Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

19ÄS. jtiüitis 5. szombat 3. oldal I helytállás próbája, Az első közös szüret előtt Víz és homok. Hogy ez a két elem jól, sőt túlságosan is jól megférjen egymással, ahhoz annyi esőnek kell lehullani, mint a mostani tavaszon. Csólyospálos határában víz üli meg a szántásokat, a lapá- lyosabb részeken a kelő kuko­ricát fojtogatja. Apró tavak csillognak a legelőkön is. Közvetlenül a föld felszíne alatt van a talajvíz, s nem kí­méli a Kunsági Tszcs nagyüze­mi őszibarackosát sem. — Mindjárt a megalakulá­sunk évében hozzáfogtunk a te­lepítéshez — sorolja Kapás Fe­renc, a csoport elnöke. — Most már száznegyven holdas ültet­vényünk van belőle. Sokat vá­runk ettől a gyümölcsfélétől, hiszen itt vagyunk Szatymaz szomszédságában. Ugyanaz a ta­laj, éghajlat és hát... tanulni mi is tudunk. Sajnos, ezúttal kell a saját kárunkon is. Az első telepítést egy mélyebben fekvő tízholdas parcellán vé­geztük el. Már az idén termést hoznának a fák, ha nem gyö­törné őket a talajvíz. Attól fé­lünk, ezen a részen kipusztul a barackosunk fele. Ami víz feljött, azt elvezet­ték. A talajvíz ellen azonban semmit nem tehetnek. A zöld­trágyának vetett rozsot is a ta- . lajba kellett volna már szánta- niok, de hát a víz miatt a gé­pekkel nem mehettek rá a föld­re. Az idén így fordul elő. az az agronómiailag szokatlan eset, hogy „köztes rozsot” termeszte­nek. Csak az időjárás jobbra fordulására lehet számítaniok. Mindennek ellenére nem tét­lenkednek ölbe tett kézzel. A szerződött munkacsapat az őszi- barackosban serényen munkál­kodik: felássa a fák alját. A termelőszövetkezeti csoport 400 hold közös szántóján is megkezdték a növényápolást. S az idén első ízben, 20 holdon megpróbálkoznak a kertészettel is. Ebben főként paradicsomot — a szántóföldön pedig gabo­nát és takarmánynövényeket — termesztenek. — Mit csinálnak a kukoricá­val? — összesen 130 sertést hizla­lunk rajta — válaszol az elnök. — A harmincférőhelyes fiaz- tatót vesszük igénybe, amikor éppen nem kell a rendeltetésé­nek megfelelően hasznosítanunk. Ezt az épületet egyébként ta­valy létesítettük. Nem kis ne­hézségekkel kellett megbirkóz­A közelmúltban alakult meg Kecskeméten a MTESZ Bács- Kiskun megyei intéző bizottsá­ga, azzal a céllal, hogy szervez­ze és irányítsa a különféle tu­dományos egyesületek helyi cso­portjainak munkáját. A megalakulás óta eltelt né­hány hetet jól hasznosította az intéző bizottság. Először is ott­hont teremtett a tudományos egyesületeknek a pártbizottság és a tanács segítségével Kecs­keméten a Budai utca 1. szám alatti házban. A szépen beren­dezett előadó- és klubtermet a Magyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület helyi csoport­jának kémikusai avatták fel 2-án. Az intéző bizottság kidolgozás Pénteken Budapestre érkezett a Szovjetunió Lenin-renddel ki' tüntetett Állami Akadémiai Nagyszínházának balettegyütte­se. Az együttes — amelynek bu­dapesti fellépéseit jugoszláviai és ausztriai vendégszereplése nunk; az anyag egy részéhez például a Tiszántúlon jutottunk hozzá, összeszámláltam és ki­derült, hogy a fiaztató ügyében ötezer kilométert futottam a motorral. A fáradozás nem vette el ked­vüket a további építkezéstől, s az idén 50 férőhelyes növen- dékmarha-istállót is létrehoz­nak. Az építőanyag beszerzésé­ben azonban már a járási ta­nács is a segítségükre sietett. Csólyospálos a járás székhe­lyétől, Kiskunfélegyházától, a legtávolabbra fekvő község. Fu­tóhomok, nagy tanyavilág — s alatt levő munkaterve máris sejteni engedi, hogy a rövide­sen megalakuló munkabizottsá­gok igen érdekes és hasznos té­mákkal foglalkoznak majd. Így például elkészítik a megye mű­szaki kataszterét és ezzel felbe­csülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a műszaki fejlesztés­hez. Felmérik a megye műszaki szakemberszükségletét egészen 1970-ig és elemzik a mezőgaz­dasági termeléssel, felvásárlás­sal és begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat. A tartalmas prog­ramban szerepel továbbá mű­szaki tárgyú filmek vetítése, klubdélutánok és tapasztalatcse­rék szervezése is. B. D. előzte meg — négy különböző műsorral nyolc előadást tart a fővárosunkban. A 120 tagú együttessel érkeztek Budapestre a társulatnak azok a tagjai, akik 1961-ben a Szegedi Sza­badtéri Játékokon léptek fel. a nagyüzemi gazdálkodásnak kezdetlegesek még az alapjai. Az itt lakókban azonban meg­van a szándék a továbbjutás­hoz, s összefogással kétségtele­nül valóra is váltják azt. Még kapálja az őszibarackost. akkor is„ ha az idén a vízzel is meg kell küzdeniök. Ez az év a helytállásuk pró­bája lesz. A SSlgoru bizonylati fegye­lem, a mindenre kiterjedő ala­pos ellenőrzés, a népvagyon, a társadalmi tulajdon védelmét szolgálja. Azoknál a vállalatok­nál, üzemeknél, ahol ez a két tényező nincs szoros összefüg­gésben egymással, ott találha­tók bizonyos rések, amelyeket a mindenre elszánt emberek ügye­sen kihasználnak azért, hogy illetéktelen jövedelemhez jus­sanak, megkárosítva ezzel álla­munkat. A Kecskeméti C épállomás cseremotor vevőszolgálatának gépkocsivezetője, Oláh István szinte hetenként szállította a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat telephelyeire a termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok felújításra kerülő erőgé­peinek motorjait és egyéb al­katrészeit. A Kecskeméti Gép­állomás vezetősége, sajnálatos módon, néhányszor elkövette azt az adminisztrációs hibát, hogy a motorok és alkatrészek cseréjéhez nem állított ki szál­lítójegyet, s azt fődarabként nem igazoltatta vissza a Gép­javító Vállalattal. Ezért Oláh ahány selejt, vagy felújításra kerülő motort, illetve fődarabot vitt a javító vállalathoz, ugyan­annyi újat kapott vissza. Ez az adminisztrációs hiba olyan le­hetőséget teremtett a gépkocsi- vezető számára, hogy más, bű­nös úton beszerzett selejtes in­dítómotorokat. vagy alkatrésze- i két a gépállomás számlájára ki- j cserélhessen. I Ez év tavaszán Oláh István — Nagy szüretre készülünk az idén — mondja némi büsz­keséggel Weinhardt János, a soltvadkerti Jóreménység Szak- szövetkezet elnöke. — Hatvan­hét holdon már termőre for­dul a megalakulásunk évében telepített kadarka. Néhány hónappal az első kö­zös szüret előtt! — ezzel a jól­eső tudattal indulunk el határ­járásra. Az ültetvény — a 230 holdnyi összefüggő szőlő és a húszholdas gyümölcsös: almás és kajszis — nagyüzemi minta­telepnek is beillenék. Szőlőka­rók, betonoszlopok ezreire ki­feszített huzalok, mintha egy óriási cimbalom húrjai volná­nak. Gyomot nagyítóval is alig lehetne a sorok között találni, s a szőlő leveleit még véletlenül sem pödörte össze a peronosz- póra ebben a páradús, esőtől terhes nyár eleji levegőben Igaz: a két Rapidtox napok óta megállás nélkül szórja az olda­tot a levelekre, de működnek a magas nyomású háti gépek is. — A nálunk használatos min­den növényvédőszerből egy évre elegendő mennyiséget tárolunk a raktárunkban — mondja Oláh József, a hetven tagú szőlőmű­velő brigád vezetője. — Ev ele­jén beszerezzük a szereket, hogy aztán ne kelljen szaladgálni ér­Jutalmat kaptak a legjobb sertésgondozók Az Állami Biztosító a sertés- tenyésztés fejlesztése érdekében az 1964. évre 600 000 forint ju­talmat tűzött ki a termelőszö­vetkezetek legkiválóbb sertés- tenyésztői és gondozói számára. A jutalmazás feltétele egyebek között a sertéselhullásnak és az elkerülhetetlenül bekövetkező veszteségeknek kedvezőbb ala­kulása volt. Megyénként öt ter­melőszövetkezet sertéstenyésztői és gondozói részesülnek juta­lomban. A helyezési sorrendnek megfelelően a termelőszövetke­zetek 10 000, 8000, 6000, illetőleg 3000—3000 forintot kapnak. egy Csepel típusú önindító mo­tort lopott a gépállomás selejt- raktárából, míg egy RS 09 erő­gép önindítót egy kiselejtezett motorról szerelt le. • A két se­lejtes önindító motort, ame­lyeknek több mint 3400 forint volt az értéke a szállításra ke­rülő, felújításra váró motorok­kal együtt — amelyeknek önin- ditó motoruk még üzemképes volt, így azok cseréjére nem volt szükség — kicseréltette. Később az „üzlethez” társa is akadt, Puskás Gyula, a Kecske­méti Gépállomás cseremotor- szolgálata szerelője személyé­ben. Puskás miután ő is felfe­dezte ezt a lehetőséget, egy használt Csepel önindítómotort vásárolt, valamint a selejtrak- tárból egy Csepel-Diesel gáz­olajadagolót és egyéb alkatré­szeket lopott el. Oláh ezt az önindítót, a gázolajadagolót is kicseréltette a Gépjavító Vál­lalattal és átadta Puskás Gyu­lának értékesítés céljából. Ax új alkatrészeket — miután ebből bizonyos fokig hi­ány mutatkozik — könnyen ér­tékesíthették, hiszen Puskás volt megbízva a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok erő­gépeinek garanciális javításá­val. Egy-egy garanciális erőgép utójavításának elvégzésekor Puskás felajánlotta a lopott és szabálytalanul kicserélt alkat­részeket a már nem garanciális erőgépekhez. Kövessük útján a három da­rab önindítót. Az Oláh által becserélt alkatrészeket márci­tük, amikor szükség van rájuk. A brigádvezető — a szakszö­vetkezet legtöbb gazdájához ha­sonlóan — kevés beszédű, meg­fontolt parasztember. A szőlő- művelés tudománya azonban benne van a tekintetében, ke­zének minden mozdulatában; ö maga szinte el tudna társalog­ni a növénnyel. Mert a szőlő- kultúra nem új Soltvadkerten, másfél százados, sikerektől em­lékezetes hagyománya van már; nem kis részben a gazdagságát is ennek köszönheti a község. Ami új itt: a szövetkezeti nagy­üzem. Az új azonban nem nélkülöz­heti a múlt tapasztalatait. S hogy ezek hasznosításáról nem feledkeztek meg, bizonyság az ültetvény gondozottsága. A szer­ződött munkások zöme egyéb­ként már nem az első évben dolgozik itt. Valamennyien hely­beliek, s a hétforintos órabér tisztes megélhetést nyújt szá­mukra. Sok közöttük a fiatal... A telep közepén már tavaly elkészült a korszerű permetlé- keverő torony, ami inkább zö­mök, lapos tetejű épület, tete­jén hatalmas be ton tartályokkal. A szakszövetkezet gazdái saját erejükből építették, mint ahogy az egész ültetvényt is úgy hoz­ták létre. A Jóreménységnek jelenleg is több mint egymillió forintja van az egyszámlán. Az ültetvény szomszédságá­ban már a megalakulásukat kö­vető második évben megvettek egy jókora tanyát, udvarán nagy melléképülettel. Rendbe hozták és berendezték raktárnak, mű­helynek. Az udvaron gépsínt is építettek. Hiszen négy kösös traktorral, s egy sereg munka­géppel is rendelkeznek. És az sem mellékes, hogy a Jóre­ménység — a község másik két szakszövetkezetével együtt — háromszáz sertést hizlal meg az idén. Kadarka, ezerjó, rizling. Ezek itt az uralkodó szőlőfajták. Nemcsak az egyéni művelésben levő parcellákon, hanem a kö­zös területen is. Ám az előb­biek mellé mindinkább felzár­kózik a nagyüzem — az egyéni gyarapodás mellé a közös gaz­dagodása. H. D. usban a lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezetnek adta át Puskás cserébe 7900 forint ér­tékű Lanz Bulldog adagolószi­vattyú, kuplungtartozékok, illet­ve három darab komplett Cse­pel-Diesel hengerhüvely ellené­ben. A termelőszövetkezet sza­bályosan járt el, ugyanis a sa­ját tulajdonát képező, de elfek­vő alkatrészeiért olyan önindító­motorokat kapott, amelyek szükségesek voltak az erőgé­peik üzemeltetéséhez. Az „élelmes” szerelő jó üz­letet kötött, hiszen a lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezet­től kapott 7900 forint értékű al­katrészek éppen hiányoztak a kecskeméti Aranykalász Terme­lőszövetkezet Lanz Bulldog erő­gépéből. Puskás természetesen felajánlotta megvételre az alkat­részeket, s „szerényen” csak a bekerülési árat számította fel. Az ügylet azonban nem sike­rült, de ez nem rajta múlott, ugyanis még az értékesítés előtt lelepleződött. l\em állítjuk hogy a Kecs­keméti Gépállomás bizonylati fegyelme, elelnőrzése rossz, de egyetlen adminisztrációs hiba egész bűncselekménysorozatot indított el, illetve tett lehetővé. Súlyos figyelmeztetés ez, nem­csak a Kecskeméti Gépállomás, hanem a többi vállalat számára is: a szigorú ellenőrzés, a bi­zonylati fegyelem megkövetelése nem felesleges bürokrácia, ha­nem megakadályozója a nép- vágyon dézsmálásának. Gémes Gábor Hunkához látott a HTESZ megyei intéző bizottsága Megérkezett Budapestre a Moszkvai ^gyszínház balettegyüttese A „lehetőségek" szarkái

Next

/
Oldalképek
Tartalom