Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Könyvespolcunk „Szép otthon” Tavaly nagy sikert aratott a Magyar Nők Országos Tanácsa nak művészi kiadványa, a „Szép otthon”. Nemrég látott napvilá­got a könyv újabb kötete, mely az előzőhöz hasonlóan, a mo­dern lakáskultúra és iparművé­szet kérdéseit tárgyalja. A gazdagon illusztrált, több egész oldalas, színes fotóval dí­szes album cikkei közül kiemel­kedik Koós Juditnak a modern ülőbútoraid ól szóló írása, Gu­lyás Dénes festőművésznek a la­kás világítási problémáit tár­gyaló cikke és Molnár László igen tanulságos értekezése a családi ház berendezéséről. Fel­sorolni is nehéz mindazokat a témákat, amelyekkel a kiad­vány foglalkozik, s amelyeknek tanulságait tíz- és tízezrek ka­matoztathatják. Szó van a könyvben az erkélyről, az üveg-, a kerámia- és a porcelántárgyak, a textíliák szerepéről a modern otthonban, a fonott bútorokról, a könyvek megfelelő elhelyezé­séről. Külön rovat tájékoztat a hazai és külföldi iparművészet időszerű kérdéseiről. A kiadvány a Kossuth Kiadó gondozásában látott napvilágot. Szerkesztője, Molnár László már az újabb kötetek anyagán dol­gozik. Az ő munkája a művészi képszerkesztés, a fotók és gra­fikák ízléses elrendezése, ami­nek révén az album könyvmű­vészeti szempontból is értékes alkotás. A. T. Milyen a korszerű konyha? Városi lakásban, kislakásban, olyan otthonbon, ahonnan a há­ziasszony is eljár dolgozni, a konyha szerepe értelemszerűen megváltozott, S ehhez a válto­záshoz alkalmazkodott elrende­zése, berendezése, sőt — az újonnan épített lakásokban — mérete is. Hiszen — a napi fel­adatokhoz mérten jelentéktelen munka folyik benne: két-há- romszori gyors élelemkészítás, s esetleg ugyanennyi étkezés. Megmaradt azonban a kony­ha fontos szerepe azokban a la­kásokban, ahol a háziasszony A beépített konyhabútor a jó ben az esetben a konyha már munkahely. A technikai berende vagy villanytűzhely, és a moso Bizonyítványosztás elé RÖVID idő választja el akis és a nagy diákot attól az ün­nepélyes pillanattól, amikor ke­zébe kapja az év végi bizonyít­ványt. Várakozásteli izgalom előzi meg ezt az alkalmat, bár ma­napság nem úgy van mint ré­gen, amikor a tanuló többnyire teljes bizonytalanságban volt érdemjegyei felől. Az ügyes diák, szinte tizedesnyi pontos­sággal tudja, milyen lesz az ok­mány, hiszen az év végi bizo­nyítvány napjainkban már az egész esztendei munkának, szor­galmas, vagy éppen hanyag ta­nulásnak a tükörképe! A tava­lyi bizonyítványokkal szemben, annyi a különbség, hogy elő­ször áll a kis könyvecskékben a „magatartás” alatt a „szorga­lom” érdemjegye is. És ebből adódóan az egyes szaktárgyak érdemjegyei ugyancsak változ­hatnak. Várható, hogy sok helyütt hallani fogunk az alábbihoz ha­sonló szülői megjegyzéseket. — Nem értem! Pontosan any- nyit, vagy talán még többet tanulta a számtant, mint tavaly. Pedig akkor ötös volt, most meg négyes! De e vélekedés fordítottja szintén hallható majd. Az idén kevesebbet tanult a gyerek, nem volt olyan kedve, mégis meg­adták neki az ötöst! Nos, ilyenkor a „szorgalom” osztályzat ad magyarázatot! Az első esetben nyilván az történt, hogy a gyermek tavaly azért kapott ötöst számtanból, mert nagyon törekvő, szorgalmas volt, bár magát a tantárgyat nem tudta annyira. .. A tanár jutal­mazol akarta szorgalmát, és például állítani a többiek elé: „Lám neki is nehéz, de szor­galmával igyekszik legyűrni a nehézségeket.” És az idén? Jobban érti a számtant, mint tavaly, megkap­ta tehát a négyest. Példamutató szorgalmát pedig a „szorgalom” érdemjegyében ismerte el a ta­nár. Ha „becsúszott” egy né­gyes, vagy egy közepes jegy, azt jelzi: a tudás ugyan ötös, de ezt csak jó képességeivel és nem szorgalmával érte el. Mi hát a tennivaló? Az első és legfontosabb, hogy sose ítél­kezzünk elhamarkodottan. Bár­milyen gyenge ugyanis a bizo­nyítvány — munka áll mögöt­te. NEMEGYSZER — a tanuló túlterhelése miatt :— a szülőt il­leti a gyenge bizonyítvány miatti „bírálat”. — Hadd járjon különtornára, különnyelvre, különtáncra, meg zenére az a gyerek... Meg­éri azt a pár forintot! Ne néz­zenek le a rokonok! És a törékeny, gyenge-köze­pes képességű kislány, vagy kisfiú — az ilyen felületesen értelmezett szeretet következ­ményeképpen — az év végére a teljes idegkimerültség hatá­ráig érkezik el, s örül az elég­séges bizonyítványnak, ami szét­forgácsolt erejéből mégis kitel- lett. Különösen az elsősök bizo­nyítványát kell nagy-nagy sze­retettel és az otthoni körülmé­nyek között is ünnepélyességgel fogadni. Tegyük nagyon széppé, emlékezetessé számukra azt a percet, amikor átadja bizonyít­ványát. A világért se kezdjünk azonnal erkölcsi prédikációkba! — Ugye megmondtam, hogy er­re a macskakaparásra nem lehet azt mondani, hogy írás. Csoda, hogy még hármast, vagy négyest is kaptál! A méltatlankodással csak ár­tunk. Ne kedvetlenítetik el a gyereket. Minél ünnepélyesebb legyen az első „nagy munkájá­nak” családi értékelése. Ezt érezze a gyermek napokon ke­resztül, ebben a hangulatban éljen. Ráérünk augusztus dere­kán beszélgetni vele, hogy töb­bet várunk tőle. A KÖZÉPISKOLA nagyobb, komolyabb gyermekeinél per­sze már más a helyzet. De ar­ról, hogy a bizonyítvány egy egész esztendei munkának „vég- elszámolása”, itt sem szabad megfeledkeznünk... És végül ne feledjük el: Non scholae. séd vitae discimus! Nem az is­kolának, hanem az életnek ta­nulunk. K. Gy. helykihasználást szolgálja. Eb­valóságos laboratóriumszerű zés — a jégszekrény, a gáz-, gató — beépített. otthon — a házban és a ház kö­rül — tölti napját. A konyha itt munkahely. A régivel összehasonlítva azonban jelentős változást tapasztalhatunk. Változott a berendezése. Nem­csak azért, mert a régifajta tűz­helyt sok helyen kiszorítja a villany-, vagy a gázüzemelésű, hanem mert a korszerű ipar olyan szerszámokat, munkaesz­közöket gyárt, amelyek erősen megváltoztatják a konyhai mun­kát, a főzést, az előkészítést, és a takarítást. Elektromos és ké­zi meghajtású darálók, aprítok, szeletelők, tűzálló üveg- és cse­réptálak: magas nyomással főző gyorsfűzők, műanyag edények, törhetetlen üvegtárgyak, új vegyszerek teszik gyorsabbá, s könnyebbé a konyhai munkát. Tűzálló műanyag lapok borít­ják a modern konyhabútort, amelyek mindenkor moshatók, és a festéknél kopásállóbbak. Formájukban legtöbbször a be­épített bútor elvét követik, ami elsősorban gazdaságos helyki­használást jelent. Méretezésük tudományos számításokon ala­pul, és azon az elképzelésen, hogy nagy családokban is lé­nyegében kis alapterületet elfog­laló (egymásba rakható) táblák­ból, lábasokból és fazekakból áll az edénykészlet zöme. A konyhakredencek régi, reprezentatív szerepe meg­szűnőben van, bármennyi hely is van egy konyhában, hiszen a díszítőele­meknek, cirádáknak, díszeknek sőt az üvegablakocskáknak a tisztán tartása munka- és fárad­ságtöbbletet jelent. A korszerű konyhabútor: sima és minden részében jól kihasználható. Az az elv, hogy mindenki tetszése, szüksége szerint válogassa össze konyhájának berendezését, az új gyártmányok túlnyomó ré­szénél megvalósul. A konyhaasztal és az ülőbú­torok alapjában véve változat­lanok. Nagyobb konyhákban, étkezőkonyhákban nélkülözhe­tetlenek, olyan lakásban viszont, ahol kicsi a konyha és a család a szobában étkezik, meggondo­landó, hogy szükség van-e be­szerzésükre. Üj típusú bútordarab a for­gatható konyhai munkaszék. Aki megszokja, hogy egy sarok­ba csoportosítsa valamennyi tennivalóját, kitűnően ki tudja használni ezt a bútordarabot, s kíméli a maga erejét, egész­ségét, lábát. Az edények, szerszámok és eszközök elhelyezéséhez lé­nyegében kétféle bútorrész áll rendelkezésre. Egy alsó szekrényasztal (amely­nek lapján minden konyhai munka elvégezhető) s egy falra szerelhető polc, amely a régi kredenc felső részének szerepét tölti be. A falipolc az alsó rész­től teljesen független. Szerelhe­tő ugyan — kredencszerűen —• a szekrényasztal fölé, de kerül­het étkezőasztal szomszédságá­ba, sőt mosogató mellé is Amikor ezeket a bútordara­bokat tervezték, elsősorban a városi kislakások lakóinak igé­nyét tartották szem előtt. Ezért hiányzik egy olyan, az NDK és csehszlovák konyhákban ismert asztalrész, amelybe a mosogatót építették és amely csukottan munkaasztalul szolgál. Gondot okoz jelenleg még a vizesvödör, vagy például a cipőtisztító esz­közök tárolása. De hír szerint készülnek az új — falusi kony­habútor — kialakítására a ter­vezők és a gyárak is. P. M. A napsugár: gyógyszer Fontos tanácsok a napozáshoz Mindenekelőtt nem szabad felednünk, hogy a Nap sugár­zása sóik jó, hasznos, gyógyító tulajdonsága mellett számos be­tegség — tbc, asztma, magas vérnyomás, pajzsmirígybántal- rnak stb. — súlyosbodásához is vezethet. Általában: ha valaki­nek komoly szervi elváltozása van, ne napozzék kezelőorvosá­nak megkérdezése nélkül. Az egészségesek körében is csak a kellő óvatossággal „adagolt” napsugár gyógyszer. A szerveze­tet fokozatosan kell szoktatni a napsugárhoz, napi negyed, majd később fél órával emelve az „adagot”. A bőrben így fokoza­tosan képződő festékanyag ké­sőbb már védelmet is nyújt. A gyermekek bőre érzéke­nyebb. Itt a kezdeti időszak 5— 6 percnél több nem lehet. Na­pozás előtt el kell távolítani a bőrről minden szépítőszert. He­lyettük — a zsíros bőrűek — naptejet, mások napolajat hasz­náljanak, természetesen egy­szerre nem nagy mennyiségben, inkább naponta többször ismé­teljék a bekenést. Ma már az érzékeny bőrűek is élvezhetik a napot, ha olyan készítményt használnak, amely a sugárzás gyulladást okozó ré­szét nem engedi át. Ilyen pél­dául a Parasol-krém. Barnító hatása mellett még gyulladást csökkentő anyagokat is tartal­maz. Az Exotic hidratáló krém víztartalmánál fogva alkalmas napozáshoz. Arcra egyébként mindig ajánlatosabb krémet tenni olaj helyett. Strandolás végén viszont a napozáshoz használt anyagokat gondosan le kell mosni. A na­pozástól kipirult bőrt éjszakára bőrtápláló zsíros krémmel kell bekenni. Ha a jó tanácsok meg nem tartása miatt a bőr mégis „felég” — úgy nem zsírozni kell, hanem szárazon kezelni, puderezni testhintőporral, ez sokkal jobban hűsít. Dr. R. D, Népművészeti újdonságok A magyar népművészet gaz­dag hagyományanyagábó] bőven telik a felújításokra. A legfris­sebb és legkedveltebb ezek kö­zül a közönség körében a népi díszítésű női blúz és a ková­csoltvas virág- és gyertyatartó. A blúzok — amelyek egy ré­szét kézi szövéssel, más részét népi kézi hímzéssel készítik — formájukban egyszerűek és mo­dernek. Erősen emlékeztetnek .a palóc népviselet halászángsze- rű réklijeire. (Első rajzunk.) Dí­szítésük pedig részben az átá- nyi, részben a mátraderecskei szövésminták korszerű alkalma­zása, vagy a recski és bodonyi keresztöltéses és szá 1 h ú zásoa hímzés. A hímzettek közül a legked­veltebb a fehér alapú szú-iusz anyagból készülő blúz. (Máso­dik rajzunk.) Nagy előnye, hogy igen könnyen mosható és mosás után — fogason szárítva, va­salás nélkül újból viselhető, csavarni, dörzsölni azonban nem szabad. Bármilyen szoknyához illik. Munkahelyre éppoly jó, mint ünnepi alkalmakra. A nők számára nem közömbös az sem, hogy kis sorozatban készül, te­hát nem válik „uniformissá”. Ismert népművészeti cikkek még a kovácsoltvas virág- és gyertyatartók, melynek divatja nálunk is egyre népszerűbb. Népművészetünk ezt a közön­ségigényt a hajdani falusi ko­vácsmesterek készítményeinek felújításával szolgálja. Ennek során természetesen, megújhod- nak a régi ládavasalások, ko­csidíszek, hagyományos formái és motívumai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom