Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Tízezer mázsával több jég Három és fél millió üveg Hüsi Uepiilővoual 500 kilométeres óránkénti sebességgel Párizs és Bordeaux közölt Meleg étel a határban dolgosóknak Nyárra készülnek a földművesssövetkexetek felkerestük Szamosi Zoltánt, a MÉSZÖV vendéglátó osztá­lyának vezetőjét és megkértük tájékoztasson bennünket a me­gye földművesszövetkezeteinek nyári felkészüléséről, az áruel­látásról és az ezzel kapcsolatos esetleges nehézségekről, akadá­lyokról. A kérdés jelentőségét az a tény magyarázza, hogy me­gyénkben az öt város kivételé­vel az fmsz-ek gondoskodnak a falvak lakói ilyen igényeinek ki elégi léséről és az ezzel össze­függő forgalomnak felét ők bo­nyolítják le. Szamosi Zoltán elmondotta, hogy a felszabadulási jubileumi verseny idején a vendéglátó A szégyenlős kenyér KENYERET vásároltam, fe­hér kenyeret. Alig ettünk belőle, meri tésztás volt a belseje, sü- letlen, vagy keletien talán. Hagytuk, hadd szikkadjon, hátha úgy majd élvezhető lesz. Vettem tehát másnap egy másik kenye­ret, szintén fehéret, de azzal is hasonlóan jártunk, s ugyan­arra a sorsra jutott szegény. Várakozásra ítéltük, s elővettük a korábban vásároltat, amely most már inkább ehető volt. NÉZEGETTEM a friss kenyér belsejét, sűrű és ragacsos, egy kis darabkájából golyót formál­tam, mintha iskolai gyurma, és nem kenyér lenne. Node, ne tú­lozzuk el, ettünk már ennél sokkal rosszabbat is — és nem is csak a háborús években. Per­sze azért készíthetnének ehetőbb kenyeret is ebben a, lássuk csak, melyik sütőüzemben. Néz­ném a szokásos kenyércédulát, de az csodák csodája, lefelé van fordítva, szövegével a kenyérre, a sima hátlapja pedig csak rejtvény számomra. Veszem elő a másik kenyeret, azon is ha­sonlóképpen, tehát itt nem vé­letlenről van szó — állapítom meg magamban. De miről? — töprengek. Csakis arról, hogy ezek a kenyerek szégyenlősek. Restellik maguk is, hogy olyan tésztásak, s nem olyanok, mint a spongya, s morzsájuk sincs, ahogy az illik. ÉRDEKELNI kezd mégis, hogy hol készítették őket. Levágom hát a cédulát egy kis kenyér­egységeket is tatarozták, szépí­tették, s így külsőleg is megújulva vár­ják a nyári forgalmat. Sajnos, a szokatlanul hűvös idő­járás a vendéglátásban is érez­teti hatását. Az fmsz-ek mint­egy huszonkét kerthelyiség meg­nyitásához várják a meleg időt, az igazi nyarat. Az előkészüle­tek azonban nemcsak itt, ha­nem más vonatkozásban is meg­történtek. A felújított gépekkel a nyár folyamán körülbelül hat és fél millió üveg szódavizet, három és fél millió palack Hű­sít fognak gyártani. A megyé­ben tizenöt helyen van törpe jéggyára az fmsz-eknek, de az enyhe tél ellenére is 63 és fél ezer mázsa jeget tároltak a vermekben. ami tízezer mázsával több a ta­valyinál. Ennek jó részét a ven­déglátó egységeknél használják fel, de jut belőle a húsboltok­ba is. Hasonlóan bíztató a hely­zet a sörrel is. Eddig nem volt fennakadás és valószínűnek lát­szik, hogy a 35 ezer hektoliteres készletből teljes mértékben si­kerül kielégíteni az igényeket. — Cukrászati termékeket tíz bázisüzemünk és hét kisebb cukrászműhely készít — mond­ja Szamosi Zoltán, a MÉSZÖV osztályvezetője. — Fagylalttal valamennyi hozzánk tartozó községet el tudjuk látni. Ez nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is vonatkozik. Saj­nos, azt kell mondanunk, hogy a cukrászati ellátással néhány községben nehézségek várhatóik. Ez főleg a kalocsai járásra, a kiskunhalasi és a kiskunmajsai földművesszövetkezetekre érten­dő. A kalocsainak az elhárítása folyamatban van, Úszódon bá­zisüzem készül, de csak az év negyedik negyedében kezdi meg a működést. Ettől függetlenül azonban ezeken a helyeken is lesz áru, csak valószínűleg nem elegendő. — Szervez-e a földműves­szövetkezet az idén mozgó­árusítást? — Több éves tapasztalatunk is hozzásegített ahhoz, hogy az idén jobban megszervez­zük a mozgóárusok munká­ját. Több és jobb áruval indítjuk őket útnak. Megemlítem pél­dául, hogy jó minőségű és za­matos gyümölcsfagylalttal kere­sik majd fel a mezőgazdaság­ban dolgozókat a földeken. A nagy munkák idején különféle itallal, cigai'ettával és kisebb választékú élelmiszerkészlettel látjuk el ezeket a mozgóáruso­kat. Ezen túlmenően azonban az fmsz-ek felveszik a kapcso­latot a termelőszövetkezetekkel és ahol igénylik a tagok, meleg ételt is visznek a határban dol­gozóknak. — Milyen tervek vannak a nyári szezonban a falusi lakos­ság szórakozási igényeinek ki­elégítésére? — Az idén is rendezünk mű­soros esteket, a KISZ-szervezet­tet közösen teadélutánokat, mű­soros divatbemutatókat. Már most készülünk az aratási és a cséplési ünne­pekre, aratóbálakra — mondja Szamosi elvtárs, majd befejezésül arról beszél, hogy a főútvonalak mentén le­vő egységek — Aranyhegyi csárda, Kiskunsági csárda — nyári idényben várható nagyobb forgalmára is gondoltak. A kö­zeljövőben adják át a felújított és kibővített tassi halászcsárdát, amely a hét végi kirándulók­nak eddig is kedvenc helye volt. G. É. A párizsi lapok jelentése sze­rint a franciák néhány éven belül a Párizs és Bordeaux kö­zötti 564 kilométeres utat mind­össze két óra alatt teszik meg, a Párizs és Lyon közötti 477 kilométert pedig nyolcvan perc alatt. Hogy ez nem légből ka­pott, bizonyítja az is, hogy az erre vonatkozó terveket maga Georges Pompidou francia mi­niszterelnök is alaposan átta­nulmányozta és hozzájárult megvalósításához. A francia kormány legutóbbi ülésén java­solta, hogy az újfajta vasút tervezőjének és feltalálójának, Bertin mérnöknek, valamint szakcsoportjának nagyobb össze" get utaljon ki a kormány. A szakcsoport tehát azonnal mun­kához lát és megkezdi a proto­típus megszerkesztését .Valószí­nűnek tartják, hogy az első kí­sérleteket már 1967-ben végre­hajtják. A különös, repülővonatnak nevezhető alkalmatosságot el­sősorban olyan középtávolságo­kon használják, ahol nagy se­bességű utasszállító repülőgépek bevetése nem kifizetődő. Az alapvető újítás az, hogy az utasszállító kocsik egy sín fe­lett siklanak, légpárnán. Az egy méter magas sínt vasbe­tonból építik, s elsősorban az lesz a rendeltetése, hogy meg­akadályozza a kocsi nemkívá­natos irányváltoztatását, illetve azt, hogy a száguldó szerelvény eltérjen a meghatározott útvo­naltól. A különös vasbeton sín körülbelül 5—6 méter magas oszlopokon nyugszik. A kocsik nak kerekei is lesznek, ézeli csak arra szolgálnak majd, hogy az állomásokon a szerelvény megállhasson, esetleg a nyílt pályán is, ha valamilyen üzem­zavar adódik elő. A legfonto­sabb mégis az, hogy a különle­ges szerelvény állítólag 500 ki­lométeres óránkénti sebességet fejt majd ki. A légpárnán futó szerelvény­ben az utazás igen kellemes és kényelmes lesz, mert a kocsik zökkenőmentesen, rázkódás nél­kül siklanak tova, s a kerekek zakatolása sem fárasztja az utasokat. Persze, nagy kérdés, hogyan fogják kiküszöbölni a nagy erejű motor zúgását, mely a szerelvényt hajtja. Jean Bertin, a feltaláló, aki különben egy kutatóintézet élén áll, nem maga jött rá erre az elgondolásra. Ismeretes, hogy előtte már mások is kísérle­teztek hasonló megoldással. Németországban például még 1952-ben terveket dolgoztak ki és Bonn közelében kísérleteket is folytattak ilyesfajta repülő­vonatokkal. A kísérleteket an­héjjal együtt, s a csap alá tar­tom, mosogatom, dörzsölgetem, mint a matricát a gyerekek. Munkám sikerrel jár. Egyszer csak előtűnik az írás a kenyé­ren, fordítva. No, ez sem fog ki rajtam, lámpa elé tartom és úgy olvasom az átlátszó héjról: Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Kenyérgyára — 1 kg finom fehér kenyér, fogy. ár. 3,60. SZÓVAL a kenyérgyár ter­méke. Ejnye, ejnye! Úgy em­lékszem, hogy nemrégiben di­csérte meg az újság, egy kicsit talán elhamarkodva, az induló, új, korszerű üzem termékét. PERSZE, tudom én, a liszt meg a technológia, meg a gya­korlatlanság és a hiányzó siker. Különben is legyünk türelme­sek egy újszülöttel szemben. Adjunk neki egy kis kifutási időt. Mint ahogy tettük a ko­rábbi, korszerűtlen, elavult üze­meknél is — tíz-tizenöt éven át. Szóval, mindezt belátom, s nem is háborgók tovább. Bevezetem a váltott kenyér rendszert, s lemondok a friss kenyér élve­zetéről inkább. MIATTAM ne szégyenkezzen az a kis kenyércédula. £ R KISLIBÁK (Pásztor Zoltán felvétele.) nak idején Lorenz mérnök ve­zette, a költségeket pedig egy Wennegeen nevű svéd fedezte. Bertinnek mincftTről persze tu­domása van. Nyilván ismeretes előtte az angolok úgynevezett hovereraft nevű légpárnás vízi­járműve is, amely a víz színe felett siklik nagy sebességgel. A párizsi sajtó mégis az állítja, hogy Bertin mérnök megoldása új és az eddigieknél jóval tö­kéletesebb. A szakembereket persze nem kevésbé érdekli a vállalkozás anyagi oldala is. A számítások szerint ugyanis a repülővonat egy-egy vagonjának előállítása legalább kétmillió új frankba kerül, a különleges vasbeton­pálya megépítése pedig kilomé­terenként körülbelül egymillió frank. Amikor azonban kiszá­mították, hogy a szerelvény óránként hány utast képes szál­lítani, s figyelembe vették az időnyereséget, megállapították, hogy a dolog mégis kifizetődő. Ügy gondolják, hogy a repülő- vonat sikeresen versenyezhet majd a repülőgéppel és a gép­kocsival is, teljesítmény és gaz­daságosság szempontjából egy­aránt. Persze, jócskán vannak, akik kétségbe vonják, hogy a me­rész vállalkozás néhány éven belül megvalósulhat, s hogy az újfajta járművet már 1967-ben kipróbálhatják. Motoros fenegyerekek Eddig főként városokban hal­lottuk hírét az ilyesminek, saj­nos, ma már a falvakban is terjed ez a „szokás"’, sőt ott ta­lán még nagyobb a lehetőség rá. Szánkon már a tanács vb- ülésén is szóbakerült, hogy mo­toros fenegyerekek garázdálkod­nak az utcán — írja Csábrády János tudósítónk. — Amikor ki­szimatolják, hogy a rendőrségi körzeti megbízott külterületen tartózkodik, hatvan-hetven kilo­méteres sebességgel vágtatnak ezek a felelőtlen egyének a jár­dákon, nem kis rémületére és veszedelmére az ott játszadozó gyerekeknek, s a békés gyalo­gosoknak. A főutcán pedig nem ritkaság az éktelen lármával, teljes gázz.al száguldozó moto­ros sem. Hovatovább már nem lesz nyugalma tőlük a község lakosságának. Ajánlatos volna felírni a rendszámukat és átad­ni a rendőrségnek — javasolja tudósítónk, aki egyébként a népfrontbizottság helyi elnö­ke. Azt írja befejezésül és so­raival feltétlenül egyet kell érte­ni: Ezekre a fenegyerekekre jobban fel kell figyelni! Te­gyük hozzá: az emberek testi épsége érdekében nemcsak Szánkon, de másutt is, ahol ha­sonló jelenséget tapasztalnak. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista MuntáspAn Bdcs-Kiakun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: de Weither Dániel. Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazga'' Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpom 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i/t Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint. sacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-3S. Index: 25 oSi

Next

/
Oldalképek
Tartalom