Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-05 / 131. szám
1965. június 5, szombat 5. oida! Á Nyolclábú vadászok írója Vékonyka kis könyv, díszes köntösben. Tavaly tavasszal jelent meg. Szó szerint elkapkodták. Mire az ismerősök- feleszméltek, már legfeljebb csak az ifjúsági könyvtárban juthattak hozzá — kölcsön, hogy legalább elolvassák. A Nyolclábú vadászok méltán aratott nagy sikert. Különös világról szól: a pókok életéről. Írója kis keretmesébe ágyazva beszéli el ennek az ismeretlen világnak izgalmas titkait. Élvezetes olvasmány az apróságoknak, s érdekes még a felnőtteknek is. A szerző kecskeméti: Turcsá- nyi Ervin, a Katona József Gimnázium biológia—földrajz szakos tanára. Huszonhét éves, öt éve végezte el az egyetemet, utána egy évig tanyán tanított, a szarkási iskolában. Hamarosan kiadják a második könyvét is, a halak életéről. A Nyolclábú vadászokat pedig megjelentetik német nyelven, s már tárgyalnak az angol kiadásról is. Turcsányi mégis szerény fiatalember. — Örülök, persze, hogy örülök a sikernek — tesz elhárító mozdulatot — de hát tudom, hogy ez csak amolyan ismeret- terjesztő irogatás, nem több. Mik tehát a további tervei? — Harmadikos gimnazista koromban írtam meg az első regényemet. Azóta hat készült el... De nem kell ijedezni, nem vágyom a Parnasszusra. Mind a hat ifjúsági... Miért nem adták ki? Most valami szokatlant hallok: — Nem szidom miatta a kiadókat. Majd há csakugyan jót írok... Én komolyan hiszem, hogy az ember nem születik azzá, ami lesz. Meg kell dolgozni érte. Ezekkel a próbálkozásokkal megszoktam a hosszú ideig tartó munkát, fejlődött a kifejezőkészségem, az alakjaim lassan megteltek élettel, elevenebbek lettek a párbeszédek... így .hegyeződött ki a ceruza”... Huszonhárom gyermeikrajzzal szerepelnek a vaskúti, kunszent- miklósi, keceli, dunavecsei és kecskeméti általános iskolák rajzszakkörei a budapesti gyer- mekrajz-kiállításom. Az ország valamennyi megyéjéből 141 raj— És mi volt mások véleménye róluk? — Bírálatot és tanácsot sokat kaptam. De egyszer se, senki se mondta, hogy hagyjam abba. Biztattak, hogy folytassam, szerezzem meg a szükséges műveltséget, gyakorlatot. És hogy írjak rövidebbet, elbeszéléseket is... — Mik tehát az íród terveid közelebbről? — A fantasztikus ifjúsági regény. De valami más, mint a szokásos. A fantázia legmerészebb szárnyalásait is utolérte a tudomány. Kirepülni a csillagokba — itt van az orrunk előtt. Ezt már Verne is megírta és azóta még sokan. Arra szeretnék rátapintani, hogy a modem technika hogyan változtatja meg az embert, s az ember hogyan állja meg benne helyét. A kor szellemének megfelelő ifjúsági regény a célom. — Még valamit: írói ambícióddal miért nem irodalomszakos lettél? — Mert ha a bölcsészeire iratkozom, nehezebben szerezhettem volna meg a természettudományos műveltséget. Turcsányi Ervinnek imponáló vonása a szorgalom. Többek között: könyvből tanult meg gépelni. Három hónapon át naponta órákat gyakorolt. Az első elbeszélése még az egyetemi lapban jelent meg. Legutóbb a megyei felszabadulási pályázaton díjat nyert két elbeszéléssel. A fiúk évkönyvének jövő évi számába már lekötötték egyik novelláját. Bál* a kérdés még korai, nem állhatom meg, hogy neki ne szegezzem: — S ha már meg tudsz majd élni az írásból, ott hagyod a tanárkodást? — Nem, nem képzelődöm ilyesmiről. Szeretem a gyerekeket, a mostani osztályomra, a II/b-re határozottan büszke vagyok: elsők lettek az iskolában a kulturális szemlén. A tanítás a gyerekek megismerésében is segít. S én nekik akarok írni. Mester László zot küldtek be a kiállításra, így a Bács- Kiskun megyeiek szereplése számarány szerint igen jónak mondható. Megyénk fiatal rajzolói számos díjat kaptak az értékelés során. — Most vegyenek elő papírt és ceruzát, diktálom a szöveget! — mondja a csinos fiatal- asszony a jakabszállási általános iskola igazgatói irodájában a négy parasztembernek, akik az asztal körül ülnek. Előkerül a füzet és a ceruza, aztán már írják is a tollbamondást: „Itt a nyár. Kalászba szökken a gabona. Gondoskodom az aratásról. Balogh István az első kaszásom.” Ennyi az egész. De nem megy könnyen. Egyiknek a tollal gyűlik meg a baja. Másik a levegőt nézi, mintha onnan kérne tanácsot. De aztán megszületik a „mű”. A fiatal tanárnő osztályozza: három ötös, egy négyes. Aztán már át is térnek másik tantárgyra. Négy parasztember — nem mai gyerekek! — vizsgázik itt az általános iskola harmadik és negyedik osztályából. Mészáros László csak egy osztály! végzett, de fia, az iskola igazgató- helyettese egyszer megkérdezte: —• Édesapám, nem volna kedve hozzá? És Mészáros bácsi nekivágott. Most vizsgázik a negyedik osztályból. Mindezt egy év alatt. Szeptemberben kezdte el. Számvetés a szamócával A menye, Mészáros Lászlóné a vizsgáztató, az ő „neveltjei” az itt ülő „tanulók”. A rokoni kapcsolatból azonban nem szabad következtetni holmi protekciós elnézést, a kérdések zömét az elnöki tisztet betöltő igazgató, Palánkai István teszi fel. És a feleletek alapos felkészülést mutatnak. Következik a számtanvizsga. Nem elvont műveletek elméleti megoldása, hanem mindjárt a gyakorlat. — Mészáros bácsinak termett 123 kiló szamócája. Ennek 70 százaléka elsőrendű áru. Hány kiló a selejt? — kérdezi az igazgató. Mészáros bácsi számolgat a füzetben, bököd! a papírt a go- lyóstollal, de aztán mégiscsak kijön az eredmény: — Ha 123 kiló szamócámból 70 százalék elsőrendű, akkor abból 36 kiló 90 deka a selejt — közli Mészáros bácsi. Ez a vidék a szamóca hazája, miért ne számoljanak ezzel a „valutával”? Valamennyi tantárgyból igyekeznek az élet közelében maradni, az élemedet- teb korú diákoknak így köny- nyebb az anyag elsajátítása és jobban megmaradnak a tanultak. Ha kifogy a petróleum A kezdeti izgalom látom, feloldódik. Mert az elején érezhető volt. Nem közömbös, ha az ember 50—60 éves korában veszi át az iskolai bizonyítványt. Az egyik vizsgázó, Fábián Imre méhész. Tőle a biológiából a méhészkedést kérdezik. Egy perc múlva úgy tűnik, mintha szerepet cseréltek volna: a vizsgáztatók lesznek a tanítványok és ő az előadó. Aztán a feleségére kerül sor. Fizikából vallatják. — Jucika, ha otthon a lámpából véletlenül kifogy a petróleum, hogyan tölt utána? — Gyertyát gyújtok, aztán eloltom a lámpát és úgy töltöm bele a petróleumot. — Miért oltja el? — Hát másképp tüzet fogna a gyúlékony anyag és bekövetkezne a baj — feleli. Csak ilyen bevezető után következnek az elvontabb kérdések. Szeptembertől májusig: 57! Ahogy a négy idősebb vizsgázó elment, még egy fiatalember következett: Némedi János, ő 24 éves kox'ában az általános iskola hetedik osztályából szeretne vizsgát tenni. Félóra múlva 3,5-es bizonyítvánnyal a zsebében hagyja el az igazgatói szobát. A NAGYOBB könyvtárakban ma már a könyvekkel együtt a legváltozatosabb diafilmeket is kölcsönzik orvosi, egészségügyi, vagy más előadások szemléltetéséhez. Egy-egy járási könyvtár állománya általában hat-héjezer diafilm. Legnagyobb sikerük van, legkeresettebbek vidéken a mezőgazdasági ismereteket nyújtó diafilmek. Az elmúlt esztendőben a tanácsok kezelésében levő könyvtárak csaknem 300 ezer filmet kölcsönöztek ki. Az állami gazdaságok dolgozóinak oktatását a legújabb termelési módszerekről szóló diafilmek bemutatásával tették érdekesebbé, színesebbé. Nem maradtak eredménytelenek a munkavédelemmel foglalkozó filmek sem. A Szellőztetéses szénaszárítás című film különösen nagy sikert aratott az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. Az állattenyésztésről, a fajtakiválasztásról, a kereszte- zési kísérletekről szóló filmek ugyancsak sok tanulságot nyújtanak a falusi dolgozóknak. A természettudományos filmek, és Végül Palánkai István igazgatót kérdezem meg a felnőtt- oktatás helyi tapasztalatairól. Sok jó hír jött ebből a községből, pontosabban az ő jó munkájáról. Nemcsak mint az iskola igazgatója, hanem mint népfrontelnök is feladatának tekinti az írástudatlanság felszámolását. — Ez a Némedi János, aki az imént itt volt, az idén a 57. vizsgázó. Mint Palánkai István igazgató elmondotta, az iskola nevelőgárdája nagy lelkesedéssel és áldozattal vállalta, hogy egyénileg foglalkozik az írástudatlan, vagy ' hiányos iskolai végzettséggel rendelkező emberekkel. Mészáros Lászlóné pedagógus egymaga 14 dolgozót készített elő a vizsgákra ebben, a tanévben. De nagyon jó munkát végzett Szűcs József né, Gál Je- nőné, Ternyik Lajosné és Virág József pedagógus is. Felnőttkorban már nehezebben megy a tanulás. Az említett pedagógusok érdekes emléket meséltek. Mi fortélyra, sokszor bűvészkedésre volt szükség, hogy „tanulójukat” kitartásra serkentsék! Jó munkát végeztek. Balogh József a hozzájuk fűződő érdekes magyarázatok évezredes babonák megszüntetésében segítenek. A természeti jelenségek ismertetése, mint például A víz fizikája és kémiája, vagy A levegő kincsei, a Felhők világa, Hogyan keletkezik a villám? mind, mind egy-egy titokzatosnak vélt vi- lá-g eddig bezárt kapuját nyitja meg a nézők számára. MEG NÖVEKEDETT az érdeklődés a járási tanácsok egészségügyi osztályai által szervezett orvosi előadások iránt is. A bőrbetegségek fajtáiról, vagy a tbc leküzdhetőségéről és gyógyításáról szóló előadásokat egy- egy hasonló tárgyú diafilmmel teszik szemléletesebbé. Szintén hatásosak azok az egészségügyi előadások, amelyek szemléltetésére a Védőoltások, vagy a Kisgyermekek öltöztetéséről készült diafilmekkel vetítik. A fájdalom nélküli szülés, az Anyák iskolája című filmek ugyancsak nagy sikert értek él a falusi asszonyok körében. Az óvodás és kisiskolás gyermekek a legszebb mesék közül válogathatnak, a nagyobbak az iskolában tanultakat, vagy az irodalom legszebb alkotásait láthatják viszont a falra vetítve, mások pedig a barkácsolás fortélyait, vagy a feltalálók világhírű tanulmányait, a felfedezők által meghódított földrészeket, vagy a világűr meghódítását. A gazdasszonyok A konyha kémiája és a Fizika a háztartásban című diafilmek iránt érdeklődnek, de megtudhatják azt is a Barátaink és ellenségeink, a mikrobák című filmből, hogy mitől megy össze a tej, vagy miért romlik meg a hús, ha nem sózzuk be jól. A falusi ember, ha házat akar építeni, megtekintheti a Családi ház építését, ha pedig arra kíváncsi, hogy mat kell tennie például, ha elalszik a villany, hát kap hozzá tanácsot. A FILMKOCKÁK által szerzett élmény nem múlik el, mint a moziban, vagy televízióképernyőn látottak hatása, mert a megszerzett diafilm többször levetíthető, ahogy a könyvet is akárhányszor kézbe vehetjük, és feleleveníthetjük a már olvasottakat. V. A. WJjobb hetek teltek *"/ el, de ügyemben döntés nem született. Annyit azonban sikerült elérni, hogy Anna elvitt magával egy üzembe. Mégpedig az ország egyik legkorszerűbb üzemébe, amely kitűnő automata gépsorokkal működött, és amelyet különlegesen képzett szakemberek vezettek. Távvezérlésű manzset- tagombokat gyártottak itt, olyan gombokat, amelyek önműködően összecsukódtak, ha meghallották, hogy telefonon színházjegyet rendel az ember. Látogatásunk idején azonban egy kis probléma vetődött fel. Egy szöget kellett volna a falba beverni, ami miatt néhány hete állt a termelés, és a vezetőség sorozatosan üléSzögbeverés világszinten A szögbeverési kongresszus odaérkező sünk- kor kezdődött, az iparági vezetők, a szakma legtekintélyesebb dolgozói, valamint a külföldi országokból meghívott szakemberek részvételével. Három referátum hangzott el a szögbeverés technológiájáról, biokémiai vonatkozásairól és termodinamikai koefficiensének meghatározhatóságáról. Ezeket tíz kor- referátum és számos hozzászólás követte. Pillanatonként kitűnt, milyen magas elméleti képzettséggel, olvasottsággal és lenyűgöző előadókészséggel rendelkeznek az Okosok műszakijai. Kaviár, konyak, kávé a szünetben, díszebéd délben, pompás nap volt. Este a főigazgató zárszava következett. Vázolta a ragyogó perspektívát, amikor a szögbeverés teljesen gépesítve lesz, és megfogalmazta a kongresszus jelszavát: „Szögbeverés világszinten!” Javasolta, hogy ** alakítsanak albizottságokat a kérdés további vizsgálatára külön fizetéssel, és küldjenek ki ösztöndíjjal műszakiakat külföldre a korszerű szögbeverés tanulmányozása végett. Addig a termelés szüneteljen. — Miért nem verik be kalapáccsal? — szaladt ki a számon hirtelen. — Megőrült? — sziszegte Anna, és számra tapasztotta tenyerét, de sajnos, elkésett. — Vannak még visz- szahúzó erők! — kiáltotta a főigazgató, és rám mutatott. Felbolydult a terem. „Megfúrja a bulit!” „Le vele!” „Szögbeverés világszinten!” — kiáltoztak a műszakiak és fenyegetve közeledtek. — Fussunk! — sikol- tott Anna, és kirohant velem. A kórházban közölték, hogy már több felbőszült műszaki keresett, Anna telefonált a felettes szervének, ahol tudtak a botrányról, mélységesen elítélték, és közölték, hogy ilyen körülmények között nem vállalhatják értem a felelősséget. — Éjszakára elbújtatom — sóhajtott Anna —, aztán majd meglátjuk, mi lesz. A szögbeverés ügyé- ben egyébként ama tíz hónap alatt, amit az Okosoknál töltöttem, a következő fejlemények történtek: kiment külföldre tíz műszaki, és hazahozott harminc pár cipőt, kétszáz pár harisnyát, huszonöt karórát, négy személyautót. Ezután kiment egy magasabb szintű bizottság, amelynek egyik tagja éhen hált kint, mert hűtő- szekrényre gyűjtött, és megvonta magától az eleséget, a többiek viszont meglepően sok esőköpenyt hoztak magukkal. Komlós János Részlet a szerző „Csak az első száz év nehéz*» című, az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetéből (Szépirodalmi Könyvkiadó). Bács-Kiskun megyei sikerek a budapesti gyermekraj z-kiállításon A meséktől az ismeretterjesztésig 300 ezer diafilmet kölcsönöztek a járási könyvtárak TOLLAT FOG A KÉZ
