Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

Két generáció ajánlotta...

SVAJCISAPKAS, vidám, zömök fiatalember, Kovács Lajos- nak hívják, csoportvezető-helyettes az ÉM Fémmunkás és Épületlakatosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregységében. A gyár végében húzódó szerszám- készítő műhelyben találtuk. Így kezdte a beszélgetést:

— Tizenhéttagú gárda dolgozik a szerszámműhelyben. Remek szakmunkások, akik szinte mindenhez értenek. Kell is, mert az üzem folyamatos termelése sok esetben a szerszámműhely munkájától függ. De megy is minden, akár a karikacsapás.

*

SOK ELISMERŐ szót hallottam Kovács Lajosról, mielőtt találkoztunk. Tudtam, hogy üzemi KISZ-titkár, tagja a városi KISZ-bizottságnak, hogy a mun- kásőrraj, amelynek parancsnoka, nemrég nyerte el a Kiváló raj címet, s emellett még önkéntes tűzoltó is. De ha kell — mesélték róla — „beugrik” az üzemi futball-, vagy a tekecsapatba és bárkit szívesen megtanít a legszebb kiskunsági népi táncokra. Pedig már nem a legfiatalabb ember ,..

— Férj, családapa is vagyok — mutatta büszke mosollyal hatéves kisfia fényképét. — Sok mindent megértem már az életben, szerencsét, kudarcot egyaránt. Hogy mégis melyik volt a legjelentősebb \esemény? Az idén márciusban történt, összeült az üzemi pártalapszervezet, s az egyik napirend az én tag- felvételi kérelmem megtárgyalása volt. Felvettek. Persze, a kérdést magámban már régen eldöntöttem, de tudtam: a szándék, az érzés még nem minden. Nekem is bizonyítanom kell.

— És sikerült?

— Azt, hogy méltó vagyok a párttagságra, úgy érzem igen, noha az ilyesmi eldöntése a taggyűlés, az ajánlók dolga. Az üzemben a szakmámnak megfelelő munkakörben dolgozom. Először gyalus voltam, újabban csoportvezető-helyettes vagyok. A munkámat nagyon szeretem és igyekezetemet mások is mindig észrevették, megbecsülték. Hát kell ennél több?

ÚGY SZOKTAK mondani, az ember általában 30 év körül kiforrott egyéniséggé válik, E ebben az önnevelésnek, a környezetnek, a kollektívának egyaránt szerepe van. Kovács Lajost már a gyermekkora megtanította az élet nehézségeire, hiszen szegényparaszt szülei nyolc gyermeket neveltek. És az sem lehetett könnyű, amikor nősemberként bevonult katonának, még kevésbé, amikor segéd- tűzszerészként tette ártalmatlanná a háborúból itt maradt aknákat, lövegeket, hogy megmentse ezektől mások testi épségét, életét.

— Lassan öt éve már, hogy dolgozom — mondja halkan. — Az üzem sokat változott, fejlődött ez idő alatt, s úgy érzem közben én is változtam, fejlődtem. Nem lennék őszinte, ha azt

Azonnal keresik a megoldást

A ,folyoson magasra tornyosulnak a gondosan összerakott dobozok, amelyek a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyárának országszerte ismert gyártmányát, a Vénus porszívókat rejtik magukban. Ebben a környezetben találkozom Folcz Antal főtechnikussal, aki egyben az üzemi pártvezetőség titkára is. Kissé váratlanul éri, amikor az iránt érdeklődöm, hogyan érvényesül náluk a termelés pártellenőrzése.

— Hát hol is kezdjem — válaszol elgondolkodva. — Annyira egymásba fonódik a pártmunkám a szakmai tevékenységemmel, hogy nehéz különválasztani, mikor vagyok főtechnikus és mikor párttitkár.

Az idei tervekre a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés közösen készítette el az intézkedési tervet, amelyet negyedévenként ugyancsak közösen értékelünk.

— És milyenek az eddigi tapasztalatok?

— Az első negyedévre előirányzott feladatoknak eleget tettünk. Azt most csak mellékesen említem, hogy a termelési tervet túlteljesítettük.

Középkorú férfi csatlakozik hozzánk.

— Szemző Lajos üzemgazdász, a 3-as pártalapszervezet titkára

— mutatja be Folcz elvtárs. Tőle is a pártellenőrzés módszerei iránt érdeklődöm.

— Két hét múlva rendkívüli taggyűlésen tárgyaljuk a számviteli részleg munkáját. Különböző észrevételek érkeztek ugyariis az ügyintézés nehézkessége miatt, ami az osztályok között súrlódást okozott. Egyébként a legközelebbi alkalommal más osztály tevékenysége kerül majd a taggyűlés elé.

Csibi Jánost, a pártszervezet egyik tagját is bevonjuk a beszélgetésbe.

— Taggyűlésen állandóan tájékoztatva vagyunk a termelés különböző kérdéseiről — mondja. — Nagy viták is kerekednek, hiszen a különböző problémákra keressük a megoldást. A normakarbantartással kapcsolatos vitás kérdéseket is úgy tudtuk megnyugtatóan orvosolni.

A kommunisták azonban más ügyben is határozottan állást foglalnak. Az egyik műhelyben például rendszeresen 20 perccel

n párt zászlaja alatt

előbb hagyták abba a munkát A taggyűlés úgy határozott, hogy

a párttagok szüntessék meg a munkaidő-csorbítást Először rossz néven vették a fegyelme- zetlenkedők, amikor rájuk szóltak, de ma már mindenki végig dolgozza a munkaidőt.

Itt jön Nebojsza Pál elvtárs, a pártvezetőség tagja, ö az együttműködő vállalatok párt- szervezeteit kereste fel, hogy alkatrészhiány miatt ne álljon meg üzemünkben a termelés.

— Merre járt Nebojsza elvtárs?

— Egyik legsikeresebb utam a szentesi KONTAKTA Vállalatnál volt. A porszívókhoz kapunk innen kapcsolókat, de februárban még a múlt évi rendelésnek sem tettek eleget. Amikor a vállalat pártszervezetét felkerestem, az egyik elvtárs megígérte, hogy segít. Valóban nagyon gyorsan felszerszámoz- tatta a kapcsolókészítő prést és hat nap múlva már itt is volt az első szállítmány. Azóta is folyamatosan kapjuk a szentesi gyártól a kapcsolókat.

Elbúcsúztam tőlük. Feltettem magamban a kérdést: mi a termelés pártellenőrzésének helyes módszere?

Az, ha a kommunisták állandóan jól tájékozottak és azonnal keresik a felmerülő problémákra a megoldást.

Nagy Ottó

állítanám, hogy a magam és a mások munkájával mindig elégedett voltam. Bizony, sokszor többet is tehettünk volna. Az is megfordult már a fejemben, hogy mint KISZ-titkár, ideje lenne „nyugdíjba” vonulni, de a fiatalok leszavaztak. így hát, csinálom tovább. De vannak gondjaim is. Nem ártana, ha tanulnék, hiszen csak nyolc osztályom van. Viszont a családommal is jó lenne több időt együtt tölteni. Egy pillanatra elhallgat, aztán még ennyit mond:

— Ha bárkitől az üzemben segítséget kértem, mindig kaptam; vezetőtől, munkatársaktól egyaránt. Abban is, hogy párttag lehessek. Az egyik ajánlóm egy idős lakatos, Váraljai János bácsi, itt dolgozik az üzemben. A másik ajánlóm a városi KISZ-bizottság volt.

VAN ABBAN valami jelképes, hogy az idősebb és fiatalabb generáció képviselői ajánlották Kovács Lajost a párttagok soraiba. Olyan emberek, akik továbra is segítenek neki abban, hogy tovább lépjen előre élet útján.

B ubor Gyula

KOMMUNISTA MÓDÓN

lí égen volt az, amikor a *■ Tisza holtága melletti kis hajlékban meglátta a napvilágot Dékány István. Már túl van a negyven éven a lakiteleki Szikra Tsz párttitkára, s mire idáig eljutott, ő is, mint annyi társa, megkóstolta a gulyásbojtárok, a parasztemberek nehéz kenyerét. Aztán kiállta a háború minden borzalmát. Később volt mezőőr és földműves, majd közéleti tevékenysége folytán a községi tanács elnökhelyettesi tisztségét bízták rá. Ezt a feladatot több mint tíz esztendőn keresztül látta elé és közben — kommunista munkatársai mellett — maga is kommunistává fejlődött.

Helytállt az ellenforradalom idején, és ott volt az elsők között, akik szervezték a pártot. Neki is nagy része volt abban, hogy a község parasztsága a szocialista utat választotta. Sok álmatlan éjszakája ment rá, és még több felvilágosító érvelésébe került, amíg a két gyengén működő termelőszövetkezet

egyesült. Ezután is több mint két esztendő és hozzáértő szakemberek kellettek ahhoz, hogy a Szikra Tsz örömöt jelentsen tagjainak és megélhetést a falu lakosságának.

Többször kerestem már népszerűségének okát, de mindany- nyiszor csak annyit tudtam meg, hogy rendkívül szerény, munkaszerető, segítő és jó szándékú ember. Mindenkinek megadja a tiszteletet, és a „legkényesebb” ügyeket is úgy tárgyalja meg a hozzáfordulókkal, hogy azok megértik és elfogadják ésszerű érveit. Talán nincs is a nagy kiterjedésű tanyavilágban olyan ember, akit nem ismerne és ne tudná jó vagy rossz szokásait.

¥7gyéniségéhez a rendszere- tét úgy hozzátartozik, mint a végtelen nyugalom, s eredményes munkájának éppúgy forrásai ezek, mint a Cél- tudatosság. Emberi tulajdonságainak fejlődésében jelentős szerepe volt a kertészeti technikumnak, ahol négy kemény esztendő során szorgalmasan

Méltó lesz rá...

A beszélgetés most kezd már érdekessé válni, mikor az asszony másodszor áll meg a szobaajtóban.

— Kitettem a levest — adja tudtunkra halkan, tapintatosan. — El talál hűlni.

Hideg elvtárs ránéz, mozdítja fejét, hogy megértette, aztán már el is felejti a hívást. Izgalmas témához érkeztünk. Foglalkoznak-e azokkal a tsz-tagokkal, alakét, hogy úgy mondjuk, kiszemeltek a párttagjelöltségre'!

— Öten vannak olyanok, akikel ilyen szempontból is foglalkozunk — közli a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz alapszervezetének titkára.

— Vannak, akiknél csak a döntő szóra várunk, hogy „Elvtársak, most már azt kérném...”

— Azért bátorítani is lehet őket, segíteni, hogy azt a szót kimondják.

— Meg is tesszük, de erőltetni senkit nem akarunk. Kivárjuk, amíg megérik bennük az elhatározás.

— Hallottunk egy kombájnosról. Kormánykitüntetése is van.

A párttitkár felderül. Nekiszínesedik a hangja, látszik kedvére való emberről van szó.

— No, ő is, az Antal Jóska. Már-már azon a ponton van. Eddig kitűnően bizonyította, hogy méltó lesz a tagjelöltségre.

— Egyik pártvezetőségi tag említette, mennyire megváltozott. Túl lobbanékony volt.

A titkár elmosolyodik. Nem rosszalás, inkább férfias elismerés tükröződik az arcán. Benne van ebben az is, hogy azért elhamarkodottan ne ítéljünk. Elismeri.

— Igen, volt rá eset, hogy egy mulatságban... Erős, fiatal fiú; hamar odacsapott. De csak akkor ... majd még erről lesz szó. Egyébként olyan jóérzésű fiatalember, hogy egy zsákban el lehet vele lakni. Meg is nősült, meggon- doltabb. Szíve, munkabírása olyan van, hogy csak tisztelettel lehet róla beszélni.

— Aratáskor tizen- nyolc-húsz órát a gépen van. Egyfolytában. Kurucz Misivel gyűrik. Az a váltótársa. Mikor is? Igen, ezerkilenc- százhatvanegyben aratógéppel dolgozott. Akkora területeket levágott, hogy — komolyan

mondom — szégyeltünk rajta végignézni. Csak ámuldoztunk: — „Jóska, Jóska! Hát te mikor alszol?”

— Voit tehergépkocsivezető. Akkor is szállítottunk primőröket, paprikát, karalábét, szamócát, paradicsomot a Haller piacra. Pestre. Elvtárs, ez a fiatalember egy éjszaka háromszor is fordult, reggel ötre harmadszor is fent volt.

— Meg mikor palántát a gépével a kertészetben. Hogy csinálja? Csak nézzük. Olyan finoman megy a gépe, hogy alig látszik mozdulni. Mégis annyit végez egymaga, mint másik kettő. A sorát meg bátran lehet léniával ellenőrizni. Hallgatnak is a szavára. Jókedvű, ahol megjelenik, mindenki felderül. Szeretik, mert nemcsak mondja, hogyan kell dolgozni.

— Mióta szövetkezeti

tag Antal József?

Hideg elvtárs szinte meglepődik. Hogyan is lehet ilyet kérdezni a huszonnégy éves ifjú emberről?

— Itt született. Mármint a tsz területén. Köztünk nőtt fel. Mi adtunk neki gépet, úgyszólván mikor felcseperedett. A szülei alapító tagok voltak. Hát itt akarok visszatérni a heves természetére.

Azon a bizonyos bálon valaki megsértette a szövetkezetei. Jóskát ez hozta ki a sodrából. Csak akkor fordul elő vele ilyesmi, ha az anyját emlegetik, a rendszert, vagy a szövetkezetét bántják. Azt mondja, ő tudja hogyan éltek az öregei még a fel- szabadulás utáni időkben is. A pártot ne merészelje senki rossz szóval illetni. Anélkül tsz se lenne, s ő se volna géptulajdonos.

küzdött a nagyobb tudásért.

Csak néhány hónapja, hogy „főfoglalkozásává'’ lett a szövetkezeti párttitkárság, de a harmincöt párttaggal és mintegy ezer szövetkezeti gazdával ösz- szefogva, máris eredményesen szolgálja a közösség ügyét, a parasztemberek boldogulását. A pártvezetőségi tagokkal és a szakemberekkel teljes egyetértésben dolgozták ki ez évi terveiket. Valóra váltásával az ötezerháromszáz holdas szövetkezet 11 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak.

A tavaszi munkákat elvégezve a remények is biztatóak, hiszen minden gazda szorgalmasan kiveszi részét a közös munkából. Ezt jól egészíti ki a Dékány elvtárs által vezetett kommunista kollektíva példamutatása és szorgalma, hiszen a párttagság áldozatvállalásban is élen jár. A kommunisták és a pár- tonkívüliek összefogását napjainkban már olyan eredmények is bizonyítják, mint a felvásárlási tervek túlteljesítése. Az első fél év forintokban kifejezett felvásárlási tervét közel 130 százalékra teljesítették. Baromfiból mintegy háromszorosát, hízott marhából pedig dupláját adták át az államnak, mint amit a terv előirányzott. A sertéshizlalás évi terve négyszáz darab, de a párt- és szövetkezeti vezetők jóval többet vállaltak, hiszen 667 hízott sertés leadására szerződtek.

Megnövelték a zöldségkertészet területét és nagy mennyiségű lápföld kitermeléséhez fogtak, hogy fokozni tudják a szövetkezeti gazdák jövedelmét, mert ez évben már el akarják érni a járási átlagot. A gazdasági szervező és ellenőrző munka mellett a titkár kommunista módon foglalkozik a pártmunka más területeivel is. Rendszeres a szervezeti élet, fejleszti a kollektív vezetést, a tömegszervezetek munkáját.

M indezeknek szerepe volt abban, hogy Dékány elvtárs a legutolsó taggyűlésen tagielöl tfelvételre javasolhatta Gulyás László, Czakó József' és I Szabó András fiatalokat, akikkel tovább erősödött a Szikra Tsz pártszervezete.

Horváth Ignác