéves almásban — a gombabetegségek és a rovarkártevők elleni hatóanyagokat egy keverékben juttatva a fákra — Baksa József, Bakai Károly és Markel - la László a Maulwurf-ra szerelt S—293 permetezőgéppel a negyedik permetezést végzik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Előtérben: a termelés és a versenymoxgalmak szervezése I tsz-ek s a községek többségében újjáalakultak a nöbizottságok Aratásig 60 új kombájn érkezik megyénkbe Tanácskozás az AGROKER kecskeméti telepén Kedden délelőtt Kecskeméten, az AGROKER Vállalat telepén, megbeszélést tartottak a járási és a városi pártbizottságok, valamint a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági osztályvezetői. A megjelenteket Pálfi Pál, a vállalat igazgatója tájékoztatta az idei gép-, műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátásról. Mint mondotta, ebben az évben ösz- szesen 560 traktort kapnak a szövetkezeti gazdaságok. Eddig már 316 került a birtokukba. A korábbi évekhez képest kedvező az első félévi gépellátás egyéb tekintetben is. A gazdaságok több mint 300 pótkocsit, illetve szervestrágyaszórót vettek át eddig, s ez is a nagyobbik felét képezi az éves tervben szereplő mennyiségnek. E munkagépek iránt egyébként továbbra is fokozott az érdeklődés. Jó az ellátás üzemanyagtárolókból és a vasvázas szerkezetekből is. Az idei aratásra ígért 60 új SZK—4-es kombájnból pedig húsz érkezett meg eddig. A közeli hetekben, még az aratás megkezdése előtt, megérkezik a többi is. A széles sorközű szőlő művelésére alkalmas 120 talajmaró szállítására viszont csak a harmadik negyedévben kerül sor. Műtrágyából és növényvédő szerből általában kielégítő az ellátás, csupán a kálisó iránti szükséglet kielégítésében mutatkoznak hiányosságok. A tájékoztatót követő vitán a géptípusok megfelelő arányáról, s a komplex gépesítéssel járó különböző nehézségekről esett szó. Végül a résztvevők megtekintették a telepet, s az átadásra váró gépeket. Az országos nőkongresszus előkészületeinek jegyében megyénkben az év eleje óta folyik a termelőszövetkezeti nőbizott- sógok, a községi nőtanácsok új- jáválasztása, illetve kiegészítése. E hét elejéig összesen kilencvenöt községünkben, 145 termelő- szövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban választották újjá, egészítették ki a nőtanácsok, nőbizottságok vezetőségét, így a hónap második félére és júliusra már csak a városi és járási nőbizottságok újjáválasz- tása marad. A vezetőségválasztó tanácskozások iránt megyeszerte nagy volt az asszonyok érdeklődése. A kalocsai járásban például eddig tíz községben és 19 termelőszövetkezetben tartottak ez ügyben összejövetelt, s a huszonkilenc asz- szonygyűlésen összesen 2424- en vettek részt. Kisszálláson 245 asszony részvételével választatták újjá a községi nőtanácsot, előtte egy héttel pedig ugyanebben a községben 120 asszony részvételével a Szabadság Termelőszövetkezet nőbizottságát. Az aktivitás természetesen nemcsak a látogatottságban — de a tanácskozások tartalmában, hangulatában is megnyilvánult. A felszólalók a nőtanácsi, nőbizottsági munka megszervezésén túl, sok hasznos közérdekű észrevételt, javaslatot tettek. Jakabszálláson például az egész község lakóiÚjból működik a megyei könyvtár művelődési autója Két hete újból megkezdte működését a megyei könyvtár művelődési autója. A művelődési autó havonta 28 helyre látogat a kecskeméti, a félegyházi, a kiskőrösi és a dunavecsei Járásban. Ezenkívül van még 4, könyvtárral ellátott vetítőhelye. Tavaly ezeken az állomásokon — legnagyobbrészt tanyai iskolák és termelőszövetkezeti központok ezek — 283 játékfilmvetítést és 245 ismeretterjesztő előadást tartottak. 2048 beiratkozott olvasója volt a művelődési autónak, ezek 9514 alkalommal ösz- szesen 25 000 kötet könyvet kölcsönöztek ki Rigó Rezső könyvtárostól. A filmvetítéseket megnézte, illetve az előadásokat meghallgatta 38 000 tanyai lakos, nak kérését tolmácsolták a nő- gyűlés felszólalói akkor, amikor a mostani egészségtelen piac rendezését szóvátették. Az aktivitás forrása ebben az esetben az, hogy az asz- szonyok munkája mind szélesebb körben talál megérdemelt elismerésre a gazdasági vezetők részéről. Ma már nem „fehér holló” az olyan vezető, mint a kerekegyházi Béke Tszcs elnöke, aki büszkén hirdeti, hogy az ő gazdaságukban az asszonyok segítsége, áldozatkész munkája nélkül nem tudtak volna jó eredményeket elérni. Az aktivitás forrása a bizalom, a szélesebb körű tájékozottság is. Az, hogy az újjáválasztó gyűlések alkalmával a termelőszövetkezeti vezetők tájékoztatták az asszonyokat a közös gazdaságok részletes terveiről, arról, hogy mit várnak ezek teljesítése érdekében az asszonyoktól — tettekre serkentő elhatározásokat fakasztottak. E napokban most már egyre inkább a nőbizottságok múmiájának megszervezése kerül előtérbe. Az újjáválasztások után nőbizottságaink számára legfontosabb kérdés: hogyan, mivel tehetnének legtöbbet a köz és az asszonyok érdekében, miként készülhetnek legméltóbban országos kongresszusukra? A feleletet, a választ nem nehéz eltalálni — mint ahogy sok helyen rá is jöttek: segíteni a termelést, azokat a mozgalmakat, melyek eredményeként több, jobb minőségű áru kerül a piacokra, boltokba. Ennek során például a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet asszonyai tízezer liba felnevelésére és hizlalására vállalkoztak, illetve kötöttek szerződést. A kiskunma jsai Petőfi Tszcs-ben 750 asszony kapcsolódott be a babtermesztési akcióba. Másutt munkacsapat- és brigádversenyeket szerveznek a közösen művelt területeken a termelési tervek túlteljesítésére. Mindez már azt is jelzi, hogy újjáválasztott nőbizottságaink aktívan láttak munkához. V0óg proletárját, «^BljetéW a megyei pártbizottsAg lapja
