Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
Ä megyei pórtbiz ottság ülése rtbizottság ülése A pártbizottsági ülés szünetében (balról jobbra): dr. Losoncz Mihály, Dörner Henrik és Szabó Lajos. (Folytatás az 1. oldalról.) lekvési egységen nyugszik. Ezt az egységet a párt politikájának megértése, a fenntartás nélküli egyetértés talaján, cselekvő munkában, a célokért folytatott harcban lehet csak kialakítani és állandóan erősíteni. Megyénk párttagsága fő kérdésekben egységes, helyesli a párt politikáját és túlnyomó többsége meggyőződésből, képességei szerint dolgozik politikánk megvalósításán. A kommunisták eszmei-politikai és cselekvési egysége az az alap, amelyre építenünk kell a dolgozó tömegeknek a szocializmus teljes felépítésére irányuló egységes akarata és egységes gyakorlati tevékenysége kibontakoztatását. A dolgozók alkotó tevékenységének fő ereje az a készség, hogy megértse és dolgozzon a párt célkitűzéseiért, mert ebben rejlik az erő, amely- lyel eddigi eredményeink megsokszorozhatok. A dolgozók eszmei, politikai nevelésében mindenekelőtt a pártszervezeteknek van sok tennivalójuk, de a korszerű vezetési elveknek és gyakorlatnak megfelelően, az állami, társadalmi és tömegszervezeteknek is sok feladatuk van saját tömegeik nevelésében. A párt általános politikájának sikeres helyi végrehajtása kedvező feltételeket teremtett megyénkben is az eszmei-politikai nevelőmunka, a közéleti tevékenység hatékonyságának növeléséhez. A szocialista építő- munka eredményeiben mérhető a szocialista tudat fejlődése is. Megyei pártbizottságunk helyesen ismerte fel, hogy a szocializmus építéséből megyénkre háruló feladatokat sajátos viszonyaink messzemenő figyelembevételével lehet és kell megvalósítani. Ennek érdekében kialakítottuk a megyei vezetés koncepcióját a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi kérdésekkel kapcsolatosan, melyet elfogadtak és a végrehajtásban is segítettek megyénk kommunistái és a szocialista építést helyeslő pártonkívüliek százezrei. Szocialista építőmunkánk feladatainak meghatározásában helyesen vettük számításba megyénk iparának fejletlenségét, a mezőgazdaság három, egymástól eltérő adottságú és fejlettségű termelési körzetét, az itt élő lakosság kulturális és életszínvonalbeli különbözőségét és igényeit, és azt is, hogy a lakosság 36 százaléka, a homoki járásokban pedig 50—68 százaléka tanyán él. Az ipar és a munkásosztály Az elmúlt évek során nagy figyelmet fordítottunk az iparfejlesztésére. A Központi Bizottságnak a vidék iparosításával kapcsolatos határozata szellemében munkáltuk ki iparfejlesztési terveinket, melynek során feltártuk és hasznosítottuk tartalékainkat. A szocialista ipar termelése a második ötéves terv 4 éve alatt megduplázódott. A jelentős iparfejlesztéssel együtt járt, hogy mintegy 16 ezer fővel emelkedett a munkásság száma, ennek megfelelően növekedett társadalmi súlya is. A Központi Bizottság december 10-i határozata nyomán tett intézkedések és eszmei-politikai nevelőmunkánk együttes hatására az 1965. év első negyedévében, az előző év hasonló időszakához képest, az ipari termelés 16 százalékkal nőtt, és a többtermelés 75,2 százaléka termelékenységemelkedésből származik. Az elmondottak jól mutatják, hogy az utóbbi időben egyre növekszik azoknak a munkásoknak a száma, akik nemcsak egyetértenek pártunk és kormányunk politikájával, hanem annak végrehajtásában egyre pél damutatóbban vesznek részt és egyben a szocialista embertípus közvetlen formálói is. Ezt bizonyítják azok a nagyszerű eredmények, amelyek a munkaver senyben, a szocialista brigádmozgalomban és újítómozgalomban születnek. Jelenleg 1180 brigád 12 860 taggal küzd a sZo cialista brigád címért. 448 brigád 5260 taggal már elérte ezt a megtisztelő címet. Megyénk dolgozói 1964-ben 2642 újítást nyújtottak be, melyek közül 1187-et elfogadtak és eddig 934-et be is vezettek. Az újítók közül kiemelkednek a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban Szőke István és Mészáros József, akik a konzervipari tartályok technológiai újításával 3 353 000 forint megtakarítást értek el. Ugyanebben az üzemben Mihala Ferenc és dr. Kurucz Károly plazmavágó berendezése, mely a korábban csak nyugati tőkés cégtől beszerezhető és darabonként 1 millió 300 ezer forintba kerülő gépet tökéletesen helyettesíti. A ZIM Kecskeméti Gyáregységében Rendetzky János vegyészmérnök és újítóbrigádja az importzománcot helyettesítő anyag hazai előállításával egy év alatt 1 millió 73 ezer forint megtakarítást ért el. A pozitív jelenségek mellett azonban számos olyan tényező van, amelyet eszmei-politikai munkánk végzésénél figyelembe kell vennünk. Viszonylag alacsony a törzsgárda tagjainak száma, számottevő a kétlaki, a bejáró és a szezonális munkás. Ezekben a munkásrétegekben még élnek a kispolgári eszmék és nézetek, eszmei-politikai ne. velésük éppen ezért fokozott gondot igényel. Munkahelyükön item áll rendelkezésre megfelelő szabad idő arra, hogy az üzemben folyó politikai és kulturális életbe bekapcsolódjanak. Ezért lakóhelyükön kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják politikai képzésüket. Ezt a járási és városi bizottságok szoros együttműködésével, a falusi szakmaközi bizottságok létrehozásával és aktivizálásával, valamint a falusi művelődési otthonok lehetőségeinek kihasználásával kell biztosítani. A mezőgazdaság és a parasztság Az iparhoz hasonlóan megyénk mezőgazdaságában is mélyreható változások következtek be. Erre az időszakra esett a mezőgazdaság szocialista átszervezése, melynek során — természeti és közgazdasági adottságoknak, valamint a parasztság véleményének megfelelően — jól választottuk meg a különböző szövetkezeti típusokat. A szocialista nagyüzemi gazdálkodási rendszer tervszerű fejlesztése és a szövetkezeti gazdaságok megszilárdítása érdekében kimunkáltuk a három termelési körzet fejlesztésének tervét, előirányozva a termelés területi koncentrációját és az üzemen belüli szakosítás fokozatos kialakítását. A mezőgazdaság tanácsi szektorának bruttó termelési értéke 1961-hez viszonyítva 19 százalékkal, a felvásárlás 41,4 százalékkal emelkedett. A szövetkezetek közös vagyona 147, a fel nem osztható alapok 120 százalékkal emelkedtek 4* év alatt, 1964-ben a mezőgazdasági termelési érték 8,5 százalékkal nö vekedett és elérte a 6,5 milliárd forintot. A mezőgazdasági termékek felvásárlását összegész- szében 115,8 százalékra teljesítettük. Országosan Is kiemelkedő második ötéves terv időszaka alatt végrehajtott szőlő- és gyümölcstelepítési programunk melynek keletében — beleértve az idei tervteljesítést is — mintegy 55 ezer kh új ültetvényt létesítünk. ■ A mezőgazdaságban elért és itt felsorolt eredmények bizonyítékai a parasztság előnyösen változó gondolkodásának, mely elősegítette a mezőgazdaság szocialista termelési rendszerére való áttérést, annak megszilárdulását és újabb gazdálkodási eredmények elérését. Jelzi, hogy parasztságunknál új szemlélet van kialakulóban politikai, kul turális és erkölcsi vonatkozás ban egyaránt. Szövetkezeti parasztságunk túlnyomó többsége véglegesnek tekinti, hogy életét a szövetkezeti gazdaságban rendezze be. A leggyengébben gazdálkodó szövetkezetekben sem a párt szövetkezeti politikájának helyességét vitatják, hanem a politika elégtelen végrehajtásából adódó helyi gondokat és azok megoldását. Állandóan javul a szövetkezeti tagság közösségi munkában 1 való részvétele, a munka minősége és a közösségi tulajdon védelme. Figyelemreméltó a szövetkezeti gazdák tanulásban való részvétele. Politikai, szakmai és általános műveltségük fejlesztése érdekében több mint 33 ezren tanulnak, ami az 1961- ben tanulásban részt vevők háromszorosát jelenti. Az elmondottak mellett szólnunk kell arról is, hogy a parasztság kőében végzett eszmei-politikai nevelőmunkának vannak nehézségei is. Ezek összefüggnek a különböző területeken mutatkozó gazdálkodási problémákkal és differenciáltan jelentkeznek termelési körzetenként, települési viszonyok szerint és szövetkezeti típusonként. Az elmondottak jól igazolják, hogy megyénk mezőgazdasága az elmúlt évek során nagyot lépett előre, bizonyítva a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az eddigi eredmények nagyszerű lehetőségeket adnak az elkövetkező . évek fejlődéséhez, melynek során folytatni akarjuk a homokhasznosítás komplex megoldását, a népgazdaság teherbíró képességétől függő ütemben kívánjuk "megvalósítani a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermelés kiegészítő és kapcsolódó beruházásait, a kedvező fajta- és üzemi arányok kialakítása érdekében a legszükségesebb szőlő- és gyümölcstelepítés folytatását, a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztését, az állat- állomány produktivitásának növelését, az erdőtelepítést és a korszerű öntözés továbbfejlesztését. Fontos feladat a szövetkezeti gazdálkodás javítása, az alacsonyabb típusú szövetkezetekben a szocialista vonások erősítése. Az értelmiség szerepe Kedves Elvtársak! Társadalmunk jelentős rétegének, az értelmiségnek fontos szerepe volt mindazokban az eredményekben, amelyeket a szocializmus építésében elér. tünk. Műszaki értelmiségünk sokat vállalt magára az Ipar- fejlesztési tervek kidolgozásában, a realizálásában, a tartalékok feltárásában, az új iparágak és új gyártmányok meghonosításában. Agrárértelmiségünknek jelentős érdemei vannak a mezőgazdasági eredmények elérésében, az agro-, zoo- és géptechnikai eljárások kidolgozásában, bevezetésében és elterjesztésében, a szövetkezeti gazdálkodás megjavításában. Különösen kiemelkedő a megye mezőgazdaságfejlesztési tervei kimunkálásában való részvételük. A pedagógusok is pozitiven reagáltak a társadalmi haladás kérdéseire, és jelentős szerepet vállaltak olyan nagy társadalmi célok megvalósításában, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, megszilárdítása, az iskolareform és a párt művelődéspolitikájának végrehajtása. Az értelmiségiek tudatát előnyösen formálta a közéletben való részvétel, a közügyek iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés. Mindezen pozitívumok mellett van az értelmiségnek egy kisebb része, amely a szocializmus építése érdekében kifejtett erőfeszítéseket passzívan szemléli és kívülállóként kritizálja. Az értelmiség körében végzett ideológiai nevelőmunkánknak főleg arra kell irányulnia, hogy fokozódjék a közéletben való aktív részvételük és magasabb fokú tudatossággal kapcsolódjanak oe társadalmi célkitűzéseink megvalósításába. Párt- és tömegszervezeti oktatás, népművelés oóí\fuadat0k megadása szol-, galataba állítottuk az ideológiai munka sokfele kipróbált fornia- « ,,es, eszközét. Ezek közül egyik legjelentősebb a párt- és táTeameirVeZetÍ politíkaí Oktae^ri£ ^ 32 eddi6i evekt>en is eredményesen segítette a tudat foimalasat, a gazdasági eredmények elérését. rAPárt-?ktatás ~ amelyben a DMt m.V«VZáma 1961-hez kepest megnégyszereződött — taréul8" kózelebb került az elithez es mindinkább közve"- en segítőjévé vált a párt poharin* \ megertetésének és a fel- át o°ktmá Val0 mozgósításnak. Az oktatási munka eredményeiéi Jei5eonüOS SZ6repe Van a m'mtakTi, V5 , Propagandistánknak, akik közül is kiemelkedő Erdei Istvanne, Károly Antal kiskun' halasi, Miklós Zoltán, dr. Ar- vai Árpád kecskeméti, Se. Tóth Imre bajai, dr. Adám Gyuláné kalocsai, Torma László laJos. mizsei, s meg számos elvtárs ^unkaJa- akik sikerrel tovekenykednek a marxizmus—lenil?tikáián»rertetése- a part Pü- „L.J.Ó k megértetése, elfőgadtatasa érdekében. Az elért eredmények mellett Patt- es tomegszervezeti oktatásunknak még számos fogyatékossága van. Bár jelentősen ja- tJle * Propagandisták összetétele, az igényekhez képest még hiány van a jól képzett, lelkes Propagandistákból. A nagyarányú szervezeti fejlődés ellenére meg mindig vannak „fehér M- tok is, éppen ott, ahol az eszmei-politikai nevelőmunkára a legnagyobb szükség lenne. A tömegek eszmei-politikai nevelesepen nagy szerepe van az iskolán kívüli népművelési munkának, mely számos olyan eszközzel és lehetőséggel rendelkezik, amely az értelmi és érzelmi ráhatás változatos, színes alkalmazását biztosíthatja. A népművelés számos új formai és módszerbeli elemmel gazdagodott. Különösen eniií- tés.1;®, méltók a tsz-, munkás-, szülők es ifjúsági akadémiák, a klubok es szakkörök kialakulása; a különböző vetélkedők és országjáró kirándulások szervezése; a felnőttoktatás és a szakmunkásképzés segítése és a honismereti mozgalom. A népművelési munka hatékonyságának fokozása mellett a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az ideológiai oldal érvényesülésére. Elvtársak! Megyénk gazdasági, politikai es kulturális eredményei azt mutatják, hogy Volt és van értelme az eddigi munkának. Gazdasági életünk fejlődése jó alapot teremtett további célkitűzéseink megvalósításához, melyhez a legszükségesebb feltétéi az emberek céltudatus cselekvésének biztosítása. Minden elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy eredményeink büszkeséggel tölthetnek el'bennünket és lelkesítőnk azok a célok is, amelyek a harmadik oteves tervben előttünk állnak. De világosan kell látnunk, hogy sajátos fejlődési ciklusba érkeztünk vannak gondjaink, pi,°-‘e.máÍnk *s> ezek azonban a fejlődésből fakadó új feladatok, amelyek megoldását az eszmei’ politikai nevelőmunkának segítenie kell. Tisztelt Megyei Pártbizottság! A következőkben — a megyei part-végrehajtóbizottság állásfoglalásának megfelelően — azokkal az ideológiai kérdésekkel foglalkozunk — a teljességre való törekvés nélkül — amelyek társadalmunk életében a további feladatok sikeres végrehajtása érdekében, kiemelten jelentkeznek.
