Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

2. oldal 1963. június 8, kedd Általános felélénkülés a szovjet—jugoszláv viszonyban JSem született haladó egység Párizsban Caamano egyre népszerűbb TITO elnök nemrég bejelentett moszkvai lá­togatása előtt általános felélénkülés tapasztalha­tó a szovjet—jugoszláv viszonyban. Június ele­jén jugoszláv gazdasági kormányküldöttség ér­kezett a szovjet fővárosba, amelynek tárgyalásai a sikeres befejezéshez közelednek. Két nappal később új kulturális együttműködési programot írnak alá Moszkvában a Szovjetunió és Jugosz­lávia között. Hivatalos látogatáson ott-tartózko­dik V. Micsunovics, a TANJIJG igazgatója, aki szovjet tájékoztatási szervekkel tárgyal. „Kiállta az idő próbáját” címmel a szovjet sajtó a hét végén részletesen idézte a belgrádi Borbanak és a Politikának az 1955-ös szovjet—jugoszláv nyi­latkozat 10. évfordulója alkalmából közölt cik­keit, tudósításait, kiemelve az okmány fontos­ságát. Moszkvai lapok beszámolnak Tito elnök csehszlovákiai útjáról, utalnak arra, hogy az el­nök elsősorban a szocialista és az el nem köte­lezett országok aktív külpolitikáját tartja szük­ségesnek az események veszélyes alakulásának megakadalyozására. Szó van a szovjet sajtóban a jugoszláv belpolitikai életről, iparról, gazda­ságról. NEM SZÜLETETT meg a francia kommunis­ták által sürgetett haladó erők egysége a Fran­cia Szocialista Párt (SFIO) párizsi kongresszusán — amely vasárnap ért véget. A kongresszuson Defíerre-ék javaslatát fogadták el, csaknem egy­hangúlag. Ennek értelmében valamennyi nem kommunista „baloldali” párt a szocialistákkal együtt, állítson közös ellenjelöltet de Gaulle-lal szemben az elnökválasztáson. Ezzel megbukott Guy Mollet álláspontja —, aki szombaton két­órás beszédben érvelt a javaslat ellen. A kong­resszuson megválasztották a párt vezető szer­veit. A SFIO főtitkára ismét Guy Mollet lett. Waldeck Rochet, a Fran­cia Kommunista Párt fő­titkára nyilatkozott az egység kérdéséről a saj­tónak. Kijelentette, hogy a reakciós jobboldallal és az MRP-vel való csoportosulás engedélyezésé­vel a kongresszus elvetett egy olyan lehetőséget, amely az összes baloldali erők egységét állította volna a személyi hatalom rendszerével szembe. Rochet szerint Defferre jelöltsége akadállyá vált a munkás- és demokratikus erők egységének út­jában. Rochet lát perspektívát a haladó erők előtt; az elnökválasztásokon olyan jelöltet állí­tani, aki elszántan támogatja az összes haladó erők egységét az igazi demokrácia megteremtésé­nek szándékával. A CAAMANO-kormány egyre nagyobb nép­szerűséget vív ki nemcsak a dominikai főváros­ban, hanem az ország legkülönbözőbb területein is. Az AP amerikai hírügynökség megerősíti azt a hírt, hogy jóllehet a junta fegyveres erői a jelek szerint ellenőrzésük alatt tartják az ország északi részét Santiagóban és más városokban, ennek ellenére Caamanoé a nép rokonszenve. Imberték rendőrsége kegyetlen terrorintézkedé­sekkel sújtja azokat a polgárokat, akik Caama­no híveinek mondják magukat. U Thant ENSZ- főtitkár megbízottja, dr. Mayobre visszatért San­to Domingóba, ahol további tárgyalásokat foly­tat. Az AASZ-bizottság szintén tárgyalásokat folytat a fővárosban, amelynek fő témája a szé­lesebb alapokon nyugvó koalíciós kormány lét­rehozása. A katonai helyzetet jellemzi; a „bőr- nyákúak” vasárnap elhagyták az országot, a hét elején mintegy 13 ezer főnyi ejtőernyős és a lé­gierőkhöz tartozó katona teljesít szolgálatot Do­minikában, akik az „Amerika-közi erők” részét képezik. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN ánterikai bombafámadás a VDSi kikötővárosa ellen 20 ezer kilométeres sebességgel az atlanti-óceán felé Tegnap este 18,12 órakor sikeresen leszállt a Gemini—4 HOUSTON (MTI) Hétfőn, magyar idő szerint 18 óra 12 perckor, véget ért a Ge­mini—4. csaknem 98 órás űruta­zása és az amerikai űrhajó, fe­délzetén McDivitt és White amerikai űrhajósokkal, szeren­csésen leszállt az Atlanti-óceán vizére. Attól kezdve, hogy Mc­Divitt 17 óra 44 perckor Me­xikó felett bekapcsolta a féke­zőrakétákat, minden a meg­adott programnak megfelelően zajlott le. A fékezőrakéták bekapcsolá­sától számított öt perc múlva megszűnt a rádióösszeköttetés a földi ellenőrző állomás és az űrkabin között, mert az űrhajó körül olyan elektromos töltésű hüvely keletkezett, amely meg­akadályozza a rádióhullámok terjedését. További öt perc múlva a rádióösszeköttetés hely­reállt és McDivitt közölte, hogy minden rendben van. Az űrha­jó parancsnoka már az utolsó, 62. kör idején 180 fokkal elfor­dította az űrhajót, hogy annak védőpajzsa a légkörből való visszatérés során megóvja az űrhajósokat a roppant sebesség következtében előálló rendkívül magas hőmérséklet hatásától. Az űrhajó 20 000 kilométeres sebességgel közeledett az At­lanti-óceán felé. Mintegy 15 000 méter magasságban nyílt ki az első, majd néhány másodperccel később a második ejtőernyő, McDivitt pedig közölte a Wasp repülőgép-anyahajó parancsno­kával, hogy White és ő tovább­ra is remekül érzi magát. A nyugati hírügynökségek 18 óra 12 perckor jelentették, hogy a Gemini—4. leszállt az Atlanti­óceán vizére. Az űrkabint né­hány perccel később egy heli­kopter már észre is vette. Meg­állapították, hogy csupán 48 tengeri mérföldnyire van a Wasp vezérhajótól, amely teljes sebességgel megindult a hely­színre. A tenger aránylag nyugodt volt és így semmi sem akadá­lyozta a kutatóegységek gyors előrehaladását. McDivitt és White ismét jelentkezett, s kér­te, hogy helikopter halássza ki őket. Hamarosan békaemberek ugrottak a vízbe és egy gumi­tutajt is lebocsátottak a kabin mellett. Tizennyolc óra 46 perc­kor mind a két amerikai űr­hajós a gumitutaj fedélzetén volt, s körülbelül negyedórán belül a Wasp fedélzetére ért, ahol forró zuhany, s nem utol­sósorban borotva várta őket, hi­szen a két amerikai már négy napja nem jutott sem mosdás­hoz, sem borotválkozáshoz. Pontos adatok még nem áll­nak rendelkezésre arról, hogy az űrhajó mennyire tért el a leszállásra eredetileg megadott ponttól. Az előzetes számítások szerint a Gemini—4-nek a Cape Kennedy-i támaszponttól 640 ki­lométernyire kellett vizet érnie. Száműztek több bolíviai funkcionáriust A bányászok nem adták fel a harcot LA PAZ (TASZSZ) Az amerikai' és á dél-vietna- mi légierő repülőgépei hétfőn több hullámban számos terror­támadást intéztek a Vietnami Demokratikus Köztársaság terü­lete ellen. Egy amerikai szóvivő közlése szerint a nap folyamán 52 repülőgép csaknem 100 har­ci bevetésben vett részt. A leg­súlyosabb légibombázást az egyik amerikai repülőgép-anya- hajóról felszállt repülőalakulat — összesen mintegy harminc gép — Vinh kikötőváros ellen hajtotta végre. Mintegy ötven tonnányi bombát dobtak le a kikötői berendezésekre és raké­tafegyvereikkel is támadták cél­pontjaikat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma nyilatkozatot bocsátott ki és ebben közölte, hogy 1965. jú­nius 4-én, 5-én, 6-án amerikai repülőgépek több hullámban bombázták és lőtték Vinh város lakott negyedeit, sok üzemét és közintézményét. A nyilatkozat hozzáfűzi: e barbár légitáma­dások leleplezik Johnson elnök­nek azokat a hazug állításait, amelyek szerint a bombázások állítólag csak „beton és acél HANOI (TASZSZ) Hétfőn Hanoiban befejezte munkáját a harcoló vietnami néppel vállalt szolidaritás má­sodik nemzetközi szakszervezeti értekezlete. Az értekezlet résztvevőig egy­öntetűen elfogadott határoza­tukban szigorúan elítélték a vietnami amerikai agressziót és a vietnami probléma megoldá­sának egyedül elfogadható mód­jaként teljes egészében magu­kénak vallották a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját. Elhatározták, hogy széles kö­Sjl í f ■? V -i S-. erődítmények” és katonai cél­pontok ellen irányulnak. Az amerikai imperialisták oly mó­don próbálják elkerülni a teljes vereséget Dél-Vietnamban, hogy egyre veszélyesebb formában terjesztik ki a háborút Észak- Vietnam területére. A VDK kor­Taylor tábornok saigoni nagy­követ több mint egyhetes huza­vona után el merte hagyni ál­lomáshelyét, s jelentéstételre Washingtonba érkezett. Bár hi­vatalos helyről azt hangoztat­ják, hogy csupán szokásos be­számolóról van szó, az ameri­kai fővárosban elterjedt hírek szerint a nagykövet újabb ter­veket terjeszt elő a vietnami háború kibővítéséről. A terve­ket támogatja Johnson tábor­nok, az amerikai egyesített ve­zérkar főnöke, s Westmoreland dél-vietnami amerikai katonai parancsnok. Jól értesült körök szerint megkezdődött mintegy 15 000 főnyi egység átszállítása Dél- Vietnamba. A Washington Daily rű harci mozgalmat indítanak az amerikai agresszió azonnali beszüntetéséért, az amerikai csapatok kivonásáért és az ame­rikai támaszpontok felszámolá­sáért, valamint a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombá­zásának azonnali beszünteté­séért. A nemzetközi konferencián mé 1 három okmányt fogadtak el: felhívást a világ dolgozói­hoz és szakszervezeteihez, fel­hívást az Egyesült Államok munkásosztályához és népéhez, valamint egy üzenetet a dél­vietnami dolgozókhoz és néphez. mánya felhívja a békeszerető kormányok és népek figyelmét ezekre a szemérmetlen agresz- sziós cselekményekre és köve­teli, hogy az amerikai imperia­listák haladéktalanul szüntessék meg bűnös akcióikat. News a Fehér Ház egyik ve­zető munkatársára hivatkozva azt írta, hogy az amerikai had­vezetés kész akár háromszáz- ezer embert is bevetni Viet­namban. A lap szerint McNa­mara hadügyminiszter közölte ezt Johnson elnök jelenlétében a szenátorok egy csoportjával. A hadügyminiszter azt mondot­ta, hogy a szenátorok készülje­nek fel erre a lehetőségre. II. Az elmúlt esztendő utolja, s az idei év kezdete nem volt könnyűnek mondható egyetlen politikai és gazdasági vezető testület életében sem. A Köz­ponti Bizottság december 10-i határozata, ha nem is merőben úi, de mindenesetre fokozott és sok tekintetben a korábbinál bonyolultabb feladat elé állítot­ta a helyi vezető szerveket. A december végén újonnan meg­választott pártbizottságok — te­hát a kiskunfélegyházi városi pártbizottság és vb — feladata is elsősorban az volt. hogyan alkalmazzák az adott terület vi­szonyaira a nagy jelentőségű határozatokat. Egy kritikus vb-ülés tanulságai A január 30-i kibővített párt­bizottsági ülés elé kerülő beszá­molót — amely tt 1965. évi Az utóbbi napokban számos bolíviai szakszervezeti vezető kényszerült az ország elhagyá­sára, hogy megmeneküljön a katonai junta és a fegyvere- erők önkényétől, ötvenhatan re­pülőgépen Argentínába utaztak, ahol a jelentések szerint inter­nálták őket. Az huanuni bánya­üzem 50 munkása beadványban kért a kormánytól engedélyt az országból való távozásra. A TASZSZ tudósítójának ér­tesülése szerint sok szakszerve­zeti funkcionáriust a Bolíviával népgazdasági tervből adódó vá­rosi feladatokat a KB határo­zata alapján elemezte — egy nappal előbb, tehát 29-én vi­tatta meg a végrehajtó bizott­ság. Meglehetősen kritikus lég­körben. Egy-két hozzászólás a vb-tagok részéről: BODNÁR ANDRÁS, a Dózsa Tsz elnöke: Máskor előbb tár­gyalja meg a vb a pártbizottság elé kerülő beszámolót, mert így alig van lehetőség változtatásra, esetleges átdolgozásra. DR. DOBOS FERENC, a vá­rosi tanács vb elnöke: Sok a számadat a beszámolóban, fő­ként a mezőgazdasági résznél. A főbb mutatókat kellene csak ismertetni, mert így nem látni a fejlődés irányát. GERGELY MIKLÓS, az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: Az ilyen anyagok el­készítésénél máskor jobban tá­maszkodjanak a szakemberek szomszédos államokba száműz­tek. A tudósításokból kiderül, hogy a bányászok még koránt­sem adták fel a harcot. A tár­nákat katonaság vette körül, s a hatóságok felszólították a bá­nyászokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül szolgáltassák ki fegyvereiket. A kormány ugyanis mindenképpen érvényt akar szerezni annak a rendel­kezésének, amely leszállította a bányászok munkabérét és a „fö­löslegesnek” minősített hatezer bányászt elbocsátotta. (MTI) segítségére. Az igen széles ská­lájú adathalmaz nem köti le a figyelmet. A megjegyzések arra utalnak, hogy a beszámoló elkészítése nem volt kollektív munka ered­ménye, sőt, még az apparátus egynémelyik tagja sem ismerte azt megfelelően. Hogy a kibővített pártbizott­sági ülés ennek ellenére mégis jól sikerült, s azon több mint tíz hozzászólás hangzott el, sem­mit sem von le az elhangzott megjegyzések tanulságaiból. S a párt-vb meg is szívlelte az . Elhatározták, hogy három tár­sadalmi bizottságot alakí'.an:.,, egy-egy vb-tag vezetésével. A pártbizottsági tagokból, szakem­berekből álló bizottság segít ár fogni, ellenőrizni az ipari, a mezőgazdasági és a művelődé^ ügyi területet. Segítenek a jö­vőben a vb és a pártbizottság: ülés elé kerülő beszámolók e’- készítésében is, ami által azok bizonyára elemzőbbek, még sok oldalúbbak lesznek. Az élet vetette fel Már a december 30-i pártbi­zottsági ülésen, ahol a KB ha­Felltívás a világ dolgozóihoz Véget ért a hanoi nemzetközi szakszervezeti értekezlet Taylor megérkezett Washingtonba II pártbizottság hatáskörében Kiskunfélegyházi tapasztalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom