Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

1965. június 5, szombat 5. oida! Á Nyolclábú vadászok írója Vékonyka kis könyv, díszes köntösben. Tavaly tavasszal je­lent meg. Szó szerint elkapkod­ták. Mire az ismerősök- felesz­méltek, már legfeljebb csak az ifjúsági könyvtárban juthattak hozzá — kölcsön, hogy legalább elolvassák. A Nyolclábú vadászok méltán aratott nagy sikert. Különös vi­lágról szól: a pókok életéről. Írója kis keretmesébe ágyazva beszéli el ennek az ismeretlen világnak izgalmas titkait. Élve­zetes olvasmány az apróságok­nak, s érdekes még a felnőttek­nek is. A szerző kecskeméti: Turcsá- nyi Ervin, a Katona József Gim­názium biológia—földrajz sza­kos tanára. Huszonhét éves, öt éve végezte el az egyetemet, utána egy évig tanyán tanított, a szarkási iskolában. Hamarosan kiadják a máso­dik könyvét is, a halak életéről. A Nyolclábú vadászokat pedig megjelentetik német nyelven, s már tárgyalnak az angol kiadás­ról is. Turcsányi mégis szerény fia­talember. — Örülök, persze, hogy örü­lök a sikernek — tesz elhárító mozdulatot — de hát tudom, hogy ez csak amolyan ismeret- terjesztő irogatás, nem több. Mik tehát a további tervei? — Harmadikos gimnazista ko­romban írtam meg az első re­gényemet. Azóta hat készült el... De nem kell ijedezni, nem vágyom a Parnasszusra. Mind a hat ifjúsági... Miért nem adták ki? Most valami szokatlant hal­lok: — Nem szidom miatta a ki­adókat. Majd há csakugyan jót írok... Én komolyan hiszem, hogy az ember nem születik az­zá, ami lesz. Meg kell dolgozni érte. Ezekkel a próbálkozások­kal megszoktam a hosszú ideig tartó munkát, fejlődött a kifeje­zőkészségem, az alakjaim las­san megteltek élettel, eleveneb­bek lettek a párbeszédek... így .hegyeződött ki a ceruza”... Huszonhárom gyermeikrajzzal szerepelnek a vaskúti, kunszent- miklósi, keceli, dunavecsei és kecskeméti általános iskolák rajzszakkörei a budapesti gyer- mekrajz-kiállításom. Az ország valamennyi megyéjéből 141 raj­— És mi volt mások véle­ménye róluk? — Bírálatot és tanácsot sokat kaptam. De egyszer se, senki se mondta, hogy hagyjam abba. Biztattak, hogy folytassam, sze­rezzem meg a szükséges mű­veltséget, gyakorlatot. És hogy írjak rövidebbet, elbeszélése­ket is... — Mik tehát az íród terveid közelebbről? — A fantasztikus ifjúsági re­gény. De valami más, mint a szokásos. A fantázia legmeré­szebb szárnyalásait is utolérte a tudomány. Kirepülni a csilla­gokba — itt van az orrunk előtt. Ezt már Verne is megírta és azóta még sokan. Arra szeret­nék rátapintani, hogy a modem technika hogyan változtatja meg az embert, s az ember ho­gyan állja meg benne helyét. A kor szellemének megfelelő ifjú­sági regény a célom. — Még valamit: írói ambí­cióddal miért nem irodalomsza­kos lettél? — Mert ha a bölcsészeire irat­kozom, nehezebben szerezhettem volna meg a természettudomá­nyos műveltséget. Turcsányi Ervinnek imponáló vonása a szorgalom. Többek kö­zött: könyvből tanult meg gé­pelni. Három hónapon át na­ponta órákat gyakorolt. Az első elbeszélése még az egyetemi lapban jelent meg. Legutóbb a megyei felszabadu­lási pályázaton díjat nyert két elbeszéléssel. A fiúk évkönyvé­nek jövő évi számába már le­kötötték egyik novelláját. Bál* a kérdés még korai, nem állhatom meg, hogy neki ne szegezzem: — S ha már meg tudsz majd élni az írásból, ott hagyod a tanárkodást? — Nem, nem képzelődöm ilyesmiről. Szeretem a gyereke­ket, a mostani osztályomra, a II/b-re határozottan büszke va­gyok: elsők lettek az iskolában a kulturális szemlén. A tanítás a gyerekek megismerésében is segít. S én nekik akarok írni. Mester László zot küldtek be a kiállításra, így a Bács- Kiskun megyeiek szerep­lése számarány szerint igen jó­nak mondható. Megyénk fiatal rajzolói számos díjat kaptak az értékelés során. — Most vegyenek elő papírt és ceruzát, diktálom a szöve­get! — mondja a csinos fiatal- asszony a jakabszállási általá­nos iskola igazgatói irodájában a négy parasztembernek, akik az asztal körül ülnek. Előkerül a füzet és a ceruza, aztán már írják is a tollbamondást: „Itt a nyár. Kalászba szökken a ga­bona. Gondoskodom az aratás­ról. Balogh István az első ka­szásom.” Ennyi az egész. De nem megy könnyen. Egyiknek a tollal gyűlik meg a baja. Má­sik a levegőt nézi, mintha on­nan kérne tanácsot. De aztán megszületik a „mű”. A fiatal tanárnő osztályozza: három ötös, egy négyes. Aztán már át is térnek másik tantárgyra. Négy parasztember — nem mai gyerekek! — vizsgázik itt az általános iskola harmadik és negyedik osztályából. Mészáros László csak egy osztály! vég­zett, de fia, az iskola igazgató- helyettese egyszer megkérdezte: —• Édesapám, nem volna kedve hozzá? És Mészáros bácsi neki­vágott. Most vizsgázik a negye­dik osztályból. Mindezt egy év alatt. Szeptemberben kezdte el. Számvetés a szamócával A menye, Mészáros Lászlóné a vizsgáztató, az ő „neveltjei” az itt ülő „tanulók”. A rokoni kapcsolatból azonban nem sza­bad következtetni holmi protek­ciós elnézést, a kérdések zömét az elnöki tisztet betöltő igazga­tó, Palánkai István teszi fel. És a feleletek alapos felkészülést mutatnak. Következik a számtanvizsga. Nem elvont műveletek elméleti megoldása, hanem mindjárt a gyakorlat. — Mészáros bácsinak termett 123 kiló szamócája. Ennek 70 százaléka elsőrendű áru. Hány kiló a selejt? — kérdezi az igazgató. Mészáros bácsi számolgat a füzetben, bököd! a papírt a go- lyóstollal, de aztán mégiscsak kijön az eredmény: — Ha 123 kiló szamócámból 70 százalék elsőrendű, akkor abból 36 kiló 90 deka a selejt — közli Mészáros bácsi. Ez a vidék a szamóca hazá­ja, miért ne számoljanak ezzel a „valutával”? Valamennyi tan­tárgyból igyekeznek az élet kö­zelében maradni, az élemedet- teb korú diákoknak így köny- nyebb az anyag elsajátítása és jobban megmaradnak a tanul­tak. Ha kifogy a petróleum A kezdeti izgalom látom, fel­oldódik. Mert az elején érez­hető volt. Nem közömbös, ha az ember 50—60 éves korában veszi át az iskolai bizonyít­ványt. Az egyik vizsgázó, Fábián Imre méhész. Tőle a biológiá­ból a méhészkedést kérdezik. Egy perc múlva úgy tűnik, mintha szerepet cseréltek vol­na: a vizsgáztatók lesznek a tanítványok és ő az előadó. Aztán a feleségére kerül sor. Fizikából vallatják. — Jucika, ha otthon a lám­pából véletlenül kifogy a pet­róleum, hogyan tölt utána? — Gyertyát gyújtok, aztán el­oltom a lámpát és úgy töltöm bele a petróleumot. — Miért oltja el? — Hát másképp tüzet fogna a gyúlékony anyag és bekövet­kezne a baj — feleli. Csak ilyen bevezető után következnek az elvontabb kérdések. Szeptembertől májusig: 57! Ahogy a négy idősebb vizs­gázó elment, még egy fiatalem­ber következett: Némedi János, ő 24 éves kox'ában az általános iskola hetedik osztályából sze­retne vizsgát tenni. Félóra múl­va 3,5-es bizonyítvánnyal a zse­bében hagyja el az igazgatói szobát. A NAGYOBB könyvtárakban ma már a könyvekkel együtt a legváltozatosabb diafilmeket is kölcsönzik orvosi, egészségügyi, vagy más előadások szemlélteté­séhez. Egy-egy járási könyvtár állo­mánya általában hat-héjezer diafilm. Legnagyobb sikerük van, legkeresettebbek vidéken a mezőgazdasági ismereteket nyúj­tó diafilmek. Az elmúlt eszten­dőben a tanácsok kezelésében levő könyvtárak csaknem 300 ezer filmet kölcsönöztek ki. Az állami gazdaságok dolgo­zóinak oktatását a legújabb ter­melési módszerekről szóló dia­filmek bemutatásával tették ér­dekesebbé, színesebbé. Nem ma­radtak eredménytelenek a mun­kavédelemmel foglalkozó filmek sem. A Szellőztetéses szénaszá­rítás című film különösen nagy sikert aratott az állami gazda­ságokban, termelőszövetkeze­tekben. Az állattenyésztésről, a fajtakiválasztásról, a kereszte- zési kísérletekről szóló filmek ugyancsak sok tanulságot nyúj­tanak a falusi dolgozóknak. A természettudományos filmek, és Végül Palánkai István igaz­gatót kérdezem meg a felnőtt- oktatás helyi tapasztalatairól. Sok jó hír jött ebből a község­ből, pontosabban az ő jó mun­kájáról. Nemcsak mint az is­kola igazgatója, hanem mint népfrontelnök is feladatának tekinti az írástudatlanság fel­számolását. — Ez a Némedi János, aki az imént itt volt, az idén a 57. vizsgázó. Mint Palánkai István igazgató elmondotta, az iskola nevelő­gárdája nagy lelkesedéssel és áldozattal vállalta, hogy egyé­nileg foglalkozik az írástudat­lan, vagy ' hiányos iskolai vég­zettséggel rendelkező emberek­kel. Mészáros Lászlóné pedagó­gus egymaga 14 dolgozót készí­tett elő a vizsgákra ebben, a tanévben. De nagyon jó munkát végzett Szűcs József né, Gál Je- nőné, Ternyik Lajosné és Virág József pedagógus is. Felnőttkorban már nehezeb­ben megy a tanulás. Az emlí­tett pedagógusok érdekes emlé­ket meséltek. Mi fortélyra, sok­szor bűvészkedésre volt szük­ség, hogy „tanulójukat” kitar­tásra serkentsék! Jó munkát végeztek. Balogh József a hozzájuk fűződő érdekes ma­gyarázatok évezredes babonák megszüntetésében segítenek. A természeti jelenségek ismerteté­se, mint például A víz fizikája és kémiája, vagy A levegő kin­csei, a Felhők világa, Hogyan keletkezik a villám? mind, mind egy-egy titokzatosnak vélt vi- lá-g eddig bezárt kapuját nyitja meg a nézők számára. MEG NÖVEKEDETT az ér­deklődés a járási tanácsok egész­ségügyi osztályai által szerve­zett orvosi előadások iránt is. A bőrbetegségek fajtáiról, vagy a tbc leküzdhetőségéről és gyó­gyításáról szóló előadásokat egy- egy hasonló tárgyú diafilmmel teszik szemléletesebbé. Szintén hatásosak azok az egészségügyi előadások, amelyek szemlélteté­sére a Védőoltások, vagy a Kis­gyermekek öltöztetéséről készült diafilmekkel vetítik. A fájda­lom nélküli szülés, az Anyák is­kolája című filmek ugyancsak nagy sikert értek él a falusi asszonyok körében. Az óvodás és kisiskolás gyer­mekek a legszebb mesék közül válogathatnak, a nagyobbak az iskolában tanultakat, vagy az irodalom legszebb alkotásait lát­hatják viszont a falra vetítve, mások pedig a barkácsolás for­télyait, vagy a feltalálók világ­hírű tanulmányait, a felfedezők által meghódított földrészeket, vagy a világűr meghódítását. A gazdasszonyok A konyha kémiá­ja és a Fizika a háztartásban című diafilmek iránt érdeklőd­nek, de megtudhatják azt is a Barátaink és ellenségeink, a mikrobák című filmből, hogy mitől megy össze a tej, vagy miért romlik meg a hús, ha nem sózzuk be jól. A falusi em­ber, ha házat akar építeni, meg­tekintheti a Családi ház építését, ha pedig arra kíváncsi, hogy mat kell tennie például, ha el­alszik a villany, hát kap hozzá tanácsot. A FILMKOCKÁK által szer­zett élmény nem múlik el, mint a moziban, vagy televízióképer­nyőn látottak hatása, mert a megszerzett diafilm többször le­vetíthető, ahogy a könyvet is akárhányszor kézbe vehetjük, és feleleveníthetjük a már ol­vasottakat. V. A. WJjobb hetek teltek *"/ el, de ügyemben döntés nem született. Annyit azonban sikerült elérni, hogy Anna el­vitt magával egy üzem­be. Mégpedig az ország egyik legkorszerűbb üzemébe, amely kitűnő automata gépsorokkal működött, és amelyet különlegesen képzett szakemberek vezettek. Távvezérlésű manzset- tagombokat gyártottak itt, olyan gombokat, amelyek önműködően összecsukódtak, ha meg­hallották, hogy telefo­non színházjegyet ren­del az ember. Látogatásunk idején azonban egy kis prob­léma vetődött fel. Egy szöget kellett volna a falba beverni, ami miatt néhány hete állt a termelés, és a veze­tőség sorozatosan ülé­Szögbeverés világszinten A szögbeverési kong­resszus odaérkező sünk- kor kezdődött, az ipar­ági vezetők, a szakma legtekintélyesebb dolgo­zói, valamint a külföl­di országokból meghí­vott szakemberek rész­vételével. Három refe­rátum hangzott el a szögbeverés technoló­giájáról, biokémiai vo­natkozásairól és termo­dinamikai koefficiensé­nek meghatározhatósá­gáról. Ezeket tíz kor- referátum és számos hozzászólás követte. Pil­lanatonként kitűnt, mi­lyen magas elméleti képzettséggel, olvasott­sággal és lenyűgöző előadókészséggel ren­delkeznek az Okosok műszakijai. Kaviár, ko­nyak, kávé a szünetben, díszebéd délben, pom­pás nap volt. Este a fő­igazgató zárszava kö­vetkezett. Vázolta a ra­gyogó perspektívát, amikor a szögbeverés teljesen gépesítve lesz, és megfogalmazta a kongresszus jelszavát: „Szögbeverés világszin­ten!” Javasolta, hogy ** alakítsanak albi­zottságokat a kérdés további vizsgálatára kü­lön fizetéssel, és küld­jenek ki ösztöndíjjal műszakiakat külföldre a korszerű szögbeverés tanulmányozása végett. Addig a termelés szü­neteljen. — Miért nem verik be kalapáccsal? — sza­ladt ki a számon hir­telen. — Megőrült? — szi­szegte Anna, és számra tapasztotta tenyerét, de sajnos, elkésett. — Vannak még visz- szahúzó erők! — kiál­totta a főigazgató, és rám mutatott. Felbolydult a terem. „Megfúrja a bulit!” „Le vele!” „Szögbeve­rés világszinten!” — ki­áltoztak a műszakiak és fenyegetve közeled­tek. — Fussunk! — sikol- tott Anna, és kirohant velem. A kórházban közölték, hogy már több felbő­szült műszaki keresett, Anna telefonált a fe­lettes szervének, ahol tudtak a botrányról, mélységesen elítélték, és közölték, hogy ilyen körülmények között nem vállalhatják értem a felelősséget. — Éjszakára elbújta­tom — sóhajtott Anna —, aztán majd meglát­juk, mi lesz. A szögbeverés ügyé- ben egyébként ama tíz hónap alatt, amit az Okosoknál töl­töttem, a következő fej­lemények történtek: ki­ment külföldre tíz mű­szaki, és hazahozott harminc pár cipőt, két­száz pár harisnyát, hu­szonöt karórát, négy személyautót. Ezután ki­ment egy magasabb szintű bizottság, amely­nek egyik tagja éhen hált kint, mert hűtő- szekrényre gyűjtött, és megvonta magától az eleséget, a többiek vi­szont meglepően sok esőköpenyt hoztak ma­gukkal. Komlós János Részlet a szerző „Csak az első száz év nehéz*» című, az Ünnepi Könyvhétre meg­jelent kötetéből (Szépiro­dalmi Könyvkiadó). Bács-Kiskun megyei sikerek a budapesti gyermekraj z-kiállításon A meséktől az ismeretterjesztésig 300 ezer diafilmet kölcsönöztek a járási könyvtárak TOLLAT FOG A KÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom